Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
1977. Július 12., kedd A békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskola tanulóinak még nem kezdődött el a vakáció. A diákok az iskola területén és a megye különböző munkahelyein töltik kötelező gyakorlatukat. A négyhetes összefüggő termelési gyakorlat komoly munkát és figyelmet követel a diákoktól. Képünkön egy régi autót szerelnek Fotó: Gál Edit ipari vásár Bezárt a pécsi Tíz mozgalmas nap után vasárnap bezárta kapuit a 6. pécsi ipari vásár. Czente Gyula, a megyei város tanácselnöke átadta a látogatók szavazata alapján odaítélt tíz közönségdíjat, a Zsolnay Gyárban készült eozin vázákat. Harminc kiállító oklevelet kapott sikeres részvételéért. Az előző pécsi ipari vásáron 157, a njostanin 236 kiállító szerepelt. A látogatók száma a múltban hatvanezer alatt maradt, most több mint kilencvenezren tekintették meg az ipari seregszemlét. Hazai partnerek 190 millió forint értékű áru szállítására írtak alá szerződést. A jugoszláv kiállítókkal létrejött áruforgalmi egyezmény értéke 960 000 dollár. Az NSZK- ban értékesítendő termékek értéke 150 000 márka. Legközelebb 1979-ben rendeznek ipari vásárt Pécsett. filigény és □ a csupán egyedi eset lenne, nem írnánk róla. Sajnos napjainkban is olyan anakronisztikus jelenségeknek vagyunk tanúi, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Sokan hosszú esztendők fáradságos munkájával gyönyörű házat építenek, de a pazarul berendezett lakást nem használják. Konyhában és egyéb mellékhelyiségekben szorong az egész család. A fürdőszoba helyett „sufniban” tisztálkodnak, mert minden, ami ragyog — szerintük — mutogatásra való. Akadnak olyanok, akik autójukat csak takarmányszállításra használják. Eszükbe sem jut, hogy családjukat elvigyék kirándulni. Egy másik furcsaság: Tetemes költséggel villák, nyaralók épülnek, amelyeket azután nagy haszonnal üdülőknek adnak ki. A tulajdonos viszont egyetlen napot sem tölt a telkén. Kétségtelen, emögött pénzéhség és nyerészkedés húzódik meg. Milyen emberek azok, kiknek a javak halmozásán kívül más igényük nincs? Talán fel sem merül tudatukban, hogy ennél szebben és tartalmasabban is lehetne élni. Mikor jutunk el oda, hogy ezek az emberek Is szükségét érezzék a szellemi-erkölcsi gazdagodásnak; hogy szűk környezetükből kiindulva közelebbről is megismerkedjenek a világgal. Azok, akik szinte „inuk szakadtáig” dolgoznak kertjükben vagy házuk táján, gyakran a munkahelyükön pihenik ki magukat. A harácsolás esetenként pocsékolással is párosul. Amikor egyesek giccses holmikra vagy hivalkodóan fényűző berendezésekre költik el pénzüket. A „kivagyiság” felszíni csillogtatásával tulajdonképpen szűklátókörűsépénzéhség güket, tudatlanságukat igyekeznek elpalástolni. Ez a fajta viselkedésmód azért is kártékony, mert a környezetükben élő rokonaikat, ismerőseiket is belehajszolhatják a költekezésbe. Az ilyen családokban nevelkedő gyerekek jellemében a fennhéjázás torzulásokat idézhet elő. A „pénzt szerezni bármi áron” tudata gátlástalansághoz, sőt néha bűntettekhez is vezet. Olyan nagy energiát és oly sok időt vesztegetnek el, amelyet más, hasznosabb — erkölcsi és szellemi felemelkedésüket szolgáló — tevékenységre is fordíthatnának. „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród éri” Ebben a mondásban van némi igazság, mert aki, például fizikai erejét meghaladó feladatokra vállalkozik, könnyen idő előtt megrokkan és ezzel tönkreteszi önmagát és családját. Milyen emberekké válnak azok a gyerekek, akiknek nevelését szüleik a pénz utáni kíméletlen hajszában elhanyagolják? Álljon itt erre egyetlen példa, melyről a Valóság 1974/4. számában olvashatunk: Egy szőlősgazda lánya szociális segélyt kért és kapott az egyetemi KISZ- szervezettől, mert nem volt télikabátja. Szüleinek ugyanakkor négy (!) háza volt a faluban. E ! öncélú felhalmozás, a pénzéhség a valódi igényeket áligényekké atja. Azon kell gondolkoznunk, hogyan magyarázzuk meg ezeknek az embereknek: a szentélyként tisztelt „tiszta szobát” lakni kell; a kertjüktől az istállókig csalamádét fuvarozó autókat az ország megismerésére is fel lehet használni; a nyaralókban a tulajdonos és annak családja is pihenhet időnként... B. I. Növényvédelem júliusban A tavaszi szeszélyes időjárás sok kárt okozott az idei termésben, de ennek ellenére a gyümölcsfák védelmét nem szabad elhanyagolni. Almagyümölcsösben, nyár közepén; négy károsító ellen kell védekeznünk. Ezek a liszharmat, a varasodás, az almamoly és a kaliforniai pajzstetű. Leghelyesebb kombinált permetezést alkalmaznunk. A lisztharmat ellen Karathane 0,1 százalékot vagy Fundazol 50 WP, esetleg Kumulus S 0,3 százalékot használjunk. Varasodás ellen: Dithane M—45 0,2 százalékot vagy Orthocid 0,2 —0,3 százalékot. Az almamoly és a kaliforniai pajzstetű ellen: Satox 20 WSC 0,4 százalékot vagy Unitron 40 EC 0,2 százalékot. Ameny- nyiben atkákat is észlelünk, akkor Bi—58 EC 0,2 százalékkal is permetezzünk. A kombinált védekezést ajánlatos 10 naponként megismételni. Nagyon meghálálják a gyümölcsfák, ha a 'szerekhez még 0,2 százalékos Wuxál lombtrágyát is keverünk. Az almamolyfogó övék cseréjéről se feledkezzünk meg, mert az almamplyok elleni védekezésnek egyik igen hatásos eszköze. A növényvédő szerek megválasztásakor figyelembe kell venni a gyümölcsök érési idejét, hogy az élelmezésügyi rendelkezésben előírt várakozási időt be tudjuk tartani. A körtefák permetezéséhez, az almafákon is alkalmazott növényvédő szereket használjuk, csak a körtemoly rajzása miatt ajánlatos még a permetlébe Galec- ron 50 EC 0,15 százalékot is tenni. Az őszibarackfákat szintén sok károsító ellen kell védelmezni. Ebben az időszakban pusztít a keleti gyümölcsmoly harmadik nemzedéke, a barackmoly, a hamvas és fekete levéltetvek, a szilvapajzstetű lárvája, a takácsatkák, valamint a moní- lia és a liszharmat. A július végén érő fajtákat Orthocid 0,2 százalék vagy Dithane M —45 0,2 százalék plusz Thio- vit 0,3 százalék plusz Bi—58 EC 0,1 százalék vagy Sevin 85 WP 0,2 százalék szerkombinációval permetezzük. Az augusztus közepétől érő fajtákat Sevin 85 WP 0,2 százalék vagy Bi—58 EC 0,1 százalék, esetleg Satox 20 WSC 0,4 százalékos szerekkel permetezzük. Kajszifáinknál már szüretelünk, fontos feladat ilyenkor a fákon levő moníliával fertőzött gyümölcsök összegyűjtése és megsemmisítése. Késői érésű fajtáknál, ha monília vagy keleti gyümölcsmoly fertőzését észlelünk, akkor Orthocid 0,2 százalék plusz Unifosz 50 EC 0,1 százalékkal permetezzünk. A cseresznye és meggy szüretelése már befejeződött. A fák védelmét azonban továbbra is folytatni kell. Fő károsítók: a kaliforniai pajzstetű, a kérégmoly, a füstös szárnyú levéldarázs és a cilindrospóriumos levélfoltosság. Áztatásszerűen permetezzünk, vagyis úgy, hogy a vegyszerek a levél mindkét oldalát érjék. Javasolt szerek: Safidon 40 WP 0,25 százalék, Bi—58 0,1 százalék plusz Dithane M—45 0,2 százalék, Fundazol 50 WP 0,08 százalék. A szőlőgyümölcsösben is sok a tennivaló. Komoly veszélyt jelent a peronoszpóra és a lisztharmat. (Hegyvidéki kertekben az orbánc is!) A szőlőperonoszpóra — sajnos — nem gyógyítható. Csakis a megelőző védekezésre számíthatunk. Május közepétől. egészen őszig pusztít tehát 8—10 naponként szükséges permetezni. Védekezésre réztartalmú, szerves hatóanyagú szereket használjunk. Nagyon fontos azonban, hogy a szüret várható időpontja előtt három héttel szabad utoljára — gombaölő szerrel — permetezni. A lisztharmat elleni védekezésre kéntartalmú szereket használjunk. Kalocsay Klári BÉTERV Tervező: a Hajdanán úgy kezdődött egy-egy építkezés, hogy a gazda, az építtető lépett néhányat, s ahol megállt, bejelölte a sarok helyét. Aztán derékszögben elfordult, megint lépett egypárat, s ahol újból megállt, odáig tartott a felhúzandó fal. Ma már ez — a rossz nyelvek szerint is — csak kevés helyen van így. Kevés helyen, meg a viccekben. És néha talán az építészek, tervezők rémálmaiban, ők tudják ugyanis legjobban, mennyi minden kell egy-egy épület — méghozzá nem akármUyen, hanem cél- és rendeltetésszerű, mutatós, szép épület — megvalósításához. Terv kell hozzá. De milyen legyen a terv, hányféle igényt kell kielégítenie? Körösfalvi Pál, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatója ekképp részletezi a tervező munkáját: — Ismerni kell hozzá nemcsak a beruházó igényét, pénzügyi lehetőségeit, hanem azt is, hogy a kivitelező mit, hogyan tud megoldani, milyen felkészültségű. Ismerni kell azután az épületek létrehozására — ha ipari létesítmény, akkor üzemeltetésére — vonatkozó hatósági és szabványelőírásokat. De a tervezőnek még jó anyagismerettel, kitűnő szépérzékkel, formaérzékkel is kell rendelkeznie; csak így tud tetszetősét alkotni, és beilleszteni az új épületet egy már meglevő összképbe, térbe, együttesbe. S végül, de nem utolsósorban: precíz műszaki, statikai ismeretekre van szüksége... — Köznapian szólva: hogy az épület ne dőljön össze... — ... és ötven, száz évig vagy tovább is állja az idő próbáját... Ebben az ötéves tórvben nem kevesebb mint hét és fél milliárd forint értékű új üzemcsarnok, lakóház és intézmény épül fel megyénkben, ebből az idén összesen másfél milliárd forint értékű házat, épületet kell megtervezni. Ennek csaknem az egyharmadát (900 millió) a BÉTERV munkái teszik ki; a fennmaradó hányadon az AGROBER (mezőgazdasági épületek) és a Beruházási Vállalat (kisebb létesítmények, tervátültetések) osztozik. Országosan is jelentős létesítmények — üveggyár, húskombinát — tervezésében megyén kívüli szakemberek is közreműködnek. Ennél több megvalósításra nincs is lehetőség, miért látszik akkor mégis úgy, hogy kicsi a tervezői kapacitás megyénkben? — Mindenekelőtt azért — hangzik a válasz —, mert néhány beruházó abban az esetben is terveket készíttet, ha nincs meg hozzá a fedezete, és egyhamar- nem is tudja az építést megkezdeni. Sajnos, még mindig’túl sok ilyen tervet kell elkészítenünk, s ez azért is rossz, ká- r.os, mert .a műszaki megoldások 2-3 éven belül elavulnak, így később az épület nemcsak hogy nem megfelelő színvonalon valósul meg, hanem a tervmódosítások, árváltozások miatt újra kell tervezni sok-sok részletet, nem is beszélve a kivitelezés problémáiról... — Csak emiatt lassú a tervezés? — Az elmondottakból kitűnt, hogy 8—10 szakember hónapokig tartó alapos munkája, együttműködése kell ahhoz, hogy egyáltalán elfogadható terv szülessen. Ezért egy közepes munka nem is készülhet el 8-10 hónapnál hamarabb, tervezőink munkája egy évre előre be van ütemezve. Mégsem emiatt tűnik lassúnak a tervezés, hanem azért, mert temérdek idő vész el a pontatlanul megfogalmazott beruházói igények tisztázásával. Hasznos lenne, ha a beruházók minél pontosabban megfogalmaznák, körülírnák — ha nem is feltétlenül szakszerűen —, mit is akarnak... 1961-ben mintegy három és fél millió forint tervezői díjnak megfelelő munkát készítettek el a vállalat mérnökei. Ha elmondjuk, hogy az idei hasonló érték csaknem 29 millió, kiderül, hogy a legutóbbi tízegynéhány évben termelésük a tízszeresére növekedett. Többen mégis azt kérdik: nem kellene-ea tervezői kapacitást — esetleg új tervezőirodával is — bővíteni? Nos, minden ésszerű érv amellett szól, hogy a meglevő irodák fejlesztése ugyan mindenképpen indokolt, de egy esetleges újabb tervezőegység létrehozása nem célravezető, mert az amúgy sem kellően koncentrált szellemi erők szétforgá- csolását jelenti, hiszen csak a meglevők átcsoportosításával válna lehetségessé. — Igaz-e, hogy a tervezőknek érdekük drágábban tervezni, mert ezután arányosan növekszik a tervezési díj? — A kivitelezés árával nem nő a tervek ára, sőt, fordított az összefüggés. A tervezőknek tehát a legkevésbé sem érdekük költségesebb megoldást választani az olcsóbb helyett. Az viszont tény, hogy az építési költségek esetenként emelkednek és a tervező szándékát nagyon is meghatározzák az ipar nyújtotta lehetőségek. Lássuk, min dolgoznak az idén! Elkészítették a harisnyagyár szeghalmi üzeme első épületeinek, a konzervgyári új tésztaüzemnek és a Kner Nyomda új dobozüzemének terveit, dolgoznak a HAFE Berényi úti központjának, a téglaipari vállalat új alagútkemencéjének és néhány üzemi szociális létesítménynek a dokumentációin. Az idén véglegesen kialakult munkájuk nyomán a csabai József Attila-lakóte- lep beépítési és rendezési terve. Összesen 3600 lakás lesz itt 1980-ig, s nem hiányoznak majd a megfelelő óvodák, iskolák, egyéb köz- intézmények és a szükséges üzlethálózat sem. Fokozatosan, mindinkább kialakul — nagyrészt szintén a BÉTERV gondozásában — a megye- székhely új városképe is. Már a Jókai utca környékén megépülő új városmag kialakítása előtt — ezt 1980-ig megkezdik — az átépítendő részek kivételével végleges formát kap a Tanácsköztársaság útja, már készül a tanulmányterv a Kossuth tér és a Hunyadi tér közti épülettömb kereskedelmi és vendéglátóipari központtá, illetőleg a Gyulai út—Thurzó út- ca—Berzsenyi utca közti terület lakó-, illetőleg kereskedelmi körzetté való átépítésére, s például Békéscsabára, Orosházára és Szarvasra összesen 600 lakás tervét is elkészítik még ebben az évben. Varga János A Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézetben évente csaknem ötezer új terméket vizsgálnak meg, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerül. Képünkön a DBG által gyártott új kazettás magnetofont vizsgálják. (MTI-fotó, Balaton József felvételei — KS)
