Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
NÉPÚJSÁG Ülést tartott az országgyűlés 1977. szeptember 30., péntek Szórakozni is nagyon jő (Folytatás az 1. oldalról) lett szól a kisárutermelők társadalmilag hasznos tevékenységet szolgáló magán- tulajdonáról és az állampolgárok személyi tulajdonáról is. Személyi tulajdon az állampolgároknak a személyes és családi szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló javakból áll. A jognak ügyelnie kell arra, hogy ez a tulajdoni forma ne fejlődjön túl a személyes és családi szükségletek kielégítésén. Ezért alkottunk az elmúlt években olyan jogszabályokat, amelyek korlátokat emelnek a személyi tulajdonban tartható ingatlanok megszerzése elé. Jogszabályaink egyik jellemzője, hogy összhangban állnak szocialista erkölcsi elveinkkel. Helyes alkalmazásuk erősíti a szocialista erkölcsi elveket. Tisztelt Országgyűlés! — Pártunk és kormányunk következetes politikája mindig alapvető fontosságúnak tartotta a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítését és szüntelen erősítését. Egyértelműen kifejeződik a szocialista törvényesség iránti igény alkotmányunknak abban az alaptételében, hogy minden állami, társadalmi és gazdasági szerv a maga területén, valamint minden állampolgár köteles betartani törvényeinket. — Az MSZMP XI. kongresszusa a következő időszak egyik legfontosabb társadalompolitikai céljaként az állami tevékenység és a hatósági munka megerősítését, a fegyelmezettebb, hatékonyabb gazdálkodást és mindezekkel együtt a szocialista demokratizmus szélesítését jelölte meg. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló — 1973-ban hozott — határozata pedig valamennyi jogalkalmazó szerv — így az ügyészség — feladatává is tette, hogy segítse a szocialista együttélés szabályainak érvényesülését, lépjen fel a társadalmi tulajdon megkárosítóival, az állami fegyelem és a munka- fegyelem megszegőivel szemben, az élősdiség, a spekuláció és a munka nélküli jövedelemszerzés minden formája ellen. Az ügyészi tevékenység ismertetése során a szocialista törvényesség, érvényesülésének problémáival foglalkozva először a büntetőjogról beszélt dr. Szíjártó Károly: — Pártunk következetes politikája, az állami, társadalmi és gazdasági szervek munkája, a szocialista munkakollektívák határozott fellépése, a bűnüldöző és igazságügyi szervek elvi alapokon nyugvó és a törvényes rendelkezéseknek megfelelő tevékenysége változatlanul biztosítja a szilárd közrendet és közbiztonságot. Határozottan fellépünk a bűncselekmények elkövetői ellen, ugyanakkor biztosítjuk a védelem elvének érvényesülését, hogy alaptalanul senki se kerüljön büntetőjogi felelősségre vonás alá, s különösen azt, hogy személyes szabadságában indokolatlanul senkit se korlátozhassanak, ugyanakkor személyre való tekintet nélkül intézkedünk a bűnelkövetők felelősségre vonása végett. Gyengénk a vagyonvédelem — Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő a legnagyobb számban. A társadalmi és a Társadalmunkban mind nagyobb teret hódít az egészséges közerkölcs, amely a szocializmust építő munkásosztály és a többi dolgozó milliók felfogását tükrözi és fejezi ki. Összhangban erkölcsi elveinkkel A törvényjavaslat a szocialista erkölcsi elvek jogi kifejezésével, erősítésével és megfelelő alkalmazásával sokoldalúan szolgálja a közgondolkozás fejlesztését. Ezért az e törvényben szabályozott életviszonyok területén az új jogi szabályozás végrehajtása során sokrétű nevelő, tudatformáló munkával is elő kell segíteszemélyi tulajdon elleni bűn- cselekmények az összbűnözés több mint felét (57,1 százalékát) jelentik. Az okozott kár a társadalmi és személyi tulajdonban több mint egymillió forint naponta, nem beszélve arról a morális kárról, amelyet a társadalmi tudat torzításával okoznak e bűncselekmények elkövetői. A népgazdasági ágakat tekintve — az elmúlt évben — a legnagyobb számú társadalmi tulajdont károsító bűncselekményt a kereskedelemben követték el, a legnagyobb károkat pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben okozták. — A vagyon elleni bűn- cselekmények után nagyságrendben a közlekedési bűn- cselekmények következnek, ezeknek az összbűnözésen belüli aránya 16 százalék. Magas az ittas járművezetéssel elkövetett közlekedési vétségek száma. A harmadik legjelentősebb bűncselekménycsoportot — 11,4 százalékos arányban — az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények alkotják. E kategóriában 1976. évben, 1975-höz képest 5,3 százalékos az emelkedés. A legsúlyosabb erőszakos cselekmények közül az emberölések száma mutat bizonyos állandóságot. 1976-ban 237 ember vesztette életét szándékos bűncselekmény következtében. Az emberölések 60 százaléka rendszerint a családi viszályok következménye, az elkövetés kísérő jellemzője pedig a mértéktelen alkohol- fogyasztás. Egyes igen súlyos élet elleni bűncselekmények felderítéséhez a lakosság nagyon sokszor értékes segítséggel járult hozzá. Érdekek összhangja Elhangzott a beszámolóban, hogy a bűnözést elősegítő — ismétlődően visszatérő — tényező az egyes gazdálkodó egységek rendszeres ellenőrzésének elmulasztása, illetőleg a felületesen végrehajtott ellenőrzés. A belső ellenőrző apparátus működése sok helyen formális. A büntetőügyekben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor az úgynevezett külső ellenőrzést végző vizsgálatoknak, illetve a népi ellenőrzési vizsgálatoknak lényegesen nagyobb a hatékonyságuk. — A társadalmi tulajdon elleni bűnözés adott helyzetének alakulását befolyásolja az Is — mondta dr. Szíjártó Károly —, hogy a társadalomnak még nem minden tagjában tudatosult a közvagyon megóvásának és gyarapításának jelentősége, az egyéni és különböző csoportérdekeket sok helyen az ni e helyes folyamat erősítését, terebélyesedését. A törvényjavaslat hatályba léptetése időpontjául 1978. március 1-ét fogjuk javasolni. Erre a viszonylag hosszú időre szükség van, hiszen a törvény sok rendelkezése változik és alkalmazására jól fel kell készülni a bíróságoknak és más hatóságoknak, de az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek is. Az előterjesztett javaslat a ma és a holnap igényeinek, követelményeinek megfelelően adja a jogi szabályozottságot és erősíti a rendet társadalmi életünk számos területén. Ez a rend és szabályozottság nélkülözhetetlen feltétele a fejlett szocialista társadalmunk sikeres építésének. össztársadalmi érdekek elé helyezik. Nemegyszer a vállalat vagy szövetkezet nyereségének növelése érdekében jogtalanul megkárosítják az állampolgárokat, illetőleg a népgazdaságot. A csoportérdekek szolgálata senkit nem menthet fel a törvényes rendelkezések betartásának kötelezettsége alól. Ezt szem előtt kell tartaniuk azoknak a helyi állami és társadalmi szervekben dolgozóknak is, akik időnként hallgatólagosan tudomásul veszik, nemegyszer kifejezetten támogatják a népgazdasági érdekeknek a csoportérdek javára történő megkárosítását. Néhány helyen olyan szemléletmódbeli változtatásra van szükség, amely kizárólag bírósági ítéletekkel aligha érhető el, csak az általános és társadalmi összefogástól és az erkölcsi követelmények emelésétől várhatunk eredményeket. A továbbiakban dr. Szíjártó Károly arról számolt be, hogy a bűnüldöző és igazságügyi szervek milyen eredményességgel harcolnák a bűnözés ellen. Alapvető jogpolitikai elv, s a büntető eljárás céljainak megvalósulása szempontjából is kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a bűncselekményt elkövető kilétét minél előbb meg lehessen állapítani és vele szemben a büntető eljárást rövid idő alatt le lehessen folytatni. 1973 óta évről évre emelkedik azoknak a bűnügyeknek a száma, amelyekben a nyomozást 30 napon belül lefolytatták. 1976-ban a nyomozásoknak már több mint háromnegyed része ilyen volt. Fontos feladatként említette a büntetőbírósági eljárásban való ügyészi közreműködés javítását. Törvényes felügyelet Ezután az általános törvényességi felügyelet gyakorlásáról szólt, aminek fő célja, hogy elősegítsük az állami, az állampolgári fegyelem további szilárdítását és előmozdítsuk az állampolgárok törvényben biztosított jogainak érvényesülését. A tanácsi szervek állam- igazgatási tevékenysége kapKérem az országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. • • • A napirend vitájában felszólalt dr. Juhász Tibor Bács-Kiskun megyei, Kelen Béla budapesti, dr. Antalffy György Csongrád megyei, dr. Nezvál Ferenc budapesti, Tisza Kálmánné Fejér megyei, Szabó József Baranya megyei, Pál József Győr- Sopron megyei, dr. Németh Pál Borsod megyei és Bate János Pest megyei képviselő. Ezután dr. Korom Mihály válaszolt a feltett kérdésekre, javaslatokra, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének tervezetét törvényerőre emelte. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. csán hangsúlyozta, hogy a hatósági döntések törvényessége az általános társadalmi közérzetet is befolyásolja. Az államigazgatási hatósági tevékenységre egészében az igényes, szakszerű és törvényes ügyintézés a jellemző. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig hibamentes valamennyi szakigazgatási szerv munkája. Az általános felügyeleti ügyészi tevékenység nagyon fontos feladataként említette, egyrészt, hogy segítse a dolgozók munkaviszonnyal kapcsolatos jogainak érvényesülését, másrészt, hogy előmozdítsa a vállalatoknak a munkafegyelem megszilárdítására irányuló törekvéseit, szorgalmazza, hogy a vállalatok és más gazdálkodó szervek a munkavédelmi szabályzatokat maradéktalanul betartsák és a dolgozókkal betartassák. A legfőbb ügyészi beszámoló további témái voltak a polgári peres és peren kívüli eljárásban kifejtett ügyészi tevékenység, az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésébe vonatkozó törvényerejű rendelet végrehajtása, gyakorlat az ügyészségek részéről történő keresetindítás, egyéb eljárás kezdeményezése, illetőleg perbeli fellépés, a jogerős határozatokban észlelt törvénysértések orvoslása törvényességi óvással. Dr. Szíjártó ezután említést tett arról, hogy a katonai ügyészi szervek az elmúlt években is magas színvonalon, a törvényeknek és a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek maradéktalan érvényesítésével — a fegyveres szervek parancsnoki és politikai szerveivel együttműködve — látták el felelősségteljes feladataikat, tevékenységük tovább javult. Beszéde befejező részében dr. Szíjártó Károly utalt arra, hogy a törvényesség további erősítése érdekében minden szervnek és valamennyi állampolgárnak határozott feladatai vannak. Lényeges, hogy minden szerv és mindenki a maga területén tegye meg azokat a lépéseket és intézkedéseket, amelyek a bűnözés visszaszorítására és általában mindenféle törvénysértés megelőzésére irányuló társadalmi méretű törekvések folyamatában ma szükségesek — mondta végül dr. Szíjártó Károly, s kérte, hogy ország- gyűlés a beszámolót fogadja el. • • • A napirend vitájában felszólalt dr. Földvári József Baranya megyei, Horváth Miklós Vas megyei, Takács Imréné Csongrád megyei képviselő. A határozathozatal után Simon Emőné Somogy megyei képviselő interpellált az egészségügyi miniszterhez az alkoholisták gyógykezelésének meggyorsítása érdekében. A kérdésre dr. Schullt- heisz Emil egészségügyi miniszter válaszolt. Az ország- gyűlés őszi ülésszaka csütörtökön befejezte munkáját. O ég mindig önmagával került szembe az, aki egyik legtermészetesebb emberi igényünkről, a szórakozásról kijelenti, hogy az „általában polgári csöke- vény”. A többség ma már hálistennek csak mosolyog ezen, és azt tartja, hogy idejétmúlt ágálással állunk szemben; a dolog azonban mégsem olyan lebecsülendő. Még ma is számos, szinte áthághatatlan akadályt állít a szórakozás, a szórakoztatás normális kibontakozása elé az esetleges hatalmi súllyal is párosuló szemlélet, mely igyekszik félremagyarázni az előbb említett természetes igényt, és csak a jobbik esetben helyezi azt a „szükséges rossz” szemet húnyó színvonalára. Szükséges rossz? Valójában nehéz is, meg könnyű is megítélni, hogy ez a szemlélet miből táplálkozik, honnan eredeztethető? Tény és történelmi tapasztalat, hogy a szűk látókörű álpuritánság mindig halálosan gyűlölte a nevetést, a felszabadult vidámságot, megvádolva azt „magasabb szempontokhoz” viszonyított tartalmatlanság- gal, mi több, személyiségtorzító hatással. Közben azonban az is történelmi tapasztalat, hogy pontosan a közérdek „magasabb szempontjai” követelik meg a munkában, alkotásban friss embermilliók jelenlétét, és az is, hogy éppen az aktív szórakozás járul hozzá leghatásosabban a jó közérzet megtartásához. Illő, hogy a másik végletről is szó essék, mely csak a szórakozást, és annak is a legsekélyesebb fajtáit isteníti, azokat a régiókat, ahol búgó vadgalambok, éttermi és báltermi giccsparádék ön- tik mindenhová beférkőző áradataikat; azt a szemléletet, melynek szellemi igénye ezeken kívül a kriminél kezdődik, a kártyacsaták közt folytatódik, és a cirkuszban fejeződik be. Régi szabály, kétezer esztendős próbát kiállt tapasztalat, hogy a szélsőségek közötti „arany kö- zépút”-hoz a legjobb igazodni, ugyanakkor a leghatározottabban kijelenteni azt, hogy az „arany középút” nem a megalkuvók középszerű útja, hanem a valóságot helyesen értékelő, attól semmiféle torz illúziók, vagy éppen dogmák hatására le nem térő ésszerűség útja. Ha ezt elfogadjuk, márpedig a józan körültekintés és világnézetünk tiszta szabályai erre ösztönöznek, akkor a szórakozás és a szórakoztatás helyzetét is jobban és korszerűbben ítélhetjük meg. Az az igazság, hogy a szórakozásról és a szórakoztatásról igencsak keveset tudunk. Nem tudjuk pontosan, hogy ki mivel szórakozik, mit érez felüdítőnek, kikap- csalódásra alkalmasnak. Ha tájékozottabbak lennénk a részletekben, könnyebb lenne a szélsőséges nézetek ellen is fellépni; de könnyebb lenne a szórakoztatás színvonalát emelni, a szórakozás lehetőségeit bővíteni is. Mit sorolunk a szórakozáshoz, mely szabad időnk első számú kitöltője? Életkortól függően változó sorrendben a könnyű zenét, a táncházat; az operettet, a discót, a musicalt; a krimit, a sei-fit, a kalandregényt; a cirkuszt, a varietét, a játékok sokféleségét; a klubszerű szórakozás A Mecsekre vezető pécsi utak télies képet mutatnak ezekben a napokban: mintha hó lepte volna be az utak mentét, a kerítéseket és a fákat. Ám nem a tél köszöntött még be a Mecsekaljára, szerencsére, hanem egy különös növény — botanikai néven: bokharai keserűfű — hófehér termése okozta a meglepő látványt. Nevét az üzbegisztáni Buhara várostól kapta, ahol őshonos. Hozzánk dísznövényként került alkalmait; végül a különböző hobbykat, a barkácsolást. Feltehető, hogy nem teljes a lista, egyre azonban ügyelni kell: a szórakoztató lehetőségeket ne keverjük össze a művészetek nyújtotta élménnyel, mert azok a szabad idő eltöltése szempontjából más kategóriák. Legyen szabad kimondani, hogy értékesebbek, de azt is, hogy a természetes igényű aktív szórakozás nélkül — mint azt már eddig is igyekeztünk bizonyítani — nem lehet meg az ember. Nem véletlen tehát, hogy annyi a bizonytalanság a megítélésben, ahányféle szórakozási forma csak létezik és jöhet létre ezután; és az sem, hogy a szorosan vett szórakoztató műfajok művelése, produkcióik szélsőséges reagálásokat válthatnak ki. Ha köztudatunk lassan, de biztosan túl is lép már azon, hogy a szórakoztató műfajokat „általában polgárinak”, tehát visszahúzónak minősítse, sok még a tennivaló. Ismeretes, hogy a televízió döntő elterjedése alapjaiban átalakította a szabad idő felosztását, és új fórumot teremtett az általános szórakoztatásnak is. Bizonytalankodásai és nagy mélypontjai után úgy tűnik, kialakította már a megfelelő arányokat, és már az igényességgel sincs különösebb baj, ha a szórakoztatásra szánt műsoridő kitöltését vizsgáljuk. Akadnak persze riasztóan rossz példák, megmagyarázhatatlan igénytelenségek; mindez azonban nem jellemző, és ez a jó. Felmérések bizonyítják, hogy a ma emberének életében a munka és az alvás után a televízió került a harmadik helyre, felelősségéről és a feladatairól mindig ennek tudatában kell szólni. Persze, a felelősség nemcsak a televízióé. Részesek abban a közművelődés irányítói és művelői, részese mindenki, aki a szórakoztatást vállalja, szervezi, és aki véleményt alkot szabad időnk e látszólag — de csak látszólag! — tartalom nélküli kitöltéséről. Az előítéletektől pedig ildomos megszabadulni, és szemléletünkben a megfelelő helyre tenni a dolgokat. Ne várjunk művészi élményt a táncdaltól, mert nem az a feladata, ne kérjük számon az emberiség sorskérdéseit az operettől; kérjük számon viszont önmaguk elvárható színvonalát! Ö kép, amit felvázoltunk, nem befejezett, nem teljes. A szórakozás és szórakoztatás néhány jellemző vonulatát, részletét volt szándékunkban megemlíteni, a róluk alkotott nézetek megrekedt változatait, és a kibontakozás jeleit erősítő figyelmet, melynek egyik példája, hogy az Országos Közművelődési Tanács megfogalmazta ez ügyben elfogadott álláspontját, mi több, megalakították a szórakoztatásügyi koordinációs bizottságot. Minden reményünk megvan tehát, hogy a felüdülést, pihenést szolgáló szórakoztatás a „polgári csö- kevény” minősítéstől a „szükséges rossz” pieghatáro- zását is maga mögött hagyva eljut a jogosan megillető, fontos helyére életünkben. Sass Ervin és valaha olyan divatos volt Pécsett, hogy teleültették vele a kerteket. Időközben azonban elburjánzott, „kilépett” a kertekből és teljesen elvadult — ma már inkább kiirthatatlan gyomnövény. Az idei őszön szokatlanul nagy tömegben hozott termést. A fürtszerű fehér virágok mindent elborítottak. A nagy fehérség teljesen olybá tűnik, mintha havazott volna a Mecsek lejtőjén. Dr. Szíjártó Károly beszámolója Fehérbe öltözött a Mecsek
