Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

1977. szeptember 1., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Feledékenység Szerkesztői üzenetek Köröstarcsa és Körösladány között elkészült az egyik át­eresz, s az út építését is befejezték, de a sebességkorlátozó­tábla kintmaradt. Ez a feledékenység indokolatlanul lassí­tásra készteti az autósokat Fotó: Martin Gábor Sz. János, Mezőhegyes: Tu­domásunk szerint a HERBA­RIA Vállalat megkezdte a Bánfi-féle hajnövesztő szer nullszériájának gyártását. Szőke János, Gyula: Pa­naszát a Békés megyei Ta­nács V. B. pénzügyi osztálya megvizsgálta. Az első fokon hozott határozatot törvé­nyesnek találták. A 10/1969. (IV. 18.) PM—ÉVM számú együttes rendelet szerint a mezőőri járulék kivetése he­lyénvaló volt. Köszönet a szocialista Vida Pál békéscsabai olva­sónk 28 évig dolgozott a MÁV békéscsabai vontatási főnökségén. Betegsége miatt 1969-ben rokkantsági nyug­díjba került. Műlábbal, csak botra támaszkodva tud jár­ni. Amikor szerkesztőségün­ket felkereste, elmondta, hogy volt egy háromkerekű kézi meghajtásos kocsija. A közelmúltban vásárolt egy motort és elvitte a békéscsa­bai Generál Szövetkezetbe. Hétvégi hobbi ? Ha jó az idő, hétvégeken kirándulunk Szanazugba vagy a városerdei üdülőte­lepre. Ütközben azonban el­gondolkoztató dolgokat lát az ember — írja Cs. I. Gyu­láról. Itt is, ott is folyik a hét­végi házak építése. Föld­munka, korszerűsítés, beto­nozás, kerti munka. Hol ez, hol az. Csak éppen a gye­rekek játszanak. A papa azonban verítékezik, a ma­ma szintén. Nekik nincs ide­jük a kikapcsolódásra. Egye­sek azt állítják, hogy hét­végeken kikapcsolódásként jólesik az árokásás, a fö- démém'tés. Nem hiszem, hogy ez így van. Hétfői na nokon ugyanis az ellenkező iét tapasztalom. Egyesei mintha pihenni járnának a munkahelyükre. brigádnak Kérte a szövetkezetei, hogy alakítsák át háromkerekű kocsiját motormeghajtásúvá. A munkát el is vállalták, mégpedig társadalmi mun­kában. A kocsit a Petőfi Szocialista Brigád alakította át. Most már, hogy letette a KRESZ-vizsgát is, motor­meghajtású kocsijával köny- nyen közlekedik. A Petőfi Szocialista Brigád kitűnő munkát végzett. Emberség­ből is jelesre vizsgázott. NWflNMMNMWMMWHMNNMmWMmNWNMiMW Egy picike alkatrész KRESZ-tábla-veszély Lapunk augusztus 18-i számában cikk jelent meg arról, hogy a békéscsabai 41-es számú műszaki bolt­ban egy vásárló Kalifa tí­pusú kávéfőzőt vásárolt, melynek szelepe rövid időn belül kiolvadt, és a boltban nem tudtak helyette másikat adni. Az ügyben, a cikk megje­lenése után az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese vizsgálatot tartott. Mégállapították, hogy a bolt vezetője több alka­lommal adott fel megrende­lést a nagykereskedelmi vál­lalathoz Kalifa kávéfőző­szelepre. A nagykereskedel­mi vállalat azonban a meg­rendelésre nem reagált. Ez­után a kiskereskedelmi vál­lalat a Kőbányai Szerszám- készítő és Fémipari Szövet­kezethez írt levelet. Ez a szövetkezet gyártja ugyanis a közkedvelt Kalifa kávéfő­zőt. Mintegy ezer szelepet rendeltek meg a szövetkezet­től. Az Univerzál Kiskeres­kedelmi Vállalat megrende­lését azzal zárta, hogy ha nem kapják meg a kávéfő­zőszelepeket, a Kalifa típusú kávéfőzőt kivonják a kiske­reskedelmi forgalomból, hi­szen egy ici-pici alkatrész hiánya valóban használha­tatlanná teszi a különben szép kivitelű és közkedvelt Kalifa kávéfőzőt. Ha jön a tél Fekete Istvánná aláírással érkezett levél szerkesztősé­günkbe. Hatvanöt békési csa­lád panaszát teszi szóvá. A lakásokban levő gázbojlerek üzemeltetése ugyanis csak a kémények átalakításával ér­hető el. A békéscsabai Ké­ményseprő és Tüzeléstechni­kai Vállalat megígérte: a fű­tési idény befejezése után hozzálátnak az átalakítási munkálatokhoz. Tudomásul kell vennünk, hogy amíg építjük, szépítjük városunkat, a hibákkal és a hiányosságokkal is számol­nunk kell — kezdi levelét Latorcai Jánosné békéscsa­bai olvasónk, majd így foly­tatja: Türelmünk azonban már fogytán van. Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen, az ABC előtti egyirányúsífott útnak csak egy kijárója van. A toronyházak építése mi­att a közbensőket lezárták. A csatornázás során a feljáró­Kényelmetlen Tóth János Dombegyházá­ról küldött levelet szerkesz­tőségünkbe. Arról ír, hogy a Künágota—Dombegyháza— Battonya és Mezőkovácshá­Felszedték a gyalogjárdát Békéscsabán, a Szabolcs utcában korszerűsítették az utat. Az új vasúti felüljáró­tól a Szerdahelyi útig a gya­logjárdát azonban fölszedték — teszi szóvá Boldizsár Gyu­la. Mivel nincs gyalogjárda, az emberek természetesen a kövesúton közlekednek. En­nek az útnak azonban nagy a járműforgalma. A munká­ba járók minden pillanatban ki vannak téve balesetve­szélynek. kát felásták. Betemetésük csak részben történt meg, mégpedig földdel. Az építő­ipar nehéz gépei a följárót tönkretették. Különösen esős időben áldatlan az állapot. Aki félti gépkocsiját vagy motorkerékpárját, nem akar az árokba csúszni, kénytelen visszafordulni, s a KRESZ szabályait megsérteni. Az egyirányúsított útnak a vé­gén a KRESZ előírásainak megfelelően ugyanis nem tud kimenni a kövesútra. Sürgő­sen változtatni kellene ezen az állapoton. utazás za között közlekedő autóbu­szon nagyon kényelmetlen az utazás. A régi típusú autó­busz kicsi és gyakran zsú­folva megtelik utasokkal. Az utóbbi években a Volán 8-as számú Vállalat több új és modern autóbuszt kapott. Vajon erre a vonalra miért nem irányítanak új panorá- jnás autóbuszt? Az autóbu­szok .menetrendje sem a leg- kielégítőbb. Dombegyházáról Gyulára vasárnap és ünnep­napokon délelőtt nem indí­tanak járatot. Pedig sokan szívesen elmennének a gyu­lai strandra. A munkanapo­kon. délelőtt két busz indul Dombegyházáról. Márpedig 8.10 órakor és öt perccel ké­sőbb 8.15 órakor is. Nem le­hetne a járatok között na­gyobb szüneteket tartani? A mostani megoldást sok kri­tika éri. Svábbogarak és krimi ¥ * * A Szabadság mozi tele van svábbogarakkal — írja Kádi József né békéscsabai olvasónk. Amikor befejeződött a Gyilkosság az Orient expresszen című film és szokás szerint felgyulladtak a nézőtér lám­pái, a tömeg kifelé tódult. Először csak két svábbogarat vet­tünk észre, majd az ajtónál megszámlálhatatlanul sok bo­gár raj zott menekülve a fény elől. A film amúgy is felka­varta a nézőket, s itt-ott ilyen szavak hangzottak: Úristen, mi az? Talán a férgek is szeretik a krimit? Esetleg az il­letékesek nemtörődömségéről, van szó? JOGÁSZUNK VÁLASZOL Sz. P., Gyoma: Ha a tar­talékos katonai szolgálatra történő bevonulása előtt munkásszálláson lakott, ter­mészetesen leszerelése után is biztosítani kell a munkál­tatónak a munkásszálláson való elhelyezését. A leszere­lés után jelentkeznie kell a vállalatánál. Ha a szolgálata 20 napig tartott, két napon belül. Ha ebben a betegsége gátolja, vállalatát orvosi iga­zolás megküldésével egyide­jűleg értesítse. A hadkiegé­szítő és területvédelmi pa­rancsnokság csak akkor fog­ja értesíteni a munkáltató­ját, ha tartalékos katonai szolgálata alatt betegedett meg, s emiatt néhány nap­pal hamarább szerelték le. A szolgálat teljesítésének idejére átlagkereset illeti meg, amit a vállalata fizet. Illetményt csak akkor kap­hatott volna, ha katonai szol­gálata a tíz napot megha­ladja. Keresetkiegészítést is csak ebben az esetben kér­hetne, de csakis az átlagke­reset erejéig. H. János, Szarvas: A szak­szövetkezeti járulék fizetése alól mentesített szakszövet­kezeti tagok is kapnak me­zőgazdasági szövetkezeti já­radékot. A járadékra jogosí­tó időnek beszámítható a szakszövetkezeti tagsági idő­nek az a tartama is, amely­re nem kellett nyugdíjjáru­lékot, illetve szakszövetkezeti járulékot fizetnie, mivel a nyugdíjbiztosítás alól mente­sítve volt. A járadékra való jogosultság lehetővé tételé­vel megszűnt a szakszövet­kezeti járulék fizetése alól való általános érvényű men­tesítés ez év január 1-től. Ezután csak kérelemre kap­hat mentesítést a szakszö­vetkezeti járulék fizetése alól. De csak akkor, ha a havi jövedelme az 500 forin­tot, vagy az évi jövedelem adója az ezer forintot nem haladja meg. Többeknek: A 3/1977. (VIII. 19.) EüM—MüM ren­delet az egészségügyi dolgo­zók munkabérét szabályoz­za. Kitér az orvosok letele­pedési támogatására is. Ez­zel kapcsolatban kimondja, hogy azt az orvost, aki köz­ségben vállal főfoglalkozású orvosi állást, letelepedési hozzájárulás illeti meg. Nem jár letelepedési hozzájárulás az egyik községből a másik községbe történő átköltözés esetén. Ha az orvos három éven belül a községből eltá­vozik, a letelepedési hozzá­járulást vissza kell fizetnie. A 29/1977. (VIII. 19.) MÉM ÁH számú rendelet a mező- gazdasági termékek felvásár­lási áráról szól, és módosít­ja a korábbi rendeletet. MIT MOND II JOGSZABÁLY? Hz állami telkek értékesítéséről ? 1977. január 1-e óta az ál­lami telkek közül csak az úgynevezett hagyományos családi ház építésére szolgá­ló lakótelkek értékesíthetők, s adhatók az építkező állam­polgárok tulajdonába. A ha­gyományos családi házzal be. építhető állami lakótelket — a tanács végrehajtó bizottsá­gának megbízásától függően — vagy az Országos Taka­rékpénztár, vagy az állami ingatlanközvetítő szerv, vagy a tevékenységi köre alapján erre jogosult más állami szerv értékesíti. Az értékesítésre szánt ál­lami lakótelkeket a tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki. Ennek során egyebek kö­zött meghatározza a telkek beépítésére vonatkozó előírá­sokat, a beépítés módját és határidejét, a kérhető legki­sebb és legmagasabb eladási árat és a fizetési föltételeket, a vásárlásra kijelölt szemé­lyeket, illetőleg ezek körét. Állami telkek vevőjéül csak olyan személyek jelölhetők ki, akik nem tartoznak lakó­telekszerzési korlátozás alá, vagy e korlátozás alól föl­mentést kaptak, s akiknek még nincs beépítetlen lakó­telek a tartós használatuk­ban. Az értékesített állami telek beépítésére vonatkozó előírásokat a vevőnek kell teljesítenie, ezért azokat az adásvételi szerződésbe is be­lefoglalják. Ha a vevő az előírásokat nem teljesíti, a szerződést az értékesítő szerv felbonthatja. Ha a vevő a telket még beépítése előtt el­idegeníti, a beépítésre vo­natkozó előírások változat­lan föltételekkel átszállnak az új tulajdonosra. Az eladá­si árat az adásvételi szerző­dés megkötésekor egy ösz- szegben kell megfizetni. A vevő kérelmére azonban az értékesíti szerv a megbízó tanács végrehajtó bizottságá­nak a kijelöléséről hozott határozatától függően — leg­feljebb két évre — kamat­mentes részletfizetési ked­vezményt adhat. Ha az állami telket az Országos Takarékpénztár ér­tékesíti, a vevő részére egy­úttal hitelt is nyújthat. A részletfizetési kedvezmény, illetőleg hitelnyújtás esetén az eladási árnak legalább a 20 százalékát az adásvételi szerződés megkötésekor kell fizetni. Az értékesítő szerv a vevő terhére a telekértékesí­tés lebonyolításával össze­függő szolgáltatásokért az eladási ár 3,5 százalékát ki­tevő, legalább azonban 150 forint költséget is fölszámol­hat. Ha valaki olyan építési teleknek a tulajdonosa, amely a tulajdonszerzés idő­pontjában magánerőből la­kó- vagy üdülőépülettel be­építhető volt, de lakás, vagy üdülőépítési szándékát a ké­sőbb készült rendezési terv, illetve az időközben hatály­ba lépett építésügyi szabály, vagy hatósági határozat mi­att nem tudja telkén meg­valósítani, ha kéri, beépíthe­tő cseretelket kell adni, még­pedig kisajátítási eljárás nél­kül. A beépített telekért is kell cseretelket adni, ha a tu­lajdonos a telkén álló — az általa vagy egyenes ági ro­kona által lakott — korsze­rűtlen, elavult lakó- vagy üdülőépület helyett új épüle­tet kíván építeni, de ezt a szándékát a telken a rende­zési terv, vagy valamely, újabban hatályba lépett épí­tésügyi szabály, vagy hatósá­gi határozat miatt nem tud­ja megvalósítani. Ilyenkor a cseretelek eladásának fölté­teleként az is megszabható, hogy a tulajdonos köteles a telkén levő lakó-, üdülő­vagy más épületeket, s egyéb építményeket legké­sőbb a cseretelken épített lakó. vagy üdülőépület hasz­nálatba vételétől számított 90 napon belül — kártalanítási igény nélkül — a saját költ­ségén lebontani, s a bontási anyagot a telekről elszállíta­ni. Több személy közös tu­lajdonában levő telek helyett csak akkor adható cseretelek, ha legalább az egyik tulajdo­nostárs jogosult cseretelekre, s a többi tulajdonostárs írás­ban hozzájárul, hogy ő azon lakóházat vagy üdülőt épít­sen. A be nem építhető te­lekért akkor adható nagyobb értékű cseretelek, ha azt a tulajdonos elfogadja, s az értékkülönbözet megfizeté­sét vállalja. Ha a cseretelek kisebb értékű, az értékkülön­bözet a tulajdonost illeti meg. Ha a tulajdonos nem fogad­ja el a nagyobb értékű csere­telket, vagy ha nem vállalja az értékkülönbözet megfize­tését, másik cseretelket csak egy alkalommal ajánlanak fel neki. Az értékkülönböze­tet és a megfizetés módját a kisajátítási kártalanítás sza­bályai szerint állapítják meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom