Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

1917. szeptember 30., péntek Nők a közéletben: n kongresszusi kiildStt — Ezt a munkát tu­lajdonképpen örököltem. Ügy testálta rám az elő­ző titkár, aki elment a gyárból. És mert nekem tetszett, szeretek az em­berekkel foglalkozni, hát vállaltam. Első tényke­désem a fogászati kiállí­tás megszervezése volt. Úgyszólván a mély víz­ben kezdtem. Sikerült. Es ez egyben lendületet is adott a vöröskeresztes titkári munkához. Drávái Józsefné, a Békés­csabai Konzervgyár vörös­keresztes alapszervezetének titkára mondotta ezeket be­szélgetésünkkor. Mindössze két éve választották erre a posztra, s hogy jó kezekbe került az alapszervezet irá­nyítása, azt a rendezvények sokasága igazolja. Mintegy állomásai is lehetnének ezek a titkári tevékenységnek. Hiszen az első sikeres kiál­lítás — mint ahogy mondot­ta — lendületbe hozta. De nemcsak őt, hanem az ak­tívákat is, akik szívesen áll­tak az új titkár mellé. Az idei év különösen programgazdag volt. Ezek közül néhányat: januárban öt előadásból álló elsőse­gély-nyújtó tanfolyamot szerveztek a munkavédelmi felelős kezdeményezésére. A mentőállomás orvosai mű­ködtek közre, Ambu-babával és diaképekkel tették szem­léletesebbé a tanfolyam elő­adásait, amelyeken összesen 107-en vettek részt. Márciustól minden hónap­ban egészségügyi előadást tartottak különböző témák­kal. Ezekhez a MENCS fil­met biztosított. Áprilisban dr. Gömöri Gábor szülész­nőgyógyász kezdeményezésé­re megszervezték a nők rák­szűrését. Májusban véradó­napot tartottak 100 jelent­kezővel — 1976-ban össze­sen 152-en adtak vért. Az idén két véradónapot szer­veznek, a másikat novem­berben. Így várható, hogy a tavalyinál jóval többen nyújtják majd karjukat, hogy vérükkel másokon se­gítsenek, s humanitásból példát mutassanak. Állásfoglalás ás akció A legfontosabb esemény a titkári teendők ellátásában az volt, hogy üzemi pártve­zetőségi ülésen kellett beszá­molni. Ebben nem a szá­monkérés volt a lényeges, hanem a segítségadás szán­déka. A pártvezetőség több témában állást foglalt és ki­dolgozta a segítségnyújtás módjait. Így került sor egy akcióra a műhelybizottsá­gokkal karöltve, melynek eredményeként a Vöröske- reszt-alapszervezet taglét­száma hatvannal gyarapo­dott. Ma már 200 vöröske­resztes van a Békéscsabai Konzervgyárban. A létszá­mot tovább növelik a kong­resszus tiszteletére 20 száza­lékkal. A pósteleki üzemben pedig új alapszervezetet, il­letve csoportot szeretnének létrehozni. A kongresszusra való ké­szülődésben nagy munka volt a vezetőség- és küldött­választó taggyűlés megszer­vezése. B megbízatás Drávái Józsefné közéleti szereplése ettől kezdve ke­rült túl az üzem falain. A Vöröskereszt városi küldött- értekezletére is eljutott, ott javasolták megyei küldött­nek. Ezt követte egy újabb lépés: a megyei gyűlésen bekerült a kongresszusi kül­döttek névsorába. — Nagy meglepetés volt ez számomra. Soha nem vol­tam még ilyen helyen, kong­resszust csak a televízióban láttam. Érthető tehát az örö­möm, hogy részese lehetek az országos tanácskozásnak. Nagy izgalommal készülök erre. Hogy hozzászólok-e? Még nem tudom. Most per­sze időm sem lenne ilyesmi­re felkészülni. Talán csak csendes megfigyelő leszek, hiszen a kongresszuson so­kat tanulhatok másoktól. Hogy miért nem érek rá? Tizenhét éve dolgozom, ez a második munkahelyem, a gyárban 1968 óta vagyok, de ilyen szezon, mint az idei még nem volt. Az irodai dolgozók zöme, köztük jó­magam is, amint csak tehet­jük, a termelésben vagyunk. Segítünk, mert segítenünk kell, ez mindnyájunk érde­ka Ha mégis felszólalnék a kongresszuson, talán a tár­sadalmi aktívák és a vér­adók jobb megbecsüléséért emelnék szót. Mert ezek az emberek mind megérdemlik a több figyelmet és elisme­rést. Ez pedig egyben a jobb munka záloga is. Kasnyik Judit Nem a szarv a Bika jelképe Alig egy esztendeje új szárnnyal — 149 szobával, 297 ággyal — bővült a deb­receni Arany Bika Szálló. A rekonstrukciót a patinás épü­let eredeti részének félújítá­sával, korszerűsítésével és bővítésével folytatják. Rá is fér a tatarozás a sok vihart és még több vendéget látott épületre, amelynek neve ösz- szeforrt Debrecennel. Jelen­leg a bejárata fölött nagy szarvú, hortobágyi bikát le­het látni, a szájló névadója pedig más volt. Az Arany Bika Szálló története 1699- ben kezdődött, amikor a vá­ros vezetősége elhatározta: kényelmes szálláshelyet ala­kít ki Debrecen vendégeinek. E célból a tanács árverésen megvásárolta a Hatvan utca széles telkein lakó Bika csa­lád ősi házát, amely még a török hódoltság idején épült. Hajdanában itt vásá­rozó kereskedők számára 1699-ben négy vendég- és egy ivószobát rendeztek be. Majd többszöri bővítés után új szálloda építését határoz­ták el a debreceni város­atyák. Az Arany Bika jelen­legi épülete 62 esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit. Jubileumi utazásuk Kilenc katonafiú Kivonat a honvédelmi miniszter pa­rancsából: „A Magyar Népköztársaság szocialista társadalmunk építésének, erősítésének és az ifjú nemzedék felnevelésének áldozat­vállaló tevékeny részesei a gyermekes édesanyák, akik a család gondjai mellett mind fokozottabb aktivitással járulnak hozzá társadalmi céljaink megvalósításá­hoz. Eddig elért eredményeink az élet minden területén összefüggnek, fáradsá­got nem ismerő gondos és szorgalmas munkájukkal kiemelkedő érdemeket sze­reznek a szocialista haza védelmének ér­dekében, fiú gyermekeiknek katonai szol­gálatra való felkészítésében, a haza szere- tetének nevelésében. Ezt a nemes anyai és állampolgári kötelességének példamu­tató teljesítéséért, gyermekeik gondos, szo­cialista szellemben való neveléséért, fiú gyermekeik sorkatonai szolgálatra való felkészítéséért, anyai hivatásának kima­gasló teljesítésének elismeréséül a fegy­veres erők napja alkalmából a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntetem ki özv. Szatmári Lászlónét. Ki­emelkedő, áldozatos családanyai helytál­lásáért, a gyerekek példamutató nevelé­séért, a társadalom és honvédelem erősí­tését szolgáló közösségi tevékenységéért, megkülönböztetett elismerésünket fejezzük ki. Kívánjuk, hogy nehéz, gondoskodó anyai munkájuk gyümölcsét élvezzék so­káig családjukkal együtt erőben, egész­ségben.” A COOPTOURIST Békés megyei utazási irodája jubi­leumi utakat szervezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. Főleg a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekben dolgozók vesznek eze­ken részt jutalomképpen. Békés megyéből több mint 200-an mennek Moszkvába, Leningrádba, de lesznek csoportok, akik Jaltába, Tal- linba és Rigába is eljutnak. Az első három csoport a na­pokban indul külön repülő­géppel Moszkva, Leningrád— Jalta útvonalon a több napos kirándulásra. Októberben és novemberben még több ilyen utat szervez a COOPTOU­RIST. Az országból egyéb­ként összesen 600-an indul­nak a napokban, és ezek kö­zött 100 Békés megyei van. A fűtési idény nemsokára hivatalosan is elkezdődik. A váratlanul bekövetkezett hűvös időjárás miatt azon­ban már a legtöbb helyen fűtenek. Mostanában sokan fordul­nak a Békés megyei Ké­ményseprő és Tüzeléstechni­kai Vállalathoz sürgős meg­rendeléssel. Varga János igazgató teájékoztatása sze­rint főként az olajkályhákat akarják rendbe hozatni. A munka azonban olyan sok, hogy azt a vállalat szakem­berei nyújtott műszakban is csak néhány hét alatt tud­ják befejezni. Ebből a jövőre nézve az a tanulság, hogy a fűtőberendezéseket célszerű még nyáron rendbe hozatni. A vállalat az egészség- ügyi intézmények, valamint az iskolák, óvodák, bölcső­dék olaj- és cserépkályháit már jóval előbb előkészítet­te a fűtésre. A másfajta, így a konyhai tüzelőberendezé­seket és kazánokat is. A ké­mények — mivel a tisztítá­suk folyamatos és kötelező —, általában mindenütt rendben vannak. Köz- és egyéni érdek is, hogy a fűtés gazdaságos le­gyen. Az olajkályháknál ez az adagolószerkezet besza­bályozásával érhető el. A rosszul működő adagolószer­kezet miatt a hő jelentős része a kéményen át távo­Alacsony, feketébe öltözött asszony özv. Szatmári Lászlóné. Sokan ismerik Do­bozon, a Liszt Ferenc utcá­zik, a tüzelőberendezés idő előtt tönkremegy és fokozot­tabb a kémény kormozódá­sa. A vállalaat tüzeléstechni­kai csoportja közreműködik a szövetkezeti és a társas­házak tetőtéri gázkazánjai­nak beszabályozásában is. Eddig több mint 200 üzem­mel, intézménnyel kötött szerződést a vállalat azolaj- és gáztüzelésű berendezések rendszeres karbantartására, javítására. Mind több üzem rendeli meg a tüzelőberen­dezésekből kibocsátott lég- szennyező anyagok mérését. Erre azért van szükségük, hogy megelőzzék az eltűrt határ túllépését, illetve az azzal járó pénzbüntetést. Mintegy 200 cserépkályhát is épített az idén a vállalat. Ez a munka a felhasználás­ra kerülő kötőanyag lassú száradása miatt ősszel már abbamarad. A kémények tisztítása té­len különösen fontos feladat. Gondot okoz azonban, hogy nap közben sok helyen sen­ki sem tartózkodik a lakás­ban és a kéményseprők hiá­ba fáradtak. De értesítést (nyomtatványt) hagynak, s arra kérik a lakót vagy a tulajdonost, hogy a kiren­deltséget személyesen vagy telefonon értesítsék: mikor várják őket. P. B. ban, ahol lakik, de község- szerte megbecsülésnek ör­vend. Tizenegy gyermek anyja. A kilenc fiú mellett két lány is van a családban. Jól tudják azok is, akik csak egy vagy két gyermek felneveléséről gondoskodnak, hogy tengernyi gond, ve- sződség, álmatlan éjszaka kell ahhoz, amíg szárnyra bocsátják gyermekeiket. Hát még ahol tizenegy gyermek van! — Igyekeztünk is mindig férjemmel, hogy a gyerekek ne szenvedjenek semmiben hiányt. Gondolhatja, meny­nyit kellett küszködni, hogy mind a tizenegy gyermeknek jusson mindenre. Paraszti munkát végeztünk, már in­kább az uram, hiszen én a gyermekektől nemigen tud­tam munkát vállalni. Felne­veltük mindegyiket becsület­tel. Fájt a szívem, meg azért egy kicsit büszke is voltam, amikor a gyerekek bevonul­tak katonának. Útravalóul mindegyiknek a lelkére kö­töttem, iparkodjanak, ne hozzanak szégyent a család­A Békés megyei Rendőr­főkapitányság bűnüldözési osztálya nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen kü­lönböző súlyos bűncselekmé­nyek elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az ismeret­len tettes a bűncselekmények helyszínein különböző tár­gyakat hagyott hátra. La­punk folyamatosan közli a tárgyak leírását és az azok­ról készített fényképeket. ra. Elsőként Laci vonult be, őt nemsokára követte Sán­dor, aki önként jelentkezett a néphadseregbe. Aztán mentek sorba a többiek. Feri, Gabi, Lajos, János, Elek, Károly. A legkisebbik meg most szolgál. Volt kö­röttük, aki hivatásának vá­lasztotta a pályát, Feri fő- hadnagyságig vitte. Külön­ben többségük a helyi Pe­tőfi Termelőszövetkezetben dolgozik, ahol az apjuk is alapító tag volt. János a szö­vetkezet párttitkára, István meg Karcsi villanyszerelők. Laci traktoros, Rozika meg adminisztrátor. A Sanyi fiúnk messzire elkerült in­nen, a Fehér megyei Volán­nál párttitkár. Itt félbeszakad a beszél­getés, szólítják és fürgén, korát meghazudtolva kisiet, hogy az elnökség és a sok száz résztvevő hatalmas tap­sa között átvegye a méltán kiérdemelt kitüntetést. Kicsit zavartan, alig észrevehető csillogással a szemében ha­jol meg. Béla Ottó A rendőrség kérése: aki a tárgyak eredetére, volt tu­lajdonosára vagy használójá­ra vonatkozóan adatot tud szolgáltatni, erről haladék­talanul tájékoztassa a rend­őr-főkapitányság bűnüldözé­si osztályát (Békéscsaba, Bartók B. u. 1—3., tel.: 11-120), vagy a legközelebbi rendőri szervet. A hátrahagyott bűnjelek leírása: II fűtési idény kezdetén fl rendőrség felhívása Zsúfoltság és szervezettség (okán azt állítják, divat manapság a Volánt szidni. Magyarorszá­gon talán nincs is olyan tömegkommunikációs esz­köz, amely valamilyen for­mában ne említené az egyik legnagyobb szolgáltató vál­lalat munkáját. Legyünk tár­gyilagosak, nemcsak a hibá­it hánytorgatják, eredménye­it is sűrűn elismerik. Dolgo­zóik nagy erőfeszítésekkel igyekeznek az őszi rendkívü­li szállítási feladatokat sike­resen megoldani, és talán erőn felül is vállalták az ir­datlan mennyiségű termést rendeltetési helyére juttatni. Nem feledkezve meg a gyors munka mellett az időbeli fontosságról és minőségvéde­lemről sem. Dicséretre mél­tó a gépkocsivezetők és a többi dolgozók helytállása, akik bizony sokszor az idő­járás viszontagságai ellenére — még azt is megkockáztat­nám, hősiesen — munkál­kodnak feladatuk elvégzésé­ben. Nem a hatásvadászat miatt fordítok most a témán, ha­nem azért, hogy érzékeltes­sem, a szervezettség, a szer­vezőkészség nem valamilyen adomány, amelyet ki kell ér­demelni és amely csak ke­veseknek adatott meg. Miről van szó? Gyulai példát em­lítek, azért mert többször voltam szenvedő alanya, de gondolom nemcsak gyulai jelenségről van szó. A reggel Békéscsabára induló buszo­kon tapasztalt áldatlan álla­potok miatt emelek szót. Ál­talában és nem kis számban ezzel igyekeznek a megye- székhelyen dolgozók és az odajáró diákok. Manapság is talány előttem, hogyan fér fel ennyi ember egy buszra? Már aki felfér. A Gyulától Békéscsabáig tartó 15 perc­nyi, 15 kilométeres út, a tülekedés, a szorongás és az emiatt stresszállapot nem múlik el még bizonyára a hivatalban és az iskolában sem. Bosszantó viszont, hogy közben mindössze néhány emberrel ugyanabban az időben indul több más járat Elek, Kétegyháza és más fe­lé. Joggal kérdezik egymás­tól az utasok, nem lehetne-e valamilyen ésszerű megol­dást találni a rikító ellenté­tek megszüntetésére. Ehhez csak a már fentebb említett szervezettséget kellene fi­gyelembe venni. Nem kell pénz, csupán egy kis ész­szerűség, a járatok elosztásá­ban, hogy ahol két busz kell, oda ne csak egyet küldje­nek. ért a sokat hagoztatott kulturált utazás egyik alapfeltétele a zsú­foltság elkerülése. Erre pe­dig bizonyára lenne módja a Volán Vállalatnak. B. O. Hátizsák. 40x40 cm nagyságú, zöld színű, csehszlovák gyárt­mányú hátizsák, nyersbőr szíjakkal, melyre fehér filc van varrva. A hátizsák alsó része világosbarna műbőrből készfiit. Feltehetően vadászásnál is használták, mivel az állati vérrel szennyezett Vasúti szakaszkulcs (házilag készített). 9,8x2,8 cm nagyságú 2 mm-es fémlap, melyre nagy amperszámú villanyhegesztővel valószínűleg kerékpárkónuszt illesztettek. A hegesztés kezdet­leges minőségű, hozzá nem értő személy végezhette. Az anyag több helyen ki van égetve. A fémlap széleit köszörülték

Next

/
Oldalképek
Tartalom