Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

1977. augusztus 14., vasárnap Piaci jelentés Újdonság a szüld, olcsóbb len a paprika ás a paradicsom Fotó: Martin Gábor dinnyevas Ab Milyen a felhozatal, ho­gyan alakultak az árak a békéscsabai Sallai utcai pia­con? Erre kerestük a vá­laszt szombaton délelőtt. A múltheti mennyiséghez ké­pest lényegesen bővült a zöldség- és gyümölcsválasz­ték. A burgonyát 5-6, a sár­garépát 8,50, a petrezsely­met 10, a vöröshagymát szintén 10 forintért árulták kilónként Volt elegendő fe­jes és kelkáposzta. Az előb­bit 3-4, az utóbbit 10-12 fo­rintért kínálták. A karalábé kilójáért 4, a karfiolért pe­dig 8—15 forintot kértek. Csökkent a paradicsom és a zöldpaprika ára: a minőség­től függően 2—6 forintért mértek egy kilót A hegyes és a tölteni való paprika kilójáért egyaránt 6 forintot kértek. Ugyancsak olcsóbb lett az uborka. A salátának valót 3, a kovászolni valót 2-4, a csemegeuborkát 5-7 forintért árusították kilón­ként. Zöldbabot is lehetett kapni, amelyből egy kiló 5— 10 forinba került. A nyári alma mindig meg­lehetősen drága, hiszen 9— 12 forint volt kilója. Körtét már olcsóbban lehetett ven­ni, kilóját 7—10 forintért. Drágább lett viszont az őszi­barack, most 10—15 forin­tért árusították. Az újdon­ságnak számító I. osztályú szőlőből egy kilogramm 12 —15 forintba került. A leg­nagyobb érdeklődés érthető­en a dinnye iránt nyilvánult meg. A sárgadinnye kilójá­ért 5-6, a görögdinnyéért 4-5 forintot kértek. Üzemi bemutatók hete megyénkben Hivatalosan ugyan nincs szó arról, hogy az augusz­tus 15-től 20-ig terjedő idő­szakot a bemutatók hetévé nyilvánították volna me­gyénkben, de a mezőgazda- sági, illetve ipari ankéto- kat, kiállításokat szervezők megélénkült tevékenységé­nek eredményeként a kővet­kező hét nap mégiscsak a bemutatók hete lesz. Kedden a Szarvasi Állami Tangazdaságban bemutatják a Körös 200 nagy teljesít­ményű öntözőgépet, amelyet megyénkben fejlesztettek ki. Ugyanezen a napon, augusz­tus 16-án Újkígyóson, az Aranykalász Tsz-ben tarta­nak tanácskozást és határ­szemlét a megye cukorrépa- termesztői, hogy megvitas­sák a sikeres betakarítás legfontosabb feltételeit. Csütörtökön, augusztus 18- án a kaszaperi Lenin Tsz ad otthont a vöröshagyma növényvédelmét, vegyszeres gyomirtását taglaló megyei tanácskozásnak és bemuta­tónak, amit a Magyar Ag­rártudományi Egyesület és a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás a ZÖL- DÉRT-tel, illetve a házigaz­da tsz-szel közösen szervez. Augusztus 19-én, pénteken nyitják meg azt a kétnapos kertészeti kiállítást Med- gyesegyházán, amelyet a körzeti ÁFÉSZ a MESZÖV- vel együtt rendez. Ugyan­ezen a napon kerül sor Me­zőtúron a városi kiállító­csarnokban „A kistermesztés fejlesztéséért” címmel ren­dezendő mezőgazdasági be­mutatóra a MÉM és három megye — Békés, Hajdú-Bi- har meg Szolnok — tanácsá­nak közreműködésével. A kiállítás három napig tart nyitva. A gombamérgezések megelőzéséért A nyári hónapokban — különböző elkészítési formá­ban — az egyik legkedvel­tebb ételek közé tartozik a gomba. Nem szakszerű ellen­őrzés esetén viszont évről évre nagyon sok gondot okoz. A kiránduláson, turis- taúton szedett gombák fo­gyasztása — hivatalos gom­baszakértők vizsgálata nél­kül — sok esetben mérge­zéssel végződik. Magyarországon különösen az 1950-es években feltűnő­en magas volt a gombamér­gezések és a halálos kime­netelű mérgezések száma. Ezt bizonyítja a statisztika is, amely szerint 1953-ban háromezer mérgezés közül háromszáz végződött halállal. A gombamérgezések leküz­désében jelentős eredménye­ket hozott az 1954-es egész­ségügyi miniszteri utasítás, amelynek kiadása óta nagy­mértékben csökkent a meg­betegedések száma. 1963-ban már ötszáz alá csökkent a mérgezések száma és ebből mindössze 13 volt halálos. Diagnosztizálásuk 1976. szep­tember 1. óta az Országos Élelmezés- és Táplálkozás- tudományi Intézet feladata, mivel az ételmérgezések döntő hányadát és a halál­eseteket gombamérgezések idézték elő. Az elmúlt évi statisztikai adatokból kitű­nik, hogy a legsúlyosabb — halált okozó — mérgezése­ket a gyilkos galóca, a leg­több mérgezést pedig a vi­lágító töjcsérgomba idézte elő. A megbetegedések szá­mának nagyságában ezután a parlagi tölcsérgomba kö­vetkezett, amely a gyilkos galóca után a legtöbb életet is követelte. Kiállítás és vásár Szeghalmon Szemet gyönyörködtető, s a háziasszonyokat különösen vonzó kiállítás és vásár nyílt meg augusztus 11-én Szeghalmon. A járási műve­lődési központ nagyterme, ez esetben hazai és külföldi — köztük szovjet, argentin, francia — hőálló edények, üveg és porcelán használati tárgyak, valamint kerámia különlegességek, illetve dísz­edények reprezentatív be­mutatásának adott kitűnő he­lyet Az ÁFÉSZ e nagysza­bású kiállításának megrende­zését Kovácsovics Imre és Boros .Béla, a szeghalmi, il­letve a mezőkovácsházi ÁFÉSZ dekorációs részleg- vezetőinek, valamint mun­katársainak jó ízlését, ki­emelkedő szakmai hozzáér­tését dicséri. Az Amfora ÜVÉRT Vál­lalat nemcsak a bemutatás­ra szánt árut biztosította a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ-nek, hanem propa­gandaköltséggel is segítette a vásárral egybekötött ki­állítás megrendezését. A ki­állítás augusztus 17-ig tart nyitva. Már ax első napon nagyon sok látogatója vált a kiállításnak Kép, sxőveg: Balkas Imre A mérgezések megelőzésé­nek egyik leghatásosabb módja a gomba megvizsgál- tatása szakértővel. A városi piacokon mindennap hivata­los gombavizsgálók állnak a vásárlók rendelkezésére. A szakemberek tapasztala­tai alapján a mérgezéseket nem a piacon vagy az üzle­tekben vásárolt gomba okoz­za, hanem a saját szedésű vagy ajándékba kapott gom­ba. Az Egészségügyi Minisz­térium közegészségügyi és egészségnevelési szervei a gombaszakoktatási bizottság­gal együtt rendszabályok­kal, ellenőrzéssel, oktatással, felvilágosítással igyekeznek megelőzni a mérgezéseket: kereskedelmi hálózatba, pia­ci árusításra csak szakkép­zett gombavizsgáló által el­lenőrzött áru kerülhet. Be­szerzésének tehát továbbra is a legbiztonságosabb mód­ja a kijelölt árusítóhelyeken vásárolt, szakértő által meg­vizsgált gomba. Egészségügyi szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a legtöbb gombamér­gezés — mint az ételmér­gezések — hányingerrel, há­nyással, hasmenéssel, gyo­mor- és bélgörcsökkel kez­dődik. A gomba fajtájától függően más tünetek is je­lentkezhetnek, így szájszá­razság, bőrvörösség, verejté­kezés, nyálfolyás, látási za­varok stb. Ha gombás étel fogyasztása után valaki a gyomorrontás tüneteit észle­li, azonnal forduljon orvos­hoz. Fontos tudni, hogy a legtöbb halált okozó gyilkos galóca gyakran csak hat, tíz órával a fogyasztás után okoz panaszokat. (MTI) Eredményes fél év után iztató . első fél évi eredmények az éves célkitűzések megvaló­sításához — hangzott lapunk szerdai számában közreadott megyei statisztikai jelentés címe. Elismerés és öröm ez, hiszen a megállapítás a me­gye lakosságának eredmé­nyes munkáját, sok-sok erő­feszítését dicséri. Gyakorta, ilyenkor nyáron, a nagy szabadságolások ide­jén pedig különösképpen hajlamosak vagyunk arra, hogy mindenekelőtt csak az aznapi, vagy éppenséggel a közeljövő sürgető feladatai foglalkoztassanak bennün­ket. Most sem haszontalan azonban egy kis figyelmet szentelni a mögöttünk ha­gyott fél év tapasztalataira. Mégpedig két okból: először is azért, mert eddigi eredmé­nyeinkből újabb erőt merít­hetünk a jövőre. Másodszor pedig azért, hogy okuljunk abból, amiből lehet és kell is. Csakis így leszünk képe­sek még világosabban fel­ismerni: hol és miben szük­séges változtatni, javítani és gyorsítani ahhoz, hogy majdan az idei teljes esz­tendő mérlege kedvező le­gyen. De térjünk vissza a jelen­tés néhány adatához. Kedve­ző és egyúttal biztató is, hogy a megye párt- és állami vezetése 1977. évi gazdaságpo­litikai célkitűzéseiben meg­határozott 6-7 százalékos ipari termelésnövekedés he­lyett az idei első fél évben a tényleges eredmény 9 szá­zalék lett. Az sem érdekte­len, hogy a termelésnöveke­désnek irrimár 90 százaléka a munka termelékenységéből származott. Vagyis, a szerve­zettebb és korszerűbb mun­kából, a feltárt tartalékok menet közbeni hasznosításá­ból és természetes az is, hogy mindebben ott található a szocialista brigádok és munkaverseny jobbra, egyre többre ösztönző ereje is. És mint cseppben a tenger, eb­ben is ott tükröződik az az immár nemzetközivé terebé­lyesedett mozgalomnak a hajtóereje, amelyet a csepe­liek indítottak el a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának mél­tó köszöntésére és megün­neplésére. Különösen kitett magáért megyénk élelmiszeripara, hi­szen több mint 20 százalék­kal növelte termelését, javít­va ezzel a lakosság választé­kosabb ellátását és a külke­reskedelem exportképessé­gét. Tények bizonyítják ugyanakkor azt is, hogy az exporttermelés szinte vala­mennyi iparágban fejlődött. A már említett élelmiszer- iparon kívül tetemesen nőtt a gépipari és üvegipari ex­porttermékek mennyisége. Megyénk ipara az idei első fél évben a múlt esztendő hasonló időszakához képest értékben 31 százalékkal nö­velte exportcikktermelését — hozzájárulva ezzel a népgaz­daság egyensúlyi helyzetének javításához. Népgazdaságunk másik fontos ágának, megyénk me­zőgazdaságának dolgozói a több helyütt gondokat oko­zó tavaszi belvíz, majd a jú­niusi aszály ellenére is, mint mondani szokás: állták a sa­rat! Eddigi munkájukkal a természettől kicsikarták mindazt, amit csak lehetett, azaz a gazdag és kedvező búzatermést. A rádióban és a televízió­ban nem egyszer elhangzott, hogy szinte észrevétlenül múlt el ez a hajdan legna­gyobb és legizzasztóbb mun­ka, a betakarítás. Van eb­ben igazság. De, hogy most sem volt könnyű, az sem vi­tás, mert a nagyon sok meg­dűlt és össze-vissza kuszáit gabonatáblában bizony most is megizzadtak a kombájno- sok. A gépóriások nemegy­szer szinte a régi cséplőkre emlékeztető sűrű porfelhőt húztak maguk után az éle­tet adó kalászokat csépelve. Ez is már csak emlék. Az idei nehéz aratás emléke, mivel az újabb munkák és feladatok nem sok időt hagy­nak a tűnődésre. Ám augusztus 20-án, amikor fel­szeljük az új búzából sütött kenyeret, jussanak eszünkbe mindazok, akiknek köszön­hetjük: a szántó-vető, az arató és cséplő emberek, a lisztes molnárok, a forró gőzt lehelő kemencék mel­lett sürgölődő pékek. Leg­alább ennyivel tartozunk ne­kik. Biztató fél évet hagytunk magunk mögött. Nem gond­talan időszakot, hanem aho­gyan a megye eredményei ta­núsítják, szorgos hétközna­pokból sorjázó hónapokat. Igen, mert bár olykor-olykor, ha sokalltuk is az árat, a különböző intézkedések ha­tására a piacokon, a boltok­ban mégiscsak több és jobb volt — és hisszük, hogy így lesz ezután is — a zöldség és gyümölcs. Más természetű, de talán még az előbbinél is nagyobb öröm, hogy az első fél év ta­pasztalatai szerint megélén­kült megyénkben a lakásépí­tés. Csak az tudja ezt igazán értékelni, aki már jó néhány esztendeje vár az új családi fészekre. Nos, az év első hat hónapjában 1120 új lakásba költözhettek be a lakók. Ha csak hármasával szorozzuk is a családokat, akkor is csak­nem három és fél ezren lép­hették át az új családi fé­szek küszöbét. Hisszük, hogy a lakásépítésben elindult megélénkülés nem lassul ez­után sem, s megyeszerte újabb százak és ezrek jut­hatnak a közeljövőben kor­szerű és egészséges otthon­hoz. lásfél hónap telt el a biztató, eredmények­I ben gazdag, ám gon­dokban és erőfeszítésekben sem szűkölködő első fél év óta. Ahhoz, hogy az idei esz­tendő, az ötödik ötéves terv­időszaknak ez a fontos és meghatározó éve jól zárul­jon, bizony sokat kell még dolgozni. De hát így van ez rendjén, nem is lehet más­ként. Dolgozni, gyakorta küszködni kell — különösen majd akkor, amikor már nem süt hétágra a Nap, mint most — az újabb sikerekért, mert hiszen munka nélkül semmi sem hull készen az ölünkbe. De csak így és így lesz még becsesebb mindaz, amit két kezünk munkájával megteremtünk. Ingyen sem­mit sem adnak. De ki is adhatna? Csakis mi, vala­mennyien tehetünk azért, hogy holnap jobban és szeb­ben éljünk, mint ma. Már­pedig, miért is ne akarnánk és szeretnénk? Podina Péter Befejeződött az IKR területi szántóverseny Az Enyingi Állami Gaz­daságban szombaton megtar­tott vetélkedővel befejeződ­tek a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vál­lalat — az IKR — területi szántóversenyeinek döntői. A közös vállalatnak az or­szágot behálózó kilenc kör­zetében — az előzetes tag­gazdasági vetélkedők után — az üzemek mintegy 130 dol­gozója állt rajthoz. A nem­zetközi szántóverseny-szabá­lyok szerint lebonyolított vetélkedők győztesei az IKR októberben sorra kerülő or­szágos döntőjén mérik össze tudásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom