Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

1977. október 2., vasárnap Barátaink életéből Venyiamin Liszov: AMI PÉNZŰNK nem minden vállalat veheti fel a versenyt. Nem véletle­nül lett a szerdobszki gép­gyártó üzem a moszkvai Li- hacsov autógyár fiókvállala­ta. A „Krasznij Gigant” üzemből, a nyikolszki kris­tálycsiholó mesterek keze alól kikerülő gyönyörű mun­kákat számos világkiállításon is bemutatják. A kamenszki „Belinszkszelmas”-ban az ország vetőgépszükségletének csaknem egynegyedét állítják elő. Az ott gyártott burgo­nyaültető gépek nemcsak ha­zánk, hanem Magyarország, Csehszlovákia és Mongólia földjein is dolgoznak. Az októberi forradalom előtt Penzában az öt és fél ezer ház közül mindössze 160-ban volt villany. A me­gyében jelenleg 160-szor több villamos energiát termelnek, mint 1928-ban. Ma már a legtöbb falut villamosították. Az elektromos áram a me­zőgazdasági dolgozók életé­ben nagy szerepet játszik. A falusi háztartásokban is gázt használnak. Ám a legszembetűnőbbek azok a hatalmas változások, amelyek a mezőgazdasági termelésben tapasztalhatók. Az előző ötéves tervidőszak­ban a megye kolhozai és szovhozai másfélszer több gabonát adtak az államnak. A kolhozok és a szovhozok gépparkja állandóan új, nagy teljesítményű trakto­rokkal. kombájnokkal, gép­kocsikkal gazdagodik. Csak a 9. ötéves tervben mintegy 12 ezer traktort, hatezer kombájnt, ötezer 600 teher­autót és egyéb technikai fel­szerelést kaptak. A mezőgazdasági termelés több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött specializációja és koncentrációja gyönyörű Miként szóljunk arról, amit annyira szeretünk, ami el­szakíthatatlan erős szállal kötődik szívünkhöz? Vannak dolgok, melyek különösen kedvesek és drágák nekünk, s nem élet az élet, nem bol­dogság a boldogság nélkülük. Mennyi vers és mennyi dal született már a mi Pen- za-vidékünkről! Hány köny­vet írtak az orosz táj csodá­latos szépségéről, az itt élő emberek bátorságáról, ra­gyogó tetteiről! De varázsá­nak század részét sem mond­ságú — órákat is Penzában készítik. A legbonyolultabb elektronikus számítógépek­ben, a gáz- és olajvezetékek armatúráin, a tetszetős kivi­telű kerékpárokon, a külön­leges vegyipari gépeken, a legpontosabb elektromos műszereken és orvosi beren­dezéseken — mind, mind penzai vállalatok emblémái láthatók. Termékeinket nem­csak országunkban, hanem az ősi Eufrátesz partjain, a távoli Indiában, Afrika fej­lődő államaiban és a szocia­A Moszkva sugárút Penza egyik legszebb útja Lenin szüleinek szobra Azt mondják, a számok csupán üres statisztikát je­lentenek. De gondoljanak csak bele — úgy csendülnek fel, mint honfitársaim alko­tóerejének himnusza. Jelenleg Penza megye há­rom nap alatt állít elő annyi terméket, mint 1913-ban a penzai kormányzóságban. Üj ipari ágazatokat hoztak lét­re, és főleg olyanokat, mint a vegyipart, a textilgyártást és a műszergyártást. Az or­szág Diesel-mozdonyainak csaknem felét penzai moto­rokkal szerelik fel. A legna­gyobb kompresszorokat és a legkisebb — kopejka nagy­Műszergyártás nagy sorozatban eredményeket hozott. A fa­lusi dolgozók munkája kü­lönféle ipari tevékenységgé válik, az állattenyésztéssel és a földműveléssel kapcsolatos termékek előállítása ipari jelleget ölt. A megyében a hatalmas szarvasmarha-, ser­tés- és baromfiállomány te­nyésztésére, valamint borjú­nevelésre jól működő, óriási üzemegységeket létesítettek. Büszkék vagyunk arra, hogy ma már az ország rainden részéből érkeznek szakem­berek, hogy tanulmányozzák az „Ardimszki”, a „Pankra- bovszki”, a „Hosszija”, a „Vertunovszki” és más ha­sonló speciális szovhozok ta­pasztalatait. Nagyszabású építkezések folynak nálunk. Beruházá­saink értéke évente megha­ladja a 200 millió rubelt. Nem is olyan régen — kö­rülbelül 10 éve — ez az ösz- szeg mintegy 50—60 millió volt. Penza mellett magasodik a Bojevaja gora. Ezen talál­ható — természetes környe­zetben — a városi park, a Tornaóra előtt: ki a legerősebb? Minden évben új erőre kapnak a megye más városai is. A kuznyecki „Polimer- mas”, a „Kuztextilmas” üzem és a bőrgyár kiváló árukat állít elő. A cipőgyár­ban évente négy és fél mil­lió pár cipő készül. És mennyire kiépült és hogy megerősödött Szer- dobszk, Kamenka és Nyi- kolszk! Ami a minőséget il­leti, e városok termékeivel ták még el. Azért, mert le­hetetlen egy kiapadhatatlan forrás utolsó cseppjét ki­merni. Azért, mert nem le­het megállítani annak az életnek a fejlődését, amely az új, a jobb és a magasabb cél felé tör. Penza vidéke pontosan ilyen. A szovjet hatalom óri­ási szárnyakat adott. Lenin pártja megmutatta nekünk az igazi utat. Évről évre gazdagabb és szebb lesz a táj. Évről évre a városokban és a falvakban mind több toronydaru nyúlik az égbe, a kolhozok és szovhozok te­rületei tágasabbak lesznek, az üzemekben és az állatte­nyésztő telepeken egyre több modern technikai újdonság jelenik meg. lista, közösség számos orszá­gában is ismerik. A szovjet iskolások milliói azokat a füzeteket használják, ame­lyeket a penzai „Majak Re- voljucii” papírgyárban ké­szítenek. E gyár papírjára nyomják a mindenütt jól ismert Szovjetunió című fo­lyóiratot. A megyeszékhely, Penza város Győzelem sugárútjs Munkásnemzedékek penzaiak legkedveltebb pi­henőhelye. Sokan órákon át gyönyörködhetnek az alat­tuk elterülő penzai panorá­mában, s mindannyiszor iz­gatottan fedezik fel a város arculatát kedvezően formáló változásokat. Emlékszem, úgy tíz évvel ezelőtt a hegyről szemléltem a várost. Akkor megjegyez­tem magamban, hogy az új házak, az új lakónegyedek olyanok, mint apró szigetek a tengernyi ódon, földszintes faház szürke tömegében. És ma? Az egész város az új épületek „erdejéből” áll. Most már az öreg faházak tűnnek kis szigeteknek a város sok emeletes korszerű épületeinek hátterében. Az új házak nem épülnek szoro­san egymás mellé, s nem ta­karják el a kilátást, hanem „szellős”, jól áttekinthető együttest alkotnak. A részekre tagolódó város egykor a Bojevaja hegy lá­bánál húzódott. Mert az új kerületek már messze ki­nyúlnak a síkságra. A kilen­cedik ötéves terv esztendei­ben csaknem 30 ezer család költözött új otthonba. Az új ötéves terv időszakában még több lakást építenek. De nemcsak Penza, ha­nem a megye más városai­nak, falvainak környékén is észrevehetik ugyanezt a sa­játságot — toronydaruk gém­jei nyúlnak a magasba. Üj üzemek, műhelyek, lakóhá­zak, iskolák és klubok épül­nek. És ebben a hatalmas épít­kezésben, ebben az önfelál­dozó munkában sok penzai tehetsége rejlik. Kifejezésre jut egységes törekvésük ab­ban, hogy sikeresen megva­lósítsák a XXV. pártkong­resszus határozatait, hogy újabb győzelmet arassanak a gyárakban és a mezőgazda- sági üzemekben; a laborató­riumokban; a földeken és a kozmoszban; valamint az új építkezéseken, s hogy dicső­séget szerezzenek szülőföld­jüknek. Legjobb honfitársaim meg­kapják a Munka Hőse aranyzászlóval díszített ki­tüntetést. Közöttük van: V. Lapin szerszámkészítő és A. Guszev lakatos; J. Szedov és M. Pihtyeleva csiszolók; E. Ananyin és Bulgakov építők; E. Lobacs és H. Mjazitova fejők; N. Kuznyecov, E. Porszkova növénytermesztők; A. Ovtov kerületi párttitkár és N. Zemnuhov cukorrépa- termesztő; N. Ajdarova ser­tésgondozó és A. Zsernakov kolhozelnök. És hányán van­méssel; tudománnyal és új technikával; felsőfokú in­tézményekkel és iskolákkal; gyönyörű dalokkal és csodás jövővel rendelkezik. Ez a mi szülőföldünk, a mi életünk és szerelmünk. örülünk és büszkék va­gyunk arra, hogy olyan vi­déken élünk, ahol Ragyis- csev, Lermontov és Belinsz- kij is élt, s ahol 1861-ben a cárizmus ellen felkelt nép Oroszországban elsőként emelte magasba a forradal­mi harc vörös zászlaját. Nyolc évig dolgozott Penzá­ban Ilja Nyikolajevics Ulja- nov. Itt alapította meg Ulja- nov azt a családot, amely Vlagyimir Iljics Lenint adta a világnak. E földön szüle­tett és nőtt fel Nyefed Lo­banov, a bolsevik balti ten­gerész, aki 1906-ban elsőként Gudarev űrhajós a penzaiak között nak azok, akik munkaked­vük és szorgalmuk elismeré­seként érdemrendet és em­lékérmet kaptak! ök — ez­ren és ezren. És minden év­ben mind több élenjáró, ma­gas fokú szakmai műveltsé­gű és hazafias érzésű dolgo­zót tüntetnek ki. Évről évre mind messzebbre száll — akár a gyorsröptű madár — Penza megyénk jó híre, s ennek „aranyzászlaján” ha­zánk legmagasabb kitünteté­se ragyog: a Lenin-rend. Íme, a kommunista erők virágzó teljében, ebben a nagy nekifutásban szemünk láttára válik hatalmas új és igaz világgá a mai Penza- vidék, az a terület, amely fejlett iparrral, gazdag ter­emelte magasba a vörös zászlót a Baltikumban, a le­gendás hírű „Pamjaty Azo­va” nevű cirkálón. A mi vá­rosunkban, Penzában állítot­ták fel Európában az első Marx-emlékművet 1918-ban. A mi földünk táplálta az erőt és tehetséget Viktor Pa- cajevben, a mérnök űrha­jósban... Hogyne szeretnénk az ilyen földet! S penzai költőnőnk­kel, Matróna Szmirnovával együtt büszkén ejtjük ki a magas elismerés és forró szeretet szavait: Szülőföldem, / Egyetlenem a világon! (Fordította: Bukovinszky István)

Next

/
Oldalképek
Tartalom