Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-18 / 194. szám
I I 1977. augusztus 18., csütörtök rcra'jUMTd SZERKESSZEN VELÜNK! Hol a telefon? * Néhány hónapja eltűnt a békéscsabai Kulich Gyula-lakótelep egyetlen köztéri telefonja. Feltételezés szerint a kevéssé praktikus tantuszos készüléket forintosra cserélik ki. Csakhogy sokat várat magára az a fránya új telefon! Vajon nem maradhatott volna a cseréig a régi a helyén? Válasz a „Hajmeresztő” számlára IOGÍSZUNK VÁLASZOL 1977. augusztus 11-én a Népújságban megjelent „Hajmeresztő számla” című Fabó György által irt levélre az alábbi választ kaptuk. „Szövetkezetünkhöz 1977. május 2-án Fabó György Békésszentandrás, Szabadság út 11. szám alatti lakos behozta a nem tulajdonát képező, Gazsó Mária békés- szentandrási lakos gépkocsiját, mivel arról a rendőrség rossz műszaki állapotára való tekintettel levette a rendszámot. Kérte, hogy javítsuk meg lehetőleg a lehető legolcsóbban, igaz, hogy 12 ezer forintot ajánlott és írt a megrendelésre a kocsi műszaki vizsgára való elkészítésére. Mi tájékoztattuk, hogy csak a kocsi teljes szétszedése után tudjuk közölni az árat, mivel olyan rossz állapotban van, hogy igy nem lehetett megközelítőleg sem javítási költséget mondani. Több mint tízéves 600- as Trabant Limusine-ról volt szó. Két hét múlva a kocsi szét volt szedve és megállapítottuk közösen, hogy‘a karosszériáját javíta- tani egyáltalán nem lehet, annyira le van rozsdásodva és új karosszéria kell. Ennek az árát is közöltük, körülbelül 20 ezer forintba kerül egy új karosszéria. Ennek alapján módosította, igaz hogy már csak szóban a rendelést, és ugyanakkor a KPM-hez is fordult átépítési engedélyért, amit meg is kapott. Tehát ez is bizonyítja, hogy 12 ezer forint javítási költséggel nem lehet egy 20 ezer forintos karosszériát beépíteni. Ezután folyamatosan járt be a szervizbe és végigkísérte a javítás menetét. Meggyőződött, hogy a szétszedett kocsiban rossz, elrozsdált alkatrészek vannak, s azokat az új alvázzal összeépíteni nem lehet. Mindig kérte meA békéscsabai vásárcsarnok látogatói, vásárlói közül többen fordultak szerkesztőségünkhöz a következő kérdéssel. A vásárcsanokban a MÉK hentesboltja nagyszerű árukínálattal rendelkezik, az ott dolgozó fiatalemberek udvariasak, gyorsak, szolgálatkészek. Sajnos azonban azoknet közben, hogy azokat cseréljük ki és tegyünk' helyette újakat. Tájékozódott állandóan a beépített alkatrészek árairól, amit Csípés János szervizvezető-helyettes és Kiss Elek művezető közölt vele. Menet közben már felhívták a figyelmét arra, hogy a kocsi nagyon sokba fog kerülni, nagyon sok az anyagfelhasználás, de akkor még körülbelül csak 35 ezer forintot tett ki a javítási költség. Majd legközelebbi alkalommal újra jött, s akkor további megrendelést adott öt új gumira, egy új akkumulátorra, egy új kilométerórára és kérte azoknak is a beszerelését, továbbá kérte: a motort is teljesen újítsuk fel. Akkor közölték vele, hogy a javítási költség több mint 40 ezer forintot tesz ki, tekintettel a nagy számú alkatrész-felhasználásra. Igaz, hogy ezért egy teljesen új alkatrészből összeszerelt Kombi típusú Trabant személygépkocsi lett elkészítve. Amikor a kocsi elkészült, a műszaki vizsga megtörtént, közölték vele a számla végösszegét, amely 41 ezer 357 forintot tesz ki, ő nem is tiltakozott a számla összege ellen, sőt a kocsi minőségével meg volt elégedve és kérte a szerviz vezetőjét, hogy 25 ezer forintot befizethessen, a többit pedig havi részletben kívánja törleszteni. A szerviz vezetője közölte vele, hogy ő hitelt nem tud adni, forduljon az OTP-hez, mivel erre lehetőség van. Ezután bement az OTP-hez, ott nem tudta elintézni. A kocsi javítását drágállta és különböző ajánlatokat tett két levélben is, szóban is szövetkezetünknek. Ajánlatai nem voltak elfogadhatóak. Székely László, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet elnöke nak a vásárlóknak igényeit nem tudják kielégíteni, akik darált húst akarnak venni. Hogy miért? Azért, mert a hentesüzletnek nincs húsdarálója. Eddig még az üzemeltető vállalat nem szerzett be ilyet. Olvasóink kérdése, hogy mikor szerelik fel a hentesüzletet darálóval? „Bírálatukat elfogadjuk” Lapunk július 21-i számában, a „Szerkesszen velünk” rovatban „Nem maradhat így” címmel jelent meg egy fénykép a Magyar Hirdető egyik világító oszlopáról. A bírálatra a Magyar Hirdető Békés megyei központja a következőket válaszolta: „A közölt kép egy megrongált világító oszlopot ábrázol, amely Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján található, az 1919-esek tere előtt, a MÁV-állomással szemben. Állapota vandalizmus következménye, rendbe hozása természetesen a mi feladatunk. Ez azonban a bírálat közzétételekor már folyamatban volt. Ezzel együtt az is, hogy reklámfestését felújítjuk. Berendezéseink rendbe hozását hátráltatja, hogy rendkívül nehéz kivitelezőt találni. Nem kevesebb gond a jó plakátragasztás sem. Békéscsabán azonban sikerült elérnünk, különösen a városközpontban, hogy a korábbival ellentétben nemcsak javult, hanem kifogástalan is lett a ragasztás. Bírálatukat elfogadjuk, és a jövőben ennek szellemében gondoskodunk arról, hogy munkánkkal ne rontsuk, hanem elősegítsük a megye- központ városképének kialakítását.” „Esernyőt az étlap mellé!” címmel D. G. gyomai olvasónk arról írt levelet, hogy Gyomán a Mező Imre-lakó- telepi ABC-áruház és a vele egybeépült bisztró beázik. A napokban kaptunk választ a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ-tői. „A levélírónak igaza van. A tetőbeázások nagyban zavarják az üzletházban az eladást, vásárlást, s a bisztróban a vendégek szórakozását. Szövetkezetünknek olyan sérelmes ez az állapot, mint a panaszosnak. A beázások a tetőszigetelés hibáira vezethetők vissza. A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat a kivitelezés során olyan hibát követett A pincér ráér A Volán 8-as számú Vállalatánál dolgozom jegykezelőként — kezdi levelét Czif- ra Tibor, majd így folytatja: „A járatok közötti szünetek nem mindig a lakóhelyen vannak. Így az embernek gyakran vendéglőben kell étkeznie. Nagyon sok vendéglőben, étteremben megfordultam már, de olyan állapotokkal, mint Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai vendéglőjében, sehol sem találkoztam. A Kun- ágota—Battonya között közlekedő autóbuszon teljesítettem szolgálatot július 15-én, 12.10 órakor ültem le egy asztalhoz a vendéglőben. Körülbelül 2-3 perc alatt felvették a rendelésemet és a felszolgáló térült-fordult, elém tette a levest. Sajnos ezután mintegy 3ü percet kellett várnom egy . adag rántott szeletre, holott más étteremben ez sohasem fordult elő. Nem mintha egy fél óra olyan nagy idő lenne, de ha mi bármelyik buszjárattal fél órát késnénk, akkor végig kellene hallgatnunk az utasok reklamációját. És jogosan! Hozzá kell tennem, hogy a vendéglőben nem volt csúcsforgalom. Mivel a járatunkkal indulni kellett, meg sem kóstolhattam a rántott szeletet.” el, amit ilyen típusú tető- szerkezetnél egyrészt nehéz felfedezni, másrészt javítani is nehéz. A DÉLÉP többször újra szigetelte a tetőt, de sajnos nem járt eredménynyel. Szövetkezetünk a bírósághoz fordult, hogy szakértői vélemény alapján a tető újraszigetelését rendeljék el. tie mint korábban bebizonyosodott, a szigetelés ilyen módon javíthatatlan. Újfajta műszaki megoldás és gondosabb kivitelezés kell ahhoz, hogy megszűnjenek a beázások. A javítást a DÉLÉP költségére a békéscsabai ÁFÉSZ újkígyósi fedélüzeme elvállalta. Az ígéret szerint a munkát augusztus végére befejezik.” T. Gábor, Elek: Az a biztosított, aki háztartásában két vagy több gyermekről gondoskodik, családi pótlékra jogosult. Egy gyermek után is jár családi pótlék, de csak egyedülállók esetében, illetve akkor, ha a gyermek tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos. Nem jár viszont családi pótlék az árvaellátásban részesülő, a harmadéves szakmunkástanuló, továbbá a térítés nélkül intézetben nevelőotthonban, csecsemő- vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek után. Az egyedülállók azonban árvaellátásban részesülő gyermekük után is kapnak családi pótlékot. Ennek azonban minden esetben az a feltétele, hogy az igénylő biztosított legyen. A családi pótlék ugyanis csak arra a hónapra jár, amelyben a dolgozó legalább 21 napot biztosításban töltött. Ám munkaviszony vagy ipari szövetkezeti tagság alapján a társadalombiztosításban töltött időt csak arra a hónapra veszik figyelembe, amelyben a családi pótlékot igénylő a megállapodás szerinti A kisgazdaságok, az egyéni termelők árutermelésére a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában is szükség van. Ezeknek a gazdaságoknak igen jelentős, szerepük van a mezőgazdaságban, elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztésben, továbbá az állattenyésztésben. A kisgazdaságok árutermeléséhez a hitelek révén sok segítséget ad az OTP. A hitelnyújtás kiterjed mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés valamennyi területére, így többek között a zöldség- és gyümölcstermesztésre, állat, kisállat, állattáp, takarmány beszerzésére, a háztáji gazdasághoz szükséges gépek vásárlására, gazdasági épületek felújítására, korszerűsítésére, istálló, ól, kaptár építésére. A takarékpénztár minden olyan személynek — akár bérből él, akár nyugdíjas vagy egyéni gazdálkodó — kölcsönt nyújt, aki mezőgazdasági művelésre alkalmas földterülettel (háztáji, kert, udvar, bérlet) rendelkezik és ezen akár saját fogyasztásra, akár értékesítésre termel valamit. A kölcsön összege általános célra 15 ezer forint. Mezőgazdasági kisgépvásárlásra további 25 ezer forint vehető igénybe. Ilyen hitelt legföljebb öt évre adhat az OTP nyolcszázalékos kamatra. A törlesztési részleteket általában havonta kell fizetni, de a takarékpénztár azzal is segíti a termelőket, hogy indokolt esetben hozzájárul a részleteknek negyedévi, félévi, esetleg évenkénti fizetéséhez is. Lehetőség van a kedvezményesebb feltételű kölcsönök nyújtására is. Ha a kölcsönigénylők mezőgazdasági nagyüzemmel vagy felvásárló vállalattal termelési vagy értékesítési szerződést kötnek, hitelcélonként 25 ezer, összesen pedig 50 ezer forint kölcsön engedélyezhető ötéves lejáratra ugyancsak évi nyolcszázalékos kamat mellett. Szarvasmarha-tenyészállat vásárlása esetén — ha az állattenyésztési felügyelőségtől vagy az állatforgairru vállalattól vásárolja a kölcsönigénylő — 50 ezer forint vehető igénybe. Istálló vagy egyéb gazdasági épület építésére vagy korszerűsítésére további 25 ezer forint engedélyezhető. A kölcsön lejárata itt is maximálisan öt év és a kamat nyolc százalék. Ha a kölcsönigénylő legalább 400 négyszögöl földterületet kíván bogyós, csonthéjas nyári gyümölcscsel betelepíteni, ehhez ugyancsak 25 ezer forint vagy tényleges munkaideje a munkakörére jogszabályban meghatározott teljes munkaidő felét elérte. Akinek munkaidejét megállapítani nem lehet, valamint a bedolgozó 21 napi biztosításban töltött idő esetén is csak arra a hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben a keresete az 500 forintot, illetve a napi 20 forintot eléri. A biztosítással járó több jogviszony esetén a keresetet egybe kell számítani. Arra a hónapra, amelyben azért nem volt keresete a dolgozónak, mert igazoltan nem végzett munkát, a családi pótlék akkor is jár, ha a munkában nem töltött idő kezdetének a hónapjában vagy a megelőző hónapban a családi pótlékra jogot adó időt megszerezte. Ha a gyermek olyan különélő szülő háztartásában van, aki családi pótlékra nem jogosult, a családi pótlékot a másik szülő jogán kell megállapítani. Többeknek: A 102.936/1977. számú MÁV-közlemény a nyugdíjasok utazási kedvezményeinek rendszeresítéséről szól. (dr. Serédi) kölcsönt vehet igénybe. A kölcsön lejárta a termőre fordulás figyelembevételével 10 évig terjedhet. További kedvezményt ad az OTP azzal, hogy a törlesztés csak a termőre fordulás évétől kezdődik, s addig csak az évi kamatot kell fizetni. Ennek a kölcsönnek a kamata évi hat százalék. A növénytermesztésen belül a különböző palánták beszerzése, a fóliás termeléshez fóliasátor beruházására, a különféle gyümölcsfajták közvetlen telepítési költségeire és a műveléshez szükséges kisgépek, szerszámok, növényvédő szerek megvásárlására vehető fel hitel. Az állattenyésztéssel foglalkozóknak szarvasmarha, sertés, nyúl, baromfi, méh, húsgalamb, juh stb. megvásárlására és a tenyésztéshez és tartáshoz szükséges tápok, etetők, itatók, melegítő berendezések, ketrecek, gépi felszerelések és állategészségügyi felszerelések beszerzéséhez vehető igénybe kölcsön. Abban az esetben, ha valaki állattenyésztéssel is, növénytermesztéssel is kíván foglalkozni, illetőleg ha ezeken belül különböző célt akar megvalósítani, lehetősége van többféle kölcsön igénybevételére, azonban az együttes kölcsönösszeg általában nem lehet több a maximálisan engedélyezhető kölcsönhatárnál. Ezekkel a kölcsönökkel a takarékpénztár elsősorban a kisárutermelőket támogatja, de végső soron segíti a nép- gazdasági célok megvalósítását is. Kétszeresen is indokolt tehát, hogy figyelemmel kísérje a hitel rendeltetés- szerű felhasználását. Mind az állattenyésztés, mind a növénytermelés igen munka- igényes, a munka pedig érték: ezért a kölcsönigénylő által elvégzett minden munkát saját anyagi erejeként veszi az OTP figyelembe. Erről az ügyfeleket tájékoztatja már a kölcsönkérelmek átvételekor, felhívja ügyfeleinek a figyelmét arra is, hogy a kölcsönnel kapcsolatos vásárlásaikat lehetőleg állami szerveknél bonyolítsák le. Szabad ugyan magánszemélytől is vásárolniuk, azonban ezeken a számlákon föl kell tüntetni az eladó személyi igazolványának a számát és a pontos lakcímét is. A kölcsönök felhasználását 10 ezer forinton felül számlákkal kell igazolni. Nagyobb beruházást joga van a takarékpénztárnak a helyszínen ellenőrizni. Amíg nem késő Már egy éve, hogy Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja 50. szám alatti szövetkezeti ház folyosóján eltört az üveg — kezdi levelét az egyik békéscsabai olvasónk. Az ott lakók már többször szóltak a házkezelőségnek, hogy cseréljék ki az üveget. Azt a választ kapták, hogy az nagyon nagy munka. Am ha nekidül valaki az üvegnek, könnyen kihull. A folyosón néha gyerekek játszadoznak. Attól tartunk, hogy majd csak akkor javítják ki, ha baleset történik. Jobb volna megelőzni, amíg nem késő Hiányzik a húsdaráló Kijavítják a tetőt MIT MOND A JOGSZABÁLY? A mezőgazdasági termelési kölcsönökről
