Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
1977. július 12., kedd Q Tanévről tanévre Szünidő előtt az egyetemeken Még néhány felsőoktatási intézményben folynak az államvizsgák, egy-két egyetemen, főiskolán a diplomaosztás is hátra van. Néhány napon belül azonban elnéptelenednek az épületek, a. felsőoktatásban is befejeződik a tanév. V. Az intézmények nappali, esti és levelező tagozatán 110 és fél ezren tanultak az idén, ez az utóbbi tíz év legmagasabb hallgatószáma. A nappali tagozatokon 64 és fél ezer hallgató sajátította el az ismereteket. A legtöbben — 21 ezren — a tudomány- egyetemeken, majd 14—16 ezren a műszaki főiskolákon, illetve egyetemeken, valamint a tanárképző főiskolákon tanultak. Az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán 17 ezer fiatal fejezte be több-kevesebb sikerrel az első évet, 14 700-an pedig — eljutva az államvizsgáig — búcsút mondtak, illetve mondanak a képző intézménynek. A nappali tagozatok különböző évfolyamain a hallgatók 37 százaléka volt fizikai dolgozó gyermeke, az előző tanév aránya: 35,8 százalék. A nők aránya 48 százalék volt, egyes intézményekben azonban túlnyomó többségből vannak. Érdekesség, hogy szeptemberben az első évesek közül több mint ezer fiatal az érettségin kívül szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebében kezdte felsőfokú tanulmányait, 350 olyan fiatal lépte át az egyetemek, főiskolák kapuját, aki érettségivel nem, csupán szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezett A hallgatók 80 százaléka részesült valamilyen rendszeres juttatásban, 38 százalékuk tanulmányi ösztöndíjat kapott. Minden második hallgató diákotthonban lakott, s megközelítően minden tizedik társadalmi ösztöndíjban részesült. Az 1976/77-es tanévben 627 népköztársasági ösztöndíjasunk volt Az utóbbi 5 évben egyenletesen nőtt a társadalmi ösztöndíjasok száma. A munkahelyek elsősorban a leendő műszaki szakembereket támogatják ily módon: ,2 500- zal kötöttek szerződést. A legkevesebb társadalmi ösztöndíjas az egészségügyi főiskolai karon, a testnevelési főiskolán és az óvónőképző intézetekben található. A hallgatókat hazánk 56 felsőoktatási intézményében összesen 12 200 oktató tanította. Az oktatók 28 százaléka nő. A statisztikák jelenleg 1271 egyetemi és főiskolai tanárt tartanak nyilván. Ehhez a címhez általában idősebb korban, komoly tudományos „múlt” alapján lehet eljutni. Mindössze tizenhat 30—40 év közötti egyetemi és főiskolai tanár működik az intézményekben, valamennyien férfiak. Százötvenezer elsőst várnak az általános iskolákba Mintegy 150 000 kisgyermek kezdi meg szeptemberben általános iskolai tanulmányait. Bár még messze van a „becsöngetés”, sok család már foglalkozik a tanszervásárlás gondolatával. Évről évre felmerülnek problémák ezzel kapcsolatban, a szülők egy része olyan tanszereket is megvásárol, amelyekre gyermekének nincs, vagy csak nagyon soká lesz szüksége. Az Oktatási Minisztériumban ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy ez fölösleges és többletkiadást is jelent, célszerűtlen. Pontosan meghatározott, hogy az első osztályosoknak milyen tanszereket kell az első időszakban használniuk. Ezek: két-két darab 314—16 sáámú írás-, illetve 317—16 számú számtanfüzet, egy-egy csomag írólap, számolópálcika, és egy egységcsomag a gyakorlati foglalkozáshoz, egy doboz számolókorong, két-két grafitceruza, illetve vékony piros-kék ceruza, egy-égy egyenes vonalzó és mérőszalag (centiméter), két dobókocka és egy szögletes zsebtükör. Az első osztályosoknak sem töltőtollra, sem golyós- tolira nem lesz egyelőre szükségük. Igen nagy az érdeklődés a nemrégiben megnyílt bútorkiállításon, melyet a Békés és Vidéke ÁFÉSZ rendezett meg a békéscsabai 10. számú iskolában. Az első héten a forgalom elérte a háromszázezer forintot. A kiállítás július 30-ig tekinthető meg. Fotó: Veres Erzsi Würtz Adám, 36 vegyes technikával készült kompozíciójából nyílt kiállítás hétfőn délután, Békéscsabán, a Kner Nyomdában. A tárlat július 25-ig látható a nyomda kultúrtermében. Fotó: Gál Edit Uj létesítmény a vasutasnapra Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter vasárnap átadta rendeltetésének az új soproni személy- pályaudvart, amely belső elrendezésében, felszereltségével, külső megjelenésével felveszi a versenyt a legújabb hazai és európai vasútállomásokkal. A felvételi épület összköltsége 82 millió forint volt A soproni vasútállomás a magyar—osztrák közös érdekeltségű vasúti részvénytársaság, a GYSEV beruházásában készült. A társaság magyarországi és ausztriai vonalai egyre nagyobb szerepet játszanak a kelet—nyugati tranzitszállításokban. Ezért a magyar vonalak átépítésére már korábban több százmillió forintot költöttek. Megkezdődött a győr—Sopron—ebenfurti vasúti részvénytársaság ausztriai vonalainak korszerűsítése is. Erre több mint 200 millió schillinget fordítanak. A soproni pályaudvar egyúttal határállomás is és megépítése jól jelképezi a fejlődő osztrák—magyar kapcsolatokat. Az ünnepélyes alapkőletétel elmaradt... Lapunk hasábjain másfél évvel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság országos terv- pályázatának eredményeként az Alföld legszebb természeti adottságú városa, Szarvas a hévízkincs Aármas hasznosításának modeilvárosa lesz. A program beindításáról nem kaptunk hírt, de a Körös-parton látott serény munka után felkerestük Juhász Sándort, a városi tanács elnökhelyettesét: mondja cl, mi történt eddig? Megtudtuk, hogy az ünnepélyes alapkőletétel valóban elmaradt, hisz a sokrétű munka már a pályaművek készítésének idején megkezdődött. Elsősorban meg kellett teremteni az objektív feltételeket ahhoz, hogy a nemzetközi idegenforgalom igényeinek megfelelő ezer személyes kempingtábort, a háromszáz személyes bungalótelepet, a kétezer adagos központi konyhával felszerelt vendéglátóipari kombinátot, kereskedelmi egységeket, melegvizű strandot és egyebet felépíthessék. Az Er- zsébet-liget tőszomszédságában, a Holt-Körös festői környezetében épül az üdülő- központ, ahol több kiviteli szerv együttműködését kell koordinálni. A kijelölt helyen levő házikerteket, gyümölcsösöket a városi tanács kisajátította. A villanyhálózat és az ivóvíz- hálózat megépült, most rakják le a szennyvízcsatorna csőhálózatát, megkezdték a kemping- és bungalótelep építését. A meglevő termál- kutak mellé újabb, bővizű és magasabb hőfokú vizet adó kutakat fúrnak. Most épül a 100 kajak és csónak befogadására alkalmas vízisporttelep, 60 személyes szállóval, tanmedencével, öltözővel, klubhelyiségekkel. Hamarosan átadják rendeltetésének a három szintes, korszerű horgászszállót, amely a Holt-Körös partján, lenyűgöző környezetben épül a Magyar Horgászok Országos Szövetsége és a Dél-magyarországi Építő Vállalat közös beruházásában. A szállóban klubszobák, klubkönyvtárak, tágas társalgóhelyiségek fogadják a vendégeket, a teraszról pedig mesz- szire ellátni a 28 kilométer hosszan kanyargó Holt-Körös vadregényes, erdős-ligetes hullámterére, a csendes pihenést, vízisportot biztosító hatalmas víztükörre. A kemping- és a bungalótelep építésével párhuzamosan valósul meg a termál- strand. Így lesz az álomból valóság, s pár év múlva Szarvas a hazai és a külföldi vendégek ezreit fogadhatja a környezet szépségéhez méltóan. A mezőgazdaság elsősorban hajtatóházak és fóliasátrak építésére kap a természet adta nagy kincsből, a termálvízből. Az élet persze addig sem áll meg. A Holt-Körös partján (Budapestről jövet balra) Mangul-zug, az Arborétum és Erzsébet-liget között hatszáz vállalati, illetve magántelket értékesítettek eddig, ahol hétvégi üdülőket, pihenőházakat építettek, illetve építenek. Strandolásra, úszásra, csónakázásra kiváló lehetőségeket kínál a Körös- part. KönYökvédő és komputer gy angol közgazdász, bizonyos Parkinson, érdekes dologra jött rá: a bürokrácia — ha nem vigyázunk rá — egy önmagát állandóan növelő, erősítő folyamattá válik, melynek hovatovább legfontosabb dolga saját fontosságának bizonyítása lesz. Ezt a tételt — Parkinson törvényét — egy szellemes könyvben fejtette ki, és állításait az angol társadalmi és gazdasági életből vett példákkal igazolta. Aki olvasta a könyvet, az tudja: az eltérő társadalmi rendszerek ellenére megállapításai itt- ott a magyar viszonyokra is ráillenek. Persze, könnyű gúnyolódni a hivatalnokokon, de próbáljunk meglenni nélkülük! A döntésekhez egyre több információ szükséges és ezeket egyre több adatból kell kiszűrni. A fejlődés során az intézmények és . szervezetek egymás közötti kapcsolata egyre bonyolultabbá vált. Emiatt mindig több és több embernek kellett ügyvitellel és adatszolgáltatással, feldolgozással foglalkoznia. Ez viszont oda vezetett, hogy az adminisztratív létszám mértéktelenül duzzadni kezdett és — ami talán még nagyobb baj — megnőtt az információk átfutási ideje. Közelgett az az idő, mikor — Parkinson törvénye szerint — már semmit sem ér a bürokrácia munkája! Teljesen világos, hogy nem szabad megengedni az ilyen irányú fejlődést. Ehhez azonban kevés az elhatározás, hatékony eszközök is kellenek. Sokáig tartotta magát az a nézet, mely szerint a mechanikus könyvelőgépek, számológépek megoldják problémát, de kiderült: annak ellenére,, hogy a manuális munka csökkent, nem sikerült létszámmegtakarítást elérni! Szerencsére, mielőtt emiatt kitört volna a világ- vége-hangulat, jött a mentőangyal — elektronikus számítógép képében. TPA—i 1001 típusú gép célja kezdetben szerény volt: az egészségügyi munka segítése. Nem is vállalkozhattak többre az üzemeltetők, mert hiányoztak a szükséges szakemberek. De mert számítógéphez értő elmékből az országban sem sok volt annak idején, nem nagyon számíthattak arra, hogy idejönnek. Szerencsére lelkes, fiatal gárda alakult ki a gép körül, akik menet közben sajátították el a szükséges tudnivalókat. Ilyen előzmények után jött létre a Békés megyei Számítástechnikai Intézet. Feladatuk a tanácsi gazdálkodáshoz kapcsolódó ügyviteli, nyilvántartási munka egyszerűsítése, számítógépesítése lett. Ez így elsőre nem is tűnik túl bonyolultnak, de a látszat csal! Mivel olvasóink többsége bizonyára járatlan a kettős könyvelés és a tanácsi ügyvitel rejtelmeiben, nem érdemes túlságosan részletezni a feladatot. Ehelyett a nehézség érzékeltetésére talán annyi Is elég, hogy ezt a problémakört az országban még nem sikerült megoldani, pedig sokan foglalkoztak vele. Mindenhol csak részeredmények születtek, így érthető, hogy országosan is érdeklődéssel figyelték a megyében folyó munkát Az ügyvitelgépesítési ' kísérletből még hátra van néhány hét, de már nyugodtan kijelenthetjük: sikerült! Nem egészen másfél év alatt eljutottunk addig, hogy a megyei tanács főkönyvi könyvelését és az illetményhivatal bérkönyvelését teljesen a számítógép végzi. Ezenkívül 16 járás, város, nagyközség pénzügyi adminisztrációját vitték komputerre, párhuzamosan a kísérlet miatti kézi könyveléssel. Az eredmények minden várakozást felülmúlnak! Annyival gyorsabb, pontosabb lett az adatszolgáltatás, részletesebb az információ, hogy azt az alkotók sem remélték.