Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-02 / 206. szám
1977. szeptember 2., péntek igHiUJKrua Fekete vasárnap Gyulán Megyénk leglátogatottabb városa Gyula. Kellemes környezete, de még inkább híres fürdője sok embert vonz. Évről évre egyre több külföldi keresi fel. Az örvendetesen emelkedő turizmusnak azonban árnyoldala is van. Sokan a lehetőségekkel visszaélnek és megsértik törvényeinket. Cselekményeik többnyire a tervszerű deviza- gazdálkodás rendjét veszélyeztetik. A vám- és pénzügyőrség a rendőrséggel együtt nagy erőfeszítéseket tesz az ilyen jellegű esetek visszaszorítására. Az év elején 21 személyt lepleztek le Gyulán, akik szervezetten értékesítették a külföldről csempészett árut. Apróságok, bosszúságok A vonat még a Csütörtökszigeteken vesztegel, de miatta a Bermudáknál már szerdán lezárják a sorompót! — de sokszor hallani hasonló bosszús megnyilvánulásokat sorompóink előtt, ahol, bár nincs kitéve a „10 perces” tájékoztató, sokszor ennek duplája is eltelik, mire szabaddá válik a közlekedés. Kedden déli fél egy órakor, még furcsább megjegyzések is elhangzottak a szarvasi vasúti sorompó előtt, ahol mindkét oldalról már-már dudálással tüntettek a végtelenül hosz- szú gépjárműsorokból a lezárt sorompó miatt. Vonat sehonnan sem jött. A kíván- csiabbak megnézték, mi az, ami feltartja a déli csúcs- forgalmat. Hát... Csupán az történt, hogy vagy egy méter hosszúságban és magasságban éppen akkor festették fel a fehér sorompó közepére a piros színt. De hát miért nem választottak erre a „halaszthatatlan” munkára egy kevésbé forgalmas időpontot, mondjuk az esti órákat vagy a hajnalit, amikor mégis csak kevesebben haladnak át a város egyetlen főútvonali áteresztő sorompóján?!... Vannak még érthetetlen dolgok és kihűlt ebédek... ♦ Valamit kellene csinálni a verebekkel, mert amit ők csinálnak velünk, az egyenesen felrúgja a békés egymás mellett élés legalapvetőbb szabályait. Fényes nappal egyenesen és mindenki szeme láttára a fejünkre tesznek, és aki felháborodik emiatt, az is kaphat tőlük egyet a fejére. A kínaiak a kultúrforradalom idején millióstól mentek vadászni rájuk és az akció sikere a kultúrforradalom egyik dicső tette lett más verebek kiirtásával együtt. Jó, mi nem vagyunk annyian, de állítom — bár erről még nem olvastam hivatalos statisztikát —, hogy az egy főre jutó verébmennyiség van any- nyi, ha nem több, nálunk is, mint a Nagy Fal mögött. Persze tanácsi rendelettel nem lehet letiltani őket a fákról, vagy száműzni a városból. A legtöbb közülük analfabéta, aki e felszólításokra is tojna. Mivel azonban ilyen tiltakozásokról nem is tudnak, hát oda teszik a névjegyüket, ahol éppen éjszakáznak kora délutántól a hajnali órákig. A békéscsabai Jókai Színház előtt — nesze neked kultúra! — már meg sem lehet állni miattuk, hogy az új évad műsorát meg lehessen szemlélni, szinte ez ellen tevékenykednek. Leülni a padokra pedig, a legvérmesebb buszvárónak sem jut az eszébe. A padokra és környékükre ugyanis eresztékük „lerakódik, mint a guá- no, keményen, vastagon”. S még csak nem is tisztítják ezeket a padokat, a járdáról nem is beszélve. Üj színfoltja ez városunknak. Azt mondják a tapasztaltabbak: van mód elriasztásukra rendelet nélkül is. Esténként ütögetni kell a fákat vagy lőni kell rájuk néhány napig, hogy veszélyessé váljék otthonuk. Lőni, persze nem ágyúkkal. Inkább csúzlival vagy légpuskával. Csak az ne jusson eszébe senkinek, hogy miattuk kiirtsa a hatalmas fákat, amelyek olyan szépen beárnyékolják a Jókai Színház előterét. A gyulai piacon a külföldiek valóságos kirakodó vásárt rendeztek. Miután kifizették a szokásos helypénzt, az asztalokra kipakolták a portékájukat. Nagyban ment az üzletelés. A vám- és pénzügyőrség megyei parancsnoksága a gyulai járási rendőrkapitánysággal karöltve augusztus utolsó vasárnapján immár harmadszor szervezett közös akciót a visszaélések felszámolására. Erről tájékoztatott Asztalos Sándor rendőr főhadnagy, a járási rendőrkapitányság bűnügyi alosztályvezetője és Hankó József pénzügyőrhadnagy, a Vám- és Pénzügyőrség Békés megyei parancsnokságának szabálysértési előádója, a közös akció két vezetője. — Milyen eredménnyel jártak ezek az akciók? — Több személy ellen deviza- és vámszabálysértés, illetve bűntett elkövetése miatt indult eljárás. Az egyik román állampolgártól mintegy 12 ezer forint értékű árut koboztunk el. Egy jugoszláv állampolgár pedig arany ékszereket, különböző ruházati cikkeket hozott át a határon értékesítés végett, a gyulai piacra. A külföldi állampolgárok egy része hazánkban való tartózkodásuk költségét ezen az úton szerzett pénzből akarja fedezni. A közösen szervezett akciók eredménnyel jártak. Sikerült visszaszorítani az elburjánzó visszaéléseket. Mindez, azonban nem azt jelenti, hogy ezután már ölbe tehetjük a kezünket. A napokban kora reggel éppen a piac közelében ismét hasonló cselekményre derült fény. A járőrszolgálatot végző rendőrnek feltűnt az utcán egy férfi. Egy zsák volt mellette. Ellenőrizte, mert különösen viselkedett. A zsákban farmernadrágok voltak. Azt állította, hogy két jugoszláv állampolgáré a holmi, akik elszaladtak, mihelyt meglátták a rendőrségi személygépkocsit. A piacon zajlik az élet. Két asztalsor — amelynél korábban a külföldiek kínálták portékájukat — most üresen áll. De a piacon, vagy annak közelében még mindig akad csencselő. Az embersűrűben feltűnik egy szőke asszony. Paprikát vásárol. A pénzt a melltartójából veszi elő és úgy fizet. Idegen kiejtéssel beszéli a magyar nyelvet. — Van farmere? — kérdi tőle egy fiatalember. A szőke asszony megrázza a fejét, de aztán körülnéz, s int a fiatalembernek, hogy kövesse. A piac végiben áll a gépkocsija. Felemeli a csomagtartó fedelét. Tömve van farmernadrágokkal és különböző ruházati cikkekkel. Pillanatokon belül valóságos embergyűrű veszi körül. Nézik, gusztálják az árut. Egy fiú, kihasználva az alkalmat, ahogy az asszony éppen alkudozik, egy farmernadrágot a kabátja alá csúsztat s el akar osonni vele. Az asszony észreveszi. Hívná a rendőrséget meg nem is. A rendőrség ott van, nagyon közel van. Az asszony semmit sem sejt. Idegesen, nyugtalanul tekinget körbe, hogy mitévő legyen. A fiatalasszony B. Veronika. Jugoszláv állampolgár. A gyulai járási rendőrkapitányság egyik irodájában Hankó József pénzügyőr hadnagy hallgatja ki. — Most hány forint van önnél? — Nem tudom pontosan. Talán valamivel több mint háromezer forint. Azt hiszem, három farmernadrágot adtam el a piacon. Egy eltűnj ellopták. Már akartam hívni a rendőrséget. Igazán nem sejtettem, hogy figyelnek. — A határon nem tett vámáru-nyilatkozatot, s a vámáru-bemutatási kötelezettségének sem tett eleget. Miért? Nem ismeri a magyar vámrendelkezéseket? — Ügy nagyjából ismerem, tudom, hogy ilyesmit nem lehet csinálni. — Akkor miért tette? — Sokan csinálják. Elterjedt a híre, hogy Gyulán és Szegeden a piacon jó keletje van a farmernek. — Mire kellett a pénz? — Ügy gondoltam, hogy egy hetet Gyulán töltök. A közelmúltban operáltak, meg akartam magam vizsgáltatni valamelyik gyulai orvossal. Erre kellett a pénz. — Miért nem váltott be több dinárt forintra? Hiszen erre megvan a törvényes lehetőség. — Most már nagyon bánom, amit tettem. A rendőrkapitányság udvarán egy külföldi rendszámú Opelt vizsgálnak a nyomozók. Semmi sem kerüli el a figyelmüket. Valóban alapos munkát végeznek. A tulajdonos, egy kövér, szöghajú férfi hidegvérrel nézi buzgalmukat. — Csak kutassanak, úgysem _ találnak semmit. Csupán néhány farmert hoztam magammal. — Hát ez micsoda? Az Opel rejtekhelyéről egy csomó százas és ötszáz forintos kerül elő. A férfi tehetetlenségében széttárja a kezét. — Igen, elismerem. Tetszik tudni eladtam néhány farmert. Aztán mintha semmi sem történt volna, hátratett kézzel sétál a gépkocsi körül. A meghökkenés leghalványabb jele sem látszik rajta, amikor még három karórát is találnak a gépkocsiban. — Hányszor járt már Magyarországon? — Ügy havonta egyszer átjövök. .— És hova megy? — Gyulára vagy Szegedre. — Mindig ennyi árut hoz magával? — Mit mondjak, eddig még sohasem kaptak el. A Vám- és Pénzügyőrség Békés megyei parancsnokságán összegezték az ellenőrzések tapasztalatait. A három akción 16 ezer- 100 . forintot és több tízezer forint értékű árut, farmernadrágot, különféle ruházati cikkeket és egyéb tárgyakat foglaltak le. Deviza-, illetve vámszabálysértési eljárást nyolc jugoszláv állampolgár ellen folytattak le. Büntető- eljárást pedig két külföldi állampolgárral szemben kezdeményeztek. Ezenkívül hét magyar állampolgár ellen indult szabálysértési eljárás, mert külföldieknek magyar fizetőeszközt adtak át. A devizajogszabály szerint ugyanis, .külföldi részére magyar állampolgár forintot csak devizahatóság engedélyével adhat át. A külföldi állampolgárok évente egyszer az útiholmin felül ötezer forint értékhatárig hozhatnak be árut vámmentesen. De sem az ilyen árut, sem külföldi fizetőeszközt magyar állampolgár nem vásárolhat. Ellenkező esetben az értéktől függően szabály- sértést vagy bűncselekményt követ el. A közös akciónak tanulságul kell szolgálnia a lakosságnak és a hazánkba látogató turistáknak egyaránt. Karórák, 500 és 100 forintosok, valamint egyéb külföldi fizetőeszközök. Ez került elő a személygépkocsiból Külföldi rendszámú gépkocsi a rendőrkapitányság udvarán. A nyomozók tüzetesen megvizsgálták Kevermesiek társadalmi munkában Lusztlg Mártonná bölcsődevezető irányításával az intézmény dolgozói és a szülők vállalták a nagytakarítást & a játszótermek kifestését Tomonicska Zoltán párttitkár a fiaival is részt vesz a községi pártbizottság udvarán levő régi épület lebontásában A tanyasi diákotthon dolgozói a vasutasokkal, a termelőszövetkezet és a kertészet szocialista brigádjaival közösen mindent megtesznek azért, hogy valamennyi helyiség tisztán várja a diákokat a tanévkezdéskor V. D. Serédi János Fotó: Martin Gábor
