Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
iwm-ftM----------T évéfelvétel a várban 1977. augusztus 2^ kedd o A Röpülj páva *77 című népművészeti vetélkedő Békés megyéről szóló felvételei szombat, vasárnap folytak a gyulai vár előtti téren. Tíz sátorban kfnálták portékáikat az árasok a strandolok és üdülők nagy örömére. Képeinken az arra járó kíváncsiskodók, a sarkadl Röpülj páva kör tagjai, az elek! táncosok választanak a népművészeti alkotásokból. Fotó: Gál Edit Terméshozamok elirejelzése Nyugat-Németországban, a kiéli egyetemen új eljárást dolgoztak ki az aratási eredmények előre jelzésére. Abból indultak ki, hogy a közép-európai feltételek között — például az őszi búza esetében — a terméseredményeket meghatározó legfontosabb három tényező közül kettő már áprilisban lanérhető: a kalászt hordozó szárak száma és az egyes kalászokban levő magszám. Ezenkívül még az egyes búzaszemek súlyától függ a termés mennyisége, erre azonban — a későbbi hónapokban — sokféle környezeti adottság, időjárási tényező is hatással van. A kutatók két változó időjárási tényezőt vettek alapul, s ezeknek, valamint a szárak száma és a magszám figyelembevételével dolgozták ki azt a bonyolult matematikai eljárást, amellyel a termés mennyisége előre felbecsülhető. Az adatok kiértékelését számítógép végzi. Az NSZK-ban bt elmúlt évben a búzahozamra vonatkozó előzetes számítások csupán 6 százalékkal tértek el a valóságos hozamoktól. E siker alapján az új eljárást egyéb kultúrnövényekre (burgonyára, cukorrépára) is kitrejesztik, továbbá más országok megbízásából kidolgozzák az előrejelzés módszerét, figyelembe véve kultúrnövényeink tulajdonságait és az éghajlati viszonyokat Már befejezés előtt állnak a törökországi vizsgálatok, és elkezdték az argentin és a Fülöp-szigeti adatok gyűjtését is. A módszert a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete világszerte be akarja vezetni. " körút vasárnap Békéscsabán, a népfront II. kerületi bizottsága'Vasárnap, június 31-én városismertető körutat szervezett, melyre a városi tanács két autóbuszt biztosított. A körúton hetvenen vettek részt és megtekintették a város Kígyós felőli ipari létesítményeit, a város észak- nyugati részén a kétezer vagonos gabonatárolót, a. Hajtóművek és Festőberendezések Gyára most alakuló új telepét, az északi ipartelepülést, a dobozi út mentén az iskolacentrumot, az új Közegészségügyi és Járványügyi Állomást, valamint a KISZ-tábor környékét, az MSZMP oktatási igazgatóság épületét. Jártak Jaminában (Erzsébethelyen), ahol a Szamuely utcában a mai kornak megfelelően felépült korszerű családi házakat tekintették meg. A Franklin utcában pedig a most készülőket, ahol vasárnap is kalákában építették pirosló téglákból a családi otthonokat. Urbán András, a népfront II. kerületi bizottságának elnöke elmondta, hogy ilyen családi házakat Békéscsabán évente 250-et „húznak fel”. Sláger a fekete-tengeri hajóút Egyre jobban nő az érdeklődés világunk megismerésére — ezt mutatják a félévi számadatok az IBUSZ békéscsabai irodájában. Június 30-ig 7500-an utaztak megyénkből IBUSZ-szervezés- ben hazai és külföldi tájakra. A 110 belföldi csoportból 30 saját autóbusszal rándult ki — csökkentve a költségeket A legkeresettebb utak: a Duna-kanyar, Pécs—Harkány, Miskolc-Lillafüred voltak, de sokan keresték fel Nyugat-Magyarország történelmi városait is. A 64 külföldi társasút közül a sláger a 8 napos fekete-tengeri hajóút és a jugoszláv tengerpartra irányuló „montenegrói különvonat” volt Legkeresettebbek a szovjet utak továbbra is. Több mint nyolcszázan utaztak ide az első fél évben, de kedveltek a jugoszláv üdülések, a csehszlovák—lengyel tátrai utak, az NDK és román városlátogató kirándulások is. A nyári társasutak közül a görög-török, az „Alpokon át Párizsba" és a spanyol utak vezetnek. Ezeken 250-*en vettek részt az első fél évben. Űj ábécéskönyv készül Jövö szeptembertől forgathatják az Elkészült az új ábécéskönyv kézirata a még szükséges technikai munkák után. Néhány héten belül nyomdába kerül, ősszel kezdik a nyomását. Megjelenése 1978 májusára várható, és 1978 szeptemberétől — az új pedagógiai dokumentumokkal összhangban — már belőle tanulnak a kisdiákok. Az ábécéskönyv írói gyakorló pedagógusok. Az új könyv tartalmában és formájában is más leszés az alkotók szándéka szerint megfelel a korszerű igényeknek. A lényege az, hogy állandó aktív közreműködéssel, munkáltatással sajátítsák el a kisdiákok az olvasás és az írás tudományát. A könyvek lapjaira rajzolhatnak is a kicsinyek: a tanító néni majd jónéven is veszi, ha az arra a célra szánt ábrákat kiszínezik, a szavakat aláhúzzák, bekeretezik. Az új ábécéskönyv tulajdonképpen két kötetből álL Az elsősök az első félévben az Olvasni tanulok című színes borítójú könyvet, valamint az Imi tanulok című munkafüzetet használják, a második félévben az „Olvasókönyv” és a feladatlapok” segítik majd őket, az olvasás és az írás elsajátításában. Az új ábécéskönyv terjedelmében nem haladja meg a ma még érvényben levőt. A mai magyar ábécéskönyvek történetében rekordidőt élt meg. 1963 óta van érvényben és az idei elsősök forgatják majd lapjait utoljára. Ismeretlen a£ új könyvben az elválasztott, az úgynevezett szótagolt szöveg és a nagybetűket sem helyettesítik kis piros betűk. Egyidejűleg tanulják meg a gyerekek ugyanis a kis- és a nagybetűket És a maitól eltérő sorrendben ismerkednek azokkal. A Tankönyvkiadó Vállalatnál elmondották, hogy felfigyelve a sajtóhangokra, kikérték a Nyelvtudományi Intézet véleményét: szerepeljen-e az új ábécéskönyvben a dz és a dzs betű. Non fog szerepelni, ez a szakemberek véleménye, megtanításuk a második osztály feladata. Az ábécéskönyv megközelítően 200 ezer példányban jelenik meg. (MTI) Csodagép, csoda nélkül |e vitassuk el a hozzáértők jogát a nemes izgalomra, az oltha- tatlan kíváncsiságra, amit a technika friss eredményeit megtestesítő tárgyi alkotások iránt tanúsítanak. Egy-egy gép, berendezés ma valóban teljesíthet annyit, mint korábban üzemépületet megtöltő ember és eszköz, elektronikus vezérlése segítségével olyan műveleti utasításokat hajthat végre automatikusan, amilyeneket régebben fél óráig magyarázott a képzett szakmunkásnak a művezető vagy a technológus. Szokás a technika csodáiról beszélni, ám a szakemberek számára nem lehetnek csodák. Mégis, némely esetben azt tapasztalhatjuk, egy-egy tetszetős holmi szinte megbűvöli jövendő tulajdonosait, s már csak odahaza, az üzemben derül ki, a csodamasina nem képes csodákra. A nemzetközi munkamegosztás fokozódásával folyamatosan növekszik a külföldi eredetű technika aránya a népgazdaságban. Gondoljunk csak a gabonabetakarító és más kombájnokra, a tehergépkocsikra, szerszámgépekre, vegyipari berendezésekre, hiszen egy-egy nagyberuházáson sok esetben tíz, tizenöt ország képviselteti különböző cégekkel magát. A hetvenes évek első felében az összesen beruházott gépek, berendezések kereken ötven százaléka külföldön készült. (Ennek 56 százaléka szocialista, 44 százaléka tőkés országokból származott.) A második ötéves terv idején, 1960 és 1965 között a külföldi eszközök aránya még alig haladta meg a negyven százalékot, tavaly viszont már 55 százalékot ért el. A számok összevetése nem hagy kétséget afelől, tartós folyamatról van szó, a nemzetközi munkamegosztás érvényesüléséről. Aminek persze észszerű arányait, kereteit, a kiadott pénz fejében megszerzett technika milyenségét idehaza kell felelősséggel eldönteni. Természetes követelmények ezek, elsőként az iparban, hiszen tavaly minden beruházási száz forintból harminckilencet az ipar költött el, azaz a 150 milliárd- ból 58,5-et. Jelzi ez a részesedés, miért van meghatározó ereje, mi és hogyan történik az ipari beruházásoknál. Az arányok egyébként is sokat mondóak. A szocialista szektor tavalyi, összesen 150 milliárd forint értékű beruházásaiból 66 mil- liárdot az építés, 73 milli- árdot viszont a gép, berendezés vásárlása követelt, azaz 1976-ban is, meg 1975-ben is, megfordult a korábbi arány, az építéssel szemben a gépbeszerzés rukkolt az első helyre. Ez egészséges, kívánatos, sokáig szorgalmazott folyamat, nem mértéke csökkentéséről, hanem összetétele ésszerűbb alakításáról van szó. Sajnálatosan gazdag példatárunkba belemarkolva, vajon ésszerűnek nevezhető-e olyasfajta építőanyagipari csodagépek beszerzése, amik ugyan nagyon szépek, de még egyetlen műszakban sem érték el — két év alatt! — a várt, ígért teljesítményt? Igaz, a gyártót a nemzetközi bíróság kártérítésre kötelezte, ám a népgazdaságnak termékre, gazdaságosan előállított árura, s nem kártérítési pénzre van szüksége. Folytathatjuk a több millió dollárért vásárolt vegyipari berendezéssel, amit több ember javít, mint amennyi kezel s perelni sincs kit, mivel a szállító csődbe jutott... Ott vannak azután a kivagyiságból vett, de napi fél műszakban használt csodagépek, azután azok, melyek tizennyolc hónapig ládákban a gyárudvaron álltak, s úgy telt el garanciális idejük, hogy a vízhatlan csomagolást tépték le mindössze a ládahegyről, ez volt az „üzemszerű próba”! Ne röstelljük leírni, bár szégyelnivalóan konyhai bölcsesség: a gépvásárlás szakma! Érteni kell hozzá, tudni minden csínját-bínját, még azt is — igen, azt is —, milyen anyagokkal, miféle technológiai környezetben, mennyire képzett kezelőkkel kívánják működtetni a gépet. Ismerni szükséges a választékot — s nem egyetlen céget, hanem cégek sorát éppúgy, mint a már működő, ún. referenciaberendezések jellemzőit. Szó sincs arról, hogy hiányoznának idehaza a kellő felkészültségű szakemberek. Csak olykor nem ők bonyolítják le az üzletkötéseket vagy nem kérik közreműködésüket, máskor meg úgy, hogy nem figyelnek a vevő kikötéseire, avagy a vásárló nem ad pontos információt, mire van szüksége. Sokféle aprónak tűnő mulasztás következményeként elillan a csoda, marad a kiábrándulás. Egy valamire azért jó. Végre tanulni, okulni belőle, s a levont következtetésekhez igazítani — személyeknél is, szervezeteknél is, tárgyi feltételeknél úgyszintén — a cselekedeteket. Veress Tamás Fatéklubok szalonja A fotóklubok 13. szegedi szalonját vasárnap nyitották meg a Bartók Béla Művelődési Központban. Az ország 35 fotóklubjának és körének tagjai neveztek a szabadtéri játékok idején immár hagyományosan megrendezésre kerülő tárlatra, amelyen az idén 255 alkotás látható. A rendező szervek tiszteletdíjait a debreceni fotóklubnak, a bajai „Duna” fotóklubnak, a kaposvári „Somogyi” fotó- és filmklubnak, a Magyar Néphadsereg Központi Klubja budapesti fotókörének és a váci „Duna-kanyar fotóklubnak ítélték oda. Ezenkívül kilenc egyéni szerző kapott díjat. (MTI) Gyulai néptáncosok a Pireneusokban Tegnap, augusztus 1-én utazott el a spanyolországi Jacába a gyulai Körös táncegyüttes 33 tagú csoportja a pireneusi néptáncfesztiválra. Jacában négy, a franciaországi Olorónban pedig öt alkalommal lépnek fel. Műsorukban a húszperces Magyar tájak című versenyprogramon kívül többek között szerepel még a Summás táncok, a Böjti karikázók, a Gyulai szvit és a Méhkeréki táncok című összeállításuk. Képünk az együttes utolsó, várszínházbeli próbáján készült . Fotó: Béla Ottó
