Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-27 / 227. szám
1977. szeptember 27., kedd Bécsben világít a szarvasi lámpa Nagy feladatot tűzött ki maga elé az év elején a Szarvasi Vasipari Szövetkezet kollektívája: 388 millió forintnyi termék előállítását. Nem elégedtek meg azonban ezzel sem, hanem csatlakozva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére kiadott felhíváshoz, vállalták: 400 millió forintra teljesítik tervüket. Eddig az év első nyolc hónapjában állták szavukat, és időarányosan teljesítették a megemelt tervet is. Nemcsak az éves termelési értéket, hanem az exportelőirányzatokat is túlteljesíti a szövetkezet. Eredetileg úgy tervezték, hogy tőkés piacokra 30,4 milliónyi, szocialista országokba pedig 29,3 milliót érő terméket szállítanak. Ezt eddig időarányosan jórészt teljesítették, de a kiszállítások zöme ezután következik csak. Így szinte biztosra vehető, hogy összes exportjuk az év végére eléri a 90 millió forintot. Főleg lámpákat, húsgépeket, kilincseket és vasalókat vásárolnak tőlük a külföldi partnerek. A hagyományos exporton kívül az idén először kooperációs kapcsolatot is létesítenek több ország vállalataival. Az NDK-ból, Jugoszláviából és Ausztriából kaptak ajánlatokat. Egy osztrák cég például 50 ezer dollár értékben szállít lámpaalkatrészeket Szarvasra, de 100 ezer dollárnyi készterméket vásárol vissza. Ezek a kooperációs kapcsolatok egyben arra is késztetik a fejlesztőket, hogy lépést tartsanak a világ- színvonallal, mert csak így tudják megtartani helyüket a tőkés piacokon. A korszerű termékekhez korszerű gépek is kellenek, ezért ebben az évben 18 millió forintot fordít beruSzorgos kezek szerelik a lámpatesteket házásokra a szövetkezet. Sok új berendezést vásárolnak, építenek egy raktárát, és 3 millió forintot fordítanak szolgáltatási tevékenységük fejlesztésére. A szolgáltatás egyébként eddig is jelentős tevékenységi köre a szövetkezetnek. Ebben az évben 19 millió forintért végeznek különféle munkákat és ez csaknem 18 százalékkal magasabb összeg az elmúlt évinél. Még ennél is nagyobb arányban nőtt a lakosság részére végFotó: Veress Erzsi zett szolgáltató tevékenység. Év végéig csaknem 9 millió forintnyi munkát végeznek lakossági megrendelésre és ez 21 százalékos emelkedés. Mindezek eredményeként a tervezett 22 millió forintos nyereséggel szemben várhatóan 25 millió forinttal zárják az évet és így a tavalyi 31 ezer 408 forinttal szemben az év végére már 33 ezer 500 forint lesz az éves átlagkereset a szövetkezetben. L. L. Tervek a páncélszekrény Okok és magyarázatok mélyén Megyénk termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak beruházásai az V. ötéves tervben ez idáig már megközelítik a 8 milliárd forintot, melyből 3 milliárd forint — közel kétszerese az elmúlt tervidőszakhoz viszonyítva — az építési és szerelési munka. E roppant munkából évente mintegy 450 millió forint értékben megvalósuló beruházás terveit tudja elkészíteni a Békés megyei AGROBER. A meglevő gondokat fokozza, hogy a gazdaságok késve rendelték meg a terveket, megrendeléseikben gyakoriak a módosítások. — A korábbi évekhez képest több a meddő munkánk — magyarázza Kovács György, a megyei AGROBER igazgatója. — A tervezési idő 10-12 százalékát a holt munkák teszik ki, olyanok, amelyekből sohasem lesz létesítmény. Belekezdünk egy tervbe, félbehagyjuk, előkészítjük, tervezzük, s jön a jelzés: nem igénylik, kérik a szerződés felbontását. A módosításoknak több oka van. Változtak a szabályzók, adott időszakban kedvezőbbnek látszik a váltás, a gazdaságoknak pénzügyi nehézségeik lehetnek, szerepet játszik a koncentrálódás és a szakosodás, valamint az agráripari egyesülés, s nem utolsósorban a meggondolatlan döntés hozza a változásokat. Számos közös gazdaságban nem rendelkeznek hosszabb távú üzemfejlesztési tervvel, ami fő vonalaiban utat mutatna, ezért gyakran bizonytalan a fejlesztés, az elképzelések nincsenek szinkronban a közgazdasági szabályzókkal. Van olyan eset is, amikor a jó előkészítés módosítja az elképzeléseket. * * * — Pénzügyi nehézségek miatt nem építettük meg a 350 vagonos tároló silónkat — kezdi Ambrus Attila, az almáskamarási Sallai Tsz elnöke. — Gyenge eszközadottságú a szövetkezetünk, Verseny a békéscsabai Lenin Tsz-ben A békéscsabai Lenin Tsz- ben mintegy 10 éves múltra tekint vissza a munkaver- seny-mozgalom. Jelenleg 22 brigád áll versenyben egymással, a szövetkezet 660 dolgozó tagjából több mint háromszázat vonva be a vállalások teljesítésébe. A szövetkezet szocialista brigádjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított versenyhez csatlakozva összesen 1 millió 900 ezer forint értékben takarítanak meg termelési költséget, illetve érnek el többletárbevételt a felajánlások alapján. A tervekhez képest eddig csaknem 300 ezer forintot takarítottak meg gondosabb takarmányozással a tojótelepen, ugyanennyit eredményezett az üzemanyag körültekintőbb felhasználása, valamint a kertészetben az, hogy a vállalás szerint az ágazat termeléséhez szükséges alapanyagot nem kívülről vásárolják, hanem maguk állítják elő. Ettől a teljesítménytől a gépműhelyi brigádok sem maradnak el az anyag- és alkatrész-takarékosságban. • Említést érdemel még az elmondottakon kívül az is, hogy valamennyi brigád bekapcsolódott a paradicsomszüretbe is a szövetkezet munkaerőgondjainak enyhítésére, valamint az is, hogy az ez évre vállalt 12 újításból nyolc már a bíráló bizottság előtt van. Mindent egybevetve a tervezett üzemi nyereségnél 3 millióval többre számítanak a békéscsabai Lenin Tsz-ben, aminek nagy része az ismertetett teljesítményeknek köszönhető. Óriás traktorok a mezőgazdaságban Drágább, de többet tud Tizenöt évvel ezelőtt a legnagyobb teljesítményű szovjet gyártmányú traktor száz lóerős volt. Ma viszont a szovjet földeken dolgozó mintegy 2,5 millió traktor több mint 20 százaléka már a nagy teljesítményű K— 700-as típus, amely 220 lóerős. De a leningrádi Kirov Gyár megkezdte a még nagyobb teljesítményű, 300 lóerős K—701-esek gyártását. Jelenleg a szovjet tervezők egyik legnagyobb gondja, hogyan növeljék a traktorok fajlagos teljesítményét. Más szóval: úgy kell jelentős mértékben fokozni az erőgépek teljesítőképességét, hogy önsúlyuk alig legyen magasabb vagy éppen változatlan maradjon. A jelenlegi tervidőszakban a gyártott traktorok átlagos teljesítménye 76,5 lóerőről 91,5 lóerőre emelkedik a Szovjetunióban. Ugyanez a törekvés tükröződik a világ valamennyi fejlett országában. A több száz lóerős traktor csak lehetőség, a hatalmas vonóerőt jól ki is kell tudni használni, ami nem könnyű feladat. Az óriás traktorokra ugyanis nem lehet karácsonyfa módjára felaggatni a különböző munkagépeket. Tudományos vizsgálatokkal állapítják meg, hogy miből mennyit kell és lehet a traktor után kapcsolni, hogy a több száz lóerős vonóerő jól kihasználható legyen. A speciális óriás traktorok, a hatalmas munkagépek, kombájnok csak gépsorrá kapcsolva fejthetik ki hatásukat. Ilyen géptömeg mozgatására viszont ma még elsősorban csak a termesztési rendszerek képesek. Hazánkban a nagy teljesítményű traktorok műveleti költsége kb. 20 százalékkal, esetenként 30 százalékkal magasabb, mint a kis telj esi tményűe- ké. Képünkön: egy nagy teljesítményű John Deere traktor látható (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) s 70 százalékos állami támogatásból módunk lett volna megvalósítani az elképzeléseinket. A 2,5 millió forintos siló tervezési díja 55 000 forint volt, most a páncél- szekrényben pihen, mert megvonták az állami támogatást, nem kapjuk meg a szükséges pénzt. Ezzel a tárolóval mi a jövőre gondoltunk : termelőszövetkezetünk megyénk legkisebb közös gazdasága. Figyelembe vettük az egyesülési lehetőségeket, ugyanis a környező tizeknek nincs tehenészeti telepük, nekünk új istállóink vannák, s ha bármelyikkel is egyesülünk, kevés ráfordítással egy 300 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep létesülhetett volna-. Hogy mi lesz a terv sorsa? őszintén megmondom: nem tudom... A Körös Állami Gazdaság is módosította, majd leállította tehenészeti telepének tervezését. — Először is ott kezdem, hogy napjainkban a legkisebb létesítményt is tervező vállalattal kell megterveztetni. A sok apró, viszonylag egyszerű munka szétdarabolja az AGROBER kapacitását, ezeket a 2-3 ezer forintos létesítményeket sok helyen házon belül is meg lehetne tervezni, s ezek bizonyos mértékig is oldanák a meglevő tervezői feszültségeket — mondja Ambrus Balázs igazgató. — A mi esetünkre visszatérve: a gyomai Győzelem Tsz-szel területet cseréltünk s ott van egy nö- vendékszarvasmarha-telep. Ügy döntöttünk, hogy felújítjuk. Később célszerűbbnek láttuk az egész tehenészeti telep rekonstrukcióját. A tanulmánytervek befejezése előtt visszamondtuk, ugyanis a lehetőségek és a körülmények időközben megváltoztak. Igyekszünk befejezni juhászatunk bővítését, melynek költségei meghaladják a 40 millió forintot, előtérbe került és gyorsítjuk az 1020 hektáros rizstelepünk rekonstrukcióját és bővítését, ugyanis ezek a beruházások egy időbe esnek, elkészültük után gyorsan megtérülnek. Ugyanakkor szerettük volna elkerülni két ágazat egy időbeni fejlesztését. \ * * * A BAGE megalakulásával számos taggazdaság módosította beruházási programját: a partnerek most már az egyesülés célkitűzéseit vették figyelembe. — Tavaly hét környező gazdaság összefogásával egyszerű társulási formában épült volna a műtrágyatárházunk Muronyban, ez közel 40 ezer hektárra nyújtott volna szolgáltatást. Megrendeltük a kiviteli terveket az AGROBER-tői, majd amikor megalakult a BAGE, felvetődött a kérdés: érdemes-e megvalósítanunk? A beruházást átadtuk a BAGE- nek, közben a tervezés átkerült a Miskolci AGRO- BER-hez. Hogy miért? Kedvezőbb ajánlatokat kaptunk: e hónap végéig szállítják a kiviteli terveket, a megyei AGROBER csak a jövő év végére vállalta. Olcsóbban és pontosabban dolgoznak, kívánságainkat figyelembe veszik, azonosulnak a tervezők a beruházók problémájával — sorolja Kovács József, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója. — Ami járandósága van a megyei AGRO- BER-nek, azt megtérítettük. Ladnyik Pál főkönyvelőhelyettesé a szó: — Fajtaváltás előtt állt a szövetkezet tehenészete, de az importból származó tenyészállatokat nem kaptuk meg. Ugyanakkor a szarvasmarhatelep rekonstrukciós költségei a tervezés ideje alatt megkétszereződtek, a 12 millió forintból 24 millió forint lett, s e két ok miatt lemondtuk. Erre százezer forintot fizettünk ki. Szükségessé vált az elavult gépműhely korszerűsítése, ugyanis a két tsz egyesülésével megnőtt a géppark, a műhely viszont nem felelt meg az igényeknek és a követelményeknek. A gépműhely alapokmányában 12,4 millió forint volt, a kész terv már 17,2 millió forintot tartalmazott. Azután úgy döntöttünk: a rizstelep hamarabb megtérül, építsük azt. Ezért s többi tervekért ösz- szesen 604 ezer forintot fizettünk. Vannak okok és- magyarázatok. Hogy miért nem valósultak meg a tervek, miért változtak a megrendelések? Néhánynál indokolt volt, de sokszor nincs elfogadható magyarázat. Az utóbbi esetben miről is van szó? Azokról a kidobott százezrekről, amelyekkel szegényebb lett egy-egy gazdaság, azokról a hasznos tervekről, amelyek a páncélszekrény mélyébe kerültek, arról a szűkös tervezői kapacitásról, mely ezek helyett hasznosabbat alkothatott volna. Nem utolsósorban — néhol — bizonyíték a felelőtlenségre, meggondolatlanságra. Szekeres András Békésszentandrási szönyegparádé Budapesten Hagyomány már, hogy a perzsaszőnyeg készítéséről világszerte híres békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet a legszebb termékeiből kiállítást rendez Budapesten. A ma, szeptember 27-én nyíló szőnyegkiállítást a Lenin körúti RÖLTEX Szőnyegházban láthatják az érdeklődők. Az idei nagy szőnyegparádéra összesen kétmillió forint éFtékű csomózott és szövött szőnyeget szállított a fővárosba a szövetkezet. Egyebek között hagyományos és modern mintás, téglalap alakú és kerek perzsaszőnyeget, torontáli faliés padlószőnyegeket mutatnak be nagy választékban. Az ünnepi megnyitón ma délelőtt 9 órakor Nagy Béla, a békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnöke ismerteti a csaknem hatvanéves hagyományokkal rendelkező szent- andrási perzsaszőnyegszövés fejlődéstörténetét. Ünnepi megnyitót mond Fónagy Félix, a RÖLTEX Szőnyegház igazgatója. A kiállítás két hétig lesz nyitva, s ez idő alatt a kirakatban perzsaszőnyeget csomóz a szövetkezet egyik kiváló perzsaszövője, Molnár Éva.
