Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

1977. július 7., csütörtök Rajztábor Gyopároson Napirenden a személyszállítás Tegnap, július 6-án Gyulán, I második fél év küszöbén A hét elején ismét meg­nyílt Gyopárosfürdőn az ál­talános iskolások — már ha­gyományos — képzőművé­szeti szaktábora. Dr. Ablon- czy Lászlóné, a tábor vezető­je elmondotta, hogy 32 ta­nulóval foglalkoznak két hé­tig művészek, rajztanárok. A tábor állandó oktatóvendé­ge Triznyai Jenőné és Gomb­kötő Antalné rajztanár, Raj­A hét elején sajnálatos ga­bonatűz keletkezett Ecsegfal- ván. A debreceni Agrártudo­mányi Egyetem Kutatóinté­zetének B—1 jelű kísérleti területén egy 25 hektáros bú­zatábla leégett. A tüzet az okozta, hogy a kárt szenve­dett terület mellett húzódó csatorna túlsó partján, a már learatott területen a helyi Egyetértés Tsz részéről tar­lóégetést végeztek. A köze­pes erősségű szél miatt a tarlótűz átterjedt az intézet ki László szobrász, Csizma­dia Margit keramikus, és a fiatal orosházi festők cso­portja. Céljuk, hogy a tehet­séges tanulók vizuális kul­túráját bővítsék, alakítsák, hiszen erre az élet minden területén nagy szükség vai\. A tábor programja válto­zatos: gyakorlati munka, szó­rakozás, filmnézés és stran­dolás szerepel a napirenden. búzatáblájára, s mintegy 25 hektár búzát elpusztított. A tűz veszélyeztette a szomszé­dos, mintegy száz hektárnyi lábon álló gabonát is. A nagy erőkkel kivonult tűzoltóegy­ségek — elsőként a helyi ön­kéntes és a karcagi állami tűzoltók — szakszerű be­avatkozásának tulajdonítha­tó, hogy további károk nem keletkeztek. Az eddigi kár a felmérések szerint 220 ezer forint. A vizsgálat tovább folyik. a húskombinátban a sze­mélyszállítás időszerű fel­adatairól tárgyaltak a MÁV, a Volán, a megyei tanács és a húskombinát vezető szak­emberei. Az alig fél év múl­va üzembe lépő húsfeldolgo­zó üzemben jelentősen meg­nő a dolgozók száma. Az új munkásokat elsősorban Gyu­la vonzáskörzetéből veszik fel. Ennek azonban elenged­hetetlen feltétele a személy- szállítás megoldása, a kultu­rált utazás biztosítása. A felmérések szerint — Kö- tegyánból, Sarkadról, Méhke­rékről, Sarkadkeresztúrról, Okányból, Dobozról, Kétegy- házáról, Mezőgyánból, Elek­ről, Zsadányból, Vésztőről és Békéscsabáról — mintegy 800 bejáróra számítanak. Ebből a létszámból a régi dolgozók közül már most is mintegy 280-an ingáznak. Menjük Ferenc, a MÁV Szegedi Igazgatóságának he­lyettes vezetője elmondta, hogy a jövő év májusától Vésztőről az első és második műszak kezdetére új vona­tot indítanak. A reggeli mű­szakra érkező szerelvényen Kedden délelőtt évadzáró társulati ülésre gyűltek a Jó­kai Színház felügyeleti szer­veinek képviselői, a színház vezetői és művészei Békés­csabán. A vendégek között Orosz László, a Kulturális Minisztérium színház-, zene- és táncművészeti főosztályá­nak vezetője, Nagy János, a Békés megyei Tanács elnök- helyettese, a megyei KISZ és szakszervezet vezető munka­társai értékelték az elmúlt évad munkáját. Az Oktatási Minisztérium, az Országos Pedagógiai In­tézet és Békés megye Taná­csa művelődésügyi osztályá­nak összefogásával az idén is megrendezik Békéscsabán a felnőtteket oktató pedagó­gusok nyári továbbképzését. 1976-ban hasznos tapasztala­tokkal, sok tanulsággal zá­rult a metodikai tábor a békéscsabai iskolacentrum­ban. Most már az „Orszá­gos metodikai szeminárium” nevet viseli ez a képzési for­ma. A rendezők célja az, hogy az otthont nyújtó me­gyeszékhelyen évről évre ta­Megyei találkozó színhelye volt a napokban a békéstar- hosi nevelőotthon. Az ár­nyas fák alatt a békési, bé­késcsabai és a gyulai alko­holellenes klubok tagjai ren­deztek egész napos összejö­vetelt feleségükkel, gyere­keikkel együtt. Ez a kezde­ményezés, mint ilyen, első az országban. A mintegy 150 résztvevőn kívül itt volt Fe­kete János, az Alkoholelle­nes Országos Bizottság ve­zetőségi tagja, örsi Ferenc író, a Klubhíradó szerkesztő­je és dr. Marsai György fő­orvos. A klubok célja: tartalmas szabad idő eltöltést biztosíta­ni a gyógyult alkoholisták­nak, de a pártoló tagoknak \s, hogy kellemes, kulturált környezetben mihamarabb megálljának a lábukon és ne essenek vissza. Ezt megvaló­sítani a legnehezebb. Ezért dolgoznak, szervezik a kü­lönböző programokat, ame­616 ülőhely lesz, s ha szüksé­ges, a szerelvény tovább bő­víthető. A műszakok befeje­zését követően fél órával mo­torvonat szállítja majd haza a bejárókat. A legnagyobb utasforgalom a reggeli vona­ton lesz, ugyanis a húskom­binátban úgy szervezik a munkaidőt, hogy a vidékiek 95 százaléka egy műszakos legyen. A májusi menetrendválto­zással lépnek forgalomba az új vonatok, addig viszont a Volán autóbuszai szállítják majd az ingázókat. Szabó Já­nos, a Volán személyszállítá­si osztályvezetője elmondta, hogy a húskombinát üzembe helyezéséig tovább korszerű­sítik Gyulán a helyi járatok autóbuszait. Az idén öt új autóbuszt kap a város, ebből kettőt szerdán hoztak le a gyárból, s a napokban üzem­be is állítják. A húskombinát helyi tö­megközlekedését autóbuszok bonyolítják le. Ezért olyan megoldásokat dolgoznak ki, hogy a lehető legkényelme­sebben, gyorsan, gazdaságo­san és időben jusson el min­denki munkahelyére. Bemutatkozott társulatá­nak a színház új igazgatója, Jurka László Jászay-díjas rendező. Az SZMT művésze­ti nívódíját Homola Csabá- né nyújtotta át a művészek­nek, az I. fokozatot Ats Gyula, ä II. fokozatot pedig Zsolnay Júlia kapta. A megérdemelt nyári pi­henés után legközelebb szep­tember 3-án, az évadnyitó társulati ülésen találkoznak a résztvevők. lálkozzanak, a felnőttoktatás módszertanának sajátos vo­násait elemezzék, új elkép­zeléseket, terveket dolgozza­nak ki a felnőttoktatásban munkálkodó „ szakemberek. Olyan műhellyé váljon ez a békéscsabai, amelynek el­méleteit országszerte hasz­nosíthassák. Július 7-én, csütörtökön délelőtt fél 9 órakor lesz a szeminárium ünnepélyes megnyitója az iskolacent­rumban. Már a délelőtt fo­lyamán komoly munka kez­dődik, amely július 14-ig foglalkoztatja a résztvevő­ket. lyeken fiatal és idősebb, nő és férfi jól érzi magát, jó barátokra talál. Szélesíteni is szeretnék a tábort. Ezért leg­többet maguk a klubtagok tudnak tenni, s el is határoz­ták, hogy mindenki még eb­ben az esztendőben hoz egy új tagot a társaságba. A klub­élet, amely az utóbbi évtized­ben sok más területen is fel­lendült, az alkoholellenes mozgalomban is vonzó for­ma. És nemcsak egészségügyi segítséget, hanem társadalmi gondoskodást is nyújt, mint például Békésen, ahova hatan jöttek haza Nagyfáról és már előre munkahelyet szereztek nekik. Az egész napos találkozón a három város klubtagjai nemcsak ismerkedtek egy­mással, hanem vitatkoztak is a munkáról, teendőkről. És hogy a szórakozás se marad­jon el, a békési művelődési ház műsort adott. V. M. O z 1977-es első fél év termelési adatai ugyan még nem köz­ismertek, de az előrejelzések­ből már kirajzolódik a fel­adat a pártszervezetek gaz­daságszervező munkájához is a második fél évre. "Nép­gazdaságunkban számos ked­vező folyamat indult meg a termelés dinamikus növelé­sének irányában, s mindezek jó eszközök arra, hogy a fő célt, a népgazdasági egyen- súlyt szolgálják: javítsák a belföldi ellátás színvonalát és bővítsék exportszállításain­kat a gazdaságosság haté­konyságának növelése útján. A megyei mutatók sem áll­nak rendelkezésünkre még az első fél év termelési eredmé­nyeiről. Annyit azonban tu­dunk már szűkebb hazánk vonatkozásában is, hogy az országos tendenciáknak meg­felelően alakult gazdasági helyzetünk, előrehaladás van az iparban, s a mezőgazda­ságban egyaránt, nagy vona­lakban — ahogyan ezt mon­dani szoktuk — „hoztuk” a tervet, sőt, bizonyos vonatko­zásokban túl is szárnyalta azt a megye termelő kollektívá­ja. Am a fejlődés sok tekintet­ben lassúbb a lehetségesnél és ez egyben meg is jelöli a pártszervezetek második fél­évi feladatait a termelés se­gítése, szervezése, ellenőrzé­se frontján. Anélkül, hogy konkrét pél­dákat sorolnánk az esetek többségében, nem kerülheti el figyelmünket, hogy a vi­szonylag lassúbb termelé­kenységnövekedés a mun­kaidő-veszteségek különféle formáira vezethető vissza. A tapasztalatok szerint a mun­kaidő tekintélyes része — né­hol több mint egyötöde — a a rossz munkaszervezés mi­att fecsérlődik el. Bizonyos, hogy ennek valamennyi há­nyadát, legalább a felét, vagy a negyedét — jobban szerve­zett, lelkiismeretesebb mun­kával meg lehetne takaríta­ni, ami súlyos milliókat, több lakást, tetemesebb kemény valutát jelentene a megyé­nek, az országnak, és egyben magasabb nyereséget az adott vállalatnak is. A veszteségek másik oka a sok hiányzás, tá­volmaradás, a munkafegye­lem megsértése. A sarkadi építőipari szövetkezet né­hány esetben azért maradt el (az állandó határidő-módosí­tások ellenére is) a lakások átadásával, mert egyszerűen nem volt kikkel építtetni a házakat, rendszeresekké vál­tak náluk az igazolatlan hi- ánjrzások. Vagy vegyük a megyei építőipart. Az első fél évben mintegy százötven „betöltetlen” munkásstátu­sunk volt, amely — magától értetődően — kisebbítette el­érhető eredményeiket. A lehetőségektől elmarad­tak a korszerű berendezések, a meglevő eszközállomány jobb kihasználásából fakadó kielégítő eredmények is. Jel­lemző általában, hogy több a gépi munkahelyek száma, mint amennyiben hatékonyan dolgozhatnának. A július 1- től bevezetett műszakpótlék bizonyára előrelendíti en­nek a problémának a megol­dását, vagy legalább enyhí­tését is. De ez magában csak keret, s tartalommal minde­nütt helyileg kell betölteni. A technika további korszerűsí­tésének, tudjuk, határt szab­nak anyagi lehetőségeink. Ezért fontos a meglevő esz­közök jobb kihasználása, a délutáni, éjszakai műszak be­vezetése, melyek révén a ter­melés hatékonysága javítha­tó. Nagy előrehaladás tapasz­talható megyénk gazdasági egységeiben a gyártmányszer­kezet átalakításának gyorsí­tásában. Ez egyszerre szol­gálja a takarékosságot, a gazdaságos termelést, s a vi­lágpiaci versenyképességet. Korábban volt olyan ipari szövetkezet, ahol hatvan­nyolcvan fajta cikket gyár­tottak. A profiltisztítás már az 1976-os év eredményeiben is tükröződött. Ezt a tenden­ciát következetesen érvénye­síteni szükséges távlatokban is, mert hiszen, ahol meg­szüntetik a nem gazdaságos, korszerűtlen termelést, s az élőmunkát alacsony fajlagos anyag- és energiafelhaszná­lással készülő gyártmányok előállítására fordítják, ott a gazdaságosabb, hatékonyabb termelést mozdítják elő. Ezt az utat választották a megye ipari szövetkezetei és nem véletlen, hogy elmúlt évi ter­melésük dinamikája jóval meghaladta az országos átla­got, gazdaságos termelésük az exportban és a belföldi használatra gyártott cikkeik­ben egyaránt növelte nyere­ségüket. A több műszakos termelésre való áttéréssel — ahol erre lehetőség van — tovább fokozhatják eszközál­lományuk még jobb kihasz­nálását és ezzel biztosíthat­nák további dinamikus fej­lődésüket. .A fentiekből adódnak a pártszervezetek feladatai a második fél évben. Munká­juk tartalma a Központi Bi­zottság 1975. novemberi ha­tározata óta már minőségileg megváltozott, s végső soron ezek a változások járultak; közvetve az azóta elért gaz­dasági eredményekhez. Tevé­kenységük a gazdasági szer­vező munkában két év óta egyrészt operatívabb lett, és jól is választják meg az adott terület legfőbb feladatait, aminek megoldásához aztán sajátos eszközeikkel maximá­lis segítséget nyújtanak. Több ízben foglalkozott la­punk is azokkal a konkrét intézkedési tervekkel, mun­kaprogramokkal, melyeket a pártszervezetek készítettek a gazdasági feladatok végre­hajtásának segítésére, ellen­őrzésére. Ma már elmondhat­juk, hogy a pártmunka sajá­tos eszközeivel és módszerei­vel a pártszervezetek ered­ményesen segítették a ter­melési feladatok megoldását anélkül, hogy tevékenységük sértette volna a gazdasági vezetés önállóságát. Ilyen módszerrel sikerült megszün­tetni 1976. második fél évé­ben például azt a több mint egymilliós veszteséget, amely a medgyesegyházi cipészipari szövetkezetnél jelentkezett és nyereséggel zárni az évet, s jól indítani az 1977-es eszten­dőt. A példákat sorolhatnánk tovább. A lényeg az, hogy a pártszervezetek tevékenysé­gük fókuszát mindig egy-egy pontosan körülhatárolt, fon­tos feladat megoldásának se­gítésére összpontosították, s a megalapozott feladatkijelö­lés végrehajtását következe­tesen követte a számonkérés, a pártellenőrzés. E feladat­kijelölés természetesen a gazdasági vezetőkkel együt­tesen történt meg. A második fél év konkrét feladatait a pártszervezetek részéről is éppen ez a helyi tapasztalatok értékeléséből fakadó közös állásfoglalás szabja meg. Van ahol a „kö­telező” mellett is több gondot szükséges fordítani a szemé­lyes agitációra, hogy meg­szűnjenek, vagy jelentősen csökkenjenek az igazolatlan hiányzások, amelyek akadá­lyozzák a gazdaságos terme­lés fokozását. Van, ahol ha­tározottabb támogatásra lesz szükség a pártszervezetek ré­széről a jobb munkaszervezés kialakításához. Van, ahol hathatósabb segítséget igé­nyelnek a kommunistáktól a munkafegyelem megszilár­dításában, a minőségi köve­telmények elérésében, stb. Mindenütt az adott helyzet határozza meg a helyi fel­adatokat. zt azonban a második fél év küszöbén min­denütt elemezni szük­séges ahhoz, hogy az éves tervek teljesítése a kívánal­maknak megfelelően alakul­jon és megerősödjenek a termelés dinamikus növelé­sének1 eddig tapasztalt ked­vező 1 folyamatai. V. D. A formázás alapismereteit oktatja Rajki László szobrász- művész Szlotta András grafikus a park fáinak árnyékában, a tábor­lakók egy csoportjával Gabonatűz Ecsegfalván Évadzáró társulati ülés Felnőtteket oktatók tanácskozásai Van visszaút, de segítség kell hozzá

Next

/
Oldalképek
Tartalom