Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
1977. augusztus 2., kedd Agyúval a jégeső ellen Augusztusban vándorgyűlési rendeznek Pécsett Statisztikai adatok szerint 1875 és 1940 között Magyar- országon évente átlagosan az összes bevetett területnek csaknem öt százalékát verte el a jég! Az arányszám látszólag nem nagy, főleg azokban a gazdaságokban nem, amelyek elkerülték a csapást. Az első magyar jégesőelhárító rendszer körülbelül egy éve működik Baranyában, a mohácsi, a pécsi és a siklósi járás területén, ahol a múltban az átlagosnál gyakoribb jégverés igen értékes növényi kultúrákat károsított. Ezzel most mintegy 150 ezer hektárnyi terület vált védetté. A Tenkesen elhelyezett radarállomáson koncentrálódó jelzések alapján 11 kilövő berendezésből indulnak támadásra az ólomjodid töltetű rakéták a jégesővel terhes felhőgócok ellen. A rakéták a felhőnek egyetlen köbméternyi részében billió- nyi ólomjodid szemcsét szórnak szét, amelyek felületén a felhőben felhalmozódott nedvesség kicsapódik és megfagy, de éppen a szemcsék rendkívüli sokasága miatt veszélyesen nagy jégdarabok nem képződhetnek. Ráadásul a lehulló jég a talajközeli melegebb légrétegeken áthaladva könnyebben megolvad és a földre már csak esőcseppek vagy legfeljebb apró dara formájában érkezik le. Ez történt például július elején Baranyában, miközben másutt diónyi jégdarabok verték el a termést íA számítások szerint az elhárítás költsége már akkor is megtérül, ha a jégkárt ezzel egyharmadával lehet csökkenteni. A jégeső-elhárítás nélkülöz, hetetlen felderítő eszköze a radar, amely már 200—300 kilométerről észleli az esőzónák közeledését. A meteorológusoknak más szempontból is szükségük van az időjárási radarra, így például a rövid és ultrarövid — esetleg mindössze néhány órás — előrejelzések készítésében. Magyarországon ma két radar- állomás működik, a ferihegyi és a pécsi, de előkészületben van az országos hálózat kiépítése is, amely együttműködő rendszert alkot majd a szomszédos országok hálózatával. A jégeső-elhárítás és a radarmeteorológia lesz a középponti témája augusztus 17—19. között annak a vándorgyűlésnek, amelyet Pécsett a Magyar Meteorológiai Társaság a Szlovák Meteorológiai Társasággal közösen rendez. A szlovákok még csak most készülnek a jégeső-elhárítás rendszerének kiépítésére, a radarhálózat kialakításában viszont előttünk járnak. így a tanácskozás tulajdonképpen kétoldalú tapasztalatcsere lesz: a magyar meteorológusok a jégeső elleni küzdelem, a szlovákok a radarmeteorológia terén szerzett ismereteiket fogják egymás rendelkezésére bocsátani. A magyar és a szlovák meteorológusokon kívül más országok szakemberei is részt vesznek majd a vándorgyűlésen és a hozzá kapcsolódó gyakorlati bemutatón. Lassan egy hete, hogy a Békés megyei mezőgazdasági üzemek befejezték a nyár nagy munkáját, az aratást. A kalászosok általában jól fizettek, termésük majdnem mindenhol nagyobb a tervezettnél. így van ez többek között a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezetben is Itt 2500 hektárról aratták le a gabonát 22 nap alatt. A tervezett termésátlag 48 mázsa volt, amelynél kereken 10 mázsával több termett hektáronként. A termelőszövetkezet nagy mennyiségű gabonát tárol szérűn, illetve színek alatt. A kondorosi takarmánykeverőben tisztítják a gabonát, a termés egy részét — 700 vagont — a ke- verőben hagynak, a többit a gabonaforgalmi és malomipari vállalatnak adják át. Az Egyesült Tsz-ben az aratás után felszabadult területen, 1500 hektáron már be is fejezték a szalmabetakarítást (képeinken) és az egyéb talajmunkákat. A szervestrágya- és a műtrágyaszórást végzik az ide vetendő növények alá. Mivel a termelőszövetkezet területén még ebben az évben elkezdik a felkészülést a Tisza II. vízlépcső vizének fogadására, így a talaj-előkészítésnél már erre is gondolnak. A termelőszövetkezetben a 60 hektáros paradicsom és a 90 hektáros paprika szedését is elkezdték. Betakarító géA Körösvidéki Cipész Szövetkezet az elmúlt évtizedben termékeivel határainkon túl is kivívta a vásárlók bizalmát. Ebben az évben 82 millió forint termelési érték elérését tűzték célul, vagyis 600 ezer pár papucs, 30 ezer pár cipő és csizma gyártására kaptak megrendelést. A késztermékeknek több mint a felét exportra szállítják. Legnagyobb nyugati vásárlójuknak, egy NSZK cégnek, 300 ezer pár divatpapucsot szállítanak az idén. A külföldi piacokon legkeresettebbek a fatalpú klumpák, az utcai divatpapucsok, a házicipők és a gyermekcipők. A szövetkezet első féléves tervét 3 millió forinttal túlszárnyalta, a tervezettnél több lábbelit szállítottak mind pék hiányában mindkét növény termését kézzel szedik, amelyhez nagy segítséget adnak azok a nyolcadik osztályt végzett diákok, akik Kondoroson vesznek részt az építőtábor mozgalomban. Az országon keresztülsöprő vihar a kondorosiakat is érzékenyen érintette. A kukorica- és szójatáblákon sok növény megdőlt, a baromfitelepen az áramkimaradás miatt 1500 szállításra váró baromfi pusztult el. A kardos! Egyetértés Termelőszövetkezetben összesen 1055 hektáron termesztettek kalászost, melynek aratása elég hosszú ideig, 30 napig tartott, bár az időjárás miatt ebből mindössze ötször tudtak egész nap dolgozni a gépek. A több mint 800 hektáros étkezési búza ebben az évben 55 mázsás termést adott hektáronként. A terület többi részén termesztett őszi árpa és tavaszi árpa is igen jó termést adott. A gabonatarlóról négy bálázógép most takarítja be a szalmát. Ebből mintegy '120 vagon alomszalma kerül a termelőszövetkezet tagságához. Ahol a szalmát már elhordták a földekről, ott a gépek már a tarlóhántást és a műtrágyázást végzik. A termelőszövetkezetben a tagok igényeinek megfelelően másodvetésként csalamádét vetnek. Az Egyetértés Termelőszövetkezetben a 30 hektáros paradicsom rekord- termést ígér ebben az évben. A zöldségnövények — melyeket ugyancsak a tagok hazai, mind a külföldi megrendelőknek. Ami az év másik felét illeti: a szövetkezet már most a télre készül. A nyári cikkek gyártása az elmúlt hetekben fokozatosan befejeződött, most már a téli lábbelik, szobacipők kerülnek le a gyártósorokról. Az elkövetkező hónapokban terven felül 20 ezer pár papucsot készítenek csehszlovák exportra. A szövetkezet vezetői már a jövő esztendőre készülnek. A tárgyalások során a kereskedőknek bemutatták új modelljeiket, s az 1978-as kapacitásuk nagyobb hányadát már lekötötték a megrendelők. A szövetkezet termékei hazánkban is keresettek, az igényeket azonban nem tudják kielégíteni: az idén akár 200 ezer pár diigényei szerint ültettek —, ha az időjárás továbbra is kedvez, jól fizetnek. Tíz hektáron mákot termesztenek, melynek kézi szedését ebben az időben kezdik el. Az Egyetértés Termelőszövetkezetet szerencsére nem sújtotta az orkánszerű vihar, a növényállományban így nem keletkezett nagy kár. A szarvasi Táncsics Termelőszövetkezetben ez év márciusában szanálási eljárás folyt. Ebből az alaphelyzetből kiindulva idei eredményeik nagyon jónak mondhatók. Tavaly a búza termésátlaga 34 mázsa volt,, ebben az évben már a tervnél is 12 mázsával több, azaz 49,8 mázsa hektáronként. Ez annak az eredménye — mondják a téeszben —, hogy először 1977-ben használtak repülőgépet növényvédelemben, illetve a fej- és lomb-r trágyát is azzal szórták ki. További termésátlag-növelő tényező a fajták helyesebb megválasztása. A gabonatarlón a szalmabetakarítás 80 százalékával, illetve a tarlóhántás és szántás ugyancsak 80 százalékával már elkészültek. Szerves trágyát 270 hektárra mintegy ezer vagonnal szórnak majd, műtrágyázni 900 hektárt 15 nap alatt fognak. A 30 hektáros másodvetésű borsóskukorica-csalamádé a kelesztő öntözés után már bújik a földből. Húsz hektárra csalamádét, 10 hektárra olajretket vetnek majd. G. E. vatpapuccsal többet tudott volna fogadni a belföldi kereskedelem. Az új termékek gyártása mellett gondot fordítanak a lakossági szolgáltatásra. Az utóbbi években a munkaerő- hiány fokozódott a szövetkezetnél, mert kiöregednek a a javítórészlegek szakemberei. Ezért több egységet már az idén is összevontak. A lakossági szolgáltatás fejlesztésére ez évtől 1980-ig összesen 9,7 millió forintot fordítanak. Orosházán az év végén átadják az új cipőjavító szalont, melyet a megyében több követ majd. A tervek szerint a közeljövőben megvalósítják a központi javítórészleget, ahova a felvevő- és javítóhelyekről szállítják majd a javításra váró lábbeliket. JEGYZET Mi van a csűrben? A jó gazda egész éven át nem szánta el magát nagyobb vásárlásra mindaddig, amíg a termés lábon állt. Hiába is noszogtatta bárki, hogy vegye meg nyugodtan az új ekét, lószerszámot, hiszen gazdagon fizet a gabona, szépen mutat a kukorica. Alkura sem állt, nemhogy kötélnek. Csak legyintett: jó néhányszor kinn alszik még az a termés, majd gondolkodunk, ha látjuk, mi van a csűrben. A keserű tapasztalatokon tudást szerzett gazda igazát nehéz lenne elvitatnunk: mindennel és mindenért magának kellett megküzdenie. Azóta azonban eltelt három évtized, ami ugyan nem jelenti azt, hogy itt már az óvatosságnak helye nincs, de mindenképpen másfajta gondolkodást követel, pontosabban tesz lehetővé. A kisüzem földművese örült, ha a jelenét biztosítani tudta, a nagyüzemek gazdáinak viszont a jövő folyamatos megalapozása is kötelességükké vált. E kötelesség, s főképpen felelősség túl a társadalmi változásokon abból is fakad, hogy a mező- gazdasági termelés korszerűsödésével a hozamok egyre kevésbé függenek attól: mennyit alszik szabad ég alatt a termés. A különböző műtrágyák, növényvédő szerek, nagy teljesítményű földművelő és betakarító gépek, egyetemet végzett szakemberek, a nagy hozamú növényfajták kinemesítése, terményszárítók, lombtrágyázás, mezőgazda- sági repülőgép, melioráció, öntözés — és sorolni lehetne még: mi minden segít hatástalanítani az időjárás szeszélyeit. S hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, amely szerint a búza idei termésátlaga éppen három és félszerese a harminc évvel ezelőttinek. Az ideinél, a tavalyi meg a tavalyelőtti hozamok is csak egy-két mázsával voltak kisebbek, s igazán nem azért, mintha az időjárás viszonylag azonosan alakult volna az utóbbi három esztendőben. És az sem elfogadható, hogy mostanában a természet jobban kedvez a mezőgazdaságnak, mint három évtizeddel ezelőtt. Az eredmény tehát a földművelő emberé, a mezőgazdasági üzemeké. Az évről évre szebben, pontosabban elmunkált tarló, a megfelelően adagolt műtrágyák és növényvédő szerek, a jól megválasztott fajta, a hiba nélküli üzem- és munka- szervezés, a hozzáértő betakarítás — mindez együtt dönti ma el: mi lesz a csűrben? Ezzel természetesen nem mondtunk semmi újat. Ma ezt már mindenki tudja, az is, akinek a mezőgazdasághoz csupán annyi a köze, hogy fogyasztja termékeit Ezért érthetetlen azután végképpen az, amiről a megyei AGRO- KER-től szereztünk tudomást: 88 tsz-ünk közül 38 a tavalyinál kevesebb műtrágyát rendelt, jó néhány közös gazdaság pedig arra hivatkozva, hogy amíg nem látszik, mi van a csűrben, nem veszi át a harmadik negyedévre kért adagokat. Mondván: nehogy a műtrágyavásárlás miatt pénzügyi nehézségei támadjanak. Véleményünket az előbbiekben már kifejtettük, két dologgal azonban még hadd egészítsük ki. Az egyik: indokolt esetben az AGRO- KER nem kéri azonnal a pénzt a műtrágyáért. A másik: akármi van is a csűrben most az aratás után, legalább ilyen fontos az a kérdés is, hogy jövőre mi lesz benne? Nem hisszük, hogy a megnyugtató választ a szükséges műtrágyaadagok nélkül is meg lehet „fogalmazni”. Kőváry E. Péter Szállítják a gabonát Szeghalmon A Szeghalmi Állami Gazdaság 1040 hektáros búzaterülete 43 mázsát fizetett hektáronként. A gabonaforgalmi vállalatnak 840 vagon étkezési és 160 vagon takarmánybúzát szállítanak Fotó: Veress Erzsi Papucsok és csizmák Már a télre készülnek
