Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

1977. szeptember 1., csütörtök o Szerszámok, gépek, újítások Berendezéseket, gépeket, munkánkhoz eszközöket vá­sárolva, a legritkább esetben jut csak eszünkbe, hogy elkészítésükhöz szerszámokra, példánl esztergakések­re is szükség van. Annál inkább bosszankodnánk azon­ban, ha egy keresett alkatrész, vagy éppen berendezés után kutatva az eladók így válaszolnának: „Sajnos nem adhatunk, a gyár szerszám hiányában nem ter­mel.” S hogy ilyen válaszban ritkán vagy egyáltalán nincs részünk, abban jelentős szerepe van többek közt a Bé­késcsabai Forgácsolószerszámgyár munkásainak is. Gép szedi a paradicsomot A gyár kollektívája az év első felében csaknem 13 szá­zalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában, s így a tervet 1,3 millió forinttal teljesítet­ték túl. A termelés növeke­dése szinte teljesen a terme­lékenység emelkedéséből származott! — Kedvező változást — tá­jékoztat Bakó Ignác, a gyár igazgatója — részben új gé­pek, másrészt a termékszer­kezet módosításával, a be­gyakorlottság javításával ér­tük el. _ ? ? — Nézze — magyarázza most már Michelsz László főmérnök —, nálunk a gyár­tás fejlesztése milliókat ta­karított meg már eddig is. Ez az úgynevezett belső tar­talék. Ott van előttünk, csak éppen le kell hajolnunk érte. Így készítettünk magunk szerszámok jelölésére célgé­peket, szalag- és munkada­rab-adagoló gépeket... — Megtakarítás? — Ilyen számításaink nin­csenek — folytatja —, kü­lönben mihez is viszonyíta­nánk? Két hagyományos marógépet átalakítottunk hidraulikus működtetésű maró célgépre. Ez a kívül­állónak még nem sokat mond, de ez az átalakítás 160 ezer forintjába került a gyárnak, egy új vásárlása ugyanakkor az 5—6 milliót is meghaladná. Hát ilyen számaink már vannak. A gyár összes termelése 10 év alatt 36 millióról 290 mil­lió forintra nőtt. Ebből a 290 millióból az év első fe­lében 20,6 millió forint ér­tékben exportáltunk, na­gyobb részt jugoszláv vevők­nek. — Ez a duplája az elmúlt féléves exportnak... — Valóban, itt több té­nyező is segített bennünket, ha tőlünk nem is teljesen független ez a növekedés. Egyrészt keresettek a szer­számgépek, zeeger-gyűrűk, vagyis gyártmányaink, más­részt a minőséggel, a szállí­tási szerződések pontos meg­tartásával akarjuk megtarta­ni ezeket, a számunkra is előnyös kereskedelmi kap­csolatokat — hallottuk Ba­kó Ignáctól. ■ — Partnereink az utóbbi időben többször is tudomá­sunkra hozták, hogy meg vannak elégedve termékeink minőségével — ismertet meg a vásárlók véleményével a főmérnök. A minőség megóvása, ja­vítása a gyárban összetett feladatot jelent. A műszaki fejlesztéshez új festőberen­dezések üzembe állítása is ezt szolgálja. Nem feledkez­hetünk meg azonban egy, ta­lán még ennél is fontosabb tényezőről, a munkások sze­repéről. — A jó minőségű munká­ra ösztönző premizálási rendszert dolgoztunk ki — mondja az igazgató. A jövő pedig új konstruk­ciójú, gazdaságosabban elő­állítható termékek arányá­nak javítása. Az összes ter­mékhez képest ez a változta­tás az idén eléri a 10 száza­lékot, az 1976-osnak több mint a dupláját. ♦ — Szóltunk már a begya­korlottság szerepéről... — Gyárunkban az utóbbi két-három évben jelentősen csökkent a munkásvándor­lás. Ez a termelékenység szempontjából nem lényegte­len. Most is kevés azonban a munkáskéz. Főleg a szak­munkáshiány okoz gondot. Gépi berendezéseink egy ré­szét emiatt nem tudjuk ki­használni — magyarázza az igazgató.., S ha kevés is a szakmun­káskéz, vagy talán épp ezért, sokan kapcsolódnak az újítási, ésszerűsítési moz­galomba. Július 28-án a vál­lalat vezetése felhívással for­dult a dolgozókhoz, újítási javaslatokat kérve az ex­portra kerülő termékek tech­nológiájának korszerűsítésé­re. Az elbírálás gyorsabb és pénzben is magasabb. Egy hónap elteltével már ketten adták be újításukat. — Ezeket szeretnénk mi­nél gyorsabban a termelés­ben is alkalmazni — hallot­tuk befejezésül a főmérnök­től- Kepenyes János Gépesített fakitermelés Nem is olyan régen a fa- kitermelés, vagy közhasznú szóval élve a favágás még a legnehezebb fizikai munkák közé tartozott Ennek üzent hadat Gál Imre, ^ Déí-alföl- di Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vésztői erdészeté­nek vezetője, aki elkészítette „A fakitermelés komplex géprendszerének kialakítása síkvidéki viszonyokra” című tanulmányát, vagyis azt, ho­gyan lehetne kiküszöbölni a nehéz fizikai munkát és gé­pesíteni a fakitermelés mun­kafolyamatát. Az elmúlt napokban az Or. szágos Erdészeti Egyesület Csongrád és Békés megyei csoportja rendezésében be­mutatót tartottak a vésztői érdészetben a komplex gépe­sített fakitermelésről. Lát­hatták a részvevők azt a gép­sort, amely a fa kivágásától a vagonba rakásig elvégzett minden munkát. A gépesítés­nek — a fizikai munka ki­küszöbölésén kívül — a má­sik oka az, hogy hazánkban évről évre ugrásszerűen nö­vekszik a fakitermelés és szinte ennek arányában csök­ken a munkaerő. Csak a vésztői erdészetben, amelyik nem tartozik a DEFAG leg­nagyobb egységei közé, 1971- ben még csak hat, az idén már 13 ezer köbméter fát kell kitermelni és elszállíta­ni. Ugyanilyen arányban nö­vekszik a többi egységekben is a termelés. Az újonnan kidolgozott gépesített faki­termelést Vésztőn ez év ele­jén vezették be és már a kezdeti eredmények is bi­zonyították életrevalóságát. A hat egység közül négyben ezzel a rendszerrel dolgoz­nak, s hamarosan a többi­ben is bevezetik. BBC-áruházat nyitnak délegyházán A kétegyházi ÁFÉSZ 1975. április 1-én egyesült a gyu­laihoz. Néhány hónappal az egyesülést követően Kétegy- házán új műszaki boltot nyi­tott a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága. Szeptember 3-án délelőtt 10 órakor a kétegyháziak újabb eseménynek lehetnek részesei. Ez esetben a 365 négyzetméter alapterületű, új ABC-áruházat adja át a községbelieknek Paulik Já­nos, a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. A megjele­nésében impozáns, belső ki­képzésében vásárlók és el­adók számára egyaránt kor­szerű kereskedelmi egység hosszú távon szolgálja majd jól Kétegyháza község lakos­ságát. A szántóföldi paradicsom­termés betakarításának leg­főbb gondja napjainkig a géphiány volt. A mezőgaz­daságban egyre csökken a munkáskezek száma, így ho­vatovább a kézi szedés meg­oldhatatlanná válik. A para­dicsomszedő gép kifejleszté­sére hazánkban is megindul­tak a kísérletek és el is ké­szült egy használható be­rendezés. Sajnos ennek a gépnek több hátránya is van. Egy­részt csak ágyásos módszer­rel termesztett paradicsom szedésére alkalmas, másrészt nem megoldott a paradicsom tisztítása, előválogatása, így rengeteg rothadt bogyó és föld kerül be a konzervgyár­ba. Előnye viszont, hogy a szántóföldön nem igényel ke­zelőszemélyzetet. Amíg a termelőknek és a feldolgozóiparnak nincs szo­rosabb kapcsolata egymással, addig ez a gazdaságok ideá­lis gépe, hiszen ők mentesül­nek munkaerőhiány okozta gondoktól, a szemetes, szeny- nyes paradicsommal pedig boldoguljon a konzervipar, ahogy tud. Sajnos nehezen tud, mert a magyar konzerv­gyárak technológiáját kézi szedésű paradicsomra tervez­Másodvetemények 90 000 hektáron Az elmúlt napok esőzései kedveztek a másodvetések­nek, a korábban elvetett nö­vények szépen zöldellnek, fejlődnek és várhatóan meg­hálálják majd a termelők gondoskodását. A másodve­tésekre azért volt szükség, mert a szántóföldi zöldség­félék vetésterülete ugyan a tavalyinál 16 százalékkal na­gyobb, egyes zöldségfélékből azonban többre lenne szük­ség, például a konzervipar is szívesen fogadna újabb zöld­borsó vagy zöldbab szállít­mányokat és paprikából is minden kínálatot elfogadnak. A másodvetésekkel egyebek között a zöldborsó termés- kiesését lehet pótolni, ezt a növényt a nyári betakarítás­nál a nagy forróság a szoká­sosnál gyorsabb érésre kész­tette és ezért a termésnek csak egy része volt alkal­mas konzervipari feldolgo­zásra. A másod- és tarlóvetések területe már meghaladja a 90 ezer hektárt, ebből 8000 hektár zöldségvetemény. A vetőmag vállalat mintegy 30 féle növényből elegendő ve­tőmagot biztosított, negyedé­vel többet, mint az elmúlt évben. Egy-két kivételtől el­tekintve a takarmánynövé­nyek vetőmagjából bőséges a készlet. A választék a közel­múltban minősített új faj­tákkal is bővült, ilyen pél­dául az új takarmányrepce, és az olajretek. Elegendő zöldség-vetőmagot is küldtek a kereskedelembe. A kister­melők számára 6 millió ta- sak vetőmagot biztosítot­tak. (MTI) ték, és ennek megfelelő mo­sóberendezéssel rendelkez. nek. A magyar gépsorhoz ezért egy előfeldolgozót kell építeni, mely elválasztja a termést a földtől. Ha ez si­kerül is, akkor is megoldat­lan, mi legyen a nagy meny- nyiségű iszappal? Megyénkben a BAGE ösz- szefogja a termelőket és a feldolgozókat, így egyik se könnyíthet a munkáján a másik rovására. Az egyesü­lés szakemberei olyan meg­oldáson törték a fejüket, hogy megoldható legyen a paradicsom gépi szedése, de ez ne okozzon gondot a kon­zervgyárnak a feldolgozás­nál. Erre a célra a legmeg­felelőbbnek a szovjet para­dicsomszedő kombájn bizo­nyult. Ez egy önjáró szerke­zet, mely körkéseivel vé­kony földréteggel együtt le­vágja a paradicsomtövet. Miközben az végigmegy a gépen, leszakítja a termést a szárról, és a hulladékot a föld egy részével együtt ki­dobja. A maradék szállító- szalagokra kerül és ez elha­lad a gépen dolgozó embe­rek előtt, ők választják ki az egészséges szemeket és te­szik át a gyűjtőszalagra, mely konténerbe továbbítja. Szeptember első napjaiban megyénk legtöbb üzemében elkezdődik a cukorrépa sze­dése. A mezőgyáni Magyar— Bolgár Termelőszövetkezet­ben szeptember elsején in­dultak ezzel a munkával. A 110 hektáros cukorrépa-ter­mőterület betakarítását jó idő esetén mintegy 15 nap alatt végzik el. Így is napon­ta 20 vagon répa kerül majd a szövetkezetből a Sarkadi Cukorgyárba. Ezzel a módszerrel tehát nem lehet kiküszöbölni a szántóföldi kézi munkát, van viszont két óriási előnye: lé­nyegesen kisebb a szállítási költség, mert nem kell a földet bevinni a konzerv­gyárba. Ezzel kapcsolatos a másik is, ugyanis a tiszta paradicsom úgy dolgozható fel, mintha kézzel szedték volna. Ez már a gyakorlat­ban is bebizonyosodott, ugyanis a Békéscsabai Álla­mi Gazdaságban termett pa­radicsomot ilyen gép szedi fel a földről. Olyan tisztán dolgozik, hogy a konzerv­gyárba szállított termék nem igényel semmilyen előfeldol- gozást. A BAGE által beszerzett két gép (a másik a békéscsa­bai Szabadság Termelőszö­vetkezetben dolgozik) bevál­totta a hozzájuk fűzött re­ményeket, ennek ellenére a szakemberek a rendszer to­vábbi javításán dolgoznak. A szántóföldi munka további csökkentése a cél, úgy, hogy ne romoljon a termés tiszta­sága. Ez nemcsak a konzerv­gyár, hanem — az egyesülés miatt — a termelő érdeke is. Lányai Lás ál ó A répa szállítását saját erőből oldják meg, ehhez elegendő járműve van a gazdaságnak. A cukorrépa termésátlaga jelentősen meg­haladja a tavalyi szerény, 231 mázsás átlagot. Az idei termés várhatóan 350 mázsa lesz hektáronként. A répa he­lyére búza kerül, ezért igye­keznek a betakarítással, hogy mihamarabb átadják a terü­letet a talajmunkát végző gépeknek. Háztájiban Fotó: Martin Gábor ########################+###############################* Sok százezer vályogtéglát „vertek” már ki a békésszent- andrási Körös partján. Igen kedvelt errefelé ez az ősi épí­tőanyag Fotó: Martin Gábor Megkezdték a cukorrépa szedését Mezőgyánban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom