Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-08 / 159. szám
1977. július 8., péntek Domsik Jánosné tanácselnök szerint Kevermesen a legtöbb iskola épülete elavult. Két-három tanteremre lenne szükség ahhoz, hogy a diákok kényelmes körülmények között tanuljanak. A 80 személyes tanyasi kollégium nevelő intézetté alakul át. A megyei tanácstól egymillió forintot kaptak az átalakítási költségek fedezésére. Kasznár Pál iskolaigazgató megemlítette, hogy van egy régóta dédelgetett tervük. Szakértőkkel szeretnék megvizsgáltatni az iskola központi épületét. Kíváncsiak arra, emelet-ráépítéssel ki lehetne-e alakítani újabb helyiségeket. Eddig többnyire csak tervekről, elképzelésekről esett szó. Mi az, ami már megvalósult vagy építése most van folyamatban ? Az 1-es számú óvoda ösz- szesen 90 négyzetméter alap- területű teremmel bővül. Így elegendő hely lesz a kicsiknek a foglalkozásokon. A község gyönyörű, szép könyvtárral büszkélkedhet. Olvasásra, játékra és lemez- hallgatásra külön helyiségek állnak a látogatók rendelkezésére. Nemcsak tanórákat, hanem úttörő- és KISZ-fog- lalkozásokat is szoktak tartani itt a fiatalok. A divatékszerek városa Az egyik olyan cseh szó, amelyet a világ számos nyelvén tolmács nélkül is megértenek: Jablonec. Jelenleg a világnak több mint 110 országában ismerik ezt az észak-csehországi városnevet. A Szovjetunióban szaküzleteket is létesítettek a Jablo- necből származó exkluzív divatékszerek árusítására — Moszkvában és nemrég Szo- csiban is. A szovjet nők számára Jablonecben olyan ékszereket is készítenek, amelyeket szovjet népi motívumokkal díszítenek. A Szovjetuniónak körülbelül négyszer annyi divatékszerre lenne szüksége, mint amennyit Jablonec szállítani tud. Ezért most a Szovjetunióban is fejleszteni fogják a divatékszergyártást, amihez a jabloneci szakemberek adnak segítséget. Lapunk 1962 januárjában megjelent számait olvasgatva rábukkantunk egy olyan cikkre, amely Kevermes községfejlesztési tervét ismerteti Ebben többek között szerepelt egy négytantermes általános iskola felépítése is. Vajon mi a helyzet most, 15 év eltelte után? Erről beszélgettünk a község vezetőiveL Nem kielégítő viszont a község pedagógusellátottsága. A 30 nevelő közül tíz képesítés nélküli. A pedagóguslakások egy része üresen áll, de remélhetően az új pályázati rendszer bevezetése a jövőben valamit enyhít a gondokon. Az összefogás és a segíteni akarás egyik szép példája, hogy szülők, nevelők, diákok és szocialista brigádok részvételével az iskolaépület ablakait, ajtóit, a padokat és a bútorokat lecsiszolták és újrafestették. E társadalmi munka értéke meghaladja a 120 ezer forintot. A község párttitkára, Tomo- nicska Zoltán jóleső érzéssel beszélt arról, hogy Kevermesen összesen kilenc szocialista brigád működik. A termelőszövetkezetek kollektívái karbantartják az utakat, a szerelő brigádok játékokat készítenek és javítanak, a női brigádok vállalták az idős emberek gondozását... Az OTP segítséget nyújt a jó állapotban levő üres lakások vásárlására. így fokozatosan felszámolják a cigánytelepen álló kunyhókat. A kisegítő iskolába járó gyerekeknek a tanács minden évben megveszi a tan- felszerelést. Az elnökasszony szólt arról is, hogy a cigánylakosságnak olyan előadásokat szeretnének tartani, amelyek egészségügyi, oktatási, nevelési és egyéb kérdésekkel foglalkoznak. Erre azért van szükség, mert amíg hiányoznak a tisztasági feltételek, és más alapvető követelmények, addig a cigányszülők nem kaphatnak nevelési segélyt. Nagy előrehaladást jelentene, ha mind több személyt tudnának bevonni a Vöröskereszt munkájába. Jó eredmény tapasztalható viszont egy másik szervezet tevékenységében. Pelle Ferenc: A 150 éves Kevermes község története című könyvében olvashatjuk, hogy „1964. június 21-én ünnepelte meg a Kevermesi Önkéntes Tűzoltótestület fennállásának 60 éves évfordulóját”. A hagyományok méltó folytatója az ifjúság. Az úttörő tűzoltók leányraja mind a járási, mind a megyei versenyen első; az országoson pedig harmadik helyezést ért el. A júliusi nemzetközi úttörőtűzoltó-versenyen, melyet Bulgáriában rendeznek, Ivanov Katalin mint versenyző, Gyöngyösi Károly tanár pedig mint a magyar fiúcsapat edzője vesz részt. Be kell vallanunk: Kever- mesről eddig elég kevés írás jelent meg lapunkban. Noha sok esemény történik, s ezekről érdemes tájékoztatni a megye lakosságát is. A fel- szabadulás óta tapasztalható fejlődés nemcsak a község arculatát, hanem az emberek életmódját, tudatát is jelentősen megváltoztatta. —y —n Békési kapu Romániába Török rendszámú kamion érkezik Románia felől és csehszlovák autóbusz, indulásra kész turistákkal a szomszédos országba. A sorompón túl a két határállomás közötti széles műúton két idősebb asszony bandukol gyalogszerrel, kis kas- kákkal a karjukon. A határőr udvariasan elkéri az útlevelet, fellapozza és beleüti a bélyegzőt. Tiszteleg és a két néni tovább folytatja gyalogosan útját Gyula felé. A gyulai határátkelőhely 1970 nyarán nyitott kaput a két ország között. Azóta alaposan megnövekedett az itt átáramló forgalom, s ma már évente csaknem negyedmil- lióan lépik át a határt. Jelentős az itt zajló teheráru-for- galom is. Nemcsak a hazánkba és Romániába fuvarozott árukat szállítják a kamionok, nagyobb részük tranzitforgalom, vagyis hazánkon, Románián keresztül visz az útjuk nyugatra, illetve keletre. Szinte mind az öt világrész állampolgárai igénybe veszik ezt az átkelőhelyet, még új-zélandi állampolgár is volt közöttük. Az útiokmányok kezelése pontos, udvarias, rövid. Még csúcsidőben sem tart 15-20 percnél tovább. örvendetesen megnőtt az állampolgári fegyelem, nemigen van panasz sem a határőrizeti szervek, sem az utasok részéről. Igaz, előfordul, ha nem is nagy számban, hogy már csak itt a határon veszik észre, hogy lejárt az útlevél érvényességi határideje, vagy éppen kifogytak az „ablakok”. Ilyenkor nincs mit tenni, vissza kell fordulni, az a szerencsés, aki nem messziről jött. Nemrégiben módosították az úgynevezett kis határszéli forgalmat, az eddigi évi négy átlépés helyett tizenkétszer _ vehetik igénybe a román állampolgárok, és ez máris észrevehető a forgalom alakulásában. Három és fél millió forint forgalom az IBUSZ-irodában Szűk kis’ helyen dolgozik az IBUSZ képviselője, de ebben a tenyérnyi irodában jelentős a pénzforgalom. Évente mintegy három és fél millió forint értékű valutát váltanak be az utasok. A pénzek között van USA- és kanadai dollár, NSZK-márka, francia frank, osztrák silling, lengyel zloty, olasz líra, angol font, svéd korona, holland forint, szovjet rubel és jugoszláv dinár. A már említett három és fél millió forintban nemcsak a valuta, hanem a határon váltott vízum illetéke is benne foglaltatik. használják fel külföldi útjaikat. Kérik azonban a külföldre utazókat, különösen akik gépkocsikkal indulnak útra, hogy csomagjaikat úgy helyezzék el, hogy azok áttekinthetők legyenek, ne kelljen felforgatni a vámvizsgálatnál. Ezzel is rövidíthető az itt töltött idő. Sok tájékoztatás hangzott már el a vámelőírásokról, de aki esetleg nincs mindennel tisztában, tájékozódhat az átkelőhelyen erről is, hiszen több nyelven jelentek meg kivonatosan azok az előírások, amelyek minden utasra egyformán kötelezőek. Az útiokmányok rendben vannak Az itt szolgálatot teljesítő pénzügyőrök is kedvező tapasztalatról adtak számot, amikor arról érdeklődtünk, sok-e a szabálysértés, vagya kirívó vámbűntett. Az utóbbi években ebben is javult a morál, és egyre inkább tapasztalható, hogy a külföldre utazó hazánkfiai nem üzletelésre, hanem valóban kirándulásra, világlátásra Kitárul a jelképes kapu, magasba emelkedik a sorompó, és a kamionok motorjai feldübörögnek. Viszik az értékes szállítmányt Európa országútjain, távoli helységekbe. A turistacsoport is búcsút int, kigördül az autóbusz, talán a napfényes román tengerpartra viszi az utasokat. Béla Ottó Korszerű munkahelyek, szakmai képzés Dévaványán nem tartják kampánymunkának az MSZMP KB nőpolitikái határozatának végrehajtását. Rendszeres, állandó tennivalókat jelent ez minden gazdasági egységnél és intézménynél. A nagyközségi tanács már évekkel ezelőtt elkészítette az ezzel kapcsolatos intézkedési tervet, és minden esztendőben megtárgyalja az eredményeket, a terv végrehajtásának tapasztalatait és a további tennivalókat. A tervben olyan tennivalók szerepeltek, mint a munkahelyek korszerűsítése, új munkaalkalmak teremtése, a gyermekintézmények működésének segítése, mégpedig a család, a dolgozó anya munkájának megkönnyítése érdekében. Ezenkívül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének végrehajtása és a vezető beosztásban dolgozó nők helyzetének javítása, valamint a továbbképzés. . A tanács az idén is megtárgyalta a nőpolitikái határozat végrehajtásával kapcsolatos eddigi eredményeket, tapasztalatokat. A nagyközségben sokat tettek ezért az illetékes vezetők. Arra törekednek a munkahelyeken, hogy a nők kettős hivatásából eredő sajátos problémák ne különüljenek el a különböző gazdasági, társadalmi feladatok megoldásától, hiszen a nők helyzetének javítása éppen úgy a gazdasági egység, a munkahely, mint a család érdeke. A jelentősebb, több nőt foglalkoztató munkahelyeken nőbizottságok működnek, melyek vezetőit bevonják az irányításba, kikérik véleményüket, hogy még tovább javíthassák az élet- és munkakörülményeket. Dévaványán 5257 nő él, akik közül 2873 a munkaképes. Az elmúlt években az iparosítás révén igen sok lánynak és asszonynak biztosítottak korszerű munkahelyeken megfelelő körülményeket és kereseti lehetőséget. Jelenleg 1685 nő dolgozik, elsősorban az iparban és a kereskedelemben. De jelentős a száma azoknak is, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgoznak, természetesen elsősorban a növénytermesztésben. A helyiipari üzemek közül legtöbben — 210-en — a háziipari szövetkezetben dolgoznak. Ezt követi a kosárfonó, ahol 106-an vannak, ezenkívül a téglagyárban, a rizshántolóban, a szőnyeg- szövőben és egyéb munkahelyeken tevékenykednek. A számadatok azt bizonyítják, hogy az 1960-as évekhez képest a nagyközség tervszerű iparosítása révén igen sok nőt tudtak elhelyezni a különböző munkahelyeken a község vezetői. Ennek ellenére jelenleg is 700 azoknak a száma, akik még nem tudtak elhelyezkedni, ugyanakkor szívesen vállalnának munkát. A nők aránya a vezetésben az eddig megtett vizsgálatok alapján megfelelő. Különösen az ÁFÉSZ-nél vesz részt sok nő a választott testületek munkájában. A 86-os létszámból 66-an. A nők szakmai és politikai továbbképzése sem maradt el, szép számmal vannak, akik gimnáziumban és különböző szakiskolákban tanulnak. Az idén 32-en jelentkeztek a vendéglátóipari és kereskedelmi szakmunkásképzésre. Több munkahelyen sikeres vizsga esetén rendkívüli pénzjutalomban részesülnek. Elismerésük, jutalmazásuk minden munkahelyen számarányuknak megfelelő. Igen szép példája van ennek az ÁFÉSZ-nél, ahol az öt kitüntetett dolgozóból az idén három nő részesült Kiváló Dolgozó kitüntetésben. A törzsgárda jel vény különböző fokozatát 27-en érdemelték ki. Egyéb jutalmazásban 66 nő részesült. Az elmúlt években korszerűsítették a gyermekintézményeket, melyek nyitva tartását a munkahelyek kezdési és befejezési időpontjához alkalmazták. A gyermekintézmények működését segítik az üzemek. Az egy nap az óvodáért, iskoláért mozgalom keretében igen jelentős volt a lakossági hozzájárulás. Ezenkívül a vadásztársaság 30 ezer, az ÁFÉSZ 24 ezer, a Lenin Tsz pedig 26 ezer forinttal segítette ezen intézmények korszerűsítését. Kasnyik Judit Nyári képek Szombat, tizenkét ára. A közönségesen, ám annál népszerűbben Csempének nevezett békéscsabai étterem söntésében a csapos hölgy két kézzel megragadja a teli üvegekkel rakott sörösládákat, és jó magasra dobja, a ládaoszlop tetejére. Testmagasságánál egy méterrel magasabbra. A pult előtt hosszú sor áll. El kell rakni a ládákat, addig nem tudnak kiszolgálni. Férfiak. Szomjasak. Nézik. Aztán valaki mégis odalép. Az asszonyka csak ekkor fakad ki. — Itt állnak, de nem mozdulna egy sem!... Maga álljon előre — int a segítőnek. — Maga megérdemli... A pult mögött is áll két férfi. Barna köpenyesek: szállítók lehetnek. Most már odalépnek ők is. * * * Sül a lángos a strandi sütőben. Két szemrevaló, ügyes fiatalasszony állja itt a meleget, a forró zsírt, a fullasztó füstöt, meg a vendégek nem szűnő ostromát. Jó a lángos a sörrel. Es morgolódás sincs a hosszú sorban, nem úgy, mint tavaly. Mert ez a két asszony láthatóan nagyon igyekszik, s enyhet ád a sorban állóknak egy-egy mosolyuk, ízes megjegyzésük is. — Ha egy másik sütőnk is lenne, ha jobban égne a gáz, s ha hárman lennénk, szebbre pirulna a lángos és folyamatosan tudnánk kiszolgálni a vendégeket... * • * Délután fél hat. Odamegyek a Kávé — Süti feliratú pavilonhoz, s kérek egy süteményt. Hiába, a rekkenő melegben az ember gyarlóságai is jobban kiütköznek. Fogyókúra ide, fogyókúra oda: szeretem az ischlert, ezt a csokoládéval nyakonöntött süteményt. Annak ellenére is, hogy az utóbbi időben folyton miniszoknyában jár; nem öntik le talpig csokoládéval, ahogy az egy illedelmes ischlerhez illene. Ez a divat. A kiszolgáló hölgy széttárja a karját. Mosolyogna is, neheztel is, adná is, nem is, pedig tárva-nyitva a pavilon ablaka mindkét oldalon. Amikor aztán kedvenc süteményemhez mégis hozzájutok, nem is állom meg egy apró megjegyzés nélkül. A pavilon oldalánál fehér nadrágos, fehér inges, középkorú férfi áll; amolyan főnökféle lehet. Nosza, eligazít. Mit gondolok én?! örüljek, hogy kiszolgáltak, hiszen már négykor záróra volt. Álltam volna itt egész nap az ő helyében, majd megtudnám, és a többi. Próbálok vitatkozni. Mert ugye, először is: a nyitva tartási időt fel kell tüntetni, ki kell írni. Másodszor: miért áll nyitva mégis mindkét ablak, ha már másfél órája bezártak? Megértem én, kérem szépen, hogy bezárt a bolt, ha ezt valahogy tudatják is velem... Am a főnök példát statuál. Megvédi a beosztottat. Ez nem is baj, csak hát... Oldalt az asztaloknál legalább húszán söröznek. Ügy látom, ők sem négy előtt kapták a legutóbbi adagot. Eloldalgok a víz felé, egy ischlerrel a kezemben. Mi újság Kevermesen?
