Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

1977. október R, vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK Múzeumaink kincsei A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Menjünk tovább: új épü­letek, boltok, szolgáltatóház, ABC — kettő is —, kis vá­sárcsarnok, cukrászda, étte­rem, mozi. Ez az úgynevezett főutca képe. De érdemes beljebb is menni, végigjárni a kerületet. Üj lakóházak so­kasága — a régiek eltűnő­ben —, földszintesek, két szintesek és több emeletesek. Az utóbbi három évtizedben 14 új utcát kellett nyitni, több mint ezer családi ház, lakás készült el. És mindez közművesítve. A villany, a víz mindenütt ott van, egy- némelyik utcában már a gázvezeték is. Volt víz azelőtt? Hogyne: három ártézi kút. A villanyt egy utcába 1927-ben vezették be... tevő Erzsébethely eredete ebből az időből származik. Ekkor osztották ki az Ö-sző- lőket és a gödrökön túli, úgynevezett Jaminai-szőlő- ket. Itt laktak a csabai gaz­dák béresei, az úri házak cselédlányai, később. — az iparosodás révén — a prole- társág. A népies Jamina ne­vet még ma is emlegetik, bár hivatalosan már 1899- ben az Erzsébethely nevet kapta. Az itt élő emberek akkori sorsát már sokan megírták. És a változásokat is. A három évtized történe­tét. Mi most a mai Erzsébet- helyet kívánjuk bemutatni, időnként összevetve a múlt­tal. Vessünk egy pillantást a múltba, a XVIII. század második felére: a jelenlegi Békéscsaba egyharmadát ki­lió forint. Ebből már elké­szült a hatalmas hűtőház. Épül — 30 millióból az új kenyérgyár is. A régi út már nem bírta a forgalmat, így 1978-ban négysávos korszerű lesz az Orosházi út. Néhány év alatt tíz kilométernyi új út há­lózza be a kerületet. Har­minc évvel ezelőtt csupán egy szilárd burkolatú útja volt Erzsébethelynek. A baromfifeldolgozó új hűtőházának gépmonstruma . A 11-es iskolában éppen munkából tér vissza sereg­nyi diák. A Szabadság Tsz- ben hagymát szedtek. Az épület szép, modern, dísze a környéknek. És szépül a másik kettő is, az 5-ös és 6-os iskola. Nyolc új tante­rem és egy hatalmas torna­terem épül. Az erzsébethe­Sétánkat kezdjük a vasút fölött átívelő hídon. A lát­kép : gyárkémények sokasá­ga. Baromfifeldolgozó, két téglagyár, kenyérgyár, a házgyár poligonüzeme, a MÉK hűtőtárolója. A keríté­seken belül új üzemrészek. Csak a baromfifeldolgozó re­konstrukciója közel 300 mil­Munkából hazatérő kisdiákok a U-cs iskola kapujában Erzsébethely új arca « lyiek mégis talán a legki­sebbek otthonaira, a bölcső­dékre és óvodákra a leg­büszkébbek. Három bölcső­de, öt óvoda — az üzemiek­kel együtt — ad szép, má­sodik otthont a kicsinyek­nek. Az idén készült el 75 gyermek számára a Tompa utcai. S mennyi társadalmi munka van ezekben! Azt már említeni sem kell, hogy az emberek egészségét a Kolozsvári utcai nyolc munkahelyes rendelőintézet­ben szakorvosok egész sora, s más egészségügyi dolgozók vigyázzák. Közismert ez az épület. Ezenkívül négy or­vosi körzet is van — az­előtt csupán egy volt. Megkérdeztem egy asz- szonyt, mit szól Erzsébethely változásaihoz? Azt mondta: szép, szép és jó is sok min­den. De azért van gond is. — Például? — Kevés a bolt. No, meg a belvíz is sok bajt okoz. Hát igen. A belvíz. Volt idő, amikor elöntött több ut­cát, amikor emberek százai voltak talpon éjjel-nappal, hogy mentsék, ami menthe­tő. Most — ha lassan is — ez a gond szűnőben van, 20 millió kellett hozzá. Ebből épül 8,5 kilométer csatorna, négy átemelő és egy víztáro­zó. A munka már javában tart. Megoldódik, mert az embe­rek is úgy akarják. Dolgos, szorgalmas nép. A villany, a víz, a járda, a parkok kia­lakítása kezük munkáját is dicséri. A társadalmi mun­kaversenyben a kerület két­szer nyerte el az első, két­szer a második helyezést. És formálódik a jövő is: a termálvíz kihasználása, fürdő és csónakázótó képé­ben. A jaminai gödrök el­tűnnek. Nem évszázadok, csak évek kellenek hozzá. S ez nemcsak remény, hanem realitás. Az erő az itt élők és a tanács egységében van... Kasnyik Judit Fotó: Martin Gábor A gyulai múzeum munká­ját a nagyközönség legin­kább az Erkel-emlékmúze- um, a Dürer-termi tárlatok és a Vármúzeum állandó és időszakos kiállításai alapján ismeri. Éppen ^zért dr. Ben- csik János múzeumigazgató­tól inkább a múzeum életé­ről, a látványosnak nem ne­vezhető mindennapos tevé­kenységéről érdeklődünk az­zal a nem titkolt céllal, hogy olvasóink egy most útjára indított sorozat* keretében közelebbről ismerkedhesse­nek meg megyénk múzeu­mainak történetével, életé­vel, s a kiállításokon ritkán, vagy esetleg sohasem szerep­lő kincseivel. • * * — Az ország egyik leg­régibb vidéki múzeuma a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. 1968—69-ben alapította Mo- gyoróssy János gyulai ura­dalmi gazdatiszt, aki saját jövedelméből tartotta fenn, dolgozta fel és gyűjtötte össze Gyula és környéke éle­tével, történelmével kapcso­latos eseményeket, emléke­ket. A több mint száz év alatt jelentősen gazdagodott és fejlődött múzeumunk. Az 1870—80-as években Göndöcs Benedek segítségével a leg­jobb múzeumok közé emel­kedett a gyulai. A II. világ­háború azonban szétzilálta a gondosan összegyűjtött anya­got. Értékes XVIII. századi festmények penészedtek meg és mentek tönkre a háború alatt egy liftaknába dobva, közülük alig néhányat tudtak csak megmenteni restauráto­raink. • • • A 30-as években, Implom József idejében fellendült a múzeumban folyó tudomá­nyos munka, amelyből jó né­hány értékes történeti, nép­rajzi, helytörténeti tárgyú alkotás született. A buda­pesti Színháztörténeti Inté­zeten kívül napjainkban már Gyulán tekinthető meg Er­kel Ferenc életével, munkás­ságával kapcsolatos leggaz­dagabb anyag. Tovább folytatják a meg­kezdett helytörténeti, népraj­zi társadalmi, munkásmoz­galmi témák gyűjtését. Nem­rég vásárolták meg Erdős Kamii neves ciganológus ki­állításon is bemutatott ha­gyatékát és ennek bővítésé­re a cigánykultúra tárgyi emlékeinek gyűjtését meg­kezdték. Nyáron jelent meg a Dankó Imre által indított múzeumi kiadványsorozat 71. száma, amely Kiss Anikó gyulai várról írt helytörténe­ti-ismeretterjesztő munkáját tartalmazza. Hamarosan sor kerül a 72. megjelenésére. * * * Egyik legértékesebb törté­neti emlék az aradi 13 vér­tanúi között kivégzett Kné­zich Károly tábornok kard­ja. A hős tábornok lefegy­verzői előtt széttörte a kard­ját, a kard pengéjét és hü­velyét gyulai szállásadója őrizte meg, és így maradt A múzeum büszkesége az Erkel-emlékkoszorú Fotó: Gál Edit fenn az utókor számára. Má­sik büszkeségük az itt őr­zött Erkel-emlékkoszorú, amelyet a polgárok közada­kozásból készítettek szín­aranyból a nagy zeneszerző 50 esztendős karnagyi műkö­dése emlékére. Tisztelői 1888. december 16-án nyújtották át a több mint fél kiló aranyból készült ötvösreme­ket. A tölgyfaleveleket átfo­gó széles szalagra az Erkel- operák első előadásának dá­tumát vésették rá. A szala­got brilliánsokkal ékesített hangszer, a művészetet jel­képező líra fogja össze. Legújabb szerzeményeik közé tartozik özv. Brendt Kornélné csepeli lakos ado­mánya ; két első világhábo­rús zászló, amelyet a gyulai asszonyok készítettek a II. honvéd gyalogezred 6/2-es menetszázada számára, fel­tüntetve rajta minden kato­na nevét. Még díszesebb, vastag ezüstszállal hímzett a 300. honvéd gyalogezred 403- as gyalogzászlóaljának lobo­gója. Mindkettő megjárta a háborút és sok elesett gyu­lai katona emlékét őrzi. A múzeum köszönettel tartozik az adományozónak. B. Sajti Emese Gyűjtőszenvedély és tudomány Pintér László, a Ter­mészettudományi Mú­zeum munkatársa kö­zölte dr. Kovács Gyu­lával, hogy az Unitas Malacologica Europaea VIII. kongresszusát 1983-ban Magyarorszá­gon rendezik meg, és e célból szükség van a magyar malakológusok megbeszélésére. Mit is jelent a malakoló- gia? Az idegen szavak szó­tárában ennél a címszónál ezt olvashatjuk: „az állat­tannak a puhatestűekkel foglalkozó ága”. Dr. Kovács Gyula szakfelügyelő, a bé­késcsabai közgazdasági szak- középiskola tanára több mint 20 éve gyűjti a puhatestűek törzséhez tartozó csigákat és kagylókat. Ez a tudományos szempontból sem lebecsü­lendő szenvedély kialakulása még az egyetemi évekre ve­zethető vissza, ugyanis dr. Horváth Andor, a biológiai tudományok kandidátusa akkor minden támogatást megígért azoknak a hallga­tóknak, akik a tanulmá­nyaik befejezése után mala- kológiával szeretnének fog­lalkozni. Dr. Kovács Gyula tanári "pályafutását a csurgói gim­náziumban kezdte. A há­roméves Somogy megyei tar­tózkodása alatt összegyűjtött csigák és kagylók rendszere­zéséhez, tudományos feldol­gozásához nagy segítséget kapott a szegedi egyetem ál­latrendszertani intézetének docensétől. Békéscsabára ke­rülve hozzákezdett a kör­nyék malako-faunájának vizsgálatához. Több éves munka eredményeként ‘1960- ban megírta doktori disszer­tációját. Richnovszky An­Dr. Kovács Gyula malakoló- gus az újonnan gyűjtött csi­gák tudományos feldolgozá­sát végzi Fotó: Béla Ottó dórral, a bajai fiúkollégium igazgatójával feldolgozta Ke- cel-császártöltés tőzegmoha- lápjának mollusc-faunáját. „Ezt azért csináltuk — mon­dotta dr. Kovács Gyula —, mert ezen a területen inten­zív tőzegkitermelés folyik, és ez a vidék mint termé­szetvédelmi táj, előbb vagy utóbb megszűnik. Nagyon gazdag a környék állatvilá­ga, s ezt meg akartuk örö­kíteni, mielőtt még eltűnne.” Hosszú lenne felsorolni, milyen hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg a békéscsabai kutató tudományos cikkei. Csigák­ból eddig 77 fajt és két al­fajt gyűjtött össze, több mint 10 ezer példányban. Tizen­nyolc ország malakológusá- val áll cserekapcsolatban. Az egyik új fajt ő fedezte fel Dobozon, a marói erdőben. Az alapos vizsgálat után a Természettudományi Múze­um munkatársai róla nevez­ték el. A csiga a „Hygroria kovácsi” tudományos elneve­zést kapta. A csigák üvegfiolákban -Vannak, s a cimkéken olvas­ható a faj tudományos neve, a lelőhelyi és az ökológiai adatok. Ezt a hihetetlen ki­tartást kívánó kutatómunkát dr. Kovács Gyula nagy lel­kesedéssel végzi még ma is, bár ehhez sem erkölcsi, sem anyagi támogatást ez ideig még nem kapott —y—n—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom