Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-27 / 227. szám

1977. szeptember 27., kedd KUslUI*M Vizek és igények alamikor az 50-es évek végén olaj után kutattak Végegyháza határában is, és bár olajat nem találtak, helyette a föld másik kincse, a termálvíz tört fel a fúrók nyomán. A termelőszövetkezet területén buzgó, 70 fokos hővizet át­adták a szövetkezetnek, amely nem tudott mit kez­deni a váratlan ajándékkal és tovább adta a helyi ta­nácsnak. Főtt a fejük a község vezetőinek, mit csi­náljanak a termálvízzel. Kézenfekvőnek látszott egy tisztasági fürdő kialakítása, de hát hol van annyi pénz? A tanácsnak évente alig több mint 200 ezer forintja van községfejlesztésre. Közben a termálvíz csak folyt, mit sem törődve az­zal, hány embernek okoz fejfájást. A környékbeliek pedig kihasználva a lehető­séget, fürödtek a földhá­nyásokkal körülvett néhány négyzetméteres tóban. Az­tán nem sok idő múltán csodás híre kezdett terjedni a végegyházi víznek. Az el­ső beteg — aki mankóval érkezett és anélkül távozott — nevét megőrizte a száj- hagyomány, állítólag Fülöp Béla volt. A csoda híre vil­lámgyorsan repülte be a környéket és egyre többen pakolták magukat az iszap­ba, ültek nyakig a vízben, gyógyulást remélve. A la­kosság pedig hallva a mese­beli tulajdonságokkal felru­házott víz gyógyító erejéről, egyre sürgetőbben kérte, hogy a tanács építsen me­dencét, alakítson ki fürdőt. Az anyagi fedezet érdeké­ben többen tollat fogtak és írtak az illetékeseknek, a Népszabadságnak, a Rádió­nak és Televíziónak és ta­lán az ENSZ-nek is. Félreértés ne essék, nem akarjuk kisebbíteni, sem el­túlozni a végegyházi víz gyógyító erejét, de igazat kell adni a megyei tanács vizsgálata megállapításának, mely szerint ......továbbfej­l esztését a megyében levő jó és nagyszámú kedvezőbb helyzetű és adottságú ter- málkutak miatt nem tervez­zük.” O ielőtt megköveznének a végegyháziak, higy- gyék el, 20 millió fo­rint fejlesztés — ennyibe kerülne a fürdő kiépítése — még nagyobb városok für­dőinek sem jut. Használják azt a kis medencét, amit a tanács épített időközben és váljon egészségükre a vég­egyházi gyógyvíz. Béla Ottó __________________________________«— K özös összefogással épül Mezőhegyesen a nevelési központ És megszólal! a sziréna Kirakatverseny az évforduló jegyében Az MSZMP megyei bizott­sága, a megyei tanács keres­kedelmi osztálya, a MÉSZÖV elnöksége és a KPVDSZ me­gyei bizottsága ünnepi kira- katveftenyt hirdetett meg a megye kereskedelmi vállala­tai, szövetkezetei részére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Az elkészült kirakatok ki­fejezik a nagy jelentőségű évforduló hangulatát, a Szovjetunió és a szocialista országok társadalmi, gazda­sági, kulturális eredményeit. Bemutatják a hazai és a KGST-országok termékeit, a fejlődés tükrében. A versenyt élelmiszer, ru­házat, vegyesiparcikk kate­góriában rendezik. Az első három helyezett díszserleget, illetve oklevelet kap. A ne­vezési határidő szeptember 30-án jár le, a kirakatokat pedig október 27-ig kell el­készíteni. Az értékelés októ­ber 28—29-én lesz. A díjak átadására a KPVDSZ me­gyei bizottságának ünnepi ülésén kerül sor. mentése. Az utak mentén tablók jel­mondatokkal. A tanácsháza tetején a hangszórók pattogó indulók hangjait sugározzák. Időnként elhallgat a zene és ekkor tájékoztatják a lakos­ságot, mi a teendőjük abban az esetben, ha megszólal a sziréna, vagy félreverik a harangot. Pániknak nyoma sincs, hiszen ez gyakorlat. Vasárnapi békesség honol a községben, néhány idősebb ember ünneplőbe öltözve sé­tál komótosan a templom felé. A fiatalok motoroznak, kerékpároznak a főutcán, megállnak a főtéren, és hall­gatják a hangoshíradót. Most éppen Szőke István, a nagy­község polgári védelmi pa­rancsnoka beszél. És ezután megszólalt a szi­réna. Figyeltem az utcán já­ró-kelők arcát. A háborút megélt idősebbeken alig lát­hatóan átsuhant a rosszízű emlék, a légitámadás, a ve­szélyérzet jele. A többieken, akik csak hírből hallottak a háborúról, akiknek az agyuk legtávolabbi tekervényében sem fészkelődött be ez a fur­csa, ismeretlen hang, inkább a várakozás, a kíváncsiság látszott. A templomtorony nyitott ablakán át a világ négy tája felé színes zászlók lobognak. Vörös, barna, sár­ga. A radiológiai-biológiai és vegyi veszélyre hívják fel a figyelmet. A riasztás végén pedig fehér zászló integet az utcákon állók felé, vége a Fertőtlenítik a szennyezett területet Dél van, mire véget ér a gyakorlat. Délutánra is ma­rad program. A művelődési házban filmvetítés és polgá­ri védelmi kiállítás, majd vetélkedő zajlik le értékes jutalmakkal a nyerteseknek. Este pedig jó hangulatú pol­gári védelmi bállal zárul a sikeres falunap. „A mai polgári védelmi falunap célja, bemutatni, hogy egy atom-, vagy bioló­giai és vegyi támadásról mi­lyen módon értesül a lakos­ság, milyen magatartást kell tanúsítaniuk és hogyan kell a szükséges védekezést, men­tést, a fellelhető anyagokkal elvégezni.” Hangsúlyozta, hogy a polgári védelem össz­társadalmi érdek és az egyé­ni védelem csak kollektív összefogáson keresztül érhető el. Kérte a nagyközség lakos­ságát, hogy a polgári védelmi feladatokat békeidőben is vegyék komolyan. Hallt! 11-827? kenység gyakorlati megvaló­sításához. A jelentés kitér az Oktatá­si és Közművelődési Állandó Bizottság munkájának érté­kelésére is. Megállapítja, hogy tagjai jól látják el fel­adataikat, s eddig is már több fontos javaslatot ter­jesztettek a tanács és a vég­rehajtó bizottság elé. A szakmunkások szakkö­zépiskolájának támogatását a felnőttek és az ifjúság köz­művelődési helyzetének to­vábbi javítását, a helytörté­neti és honismereti mozga­lom szélesítését, valamint a harmonikus családi életre való nevelés szükségességét is hangsúlyozza a beszámoló. Ezek szerint törekedni kell arra, hogy azok az értelmisé­giek, társadalmi munkások, akik felelősséggel tesznek eleget megbízatásuknak, kap­janak nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást. —y—n veszélynek. Mindez persze csak gyakorlat. Az állomástól nem messze egy romos épület. Külseje és állapota után joggal feltéte­lezhető, hogy légnyomás rongálta meg. A teteje zilál- tan félrecsapva, a cserepek lehullva. Szakadások, omlá­sok tarkítják a ház falát. Ez a gyakorlat színhelye. Kör­nyékén füstfelhő száll a ma­gasba — faforgácsot öntöz­tek le gázolajjal és gyújtot­tak meg —, szirénázva érke­zik a tűzoltó kocsi. A vízsu­garak egy-kettőre végeznek az ősi ellenséggel, és percek múlva már csak fehér gőz- gomolyag jelzi a tűz helyét. A romos házban és környé­kén „sebesültek” hevernek. Nyakukban a tábla azt jelzi, milyen mérvű a sérülés, és mit kell tenniük az egész­ségügyieknek. De először egy tartályos jármű érkezik, a védőöltözetbe, gázálarcba öltözött emberek fertőtlení­tik a terepet. Ezt követően kezdődik meg a sebesültek Megkezdődik a sebesültek elszállítása Fotó: Béla Ottó A mezőhegyesi Nagyközsé­gi Tanács Végrehajtó Bizott­sága a napokban megtárgyal­ta a közművelődési tör­vényből adódó feladatokat. Kovács János elnökhelyettes, az írásos beszámoló készítő­je abból indult ki, hogy a XI. kongresszus határozata megerősítette az MSZMP KB 1974. márciusi közműve­lődési politika célkitűzéseit. Ennek legfontosabb része: a munkásművelődés tovább­fejlesztése, valamint a ten­nivalók végrehajtásának gyorsítása. A közművelődési törvény megalkotását indokolta az, hogy társadalmunk olyan fejlett politikai, gazdasági és kulturális színvonalat ért el, mely lehetővé teszi vala­mennyi réteg számára az ál­talános és szakmai művelt­ség szélesítését, a tudás gya­rapítását. A közművelődési feladato­kat és fejlesztési célokat — egy-egy évre kidolgozva — középtávú tervben már le­szögezte a mezőhegyesi Nagyközségi Tanács. A felsza­badulás óta eltelt idő legna­gyobb kulturális beruházása lesz a nevelési központ, melynek felépítésére a nagy­községi pártbizottság 1977. márciusában határozatot ho­zott. Ebben felszólította az üzemeket és az intézménye­ket, hogy lehetőségeikhez mérten erkölcsileg és anyagi­lag járuljanak hozzá az egy­séges községi kulturális tevé­még több a magyarázkodás, időkiesés. — Legtöbbször ön veszi fel a kagylót. Ennyi türelem után igazán megérdemli a nyilvánosságot. — Mikló Istvánná gazda­ságvezető vagyok, bár nem hiszem, hogy ettől valami megváltozik. — Itt kattan a készülék, közbeszólt a technika ör­döge. Igaz már csak annyit akartam mondani a telefon- ba, hogy reménykedem: má­tól kevesebb téves hívás fut be a békéscsabai Szigligeti utcai óvodába. A szakmunkásképző tele­fonszáma mellesleg 12-574 Aki hallja, akarom mon­dani olvassa, adja át! II rendőrség felhívása! A Békés megyei Rendőr­főkapitányság bűnüldözési osztálya nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen kü­lönböző súlyos bűncselekmé­nyek elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az ismeret­len tettes a bűncselekmények helyszínein különböző tár­gyakat hagyott hátra. La­punk folyamatosan közli a tárgyak leírását és az azok­ról készített fényképfelvéte­leket. A rendőrség kérése: aki a tárgyak eredetére, volt tu­lajdonosára vagy használójá­ra vonatkozóan adatot tud szolgáltatni, erről haladék­talanul tájékoztassa a rend­őr-főkapitányság bűnüldözé­si osztályát (Békéscsaba, Bartók B. u. 1—3., tel.:. 11-120), vagy a legközelebbi •rendőri szervet. A hátrahagyott bűnjelek leírása: — Halló!? — Tessék? — Az igazgató elvtárssal szeretnék beszélni? — Nálunk kérem nincs igazgató. — De hát a szakmunkás- képzőben ... — Ne tessék folytatni, mi a Szigligeti utcai óvoda va­gyunk. — A telefonkönyvben is benne van: „611. sz. ipari Puskin tér 1... 11-827. — Igen tudom, de ez még­is óvoda. — Ezek szerint mások is... — Bizony mások is. Na­ponta sokan. — Nem ideges, amikor mondjuk ötödszörre hívják a szakmunkásképző iskola helyett? — Már nem. Megszoktuk. Megpróbáljuk humorosan felfogni, különben belebo­londulnánk. • — Mikor is nyílt meg az óvoda? — 1974 április 8-án. — Nyilván, jelezték már gondjukat a postának. — Igen, tudnak róla. Az­azhogy, időnként ők is el­tévesztik. Az iskolát gyakran hívják vidékről. Nem kell mondanom, hogy ilyenkor (fábián) Kiül lámpa. 10 cm hosszúságú, 1,5 cm átmérőjű rúdlámpa. Két vége fehér műanyagból készült, középső része fém, aranysárga színű. Lengyel gyártmány — benne magyar gyártmányú „Perion” 1,5 V-os tranzisztortelep 48-as nagyságú, eredetileg- sötétkék színű (fakult) munkás­kabát, mely bitumennel szennyezett. Elülső részén, a bal zseb mellett, fehér fonallal átlós irányú kézi bevarrás lát­ható Polgári védelmi falunap Fiizesgyarmaton

Next

/
Oldalképek
Tartalom