Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

1977. szeptember 29., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Miért késik? Miért késik rendszeresen Békéscsabán a 10-es helyi autóbuszjárat? — kérdik nap mint nap bosszankodva az utasok. Különösen a reg­geli munkába induláskor kel­lemetlen ez, mivel a késés mindennapos, s az eltérés néha 5—10—15 perc. A helyi járatok között viszont a 10- esnek van a legrövidebb út­vonala. Így hát a késés ért­hetetlen. Ha a csúcsforga­lom, vagy a közlekedési lám­pa az oka, akkor változtatni kellene a menetidőn, és ru­galmasan alkalmazkodni ez­zel a fennálló helyzethez. A meglévő menetrendet viszont mindenképpen be kellene tartani. A 2-es helyi járatról is ér­kezett panasz. Esténként sokszor kimarad a 18.45-kor a Jókai Színház elől induló járat. Amikor az utasok meg­kérdezték mi az oka, azt a választ kapták, vacsoraidő kell a buszvezetőnek is. Ez nem lehet indok. Sok kis­gyermekes édesanya kéri, változtassanak a helyzeten, tartsák be itt is a menet­rendet. * • * A Dürer Nyomda, az autó­szerviz, a kötöttárugyár dol­gozói viszont azt kérik a Vo­lántól: ha egy mód van rá, a 14.25-ös kétsopronyi autó­busz álljon meg a Kazinczy útnál, mert egyébként a délután kettőig dolgozók nem érik el a járatot, s töb­ben járnak be vidékről. Önzetlen segítség Kérem a Népújság szerkesztőségét, hogy lehetőség szerint biztosítson helyet e néhány sornak. Szeretnék köszönetét mondani azért a nagyszerű ön­zetlen segítésért, amely a nagyközségi tanács, a SZÖV- ÉPlTÖ, a Sárréti Tsz, a költségvetési üzem és tíz apu­ka összefogásából adódott. A 'szeghalmi újtelepi óvoda részére mintegy 100 négyzetméter területű betonozott részt készítettek el társadalmi munkában, ahol a gyerekek sáros időben is játszhatnak, tornászhatnak. Az óvoda 95 gyermekének szereztek ezzel örömet. Kerékgyártó Istvánné vez. óvónő. Szeghalom Mennyibe kerül a fürdőkád? Száméi Pálné medgyesegy- házi olvasónk a közelmúlt­ban Békéscsabán a Bartók Béla úti lerakatban egy fe­hér fürdőkádat vásárolt 1390 forintért. Azzal a meggyőző­déssel tért haza, hogy első osztályú árut kapott. Amikor kicsomagolta, akkor érte a meglepetés. A kád alján ta­lált tájékoztató szerint a vá­sárolt áru II. osztályú és 1140 forintos ár volt feltüntetve rajta. Vajon miért kellett a vásárlónak 250 forinttal töb­bet fizetnie? A kérdésre az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától kaptunk vá­laszt. Levélírónk ügyét ki­vizsgálták. Megállapították, hogy az eladott fürdőkád valóban II. osztályú minősé­gű volt. Ám július 7-től ár­hatósági döntés alapján a II. osztályú fürdőkádak is 1390 forintba kerülnek. A panasz­ra az adott okot, hogy a für­dőkádat nem csomagolták ki, s így az árváltozást sem tün­tették fel. Hasonló esetek el­kerülésére a kiskereskedelmi vállalat igazgatósága intéz­kedett. Hz Ecseri Lakodalmas Dr. Bencsik János a na­pokban betért Gyulán, a Művelt Nép könyvesboltba. Örömmel vette észre, hogy kifüggesztették az új hang­lemezek árjegyzékét. Esze­rint a népzenei alkotásök 70 forintos áron kerülnék for­galomba. Am amikor az „Ecseri Lakodalmas” hang­lemez után érdeklődött, ki­derült, hogy 90 forintért áru­sítják. Vajon mi történt? Ta­lán átminősítették az Ecseri Lakodalmast popzenévé? Hatlábú malac Gyula újvári kerületében, az Ady Endre utca 5. szám alatt lakó Szabó János nem mindennapi malaccal dicse­kedhet. Kocája nyolc mala­cot fiadzott, és legnagyóbb meglepetésére az egyik hat lábbal jött a világra. Gazdá­ja nem tudja mitévő legyen a torzszülött állattal. A kör­nyékbeliek sűrűn bekopog­tatnak, hogy szemtanúi le­hessenek a biológiai furcsa­ságnak. Szerkesztői üzenetek Szarvas Mátyásné, Békés­csaba: Panaszát kivizsgálás­ra Budapestre, a Nyugdíjfo­lyósító Intézethez küldtük. Érthetetlennek tűnik a tény­leges és a bevallott keresete közötti különbség. A. P., Szarvas: Külön en­gedély nélkül küldhet aján­dékcsomagot külföldre, ha értéke nem haladja meg a 400 forintot. Az ajándékért azonban sem belföldön, sem külföldön nem kaphat ellen­szolgáltatást. A csomag nem tartalmazhat bankjegyet, ér­mét, értékpapírt, nemesfé­met és ebből készült tárgyat, az élelmiszerek közül pedig szalámi-, kolbászárut, nyers és füstölt húst, füstölt sza­lonnát és zsírszalonnát, zsírt, olajat, lisztet, cuikrot, sze­meskávét és gyógyszert. Az értékesebb ajándéktárgyak kiküldéséhez vagy utazáskor történő kiviteléhez a bank engedélye szükséges. A ké­relmet a Nemzeti Bank me­gyeszékhelyen működő igaz­gatóságánál, illetve a fiók­jainál lehet benyújtani. Balatoni István, Békéscsa­ba: Közérdekű javaslatát el­küldtük a békéscsabai Váro­si Tanácsnak. özv. Szabó Imréné, Me­zőhegyes : Panaszát az álla­mi gazdaság megvizsgálta és intézkedett is. A baleseti ve­szélyt megszüntették. A he­lyiséget a jövő év első ne­gyedévében bontják le, a szükséges tisztításról azon­ban addig is gondoskodnak. A rettenetes hely faTZ£flJfbryi. Tűrhetetlen, ami esténként Békéscsabán, a Tanácsköztár­saság útja 75. szám alatt levő úgynevezett garzonházban történik — írja V. Erzsébet. A garzonházban mintegy száz család lakik. Sokan kerékpárral járnak dolgozni, de nincs kerékpártároló. A kerékpárokat és gyermekkocsikat az elő­csarnokban helyezik el. A bejárati ajtót azonban nem lehet bezárni. Ezt az alkalmat használják ki az ittas emberek. Sok idegen jár a házba éjszakénként. Jönnek a Kakas-presszó­ból, vagy az állomásról. Az előcsarnokban sokszor éjfélig Megfújták a trombitát Török Attila általános is­kolai tanuló rendszeresen lá­togatja Békéscsabán az ifjú­sági úttörőházat. Tagja a fú­vószenekarnak. A napokban szomorú eset történt. Dél­után negyed 5-ig próbált a zenékar az úttörőházban. A kisfiú ezután összecsomagolt és hazafelé indult. Mivel meleg volt az idő, az István király téren, a Csaba Szállo­dánál fagylaltot vásárolt. Eközben letette a trombitát a fal tövébe. Majd megfeled­kezve róla, elindult a Ta­nácsköztársaság útján, hogy fölszálljón az egyik buszra. Közben eszébe jutott a trom­bita. Visszament a Csaba Szálló elé, de nem találta ott. Hiába érdeklődött, senki sem tudott választ adni, hogy ho­vá tűnt. Másnap az ifjúsági és úttörőház igazgatónője is kereste. Hiszen a trombita több mint négyezer forint értékű volt. Tartójában a kisfiú néhány füzete lapult és az átvételről szóló enge­dély, melyet szüleinek kel­lett volna aláírnia. Reméljük, hogy a trombita hamarosan megkerül. nagy ricsajjal beszélgetnek. Többször előfordult, hogy ellop­ták a lakók kerékpárját vagy megrongálták a kerékpárokat és gyermekkocsikat. A liftre és a falakra nyomdafestéket nem tűrő szavaikat firkálnak. A napokban a csavarokkal rögzíthető kerékpáromról leszedték a csavarokat. Mikor fel­ültem a kerékpárra, valósággal összecsuklott alattam, s haj­szálon múlott, hogy nem estem a mellettem haladó jármű alá. Mikor ebbe a házba költöztünk, arról volt szó; hogy az előcsarnokba egy portást állítanak. De ebből sajnos nem lett semmi. Jó lenne, ha a rendőrség éjszakánként benézne a garzonépület előcsarnokába. Merre menjen a gyalogos? Gondoljunk a gyerekekre Pálinkás Jánosné közérde­kű problémáról szól levelé­ben. Békéscsabán a Bartók Béla, a Tulipán és a Gábor Áron utcában a gyalogos közlekedés a páratlan oldalon az építkezés miatt megszűnt. Elképzelhetetlen — írja, hogy az építőipari vállalat az úttesttől két méterrel bel­jebb miért nem biztosít gya­logjárdát. Reggelenként és délutánonként sok iskolás gyerek jár erre. Nagyon ne­héz a közlekedés. Még egy felnőttnek is. Helyénvaló a felvetése, hogy ezen a for­galmas útszakaszon minél hamarabb biztonságossá kell tenni a gyalogos közle­kedést. Szocialista szerzüdís az úvodával A Békési Cukorkaüzem Május 1. Szocialista Brigádjának tagjai Szabó Gáborné brigádvezetővel az élen sokat segíte­nek a Kossuth utcai óvodának. Nemrég társadalmi munká­ban elvégezték a meszelést, 12 asszony érkezett takarító eszközökkel felszerelve,- dolgozott lelkesedéssel. A brigád egyébként 1976-ban nyerte el az aranykoszorús jelvényt. Tagjai közül hatan Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. Az óvodával továbbra is tartják a kapcsolatot, s a jövőben is segítenek. Ezt szocialista szerződés megkötésével is meg­erősítették. Köszönet munkájukért. A Kossuth utcai óvoda dolgozói 10 GÚSZUNK VÁLASZOL özv. Cs. Andrásné, Békés­csaba: Mint háztulajdonos azért mondott fel a bérlőjé­nek, mert fiának — aki meg­nősült — lakásra van szük­sége. A bérlő, egy idős há­zaspár, viszont nem akarja átadni a lakást. Szerintük ilyen okból nem lehet fel­mondani. A jogszabály azon­ban lehetővé teszi a felmon­dást, ha a bérbeadó a lakás­ra maga, gyermeke, vagy unokája, szülője, testvére számára igényt tart. Ám a felmondás csak akkor érvé­nyes, ha megfelelő cserela­kást ajánl fel a bérlőjének. Ha viszont nem biztosít cse­relakást, a bérlőt pénzben kell kártalanítania. Azt, hogy a cserelakás mikor megfelelő, a lakásrendelet határozza meg. Figyelembe kell venni mindkét lakás alapterületét, komfortfoko­zatát, műszaki állapotát, a lakásban levő helyiségek szá­mát. Sőt azt is, hogy a vá­rosban milyen helyen fek­szik. Ahogy az a leveléből kitűnik, régi, nagy udvarral rendelkező, kertes házról van szó, melyben két lakás van. Az elsőben ön lakik, a hát­só háromszobás lakást a bér­lője használja. A felajánlha­tó cserelakást akkor is meg­felelőnek kell tekinteni, ha az nem kertes házban, ha­nem zárt sorú épületben ta­lálható. Annak sincs jelen­tősége, hogy a felajánlott lakás nem udvari, hanem utcai lesz. Irányadó szabály, hogy a bérlő olyan szobaszá­mú lakásra tarthat igényt, amilyen az általa jelenleg használt lakás. Ebből a szempontból nem a lakásban levő összes helyiségek szá­ma a mérvadó, hanem a la­kóhelyiségeké. Elsősorban a komfortfokozatot kell figye­lembe venni, nem pedig a felszereltséget. Azaz, a csere­lakásnak azonos komforfoko- zatúnak kell lennie a jelen­legi bérleménnyel. Nagy nyo­matékkai esik latba a lakás­igény mértéke is. A bérlő néhány évvel ezelőtt negyed­magával élt a háromszobás lakásban. Gyermekei időköz­ben felnőttek és elköltöztek. Jelenleg ketten használják a háromszobás lakást. A jog­szabály kimondja, hogy a bérlő csak a lakásigénye mértékét meg nem haladó szobaszámú lakásra tarthat igényt. Ez esetben kétszobás cserelakást is megfelelőnek kell tekinteni. Levelében azt írja, hogy szeretné elkerülni a vitát és a pert. Van erre is megoldás. Egyezzen meg a bérlővel. Ellenkező esetben mégis a bírósághoz kell for­dulnia. Hiszen annak eldön­tése, hogy a cserelakás meg­felelő vagy sem, a bíróságra tartozik. Bokor István, Mezőkovács- háza: A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat mezőko­vácsházi kirendeltsége fel­mondta a munkaviszonyát, s nyomban kiküldte a munka­könyvét. Mivel a döntés el­len fellebbezett, nem vette át a munkakönyvét. Az­óta a felmondást jog­erős ítélet erősítette meg. Több mint öt hónap telt el, a kirendeltség viszont még nem küldte el a munkaköny­vét. Ezzel kapcsolatban a 12/1967 (X. 20.) MüM számú rendelet a következőket írja elő. Ha a munkaviszony megszűnése után a dolgozó szóbeli felhívásra nem veszi át, a vállalatnak írásban kell felszólítania annak átvételé­re. A dolgozó kérésére a munkakönyv postán is el­küldhető. Ha a munkáltató felszólítása ellenére sem ve­szi át, és elküldését sem kéri, a munkakönyvét a munkál­tató a kilépés napjától szá­mított hat hónapig köteles megőrizni. Többeknek: A napokban jelent meg a gyógyító meg­előző ellátásról szóló 4/1977. (IXr-18.) EüM számú rende­let, mely módosította a 15/1975. (VIII. 5.) EüM szá­mú rendeletet. Készenléti szolgálatot kell tartani mun­kanapokon a járóbeteg-ellá­tás működési idején kívül, a heti pihenő- és munkaszü­neti napokon. Az ügyeleti ellátás formája a központi körzeti orvosi, központi gyer­mekorvosi, összevont körze­ti orvosi, üzemorvosi, köz­ponti fogorvosi ügyeleti szol­gálat. Az ügyeleti készenléti szolgálat ellátásban részesíti a megjelent járó betegeket, sérülteket, illetőleg hívásra a lakásokon a fekvő betegeket. A területileg illetékes ügye­leti készenléti szolgálat köte­les sürgősségi ellátást nyúj­tani azokban az üzemekben is, amelyekben üzemorvosi ügyeletszolgálat nem műkö­dik. (dr. Serédi) MIT MOND II JOGSZABÁLY? II vállalat felelősségéről A dolgozó munkaviszonya keretében bekövetkezett üze­mi balesetből eredő károko­zásért vétkesség nélküli fe­lelősséggel tartozik a válla­lat, és a károkozás kapcsán felmerült teljes kárt köteles megfizetni. A kártérítési fe­lelősség akkor áll fenn, ha a dolgozó sérelmét kiváltó üze­mi baleset a munkaviszony keretében következett be, s azzal okozati összefüggésben áll a kár keletkezése. Ezek­nek a feltételeknek együtte­sen kell meglenniük ahhoz, hogy a vállalat a vétkessé­gétől független anyagi fele­lősséggel tartozzék. A baleset fogalmát a Mun­ka Törvénykönyve és a vég­rehajtására vonatkozó ren­deletek nem határozzák meg. Ezt a fogalmi megjelölést az ítélkezés során a bíróság alakította ki. A baleset az emberi szervezetet ért külső környezeti hatás, amely hir­telen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és egészségi károsodást vagy a sérült halálát okozza. Egész­ségi károsodáson: sérülést, mérgezést, fulladást, napszú­rást kell érteni. Balesetnek minősül a megerőltetésből eredő károsodás is. A külső, környezeti hatásnak hirtelen vagy viszonylag rövid idő alatt történt bekövetkezése, amely a dolgozó sérülését váltja ki. Abban az eset­ben is megállapítható, ha a külső hatás csupán elindító­ja volt az olyan egészségká­rosodásnak, amellyel járó következmények csak később alakulnak ki. Például a munkahely szennyezett leve­gőjének vagy mérgező anyag beszívásának következmé­nyeképpen jelentkező ájulás, és emiatt a gerinctörés már a munkahely elhagyása után, az utcán éri a dolgozót; vagy a dolgozó a munkahelyén a fején sérült meg, s agyrázkó­dás folytán csak később ke­rül betegállományba. Az em­lített esetek az egészségrom­lás keletkezése és a káros hatások időbelileg elkülönü­lő kapcsolatára utalnak. Te­hát ennek az okozati kap­csolatnak a tisztázása a vál­lalat felelősségének elbírá­lása során akkor lényeges, ha a vállalat az egészség- romlás baleseti, jellegét vi­tássá teszi. A természetes úton létre­jött egészségi károsodás, pél­dául megfázás, idegkimerü­lés, szívroham előzményei a munkavégzéssel, ugyanakkor a dolgozó azon kívüli hely­zetével, de döntően a szer­vezeti adottságaival állhat­nak kapcsolatban. Jellemző­je, hogy annak bekövetkez­tét nem hirtelen beálló kör­nyezeti hatás okozza. A dol­gozó természetes úton lét­rejött betegsége nem tekint­hető balesetnek. Ha azonban a külső, hirtelen bekövetke­ző környezeti hatás a gyen­gébb szervezeti adottságú dolgozónál azonnali egész­ségromlást eredményez, a dolgozót üzemi baleset éri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom