Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-18 / 194. szám
1977. augusztus 18., csütörtök o IgldiUMM Kincsünk és gondunk a termálvíz Csaknem húszezer lakás épült az első hét hónapban A hévíz három értéke Értéke a hévíznek az, hogy olyan vízről van szó, amely — a vízügyi törvényből idézünk — nem pótolható, nem helyettesíthető természeti kincs. A jelenleg feltárt hévízmennyiség 36 százalékát ivóvíznek használjuk. Ez tehát a hévíz első számú értéke. A második értéke ennél is fontosabb: a hévíz energiát jelent. Magyarországon olyan mennyiségű hévizet lehet feltárni, amire érdemes és szükséges egy 10—15 éves fejlesztési programot kidolgozni. Egy Szentesen létesített hévízkút például 1500— 1600 tonna olajnak megfelelő kalóriamennyiséget pótol, hoz a felszínre. A kút létesítési költsége mindössze 5—6 millió forint, tehát nem drágább, mint egy azonos teljesítményű olajkazáné. FOGYASZTÓT — A KÜTHOZ Igen, de a hévízenergiának hátránya is van. Ez a vízenergia nem szállítható, hiszen ha kihűl, elveszti hőenergiáját. Ezért a hévízenergia felhasználásánál a fogyasztót kell a kúthoz vinni, nem pedig az energiát a fogyasztóhoz. A hasznosítás egyik lehetőségét a mezőgazdaság kínálja. Hévízzel nagyszerűen lehet növényházakat, zöldségtermesztésre használt fóliatelepeket fűteni. A Hévizet fel lehet használni lakások fűtésére, melegvízellátásra. A mezőgazdaságban a hévizek hasznosításával rendkívüli módon nőhet a termelés, igen gazdaságos lehet áz élelmiszer- és zöldségexport. A hévíz üzemeltetése lényegesen olcsóbb az olaj- vagy széntüzelésű kazánokénál. Az Állami Tervbizottság előreláthatólag október végén tárgyalja ezt a témát és fogadja el az 1990-ig szóló fejlesztési tervet. Milyen előirányzatot tartalmaz a terv? Jelenleg 0,8 millió négyzetméter alapterületű hévízzel fűtött zöldségtermelő fóliateleppel rendelkezünk, a fejlesztési programidőszak végére eZ 4,4 millió négyzetméterre emelkedik. Ezenkívül a jelenleg 0,5 millió négyzetméter alap- területű geotermikus energiával fűtött növényházak száma annyira megnő, hogy területük eléri a 2,8 millió négyzetmétert. Jelenleg 3 lakás melegvíz-ellátása történik hévízzel, a program végére ez a szám 110 ezer lakásra növekszik. A program mintegy 90 ezer fővel kívánja növelni a gyógyfürdők befogadóképességét. A hévizek kitermelése és ilyen arányú felhasználása mintegy 360 ezer tonna olaj hőértékének felel meg. Az ország energiagondjait azonban a hévizekkel nem lehet megoldani. Mindössze 2—3 százalék az az energiamennyiség, amelyet jelenleg a hévizekből nyerünk. A HARMADIK ÉRTÉK A hévízkincs harmadik értéke a benne levő oldott sótartalom. Ásvány- és gyógyvizeink világhírűek. Magyar- országon 135 hévizes fürdő van. Hozzá kell tennünk, hogy nálunk csak a 35 foknál melegebb vizet minősítik hévíznek. Külföldön a 26 foknál melegebb vizeket már hévizeknek tekintik. Nálunk 2000 működő kút ad 26 foknál melegebb vizet, de ezek hozama elsősorban az ivóvízhálózatot táplálja. (Folytatjuk) Hermann István Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak az év első két hónapjáról készített gyors- jelentése szerint a tervezettnél is lendületesebben a múlt év azonos időszakához viszonyítva 8,4 százalékkal bővült a kivitelező építőipar termelése. A jubileumi versenyben a gépek kihasználásának, a munka körültekintőbb megszervezésének újabb tartalékait tárták fel az építkezések szocialista brigádjai, kollektívái. Több helyen a folyamatos munkarend megszervezésével hasznosították erőiket a korábbinál hatékonyabban. A versenyfelajánlások teljesítéséért kifejtett erőfeszítéseik eredménye, hogy a munka termelékenysége 9,8 százalékkal növekedett. A kivitelező építőipar kapacitásának legnagyobb volumenét kitevő ÉVM-válla- latok növelték a legdinamikusabban a termelést és a termelékenységet is, mégpedig 11,7, illetve 12,1 százalékkal. A tanácsi építőipari vállalatok 9, az építőipari szövetkezetek 5,7 százalékkal bővítették termelésüket. Az ágazat dolgozói hét hónap alatt összesen 19 918 lakást A békési Városi Tanács az újtelepi cigánylakosság élet- körülményeinek javítása céljából járdafelújításra és új gyalogjáró építésére összesen 120 ezer forintot fordított ebben az évben. A munkálatokat a tanács karbantartó brigádja a cigánylakosság széles körű bevonásával véadtak át, 1500-zal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A jubileumi versenyben elsősorban az ÉVM- vállalatok dolgozói, brigádjai jeleskedtek, akik 16 761 lakást építettek fel, 1651-gyel többet az egy évvel ezelőttinél. Ezzel együtt éves lakásátadási feladatuk 46 százalékát teljesítették, javították tehát a lakásátadások ütemességét, a tanácsi vállalatok és a termelőszövetkezeti közös vállalkozások építkezéseinek csak mintegy 30 százalékát váltották valóra, s így az év hátralevő hónapjaiban szükséges növelni erőfeszítéseiket, hogy maradéktalanul teljesítsék az előirányzatot, s ne torlódjanak a munkák az év utolsó hónapjaira. A kivitelező építőiparnak az év utolsó öt hónapjában még 29 082 otthon építését kell befejeznie, s ebből az ÉVM-vállalatoknak 19 700-at, az építőipari szövetkezeteknek pedig 5 200-at kell átadni. Az ágazat dolgozói jelenleg majdnem 57 000 lakást építenek az országban, s ezzel egyúttal megteremtik a jövő évi ütemesebb lakásátadások feltételeit. (MTI) gezte el. A Bihari, a Vadvirág és a Tanács utcákban épült betonjárdák szélessége 80 centiméter és teljes hossza 970 méter. A társadalmi munkában, amelyet Antoni Pál szervezett, negyvennyolcán vettek részt és összesen 770 munkaórát dolgoztak. Közműfejlesztés Békésen Egy nap Füzesgyarmaton A délelőtti nagy hőségben eléggé kihaltak Füzesgyarmat utcái. Inkább csak asz- szonyokat lehet látni, akik szatyorral a kezükben a boltokat járják. Mindenki igyekszik az árnyékba húzódni. Akinek pedig éppen a Vörös Csillag Tsz büféje felé visz az útja, szívesen betér oda egy pohár sörre vagy más hűsítő italra. KIÁLLÓ BETONVASAK Szőke István, a nagyközségi tanács elnöke elmélyedve dolgozik az irodájában. Hogy mi minden foglalkoztatja, azt aligha tudná elsorolni. De a legfontosabb feladatként a község-központjának a végleges kialakítását tartja, amiről így beszél: — Még 1972-ben lakótelep építése kezdődött el, amelyből egy 21 lakásos OTP-la- kóház valósult meg. Most egy 30 lakásos OTP-ház terve készül, aminek talán már az idén az alapjait is lerakják. öt négy lakásos társasházat szeretnének még építeni azoknak a pedagógusoknak és tsz-szakemberek- nek, akik inkább a városi emberek módjára akarják berendezni az életüket. — Mik azok a földből kiálló betonvasak? — Egy iparcikkáruház alapjait jelzik. Az építkezést öt évvel ezelőtt a volt füzesgyarmati ÁFÉSZ finanszírozta. Pénzügyi okok miatt azonban a folytatás elmaradt. Az ÁFÉSZ közben egyesült a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ-szel. Hogy mi lesz a földbe „temetett” jó pár százezer forinttal, ki tudja? A 70 személyes óvoda épülete viszont életveszélyessé vált. Emiatt szükségépületbe kerül az óvoda. Az átköltözés szeptember 1-re fejeződik be. Kellene azonban egy végleges óvoda, csak pénz nincs. — Illetve, ha a megyei tanácstól a költség felét megkapnánk, a többit a község társadalmának összefogásával előteremtenénk — jelenti ki Szőke István. KEDVESEK A KISZOLGÁLÓK Vigh Józsefné egy kosár- nyi üres üveggel lép be az ABC-áruházba. — Visszaváltja? — Igen. — Szívesen jár az áruházba ? — Nagyon jó ez a bolt, itt minden megvan, és kedvesek a kiszolgálók. A dicséretet Varga Lajos- né üzletvezető-helyettesnek menten továbbítom, amit örömmel vesz tudomásul és szerényen megjegyzi: — Igyekszünk beszerezni, amire szükség van. Egyébként az áruházban egy 16 tagú szocialista brigád dolgozik. — Milyenek a vásárlók? — fordulok Balogh Endréné kiszolgálónőhöz. — A vásárlók is kedvesek. Egyébként hadd hivatkozzam egy szólásmondásra: Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. „FERDINAND” A KEDVENCE A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet székházának a földszintjén egymás mellett helyezkedik el a tsz zöldség-, gyümölcsboltja, a tej- és süteményboltja, valamint a bisztrója. Nézzünk csak be a középsőbe, ahol éppen Tóth Istvánná a süteményekből válogat. Meg is találja, amit keres: a mazsolás túrós lepényt. — Finom, otthon sem tudnék jobbat készíteni — mondja. Ha reggel visz erre az útja, szívesen megiszik egy csupor tejet. Déltájban a friss sütemények csalják ide. Különösen a túrós lepény, a tepertős pogácsa és a kakaós tekercs. Szabó Lajosnénak, a textilbolt eladójának a „Ferdi- nánd” a kedvence, amiről kiderül, hogy az a kakaós tekercs. Diviki Péter üzletvezető joggal büszke a nagy forgalomra. — Reggel tömve van a bolt. Sokan térnek be 2-3 deci kávéra, kakaóra, tejre, eladunk 15-20 kanna friss, meleg tejet és nagyon sok süteményt. Alig győzzük a kiszolgálást. — Nem csalják el a szomszédos bisztrótól a vendégeket? — A világot aligha váltjuk meg. Ha egy asszony tejért küldi a férjét... Szóval van aki ide is, oda is betér. BÚZÁBÓL REKORDTERMÉS Kiss István, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet fő- agronómusa kissé fellélegzett a búza learatása után. Igaz ugyan, hogy 920 hektáron belvízkár miatt jelentős kiesés következett be, de 3960 hektáron kimagasló volt az eredmény. Hektáronként átlag 51 mázsa termett. — Kétezer-nyolcvanöt vagon búza... Rekord a szövetkezet életében. A felesleget már el is adtuk a Békés megyei Gabonaforgalmi és Feldolgozó Vállalatnak — mondja Kiss István. — Most mi foglalkoztatja? — Most? — kérdez vissza és kissé meglep a folytatás: — A sportpályát akarjuk felújítani és fejleszteni, nagyobbrészt társadalmi munkában. — Derék dolog, hogy afő- agronómus is szívügyének tartja a sportot — véleke- dek. — Futballmérkőzésre ugyan nem járok, bár valamikor én is rúgtam a bőrt, de azt tudomásul kell venni, hogy a sportolás, testedzés feltételeinek a megteremtése roppant fontos feladat. Ebben teljesen egyetértünk. Sportoljanak kicsik és nagyok. Legyenek életerősek, akkor a munkájuk is eredményesebbé válik. MIÉRT JÁRMÜKÉSZÍTÖ? Az idősebbek emlékezetében a hintógyártás szinte elválaszthatatlanul kapcsolódik Füzesgyarmathoz. Ennek a munkának valamikor kiváló idős szakemberei voltak a járműkészítő és javító szövetkezetben. Ma is készül évente néhány hintó fogatversenyekre (exportra is) kuriózumként. Ami kikerül a szövetkezetből, az kifogástalan. Olyan, mint a régi volt. A fiatalok megtanulták az öregektől, s ha kell, csinálják. Ám a szövetkezet az évek során sok más termék gyártására is áttért. Készül egyebek között fénycsőarmatúra, hegesztőgép, transzformátor, elektromos vezérlő berendezéshez vázszerkezet, hústőke és esztergályozott fatömegcikk. Mindezekből értékben 50 millió forintnál is több évente. A néhány hintó ára pedig 500 ezer forintot sem tesz ki. Minderről Szegedi Sándor, a szövetkezet elnöke tájékoztat, s meg is kérdezem tőle: — Akkor a járműkészítő és -javító szövetkezet elnevezés csak hagyomány? — Igen. Elég hosszadalmas eljárás lenne a névváltoztatás, de előbb-utóbb arra is sor kerül. Pásztor Béla Autóbörze Budapesten Így nyár derekán mintegy 800-an gyűlnek össze vasárnaponként a kőbányai BNV területének parkolójában. A nagyváros falusi képet ölt. Régi vásárok, vurslik, búcsúk hangulata kísért. Alkalmi pecsenyesütők, lottóárusok, mézeskalácsosok, ajándék- és kegytárgyárusok hada lepi el a terepet. Érdeklődők ezrei nyüzsögnek az eladótéren a mindenfajta színű, évjáratú és márkájú kocsik között. Itt mindenki talál kedvére való járgányt, 8 ezerért vagy éppen 400 ezerért is. Isztambuli bazárokban sem alkudoznak talán ilyen szenvedélyesen. Akinek egy óra alatt nem kelt el az áruja, annak később sem fog. Ez az ország legolcsóbb börzéje, az itteni árak meghatározók, de legalábbis erősen befolyásolják az árfolyamot. A négy-ötévesnél idősebb kocsikat szinte senki sem keresi, a nyugati márkájúak közül az 1-2 éveseknek van keletjük. Üj Trabantot és Wartburgot csak elvétve látni, 15-17 ezer felárral. Feltűnt, hogy 5-6 kétnapos 126-os kis Polskit árusítónak egyik esetben sem volt saját nevén az autója. Amolyan ügyeskedők ezek, akik rokonok, ismerősök nevén több kocsira fizetnek elő, majd 30—50 kilométerrel, no meg tíz-tizenkétezer felárral adnak túl a portékán. Hiába, amíg hiánycikkek vannak, addig visszaélések is lesznek. Déltájban 40 fokos hőségben ki autóval, ki pénzzel, ki élményekkel gazdagabban indul hazafelé. Az extra igények kielégítésére is lehetőség van Öreg autóban fiatal lányka A legkeresettebb nyugati kis autó, a VW Golf Kép, szöveg: Martin Gábor
