Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-05 / 183. szám
1977. augusztus 5., péntek Pillanatkép a mezőkovácsházi Mozaik Áruházból Fotó: Balkus Imre MMMUMHMMMMMMHMWMMIMIMMIIIHMIMMIM Generálozzák a Generált Akció—reakció vizsgálat gépkocsivezetőknél Hozzásegíthet a balesetek csökkenéséhez A MINAP az egyik szomszédomnak a fürdőszobában eltörött a mosdó vízvezetékcsöve. Telefonált az 1KV- nak, de azok nem jöttek ki megjavítani, mivel OTP-s házról volt szó, ugyanígy járt a lakásszövetkezettel is. Nem adta fel: megkeresett egy kisiparost, aki éppen egy komplett fürdőszoba felszerelésére indult vidékre. Nem vállalta. Azt hiszem ez az eset is plasztikusan tükrözi, hogy nincs minden rendben az úgynewíott harmadik szektorral. A szolgáltató vállalatok, szövetkezetek éppen ezért állandó reflektorfényben vannak, s a közvélemény intézkedést, orvoslást vár tőlük. Minden bizonnyal az említett társadalmi ráhatások is közrejátszanak abban, hogy 1976. január 1-én létrehozták békéscsabán a Generál Ipari Szövetkezetei. Akkor a fogyasztási szolgáltatások részarányát 65,9 százalékban határozták meg, és a szolgáltatási árbevételt az első évben 28 millió forintra tervezték. Ugyanakkor célul tűzték a lakossági szolgáltatások körének bővítését, színvonalának növelését. Hogyan sikerült ezeket megvalósítani? ELÖLJÁRÓBAN csak any- nyit: az árbevétel növelését nem létszámemeléssel, hanem az álló- és forgóeszközök, az élőmunka hatékonyabb kihasználásával, takarékossággal érték el. Ugyanis tavaly a nettó árbevétel meghaladta a 35 millió forintot, amely több mint 7 millió forint túlteljesítésnek felel meg. Érdemes kiemelni, hogy a közvetlen lakossági szolgáltatás tervét 32,6 százalékkal szárnyalták túl. Szép eredményeket ért el a híradástechnikai és háztartási gép, a gépkocsijavító, valamint a lakáskarbantartó részleg. De alig maradt el mögöttük a hűtőgép és olajkályha javításával foglalkozó műhely. A SZÖVETKEZET 1977 első félévi eredményei is azt igazolják, hogy érdemes, sőt kívánatos tiszta profilú szolgáltató vállalatokat alakítani. Az év első hat hónapjában motorkerékpárt, híradástechnikai és háztartási cikkeket, bútorokat 2 millió 600 ezer forint értékben javítottak. A lakáskarbantartó részleg pedig 5 millió 400 ezer forintért végzett különféle munkákat. Békéscsabán kívül a megye számos településein 50 szakember dolgozik átalánydíjas rendszerben. Ezenkívül az idén átvették a gyulai híradástechnikai cikkeket javító, a mezőkovácsházi épületkarbantartó és a tót- komlósi motortekercselő részleget. Ez természetesen meghatározza a szövetkezet további fejlesztését is. Az V. ötéves tervben 30,8 millió forint beruházást valósítanak meg. Ebből építésre 8,6, gépek vásárlására 6,5, forgóalap-feltöltésre és egyéb berendezések beszerzésére 15,7 millió forintot fordítanak. A tervek szerint az építési beruházásra szánt ösz- szegből 5,2 millió forintot gépjármű-karbantartó és szervizműhely létesítésére használnak fel. Így lehetőség nyílik a személygépkocsik garanciális javítására is. Felépül egy 360 négyzetméter alapterületű háztartási- gép-javító műhely 1 millió 800 ezer forintért Gépeket elsősorban a gépjárműjavító, hűtőgépjavító, az elektroakusztikai részlegnek és a lakáskarbantartóknak vásárolnak. A LEÍRTAKBÓL is kitűnik: jó úton halad a Generál generálozása és minden alap megvan arra, hogy a hatodik ötéves tervben még előrébb lépjenek. Kutassák a módját annak: hogyan lehet a saját hasznukat a fogyasztók érdekeivel egyeztetni. Ebben a tevékenységben jó esélyeket biztosít számukra a fejlesztésre kapott több millió forint, a szolgáltatáspolitika érvényesülését segítő társadalmi háttér. (seres) Akció—reakció vizsgálattal érdekes „nyomozó” munkába fogott az Építőipari Szállítási Vállalat pécsi üzemegysége. Az ötletet az a megállapítás sugalmazta, hogy a közúti balesetek többsége hétfőn, munkaszüneti, illetve fizetési napok után következik be. Elhatározták, méréssorozatot indítanak és ehhez technikai segítséget a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetétől kaptak. Egy állat- kísérletnél alkalmazott, ez- redmásodperceket is mérő, adatokat leíró és rögzítő készüléket alkalmassá tettek gépkocsivezetők akció—reakció képességének vizsgálatára. A kölcsön adott készüléket a gépkocsiban helyezték el és azt összekapcsolták a Akkora tömeg szorong a vásárcsarnokban, hogy alig tudok eljutni az irodához. Póliák Mihályné kereskedelmi előadó tájékoztat a használt cikkek árusításával kapcsolatos rendelkezésekről és előírásokról. — Hányán szoktak árulni a szerdai és szombati napokon? — Általában 150—200 árus fizet helypénzt — feleli. — Elsősorban a használtcikk- kereskedők árusítanak itt. — Amint látom, nem ők vannak többségben, — Rajtuk kívül mindenki eladhat, aki megfizeti a helypénzt. Az áruk valamennyi esetben az alku tárgyát képezik, de felvásárolni nem szabad. — Mik azok az árucikkek, amelyeket tilos eladni? — Látást javító szemüveget, gyógyszert, műemlékként védett festményeket, nemesfémeket, robbanó- és tűzveszélyes anyagokat, indexen levő könyveket és így tovább. — Mi van akkor, ha az ellenőrök ezekhez hasonló holmikat találnak a piacon? — Akkor fölszólítjuk az árusokat, hogy azonnal csomagolják össze. Gurzó Imréné pénzügyi előadó arról beszél, hogy a hat helypénzszedőt és a négy kerékpárőrt is a városi tanács kereskedelmi és piaci irodája ellenőrzi. Fegyelemteherautó gáz-, illetve fékpedáljával. Látómagasságban ismeretlen időpontokban felvillanó lámpafényre kellett reagálni a gépkocsivezetőnek, vagyis mintha előtte haladó jármű féklámpája gyulladna ki. A vizsgálat mindössze két percet igényel. A jelző fény és a cselekvés — a gáz-, illetve a fékpedál nyomása között eltelt idő megmutatta, hogy a gépkocsivezető milyen gyorsan képes reagálni. Így nyomon követhették például az italozás utáni „tompultságot”, amikor a szondázás már nem mutatott alkoholos hatást. Érdekes volt annak a jó fizikai erőben levő dolgozónak a mérési adata, akinél az italozás gyanúja sem mesértésre alig van példa. A piacon — különösen a nyári idényben — egyre több külföldi is megfordul. Ügyelni kell arra, hogy a nagyobb értékű árukkal, főleg, ha azok vadonatújak, ők sem kereskedhessenek. — Ez a piac a kiöregedés képét mutatja — mondja a kereskedelmi előadó. — A használt cikkeket árusítók között alig lehet találni fiatalokat. Az ócskapiacra még egyidejűleg szükség lesz. Nem vagyunk még olyan gazdagok, hogy valamennyi használt cikket kidobjunk a hulladékba. Ha például egy gyerek kinövi a ruháját, cipőjét, de az még jó, állapotban van, mindig akadnak olyanok, akiket szerényebb jövedelmük arra kényszerít, hogy ezen a piacon szerezzék be őket. Sokan viszont éppen olyan holmikat keresnek, amelyeket már nem lehet kapni az üzletekben. Szinte lehetetlen felsorolni, hányféle áruval lehet találkozni a csabai ' ócskapiacon. A Sallai utca 19-es számú háztól a 33-ig húzódó sorokban az árusok olyan szorosan állnak vagy ülnek egymás mellett, hogy alig lehet kijutni az úttestre, vagy felmenni a járdára. Egy férfi fából faragott, apró lófejekkel díszített citerát kínál rülhetett fel. Nála viszont kiderült, hogy rendkívül nagy fizikai igénybevétel miatt jelentkezett még másnap reggel is szokatlan fáradtság, amely nagy mértékben megnyújtotta a reakció idejét. Ugyanezt tapasztalták azoknál, akik „kidolgozták” magukat a munkaszüneti napokon. Választ kaptak a monotonitás hatására is. Ennek alapján ahol lehetőség van, máris törekszenek, hogy változatos legyen a fuvarozási feladat. Vagy a reakcióképességtől függően választják meg, ki milyen típusú járművet vezessen; hosszabb távon, összehasonlító adatok birtokában, további lehetőségei vannak a szelektálásnak. (MTI) eladásra. Két fiatalember mustrálgatja a hangszereket, majd játszani és énekelni kezdenek. Egyre többen gyűlnek kör éj ük és megelégedéssel hallgatják az ingyenkoncertet. Megszólítok egy idősebb embert. — Mit szeretne vásárolni? — Vízvezetékhez idomdarabokat és menetfúrókat keresek. — Üzletben jobbat kap. — Csakhogy olyanokhoz, amilyeneket én szeretnék, ritkán lehet hozzájutni. No, meg itt sokkal olcsóbban kapom meg, és nekem így is megéri, még ha használtan is. Nem messze tőlünk egy jól öltözött házaspár különleges formájú üvegeket nézeget. Végül a férfi négy forintért megvesz egyet. • Két akácfa között spárgát húztak ki, rajta vállfákon női ruhák lógnak. — Sikerült már eladni valamit? — kérdezem. — Még nemigen — hangzik a tömör felelet. — És szemüveget lehet-e árusítani? A válasz helyett az asz- szony szégyenlősen lehajol a nylon zacskóba csomagolt pápaszemért és gyorsan kötényébe rejti... —y—n JEGYZET Emberek vagyunk? Most rólunk, felnőttekről lesz szó. Ha valamit hibázunk, gyakran emlegetjük: emberek vagyunk. Persze használjuk ilyen alkalmakkor a szintén ide illő négy lábú lóról szóló közmondásunkat is. Nem vonom kétségbe az emberi tévedések, botlások természetességét, de vannak bizonyos fajtájú megnyilatkozások, amelyeket bármennyire is emberek követik el, nem lehet — a szó igazi értelmében — emberinek nevezni. Hadd említsek ezzel kapcsolatban néhány igen „látványos” példát. A közelmúltban megyénk egyik kis falujában jártam, ahol szakadó esőben éppen a buszra várakoztam. A következő jelenet egy villanásnyi idő alatt játszódott le. Egy asz- szony pár méterre tőlem a csúszós járdán hanyatt esett, nyilván nagyon beverhette a fejét, mert mozdulatlanul a földön maradt. Vele volt négyéves kisfia, meg — mint később kiderült — az anyuka ivócimborája is. Az asszony az eszméletlenségig részeg volt. Felsegítettem, de rögtön a kétségbeesetten zokogó kisfiú után igyekeztem, aki az ijedtségtől futásnak eredt. Siettem, hogy legalább az esernyőmmel megvédjem a gyereket a szakadó esőtől. A kisfiú még mindig sírt és reszketett a félelemtől. Mint elmesélte, az anyjával egész délelőtt a presszóban volt, most nem jár óvodába, mert beteg. Teljesen átázott a ruhája, ijedt szemével sűrűn pislogott hátra, hátha jön már az anyu. Jó 20 percet gyalogoltunk, és közben beszélgettünk. Értelmes, nyílt szívű kisfiú volt, Gábornak hívták. Tőle tudtam meg, mindennapos eset náluk ez a mai. Egy évvel kisebb öcs- cse már a ház előtt várta, őt egyedül hagyták otthon. Elszorult a szivem. Mi lesz ezekből az emberkékből, ha már most, nyiladozó értelmükkel ilyen retteneteket kell átéljenek? A történet folytatásához még csakany- nyit, hogy egy órával később a magához tért „anyuka” megint a presszóban félde- cizett. A másik példa egyik városunkban történt. Jól öltözött apuka, csinos anyuka haladt előttem egy hároméves kislánnyal. Nem siettek, biztosan sétálásra szánták a délutánt. Jó érzés volt látni, hogy a család így együtt van. Az idilli jelenetnek hamar vége szakadt. Nem tudom mit mondhatott a gyerek, de az apa ökle máris állati kegyetlenséggel sújtott a fejére. Ütötte, húzta a haját, rángatta a karját, s mindezt igen megszokott, jól begyakorolt mozdulatokkal. Az anya pedig elegánsan félrehúzódva követte a jelenetet. Ez végig így ment, míg el nem tűntek a szemem elől. Többen dermedt csendben, a meglepetéstől és borzalomtól földbe gyökerezett lábbal álltunk és néztünk utánuk. Hogy lefoghattuk volna a kezét...? Ja, mi is emberek vagyunk!? Ezernél is több féle holmit árulnak a csabai óeskapiacon Fotó: Martin Gábor B. S. E.
