Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
1977. július 12„ kedd HZHllUKfiltj Űj lakótelep Gyomén Fotó: Gál Edit Több beutaló 763 millió új férőhelyre Mire kérhető kereskedőengedély? Az alábbiakban közöljük, hogy a július 1-én hatályba lépett új rendelet szerint az elsőfokú hatóság melyik szakmákban adhat ki magánkereskedői igazolványt: magánkereskedés, virág és művirág, díszállat, vegyeskereskedés, fűszer és csemege, dohányáru, zöldség és gyümölcs (sült gesztenye, sült tök, pattogatott és főtt kukorica, valamint savanyúság), tej és tejtermék, cukorka, élő baromfi, vágott baromfi, hal, tüzelőanyag és tüzelőolaj, építőanyag- és mészkereskedés, mezőgazda- sági szeszáru, rövidáru, bazáráru, kézimunka, cipőkellék, kárpitoskellék, kalapkellék, drogéria, illatszer és háztartási cikk, üveg- és porcelánáru, cserépedény, barkácsoló kereskedés, bélkereskedés, ajándéktárgy, papír és írószer, bélyeg, játékáru, sportáru és sport- horgászati cikkek, penzió, kifőzés, kávémérés, falatozó (büfé), halsütés, pecsenyesütő, grillsütés, lángossütés, rétessütés, tej ivó, kerékpármegőrzés, kerékpárkölcsönzés, csónakkölcsönzés, ruhakölcsönzés és mutatványos tevékenység. Százezrek élvezik idei nyári szabadságukat, örülnek a gondtalan heteknek a vizeknél, a hegyekben, de a SZOT- ban már a jövő évi üdültetést készítik elő. A SZOT elnöksége az elmúlt héten jóváhagyta az 1978. évi üdültetés kerettervét Szakszervezeti kedvezményes üdültetésben az idei 372 ezer 200 helyett, valamint a felújított lillafüredi üdülő belépésével már 381 ezer 500- an, tehát 9330-cal többen részesülnek. A gyógyüdültetést a korábbi 84 ezerrel szemben 92 ezren vehetik igénybe. A termelőszövetkezeti tagság köréből az elmúlt években mintegy 49 ezer 500-an léptek be a szakszervezetbe, így 1978-ban közülük is sokan kaphatnak beutalót. A-. gyermekgondozási segélyben részesülő anyák és gyermekeik részére 1978-ban több mint 3000 beutalót biztosítanak, ezenkívül, hétnapos turnusokban, összesen 5000 nász- utaspár kaphat helyet az üdülőkben. A családos beutalók száma 1978-ban már eléri az 50 ezret. Az üdülők felújítására — 26 felnőtt- és gyermeküdülő rendbehozatalára — a SZOT elnöksége 124 millió forintot irányzott elő. Közöttük kiemelt felújításként szerepel a hévízi SZOT vasmunkás üdülő, a balatonföldvári Vörös Lobogó, a pécs—mecseki üdülő, a debreceni SZOT kohász-üdülő, valamint a miskolc-tapolcai üdülők. Űj beruházások is kezdődnek. 1978-ban: összesen 763 millió forint költséggel 2150-nel növelik a férőhelyek számát. Így a balatonszéplaki Ezüst-* parton 250 millió forint költséggel 750 férőhelyet létesít közösen a HVDSZ a KPVDSZ és a vegyészszakszervezet. A Csepeli Vas- és Fémművek — saját szociálpolitikai beruházásként, 170 millió forintért — Gyulán egy 350 és egy 150 férőhelyes gyógyüdülőt épít. Balatonlel- lén, a SZOT és a postásszakszervezet új 400 férőhelyet létesít, és 100 hellyel bővítik a soproni pedagógusüdülőt is. Elnködön történt 1932-ben Kedves olvasóink jól ismerik Hunya István endrődi és országos munkásmozgalmi tevékenységét. Hunya elvtárs az első világháborúban orosz fogságba esett és 1917 —18-ban részt vett az ellenforradalmárok elleni győzedelmes harcokban. Hazatérve, 1918-ban Endrődön megalakította a KMP-t. Amikor áz- tán a Tanácsköztársaságot leverték, a Viharsarokban számos aratósztrájkot szervezett. Az írás további részében nem folytatódik a munkás- mozgalmi vezető életének az ismertetésé, hanem arról adunk tájékoztatást, hogy felesége, Hunya Istvánná is szálka volt a csendőrség szemében. öt is állandó megfigyelés alatt tartották. Keresték azt, hogy a közismert kommunista feleségébe miként lehet belekötni. Megállapították, hogy Hunya Istvánné a Föld és Szabadság című legális agrárszocialista újság terjesztésében rendszeresen segédkezett. Okkal feltételezték, hogy a férj illegális kommunista kapcsolataiban közvetítő szerepet vállal. Mindez azonban még Horthy törvényei alapján sem adott okot csendőri, rendőri, bírósági eljárásra. Nem is tettek ilyet, hanem bizalmas értesülésekre hivatkozva rendőri felügyelet alá helyezték. „A 3320/1929 VII. BM rendelet felhatalmaz arra — olvasható a végzésben —, hogy Hunya Ist- vánnét, Endrőd, Árpád utca 10. számú lakost rendőri felügyelet alá helyezzem, aki a kővetkezőket köteles tudomásul venni: Endrőd községet csak rendőrhatósági engedély- lyel hagyhatja el. A csendőrparancsnokságon mindennap köteles jelentkezni. Endrőd belterületi lakásának megváltoztatását a költözködés előtt 24 órával köteles a községi elöljáróságon és a csendőrségen bejelenteni. Lakását este 8 óra után nem hagyhatja el, illetve csak községi elöljárósági és csendőrségi engedéllyel. Nyilvános helyeken: párt székházakban, gyűléseken, kocsmákban nem jelenhet meg. Postai küldeményeit, leveleit, csomagjait, amelyeket küld és kap, a hatóság ellenőrzi. Táviratot nem adhat fel és telefont nem használhat. Közvetlen családi, illetve lakóházi környezetén kívül másokkal nem tarthat kapcsolatot. A rendőri felügyelet megszegése az 1916. IV. te. 6. 8-ba ütközik és a vétség 6 hónapi elzárással és 200 pengő büntetéssel sújtandó. 1932. Július 12. dr. Pálka Gyoma járás főszolgabírája.” Horthy hatóságai a proletárok elemi emberi jogait is lábbal taposták. Üldöztek mindenkit, akiről csak feltételezni lehetett az ellenzéki gondolkodást. Ez az egész országra jellemző fasiszta diktatúra némely helységben különösen kiélezett módon érvényesült Ilyen volt Endrőd is. Egyik oldalon felhalmozódott a munkásság forradalmi elégedetlensége, a másik oldalon fokozódott a brutális elnyomás. Ez volt a háttere az 1931-es, nyomor elleni tiltakozó gyűlésnek, amelynek feloszlatása közben a csendőrök gyilkos sortüzet adtak a parasztokra. Ám a KMP illegális szervezetei irányította agrárszocialista mozgalmat megfélemlítéssel, megalázással, börtönnel és véres terrorral sem lehetett megtörni. Lányai Sándor Milyen ember az igazgató? Tizenkét beosztottját kérdeztem meg. Osztályvezetőt, középvezetőt, adminisztrátort, fizikai munkásokat, gépkocsivezetőt, s még nyugdíjast is. Igyekszem tömören fogalmazni a válaszokat. — Milyen ember? Igazságszerető. Igényes. Mindenkit meghallgató és mindenkin segítő. Szigorú. Következetes. Lazaságot nem tűrő. Jólelkű. Közülünk való. Jó igazgató. Kommunista! Majdnem mindenki példával is alátámasztotta megállapításait. Ezekből állítottam össze Berki Lászlónak, a tégla- és cserépipari vállalat igazgatójának portréját, talán egy kicsit abból a jubileumi alkalomból is, hogy már húsz esztendeje áll a vállalat élén. 2500 fizikai munkás, 37 alkalmazott (150 műszaki vezető), 23 önelszámoló gyáregység igazgatója. Még felsorolni is sok a vezetése alatt álló kollektíva közegeit. Hát még összefogni, irányítani. Am a vélemények azt tükrözték, hogy valamennyi gyáregységben miért tartják jó igazgatónak Berki Lászlót. Csokorba szedtem a deffiniált véleményeket is. „Az a jó vezető, aki biztosítja a kollektíva tájékozottságát a termelés dolgairól. Kerüli a felesleges információt, nem értekezletek tömegével tömi az embereket, de nem tűri az »alulinformáltságot« sem." Berki László széles körű beleszólást biztosít a vezetésbe. Egyedül nem is lenne képes irányítani a nagy vállalatot, és nem lenne képes arra sem, hogy a kiadott utasításokat ellenőrizze, fel- gyűjtse a végrehajtás során kialakult dolgozói észrevételeket. Az üzemi pártbizottsággal az élen jól összedolgozó demokratikus szervezet segíti az irányításban, s ez a beavatottság a dolgozók elismerését, megbecsülését is jelenti egyben. Kéthetenként tartanak osztályvezetői értekezleteket, negyedévenként gyáregységvezetői tanácskozásokat, melyeken a párt, a szakszervezet s a KISZ titkárai is részt vesznek. Ez utóbbiak külön is rendezett fórumain viszont az igazgató vesz részt rendszeresen, részben, mert üzemi pártbizottsági tag is, részben, mert ezek jó alkalmak az emberekkel való bensőségesebb eszmecserékre, tapasztalataik, észrevételeik megszerzésére. Ezek a tanácskozások fő áramkörei a tájékoztatás keringésének oda és vissza. Am az igazgató sűrűn látogatja az üzemeket is: hogyan alakul az utasítások megvalósítása, milyen a dolgozók hozzáállása ezekhez? „Az a jó vezető, aki biztosítja a dolgozók hatékony munkájának feltételeit, mert igényes munkát csak megfelelő körülmények között lehet követelni. S orvosolja a dolgozók ezzel kapcsolatos észrevételeit. Az ellenőrzésnek csak egyik formája, hogy a fent nevezett értekezleteken az osztályvezetők, gyáregységvezetők beszámolnak munka- területeik problémáiról, a tervek teljesítésének helyzetéről. Berki László ezen túl sűrűn látogatja a gyáregységeket, kéthetenként pedig fogadóórát tart, amikor is a termelési kérdésekről a legszemélyesebb jellegű problémákig mindennel felkeresik a dolgozók és az igazgató mindenben segít, ami jogos kérés. így jutott tudomására, hogy a battonyai telepen a berakok kifogást emeltek a vontatókuli-kezelő ellen, hogy miatta lemaradnak, mert nem győzi szállítani az anyagot a kemencékhez. Az igazgató kivizsgáltatta az ügyet. Kiderült: a vontatókuli rossz volt. Másikat, jobbat küldött Battonyára, s azóta nincs panasz, folyamatos a termelés. „A vállalati hibák kétharmada a vezetésből fakad, s csupán a többi a munkapadok, a végrehajtás irányítása, s az effektiv termelés területéről. Az a jó vezető, aki ellenőrzi a végrehajtások középszintű irányítóinak munkáját is." Berki László Békéscsaba ötödik kerületében lakik, közel munkahelyéhez, ahol ezelőtt dolgozott. Ám, nem tud elszakadni a régi arcoktól, munkatársaktól. Minden reggel, ha csak negyedórára is, be-bekukkant az egyes számú telepre. Nemrég azzal fogadták: „Jó, hogy jön igazgató elvtáxs. Baj van a B 30-assal. Nagyon nehéz vele dolgozni, jóval többet kínlódunk vele, mint szabadna és rengeteg selejtet ad. Nincs termelés, nincs keresetünk se. Nem jó a hangulat!” Az igazgató a termelési osztály- vezetővel együttesen megvizsgálta az észrevételeket. Kiderült, hogy nem is bérügyi problémáról van szó, hanem arról, hogy nem dolgozták ki megfelelően a B 30-as tégla gyártási technológiáját. Leállíttatta ennek a termelését, s utasította az illetékeseket, dolgozzák ki pontosabban a technológiát, mert gazdaságtalan terméket nem lehet gyártani. „Igényes munkát csak megfelelően képzett, és magas tudati szinten álló, jó munkaerkölcsű emberek képeseit végezni. Az a jó vezető, aki szervezi és ellenőrzi képzésüket is." Hódmezővásárhelyi látogatása alkalmával látta meg^z igazgató egy szocialista brigád vállalását és bejegyzését összehasonlítva, hogy az illető brigád elmulasztott egy jelentős szakmai önképzési lehetőséget, egy testvérüzemi tapasztalatcserét. Elmarasztaló véleményét erről beírta a brigádnaplóba. „Ez régi gyáregység — magyarázta az embereknek — régi felszerelése van. Nyilvánvaló, hogy az) a dolgozó képes értékesebb munkát végezni ilyen körülmények között is, aki a rendelkezésére álló eszközökkel jobban bánik, azonos anyagmennyiséggel több és jobb terméket állít elő. A maguk gárdája fiatal. Ezért minden alkalmat meg kell ragadniuk, hogy szakmai tapasztalatokat szerezzenek más gyárakból... Meg aztán, a hatodik ötéves tervben szó van arról, hogy új üzemet kap Hódmezővásárhely is. Erre ugyancsak fel kell készülni...” „Az a jó vezető, aki az egyszemélyi vezetés erősítését összekapcsolja a dolgozók célirányos aktivizálásával, s jól ösz- szefogja az üzemi demokratizmusban rejlő erőforrásokat. Engedi érvényesülni a »kollektív bölcsességet." A vállalatnál a tervek készítését is, s még a bérbesorolások megállapítását is önállóan végzik a gyáregységekben, felhasználva mindezekben a munkásfórumok, a szocialista brigádok tagjainak javaslatait, elképzeléseit. Az igazgatótól csak keretet kapnak, és biztatást az öntevékenységre. A beküldött terveket nem hagyja jóvá az igazgató, ha azon nem szerepelnek a gyáregység párt- és szakszervezetének, KISZ- szervezetének, valamint a szocialista brigádok képviselőinek aláírásai. Hogy e keret jövőt építő tervvé váljék, az a szakismeretek bővítését követeli mindazoktól, akik részt vesznek kidolgozásában. Ez pedig újfajta gondolkodásmódra, a jövőhöz igazodó újító- és kísérletező kedvre ösztönöz, melynek során a vezetők és dolgozók emberi kapcsolatai is de- mokratikusabbá, [ kiegyensú- lyozottabbakká j válnak És jobban érzik a közösségért való felelősséget. Ilyen módon készült a vállalat 23 gyáregységében az összesített 1977-es évi terv is, mely jóval magasabb a múlt évinél. A jó vezetés mércéjét, a kollektíva egységes erőfeszítésének eredményét mutatja, hogy a magasabb tervet is az első félévben: cserépből száz százalékra teljesítették, téglából pedig másfélmillió darabbal túlszárnyalták Milyen ember az igazgató? „Milyensége”, minden jellemvonása és kommunista vezetési munkamódszere benne van a termelési eredményekben, az irányítására bízott gyárak jó munkahelyi légkörében. Varga Dezső Pillanatkép a Gyulai Várfürdőből Fotó: Béla Ottó
