Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-02 / 206. szám

NÉPÚJSÁG 1977. szeptember &, péntek Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Szeptember 1-én délelőtt Békéscsabán ülést tartott a KISZ Békés megyei bizott­sága. Ezen a résztvevők meg­tárgyalták és elfogadták a KISZ orosházi, járási és vá­rosi bizottsága által készített jelentést, amely az 1977. évi népgazdasági tervek végre­hajtásával foglalkozott Az írásos ■ anyaggal kapcsolatos kérdésekre Lehoczky János járási és Sinkó József váro­si titkár válaszolt. Mindket­ten hangsúlyozták, hogy a KISZ-bizottságok irányítása alatt működő alapszerveze­tek fontos szerepet tulajdo­nítottak a gazdasági célki­tűzések megvalósításának és a konkrét feladatok teljesí­tésének. A csanádapácai és a nagyszénási fiatalok példá­ul a betakarítási munkákban jó eredményt értek el. Akad­tak olyanok, akik a 15 000 mázsás teljesítményükkel jó­val túlteljesítették az átla­got. Az orosházi járásban sokan csatlakoztak az „Ifjú­sági brigádok az V. ötéves terv teljesítéséért” akcióhoz. Orosházán valamennyi alap- szervezet részt vesz a KISZ- radar mozgalomban. Ennek célja többek között az, hogy a gazdasági egységeknél megszilárduljon a munkafe­gyelem. Az ülésen szó esett arról is, hogy a minisztériumok ugyan meghirdetik az „Al­kotó Ifjúság’-pályázatot, de sok munkahelyen a propa­ganda még mindig sok kí­vánnivalót hagy maga után. Javaslatként elhangzott, hogy a termelőüzemekben dolgozó fiatalok munkájáról és az egyéni vállalásaik tel­jesítéséről szükséges az in­formációk folyamatos össze­gyűjtése. Ez nagyban meg­könnyítené az értékelést és a hasznos tapasztalatok ki­cserélését is. A KISZ megyei bizottsága ezután káderkérdésről, a ter­melési munkabizottság ösz- szetételéről, valamint annak feladatairól tárgyalt Korszerűsítik a köztisztasági tevékenységet Tegnap a békéscsabai Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága többek között a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat munkájáról tár­gyalt. A korábbi évekhez képest javult a vállalat gazdálkodá­sa. Elsősorban azért, mert jobb a munka- és üzemszer­vezés. Fokozott gondot for­dítanak a városi köztisztasá­gi feladatok ellátására. En­nek a tevékenységnek a fej­lesztésére mintegy hatmillió forintot költenek. Bevezet­ték a korszerű szemétszállí­tási rendszert. Az utak tisz­títását három IFA seprőgép végzi. A városban, annak el­lenére, hogy a nagyobb for­galmú utak új burkolatot kaptak, még mindig sok helyen rosszak. Mindez je­lentős hátrány, hiszen kézi­erővel kell pótolni a gépe­ket. Jóllehet a vállalat foly­tat karbantartási és felújítá­si munkát is, de nem a vá­rosban, hanem zömmel a környékbeli termelőszövetke­zetekben, illetőleg közüle- teknél. Az utcák és terek parko­sításához szükséges facseme­ték és cserjék mintegy 80 százalékát a díszfaiskolában termesztették. A múlt* év­ben helyezték üzembe az 1875 négyzetméter alapterü­letű üvegházat. Ezzel ma­gyarázható, hogy a városban sok a virág. Bevezették a korszerű igényekhez igazo­dó, edényes növények neve­lését is. Ebben az évben mintegy 25 ezret állítanak elő. A város parkjainak gon­dozása és felújítása a min­dennapi feladatok közé tar­tozik. Legutóbb a Kossuth teret korszerűsítették. A vállalat munkájáról szó­ló beszámolót a végrehajtó bizottság hozzászólásokkal kiegészítve elfogadta. —di. Vendégünk: a Prága cirkusz Először látogat megyénk­be — és mindjárt háromhe­tes vendégszereplésre — a világhírű csehszlovák állami cirkusz: a Prága. A kétezer szeifaélyt befogadó nagycir­kusz fő attrakcióját Jiri Be- rousek szabadon motorozó medvéi mutatják be. A Prá­ga cirkusz a porondon sze­replő idomított állatain kí­vül körülbelül 50 ritkán lát­ható állatot mutat be állat­kerti részlegében. A cirkuszt szerető közönség és az ap­róságok tapsolhatnak majd a két híres bohócnak: Boby és Denynek, a világhírű lég­tornászoknak, zsonglőrök­nek, akrobatáknak és a ben- gáli tigrisek és oroszlánok ritkán látható produkciói­nak. A cirkusz tegnap Tótkom­lóson mutatkozott be, de el­látogat holnap Orosházára, aztán Gyulára, Békésre, há­rom napra Békéscsabára, majd Mezőberénybe, Szar­vasra és Gyomára is. A pártoktatás hatékonyságának növeléséért (Folytatás az 1. oldalról) lista demokrácia kibontako­zásának és továbbfejleszté­sének fontos követelményét. Azt, hogy előrehaladásunk egyik legfőbb biztosítéka az állami, a társadalmi élet demokratizmusának és az üzemi-intézményi demokrá­ciának egységes, összehan­golt továbbfejlesztése. A kulturális területen dolgo­zók tanfolyamán olyan ösz- szefüggéseket is megvilágí­tanak, mint a kultúra sze­repe a szocialista életmód kialakításában, vagy a tu­dományos-technikai forrada­lom műveltségi követelmé­nyei. A nemzetközi erővi­szonyok alakulása, a békés egymás mellett élés és az ideológiai harc aktuális kér­dései, és egy sor más, a nem­zetközi politika témaköré­be tartozó aktuális kérdés foglalkoztatja majd „A nem­zetközi politika kérdései” című tanfolyam részvevőit Ebben az esztendőben is sok ezer érdeklődőt várnak a megyei pártbizottságok helyi követelményekhez iga­zított tanfolyamaira. — A propagandamunka erejének növeléséért az idén több új vállalkozásba kez­dünk. A Központi Bizottság múlt év októberi határoza­tában nagy hangsúlyt ka­pott a történelmi szemlélet és a dialektikus gondolko­dásmód erősítése, továbbfej­lesztése. Ennek előmozdítá­sára született meg az alap­szervezeti vezetőképző tan­folyamok indításának gondo­lata; ez év őszén több mint 7000 hallgató dolgozza fel a magyar munkásmozgalom történetét, kutatja az MSZMP politikájának törté­nelmi gyökereit. Ugyaneny- nyi hallgatót várunk a mar­xista—leninista világnézet formálását segítő „A mar­xista—leninista világnézet alapja” elnevezésű tanfo­lyamra. Szervezett önálló ta­nulás — új oktatási mód­szernek is nevezhetnénk azt a politikai továbbképzési formát, amellyel ugyancsak az új tanévben lehet először találkozni. A részvétel felté­tele: felsőfokú képzettség, s a politikai, mozgalmi mun­kában való jártasság. A továbbképzés e sokat ígé­rő, új formája másfél—há­roméves munkát ad a vál­lalkozóknak. Az illetékes pártbizottságok gazdag té­matervet állítottak össze, amelyből egy-egy kérdés­kör önálló tudományos igé­nyű feldolgozását vállalják majd az önállóan tanulók. Olyan mélyreható elemző­munkát igénylő kérdések közül választhatnak, mint például a párt vezető szere­pének erősítése; társadal­munk osztály- és rétegszer­kezetének változása; a szo- ' cialista demokrácia fejlesz- - tésének feladatai; a gazda­sági hatékonyság javításá­nak tennivalói. (MTI) Az átalakítás alatt álló békési járási könyvtár központi fűté­sének bekötési munkálatait megkezdték. A könyvtár őszre visszatér régi otthonába Fotó: Gál Edit A lakosság jobb ellátásáért Egyre nagyobb tért hódít a divatban és az öltözködés­ben a bőr- és szőrmeruhá­zat. Nem éppen olcsó mulat­ság, de praktikussága, tar­tóssága megéri a többlet- befektetést. Gyulán már évek óta hiánycikknek szá­mít a szűcs szakma, mert az egy-két kisiparos, aki ezzel foglalkozott, lassan kiörege­dett és utánpótlás nemigen akadt. A Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Szövetke­zete a közelmúltban nyitot­ta meg szűcsműhelyét a vá­rosban és az aránylag rövid idő máris bizonyította, hogy szükség volt rá. Egyelőre négy szakember dolgozik a műhelyben és az egyre nö­vekvő lakossági igények ki­elégítését szolgálják. Nem­csak a város, hanem az egész járás igényét képesek kielégíteni és a megrende­lők kívánsága szerint hozott anyagot is feldolgoznak a kívánt formára és méretre. Szőrme- és irhabundákat ké­szítenek, de ezenkívül máris "sokan rendeltek gépkocsi­jukba szőrmehuzatot, foglal­koznak átalakítással, szőr- meszőnyeg-készítéssel. Meg­rendelést kaptak a budapes­ti Skála Áruháztól 150 hu- sánka, a most divatos szőr­mekucsma készítésére is. Honnan vegyük a munkaerőt? □ kérdésre a szakembe­rek egy része azt a vá­laszt adja: onnan, ahol van. Sok poszt akad ugyanis a gazdaságban, ahonnan el­vehetők, felszabadíthatok, elhívhatok, áthelyezhetek az emberek és úgy, hogy az nem okoz fennakadást. A szakemberek szerint, hogy az ilyen munkahelyet tévedés nélkül, de lehetőleg teljes számban feltárjuk, valójában nem kell más, mint a meg­szokottól, a beidegzettől el­térő módon körültekinteni minden vezetőnek a saját portáján, a gondjaira bízott gazdasági egységben. Elem­zőbben, kritikusabban kelle­ne szemügyre venni az egyes munkafolyamatokat, az egyes emberek, vagy akár egész szakmák, gyárrészlegek napi feladatát, teendőit — funkcióit. Vegyünk szemügyre egy bisztrót. Ez a bolttípus elég­gé általános módon szerve­zett az egész országban. Fő­ként persze a nagy forgal­mú, főutcákon, főtereken működőket érdemes szem­ügyre venni. Nos, a bisztrók­ban csúcsforgalom esetén megszokott a kép, hogy az egy, legfeljebb két pénztár előtt hosszú sor kanyarog. Az italos, a süteményes, a tej- termékes, a grillcsirkés, stb. pultok mögött pedig álldo­gálnak az eladók, várva, hogy a pénztár előtt percen­ként egy-egy vevő odaérjen hozzájuk. Csak a pénztáros­nak van dolga mindenkivel, utána már szétoszlik a vá­sárlók serege. Dolgoznak is az ilyen üzletekben a pénztá­rosok serényen. Ha e helyzetet valaki szó­vá teszi, rögtön kész a vá­lasz: nincs elég pénztáros. No, de vajon az ilyen rend­szerű üzletekben kell-e egyetlen egy is? Nem az len­ne-e a célszerűbb, ha a pénz­tár helyett a pultoknál le­hetne fizetni — az eladók­nak. Azonnal. Uram bocsá’: hoci-nesze. Az eladók felnőtt emberek, ismerik a pénzt. Tudnak szá­molni. Elszámolni is a mű­szak után, hiszen vagy az árut, vagy a pénzt le kell tenniük az asztalra. Most is: vagy az árut, vagy a blok­kot. Lehet, hogy itt vagy amott a péztárosokról nem mond­hatnak le. Például a nagy alapterületű, önkiszolgáló rendszerű áruházakban bizo­nyosan nem. Hiszen ott épp az adja a munkaerő-megta­karítás lehetőségét, hogy nin­csenek eladók — csak pénz­tárosok. De, ahol a pultok­nál eladók is vannak, ott ma már valószínűleg luxus­nak tekinthető a külön pénz­táros. Ott az a célszerű, ha a pultnál lehet fizetni. E gondolatmenet szerint vi­szont nincs is pénztáros­hiány, inkább felesleg van. Vagy nézzünk egy-két ipa­ri példát. A legtöbb ágazat­ban a legtöbb gyár saját, nagy létszámú karbantartó gárdával rendelkezik: szere­lők, különféle szakmunkások sokaságával. Számítások so­ra figyelmeztet arra, hogy a gyárak karbantartó részle­geiben foglalkoztatott lét­szám kihasználtsága jelentő­sen elmarad attól a szinttől, amit ezek az emberek a köz­vetlen termelésben foglal­koztatva nyújthatnának. Az. itt dolgozó szakmunkások egyötöde—egynegyede jobb szervezéssel és ösztönzéssel felszabadítható lenne. Sőt: sok külföldi példa bi­zonyítja, hogy a legtöbb he­lyen nincs is szükség gyá- rankénti • karbantartó részle­gekre. Sok országban, ága­zatonként szakosodva, önál­ló karbantartó vállalatok végzik az effajta munkát. Jobb hatásfokkal és minőség­gel — megrendelésre. Vagy gondoljunk arra, hogy a gyárak nagy része ön­álló szerszámkészítő műhely- lyel, üzemmel rendelkezik. A paplangyártól, a gyógyszer- gyárig drágán, korszerűtle­nül „bütykölgetik” saját ma­guknak a szerszámokat. Ez azért alakult így, mert 20— 25 évvel ezelőtt még valóban nehéz lett volna szakosodott szerszámgyárakat és jó ha­tásfokú szerszámellátást nyújtó kereskedelmet szer­vezni, megfelelő importlehe­tőségekkel. Ma már azonban ehhez minden feltétel lénye­gében megvan. Ily módon pedig újabb 10—20 ezer szakmunkás kerülhetne át a termelő üzemrészekbe. Az itt említett szervezési intézkedésekhez nincs szük­ség központi rendelkezések­re. Az azonos profilú gyárak minden további nélkül már­is létrehozhatnának közös karbantartó egységeket. Mindegyik gyárnak joga és lehetősége van szerszámellá­tását a mainál másképp ala­kítani. Az említett pénztáros­ügy is, legfeljebb a Belkeres­kedelmi Minisztériumra tar­tozik, de ebben az egyes ke­reskedelmi vállalatok is so­kat tehetnek — már akár holnap. zámos, az említett pél­dákhoz hasonlót le­hetne még említeni — és főként találni. Bizonyosra vehető, hogy nálunk a leg­több helyen még korai való­ságos munkaerőhiányról be­szélni, sokkal inkább a mun­kaerőt pazarló gyakorlatról van szó. Gerencsér Ferenc Nőtt a forgalom a paradicsom- és zöldpaprika-vásár első napján Befőzési paradicsom- és le­csópaprika két forintért kapható az üzletekben szep­tember 10-ig. A ZÖLDÉRT- vállalatok augusztus 31-én indult akciójára felkészült a megyei vállalat is, így meg­felelő mennyiségű árut tud az üzletekbe továbbítani. A ZÖLDÉRT közelmúltban Bé­késcsabán megnyílt boltjá­ban a vásár első napján pa­radicsomból a korábbi mennyiség négyszeresét ad­ták el. Most a forgalom 70 százalékos növekedésével számolnak. Ez egyúttal több­letmunkát is ad a szakem­bereknek, eladóknak. A paradicsom- és lecsó- paprika-vásárt az elmúlt évekhez képest szokatlan mennyiségű termés tette le­hetővé, ezzel együtt javítva az exportálási feltételeket is. Az augusztus 31-én kezdő­dött kedvezményes vásárlási lehetőség egyszerre szolgálja a fogyasztók és a feldolgozó ipar érdekeit, az utóbbi mér­sékelheti a munkacsúcs okozta nehézségeket. Szük­ség esetén a Békéscsabai Konzervgyár is szállít az üzletekbe befőzési paradi­csomot, lecsópaprikát. Egyébként a vásár ideje alatt kapható a 4 forintos étkezési paradicsom, vala­mint paprika minőségétől függően 5—10 forintos kilo­grammonkénti áron. Mint a ZÖLDÉRT Vállalatnál el­mondották, a paprika- és paradicsomvásár a felvásár­lási árak változatlanul ha­gyása mellett folyik, ezzel védve a termelők. érdekeit. A lakosság ugyanakkor je­lentős megtakarításhoz jut­hat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom