Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

1977. augusztus 5., péntek o Munkásőrök bemutató harcászati gyakorlata A közelmúltban Békés tér­ségében nagyszabású bemu­tató harcászati és alaki fog­lalkozást tartott a békési munkásőregység. Ezen részt vettek a megye hivatásos munkásőr tisztjei, az ellátó helyettesek és a békési egy­ség parancsnoki állománya. Részt vett a gyakorlaton Tóth Pál, a munkásőrség me­gyei parancsnoka és Verbai László, az MSZMP békési városi bizottságának titkára. A bemutatót a kiképzési terveknek megfelelően az őszi összevonások előtt ren­dezték meg, hogy ezzel mód­szert adjanak a többi egy­ség számára és egységesít­sék a feladatokat. A nagy­szabású harcászati gyakorla­ton nem külön kijelölt és felkészített alegységek, ha­nem a békési munkásőr pa­rancsnoki állományból kiala­kított szakasz mutatta be a feladatot. A gyakorlat végén a mun­kásőrség megyei parancsno­ka értékelte a látottakat és elismerését fejezte ki a be­mutatóért a parancsnoki ál­lománynak, példaképül ál­lítva az egész megye mun- kásőrállománya elé. Megyei parancsnoki dicséretben ré­szesítette a kiváló teljesít­ményért Vári László egység­parancsnok-helyettest, Ba­logh Imre hadműveleti cso­portvezetőt, Gyucha György és Kocsis József szakaszpa­rancsnokokat, valamint Bel- lus Ferenc rajparancsnokot Elgurult a Pannónia, megjött az MZ Évtizedekig közkedvelt mo­torkerékpár-típus volt a Pannónia, nemcsak idehaza, hanem külföldön is. Mint is­meretes, 1975 júniusában Csepelen megszüntették. a motorkerékpárok előállítását helyette megjelentek az üz­letekben a gyors, megbízha­tó NDK-gyártmányú MZ-k. — Hogyan alakult a nagy­motorellátás és -forgalmazás ,az utóbbi másfél évben? — Tavaly valóban csökkent a kereslet a nagymotorok iránt —, mondja Farkas Márton, az Univerzál 59. sz. járműboltjának vezetője. — Ez elsősorban a sebességkor­látozás bevezetésével ma­gyarázható. Ugyanis nem le­het maximálisan kihasználni e drága motorok teljesítmé­nyét, az üzemanyag-fogyasz­tásuk pedig viszonylag nagy. Éppen ezért ez év első ne­gyedében leértékelésre is sor került. Érdekes, hogy ezt követően ismét megnőtt a kereslet a 250—350 köbcentis motorok iránt. Az év első hat hónapjában összesen 89 ilyen járművet adtunk el, azért nem többet, mert például Já- wát, Izst csak elvétve tud­tunk beszerezni. — És mi a helyzet a ki­sebb teljesítményű motorok­kal? — Az az igazság, hogy aki nem kap 250-est, az vesz 150- est. Ezt a számok is bizo­nyítják. Aa elmúlt év első felében mindössze nyolc 150- es MZ-t adtunk el, ez év azonos időszakában pedig 22-t. Ugyanakkor fokozódott az érdeklődés a 125-ös MZ, valamint az 50 köbcentis motorok iránt. Az előbbiből az első fél évben 98, az utób­biból 550 talált gazdára. Je­lenleg a Swalbe és S. 50. B. típusú Simson van elegendő, amelyeket ebben a hónapban kedvezményesen árusítunk. — Milyen a kereslet-kíná­lat az úgynevezett vizsga­mentes kismotorokból? — Az egyszemélyes mope­dok között a Babetta a leg­népszerűbb. Ebből sajnos, nem tudjuk kielégíteni a keresletet. A jelenlegi kész­let négy-ötszöröse is elkel­ne. A szovjet gyártmányú Riga 12 és 16 típusból, vala­mint Verhovinából jó az el­látás, amelyet kiegészít a Csehszlovákiától vásárolt Jawa Mustang. — Van-e elegendő pótal­katrész? — A Csepeli Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár tíz évig köteles gondoskodni a Pannónia-alkatrész gyártásá­ról. Hogy ez mennyiben va­lósul meg, nem tudni, hiszen olyan alapvető alkatrészek hiányoznak, mint a gáz- és kuplunghuzal. Nehezíti a helyzetet, hogy ezeket az al­katrészeket csak egy helyen, Budapesten, a MOBIL Jár­mű- és Alkatrészkereskedel­mi Vállalat forgalmazza. Az egyéb külföldi motorkerékpá­rok alkatrészeinek beszerzé­se, ellátása pillanatnyilag jó­nak mondható — fejezte be tájékoztatását a boltvezető. (seres) MWHMMWMMMMMMHniMMHHHHMWMMMMHM Paprikaszezon A Békéscsabai Konzervgyár pósteleki előkészítő telepére be­futott az első paprikaszállitmány. A kevennesi Lenin Ter­melőszövetkezet küldött egy rakomány mezőkovácsházi pap­rikát, amelyet tartósítanak Fotó: Béla Ottó A Békés megyei Moziüzemi Vállalat javítóműhelyében a me­gye filmszínházainak filmtechnikai berendezéseit javítják. Mintegy 57 normál és 40 keskenyfilmes mozi gépeinek kar­bantartását látják el. Képünkön: Hódosi Imre műhelyfőnök és Nagy Gyula műszerész munka közben Fotó: Gál Edit WVWWWWWVmWWWWWWMWWWWWWWWW KISZ-esek találkozója A szakmunkásképzés ■ ■■ rrm r r u jövőjéért Az elmúlt hét végén Nagy­kamaráson rendezte meg a mezőkovácsházi járási KISZ- bizottság a már hagyomá­nyosnak számító KlSZ-talál- kozót. Ezen részt vettek a rendező községen kívül Al­máskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kunágota fiatal­jai. Volt itt asztalitenisz, bi­liárdverseny, Ne nézd — csináld is sportvetélkedő és A jogszabályok át- meg átszövik életünket, hol egyikre, hol másikra van szükség, hogy ne kelljen azonnal máshoz fordulni ta­nácsért. De számtalan eset­ben pont azért jó a legfon­tosabbak ismerete, hogy mi magunk tudjunk másokat felvilágosítani, hiszen azon­nal nem szeretnek az embe­rek jogászhoz szaladni, in­kább a munkatársat vagy a szakszervezeti bizalmit kér­dezik meg. Ilyen céllal állí­totta össze a Táncsics Ki­adó ezt a kis könyvecskét, a szinte naponta fölmerülő kérdések gyors és házon be­lüli tisztázására. bebizonyíthatták a KISZ- esek, mit tudnak a VIT-ek történetéről. Megismerkedhettek a rész­vevők Mag János amatőr festő képeivel. Az alapszer­vezetek pedig az Ezek va­gyunk mi című irodalmi mű­sorral mutatkoztak be. A ta­lálkozó bállal zárult, ahova egy helyesen kitöltött szelle­mi totó volt a belépőjegy. fejezet csaknem 60 oldalon ad áttekintést az igen bo­nyolult kérdéscsoportról egy­szerű, érthető szavakkal, úgy, hogy bárki könnyen eligazo­dik benne. A bűncselekmény és szabálysértési rész olyan fontos dolgokat közöl, amik­ről a mindennapi életben is jó tudni. Ezenkívül foglalko­zik még a könyv polgári jo­gi és adóügyi kérdésekkel, továbbá a kereskedelem és szolgáltatás, a biztosítás, a közlekedés, sőt a kulturális és sportélet fontosabb szabá­lyaival. Jószerével tehát min­dennel. V. M. □ ivei gazdaságpolitikai céljaink megvalósítá­sához munkáskézre van szükség, a megyei tanács tavaly októberben meghatá­rozta, hogy a középiskolákat és a szakmunkásképző isko­lákat tovább szükséges fej­leszteni. Ennek megfelelően az a bizottság, amely a prog­ram kidolgozására alakult, fi­gyelembe vette az iskolák el­helyezését, szerkezetét, a te­lepülésviszonyok változását, valamint a kialakuló körze­teket, és a már hagyomá­nyokkal és megfelelő ipari létesítményekkel bíró telepü­léseket. S azt is, hogy az üzemek által biztosított adottságok felhasználhatók legyenek és az iskolák bizto­sítani tudják a munkásto­vábbképzést, valamint a fel­nőtt szakmunkásképzést. Mérvadó volt minden tekin­tetben — a népgazdaság szükségleteivel összefüggően — a különböző ágazatok fej­lődési üteme. Egyebek között a gépipar munkaigényesebb termék gyártásának gyorsu­lása, vagy az élelmiszeripar fejlődése és a mezőgazdaság­ban az iparszerű termelési rendszerek és a kemizálás to­vábbi terjedése. Ennek érzé­keltetésére említendő, hogy hosszú távon (10—15 év) a Csepel Autógyár 4. számú gyáregységében. (Szeghalom) ötszörösére növekszik a ter­melés, a Hajtóművek és Fes­tőberendezések Gyárában (Békéscsaba) tízszeresére, vagy az élelmiszeripar ter­melése csaknem háromszoro­sára. Csak a mezőgazdasági üzemek és szövetkezetek húsfeldolgozása az 1975. évi 40 000 darabról 100 000 da­rabra nő. Természetesen a munkabi­zottság a fejlesztési program kidolgozásánál egyaránt ér­vényesítette a közép és hosz- szú távú szakmunkásigénye­ket, hiszen holnap több szak­munkáskézre lesz szükség, mint ma van és holnapután még többre. Valamint azt, hogy a technika fejlődése mind magasabban képzett munkásokat követel. Ennek megfelelően a battonyai gim­názium és mezőgazdasági szakközépiskolában 1978-tól növénytermesztő gépész szak­középiskolai képzésre térnek át. A békési gimnázium és gépgyártás-technológiai szak- középiskolában 1978-tól ma­rósokat és köszörűsöket is képeznek, s a VI. ötéves tervben négy új gimnáziumi osztályt létesítenek, a mező- gazdasági szakmunkásképző­ben pedig növényvédő szak­középiskolai osztályt indíta­nak 1980-tól. Az V. ötéves tervben Békéscsabán az új nyomdaipari szakközépiskola építését befejezik, s 1978-tól magasnyomó gépmestereket, kemigráfus maratókat, mon­tírozókat, retusőröket képez­nek. S a VI. ötéves tervben Békéscsabán még egy 16 ta­nulócsoportos gimnáziumot kívánnak építeni, valamint egy 12 tanulócsoportos köny- nyűipari szakközépiskolát és szakmunkásképzőt. A közle­kedésgépészeti és autóforgal­mi szakközépiskola fokozato­san áttér (évenként két-két osztály) autószerelő szakmun­kásképzésre, s a hagyomá­nyos autószerelő képzés megszűnik. Az autóforgalmi osztály továbbra is megma­rad. A VI. ötéves tervben 8 tanulócsoportos vízügyi szak- középiskolát és szakmunkás- képzőt építenek Békéscsa­bán. Gyulán a VI. ötéves tervben 12 tanulócsoportos új egészségügyi szakközépisko­lát és szakmunkásképzőt épí­tenek, s ezáltal a gimnázium zsúfoltságát is megszüntetik. A kertészeti szakközépiskola osztályait fokozatosan Sza­badkígyósra telepítik, s a megüresedő épületben 1978- tól, középiskolai fokon hús­ipari termékgyártó szakmun­kásokat képeznek Gyulán. Szabadkígyóson pedig a szakmunkásképző iskolában a következő szerkezet alakul ki: sütőipari, konzervgyári, kertészeti szakmunkásképzés és kertészeti középiskolai képzés. Az orosházi gimnázi­um és ipari szakközépiskolá­ban a jövőben évfolyamon­ként két-két párhuzamos osz­tállyal géplakatos szakképzés is lesz, s 1978-tól a szakmun­kásképzőben a géplakatos­képzés megszűnik. Szarva­son, a gimnázium és közgaz­dasági szakközépiskolában 1982-től gép-, gyorsíró és ide­gen nyelvű ágazat is lesz. A VII. ötéves tervben pedig új szakközépiskolát építenek, s ezzel a gimnázium bővítését is megoldják. Szeghalmon, a gimnázium és mezőgazdasági szakközépiskolában 1978-tól fbrgácsoló szakmában közép­iskolai osztályt indítanak. Ö programban egyértel­műen kifejeződik a szakoktatás célszerű koncentrációja, s a párhu­zamosság megszüntetése, ami a nevelés és képzés színvo­nalának az emelését szolgál­ja. Ezt szolgálja az a törek­vés is, hogy a kollégiumi he­lyek bővítésével minimálisra kívánják csökkenteni a bejá­ró tanulók számát, ami nö­veli a nevelés hatékonyságát, a teljesebb emberi élet meg­alapozását, a személyiség ki­bontakozását. Cserei Pál Mindennapos ügyeink kézikönyve Az állampolgárok alapve­tő jogai és kötelességei című bevezető kivonatot közöl az alkotmányból, majd a Csa­lád és iskola az újszülött; anyakönyvezésétől a felsőfo­kú oktatásig ismerteti a köz­beeső állomásokat: bölcsőde, óvoda, iskola, személyi iga­zolvány stb. A honvédelmi kötelezettség a következő fe- • jezet, majd részletes útmuta­tást kapunk a munkaügyi kérdésekből. Munkakönyv, munkaviszony, munkaidő, túlmunka, szabadság, fegyel­mi ügyek, a nőkre vonatko­zó munkaügyi szabályok és a munkaügyi viták intézése — mind hasznos tudnivaló. Nem különben a szakszerve­zeti rész, mely a jogsegély­szolgáltatás célját és felada­tait is magába foglalja. Az egészségügyi, társadalombiz­tosítási és szociális ellátás cím alatt részletesen meg­tudhatjuk az orvosi gyógy­kezelés és a kórházi ápolás lehetőségeit, még a terhes­ségmegszakítás szabályozását is; a táppénz, családi pótlék és nyugellátás rendelkezése­it, továbbá a szociális otthon és a különböző segélyek igénybe vételét. A lakás és építkezés című Sarkadon a cukorgyár raktárában két emelet magasságú cukorhegy fogadja a belépőket. Ké­pünkön: 50 kilós papírzsákokba csomagolják a kristálycukrot Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom