Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

1977. október 23„ vasárnap

o

SZÜLŐFÖLDÜNK

Mindig csodáltam Békés új emeletes házait. Meg is kérdeztem Makoviczki János tanácselnököt, hogyan lehetséges az, hogy Békésnek ilyen szép lakóházai vannak.

— Nemcsak a lakóházakat, de a középületeket is úgy terveztetjük, hogy alkalmazkodjanak a szép környezethez, a természet adta lehetőségekhez. Nem akarunk toronyházakkal hivalkodni, azt szeretnénk, ha megmaradna Békés kisvárosi hangulata. A Csongrád megyei Tanács Tervező Vállalatánál van egy fiatal házaspár, akikre bíztuk épüleBékés jelene és jövttje

Békés jelene, mint minden településé, a múltból fakad. Mégpedig a régmúltból, a XIII—XV. századból, és a közelmúltból, amely alig több 30 évnél.

Miért szükséges emlegetni ezt? A távoli múltat azért, mert már a Hunyadiak alatt, Corvin János idejében várossá fejlődött. A megyében egyedül Békés rendelkezett vásártartási joggal. Aztán az évszázadok során többször volt város, illetve nagyközség. A kapitalizmus éveiben a két világháború közötti időben úgy emlegették, mint a Viharsarok egyik legszegényebb, de — Orosháza mellett — az egyik legnagyobb faluját.

Az igazi nagy változást viszont a közelmúlt, a felszabadulást követő évek hozták, ezek közül is a legutóbbi négy év, amely jelentős dátummal: 1973. március 15- tel, Békés várossá nyilvánításával kezdődött.

A város ilyen múltja sajátos helyzetet teremtett a fejlődésben is. Vannak kedvező és kedvezőtlen feltételek. A kedvező a várossá nyilvánítással járó nagyobb anyagi lehetőség. A kedvezőtlen az elmaradott alap, az elavult épületek, a kevéske ipar, a kommunális és egyéb ellátottság alacsony színvonala. Ilyen alapról kellett indulni a várossá alakulás útján. Mégis, ha most végigmegyünk a főutcán, vagy a Körös-csatorna partján, impozáns látvány tárul a szemünk elé. Érdekes házak, üzletsorok, iskolák, egészségügyi létesítmények sorakoznak. És ki tudná még felsorolni mindazt, amivel szépült, gazdagodott Békés, különösen az utóbbi néhány évben, s amelynek során városi képet kap. Sajátos kisvárosi képet.

dag, s ennek a város lakossága élvezi a hasznát. Igaz, kissé drágábbak az egyedi tervezésű lakóházak, de az ezekben levő lakásoknak mindig akadt még gazdájuk. — És a jövő’

— Továbbra is ehhez ragaszkodunk. Például az általános városfejlesztési tervhez kell igazodnia a nem tanácsi beruházásoknak is. Hát ez a titok nyitja. Egyébként ez az első olyan ötéves

tervünk, amely már a várossá nyilvánítás óta készült. Kétszázmillió forinttal gazdálkodhatunk, emellett vannak még a vállalati, illetve egyéb beruházások. A fő törekvés 7—800 új munkahely létesítése, felsősorban nők és fiatalok részére. Szeretnénk elérni, hogy minél többen telepedjenek le itt, s ne járjanak el máshová dolgozni. Köztudott, hogy Békésre most még ez utóbbi a jellemző. A város környéki községekből: Bélmegyerről,

Muronyból, Kamutról és Tarhosról is várjuk a munkaerőt. Intenzív fejlesztéssel ipari bázist kívánunk megteremteni. Ezek közül a legnagyobbak: a Start Sportszergyártó Szövetkezet,

amely az V. ötéves tervben kapta új profilját, a Köny- nyűipari Minisztérium megbízásából. Ennek fejlesztése az egyik fő cél. Ezenkívül a BEKÖT békési gyáregységének bővítése, amely ez év végére fejeződik be. Itt 200 nődolgozó kap munkát. Üj üzemrész építését tervezi a Textilfeldolgozó Ksz és a békéscsabai Méretes Szabók és Szűcsök Ksz. Az édesipari, közismertebben cukorkaüzem előirányzata a jelenlegi 220-ról 400-ra növelni a dolgozók létszámát. Az üzemet 20 millió forintos beruházással bővítik. Az V. ötéves tervben egyébként a munkakörülmények javítására és szociális célokra 30 millió forintot fordítunk.

— A várossá alakulás másik fő alapja a lakásépítés. Ebben az ötéves tervben 500 lakást építünk, ebből eddig 160-at adtunk át. Emellett számításaink szerint körülbelül 700 családi ház is épül.

— örvendetes, hogy sok a

fiatal házaspár, s évente átlagosan 180—190 gyermek születik. Ez azt is jelenti, hogy gondolnunk kell a kicsinyekre. Épül egy 40

gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde és 100 gyermek részére óvoda. Ezenkívül nyolctantermes általános iskola és 500 adagos napköziotthonos konyha. Nem

szólva a diákkollégiumról és a nyolc tanteremnek megfelelő kisegítő iskoláról. Folytatjuk a kereskedelmi

hálózat fejlesztését is, mintegy 3500 négyzetméter alapterülettel. A szolgáltatások fejlesztésére négymillió forintot fordítunk. Az V. ötéves terv végén épül majd a regionális vízmű, mely véglegesen megoldja Békés vízellátását — mondotta végül a tanácselnök.

Kasnyik Judit

Az ipari szakmunkásképző fiataljai a szünetben

teink tervezését. Fantáziá- A jövő: a gázvezeték lefektetésével eljutott a gáz Békésre isr Háttérben az épülő nyolc- juk — mint látható — gaz- tantermes új iskola Fotó: Martin Gábor

Múzeumaink kincsei

flchim-emlékek

Békéscsabán

Sokan ismerik és látogatják megyénk legnagyobb múzeumát, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumot, amelyet 1899-ben alapítottak. Életéről, gyűjteményeiről dr. Vass Istvántól, a múzeum igazgatóhelyettesétől érdeklődtünk.

— Mint minden megyei intézményben, az összes fontosabb múzeumi tudományág anyagát gyűjtjük: van természettudományi, numizmatikai, régészeti, néprajzi, képzőművészeti, helytörténeti, sőt irodalomtörténeti gyűjteményünk is. A gerincanyagot — intézményünk

— A történeti emlékek, tárgyak közül kiemelném múzeumunk egyik legegységesebb és legértékesebb anyagát: a munkászászlók gyűjteményét. Legkorábbi keletű a „Békéscsabai Testedző Egyesület” 1912-es zászlaja. Az egyesület a politikai és munkásszervezeteket tiltó korban jelentős funkciót töltött be. A századelő békéscsabai munkás- mozgalmi szervezetei közül az egyik legnagyobb jelentőségű a „Békéscsabai Építőmunkás Szakszervezet” volt. Az 1920-as években készült zászlójuk értékes része gyűjKiállításon még nem szerepelt Achim L. András írótolla és a halálára emlékezve készíttetett ivókészlet egyetlen megmaradt darabja, a kancsó Fotó: Gál Edit

két legrégibb hagyományú tudományága — a régészeti és néprajzi tárgyú gyűjtemény adja. Éppen ezért ezekről gyakrabban esik szó, pedig figyelmet érdemelne értékes munkásmozgalmi,

helytörténeti anyagunk is. Ebből a tárgykörből az Achim L. András életével, tevékenységével kapcsolatos gyűjtemény országosan is egyedi értéket képvisel. Az Áchim-dokumentumoknak, -emlékeknek csak egy része látható nálunk, a többi jó néhány éve már nagyobb közönség előtt — a budapesti Munkásmozgalmi Múzeum kiállítási anyagában — szerepel.

teményünknek. 1926-ban alakult meg a „Békéscsabai Munkás—Eszperantó Egyesület”, amely az illegális kommunista mozgalom egyik bázisa volt. A felszabadulást követő évek kommunista és parasztpártjainak zászlóit is itt őrizzük, sajnos a gyűjte- ménv nem teljes, mert nem sikerült még felkutatnunk egyetlen szociáldemokrata zászlót sem.

— Végül még annyit, ha idegenforgalmi vonzerejét nézzük múzeumunknak, a legtöbb látogató a kiállított

Munkácsy-festményekért, néprajzi tárgyainkért és időszakos kiállításainkért keres fel bennünket. B. S. E.

Tájvédelmi körzet Újkígyóson

Az Országos Természetvédelmi Hivatal nemrégiben nyilvánította tájvédelmi körzetté az újkígyósi mintegy 3800 hektárnyi ősgyepet, az erdőspusztai maradványokat, valamint a szabadkígyósi kastélyt, a hozzá tartozó magtárt és a még rendbe hozható uradalmi cselédlaká- sokat.

A terület növény-, madár- és állatvilágáról kértünk tájékoztatást Réthy Zsigmond- tól, a szabadkígyósi tájvédelmi körzet vezetőjétől.

— Az Országos Természetvédelmi Hivatal döntése, amellyel a tájvédelmi körzet létrehozását határozta el Újkígyós környékén, többszörösen indokolt. Alátámasztja ezt az elhatározást egyebek között az, hogy a szabadkígyósi kastély műemlék. Tervezője Ybl Miklós, ugyancsak ő tervezte a kastélyhoz tartozó magtárt, valamint a Weink- cheim-kriptát. A templom pedig 1844-ben épült Czieg- ler aradi építész tervei alapján. A tájvédelmi körzetbe illeszkedik be a még meglevő volt uradalmi cselédlakások komplexuma, amelyet a rekonstrukció során rendbe hoznak.

A következő indok pedig a szigorúan védett kastélypark, vagyis a 24 hektárnyi területű arborétum, amelyet 1875-ben hoztak létre az erdőspusztai eredeti vegetációból. A parkban találhatók egyebek között mocsári tölgyesek, fehér nyírfacsoportok, s benne a mintegy ezer

hektárnyi művelt föld, amely táplálékbázisa a vadludak- nak, récéknek, darvaknak, pólingoknak és cankófélék- nek.

Nagy érték ezen a területen a botanikai és a zoológiái világ. Olyan fajok létezését bizonyították, amelyek Európában csak itt, az újkígyósi területen találhatók. Ezenkívül csak a dél-orosz pusztákon és a kisázsiai sztyeppéken fordulnak elő. Az erdőfajok közül a juharfélék, ezen belül a mezei juhar, tatár juhar, valamint a vackor, a mocsári tölgy, fehér nyárfafoltok természetes előfordulása.

Állatvilága olyan egyedek előfordulását tartalmazza, amelyek a dél-orosz pusztákon kívül sehol másutt Európában nem találhatók, csak Újkígyós környékén. Így például a molnárgörény és a földikutya. Madárvilága pedig nagyon gazdag. Mintegy 190-féle madár létezését bizonyították már. Ezek között olyan ritkaságok, mint a kishéja, a pusztai héja, a héjasas, rétisas és az utóbbi években előfordul egy-egy dögkeselyű is. A zoológiái feltárás lényegében most indult meg.

A pusztán, a Róka kaszinó térségében létre kívánunk hozni olyan magaslest, amelyről egyszerre 10-15 ember is gyönyörködhet a panorámában, figyelheti á puszta növény-, madár- és állatvilágát.

B. J.