Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-06 / 157. szám

1977. július 6„ szerda o A megyeszékhely legfiatalabb lakótelepén, a Lencsési úton működik ez a hírlapárusító pavilon. Nagy Józsefné újságárus készséggel teljesíti az itt lakók kérését, megpróbál minél töb­bet kínálni a legnehezebben kapható, legnépszerűbb lapok­ból, például a Galaktikából vagy Népsportból is Fotó: Gál Edit Napirenden az ifjúsági törvény végrehajtása Huszonöt éves a HVDSZ Értelmiség és politizálás A mezőberényi Nagyköz­ségi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága nemrég tartott ülé­sén egyebek között megtár­gyalta az ifjúsági törvény végrehajtásának helyi ta­pasztalataik A nagyközség­ben majdnem minden máso­dik fiatal tanuló még, a 30 éven aluliak száma 3190. Egy gimnáziuma és két általános iskolája van a községnek és az oktatáshoz szükséges leg­fontosabb feltételek mindhá­rom iskolában biztosítottak, a pedagógusoknak csupán nyolc százaléka nem ren­delkezik képesítéssel. A helyi úttörőházban, a művelődési házban, az isko­lákban szervezett szakkörök igen komoly lehetőséget ad­nak a neveléshez, a művelő­déshez. A 45 szakkör mun­kájában a 30 éven aluliak egyharmada vesz részt. Igen jelentősek a községi KISZ- bizottság és a művelődési ház által közösen szervezett is­meretterjesztő előadások. Szemét nagy mennyiségben Sok vitára adott okot Bé­késcsabán a szemétgyűjtő konténerek kihelyezése. Az akkor szerkesztőségünkhöz érkezett levelek, telefonok aggodalomról szóltak. Mi lesz a nyáron, ha a konténereket nem szállítják el rendszere­sen? Akik aggódtak, azoknak volt igazuk. Annak idején a megjelent írások és fénykép­pel közölt észrevételek ered­ménye volt, hogy ezután el­tűnt a szemét, a lakótelepek­re kihelyezett konténerek környékéről. Most viszont itt a nyár, a kánikula, s a hely­zet ismét ugyanaz, mint hó­napokkal ezelőtt volt. Nem tudjuk mi okból, de akado­zik a rendszeres szemétszál­lítás. A Kulich Gyula-lakó­telep házai dől például még kedden sem vitték el az elő­ző héten, (őleg a hétvégén összegyűlt szemetet. A kon­ténerek megteltek. Mivel nyáron sok a rothadó hulla­dék, senki sem tartja és nem is tarthatja a lakásban, még jól zárt edényben sem. Így hát naponta leviszi a konté­nerbe. Ha oda nem fér — mellé... A szemét pedig gyűlik és bűzlik, rontja a levegőt. Meddig? K. J. Tavaly 112 rendezvényen 4500-an vettek részt, a meg­jelentek 60—70 százaléka 30 éven aluli volt. Az egyik legnagyobb gond a cigány- gyerekek óvodai elhelyezése. Az általános iskolákba 145 ci­gánytanuló jár, akiknek fe­le túlkoros. Közülük 41-en járnak a kisegítő tagozat va­lamely osztályába. A fiatalok szocialista em­berré formálásában kiemel­kedő feladatot kapnak a munkahelyek. Mezőberény- ben a dolgozó fiatalok szá­ma mintegy 1650. A község azon kevés települések közé tartozik, ahol helyben fog­lalkoztathatják a fiatalokat. Az üzemekben dolgozó 30 éven aluliak 35 százaléka szocialista brigádtag, 18 if­júsági szocialista brigád mű­ködik. Csak egy példa: 1976- ban a PATEX fiataljai csak­nem 1800 óra társadalmi munkát teljesítettek, a fia­talok 24,4 százaléka törzs- gárdatag. A községben 57 fiatal —a 30 éven aluliaknak csupán 3,5 százaléka — kapott kor­mány-, vagy egyéb kitünte­tést. E téren nemcsak az üzemeknél, szövetkezetek­nél, hanem a tanácsnál és a Hazafias Népfront körében is van mit tenni, ugyanis az idén május 1-én több mint 100 lakos kapott társadalmi munkáért járó kitüntetést, s közülük csak ketten voltak 30 éven aluliak. Pedig a KISZ-fiatalok több mint 12 ezer óra társadalmi munkát végeztek a községben az el­múlt évben. Tegnap és ma: éjszakai drámajáték Gyulán Vörösmarty bujdosásáról, a 48-as szabadságharccal elbu­kó üldözöttekről szólalnak meg költői gondolatok a gyu­lai vár festői szépségű kör­nyezetében. Lászlóffy Csaba Nappali virrasztás cimű drá­máját már tavaly is nagy si­kerrel játszották a gyulai színházi nyár műsorában. Sik Ferenc érdemes művész rendezésében Tolnai Miklós, Szoboszlay Sándor és Ats Gyula szereplésével ma még láthatja a, közönség a mély drámaiságú, izgalmas művet. Az előadás éjjel fél 11-kor kezdődik a vár mögötti té­ren. A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszerve­zete (HVDSZ) megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból július 7-én délelőtt 9 órai kezdettel nagyaktíva- ülést tart Békéscsabán, az SZMT székházában. Szalay Istvánná, a megyei bizottság titkára mond ünnepi beszé­det, majd a szakszervezet Az elmúlt hét végén a bé­késcsabai MÁV Vontatási Főnökség KISZ-bizottsága a vasutasnap tiszteletére kom­munista műszakot szervezett A fiatalok az épülő kocsi­műhely környékén serény­kedtek. Csaknem félszázan vettek részt a kommunista műszakban és különböző földmunkákat, az építkezés­hez szükséges tégla előké­Megyénkben most első íz­ben szerveztek a békéscsabai Városi Tanács kezdeménye­zésére a szó szoros értelmé­ben vett építő tábort a fiata­lok számára Békéscsabán. A táborba a KISZ megyei bi­zottsága szakmunkástanuló­kat és középiskolásokat moz­gósított, akik a megyeszék­hely gyermekintézményeinek építésében vesznek részt. Június 4-én délelőtt nyílt a vetkezet ebben az evben több mint 23 ezer színházter­mi zsöllyének, széknek a szál­lítására kötött szerződést az ARTEX Külkereskedelmi Vállalattal. A Gyulán készült színházi székek a Szovjet­unióba kerülnek. Több típusból tevődik össze a rendelés, így pél­dául írólapos kivitelben, to­vábbá hangszóró és tolmács­berendezés felszereléséhez szükséges helykiképzésű, va­lamint normál kivitelben. A szerződött mennyiség a Szovjetunió 30 városába, il­letve üzemébe kerül. Az ez évben kiszállításra kerülő székekkel rendezik be a tas- kenti Novai Színházat, a ébb- bit nagyüzemek és vállalatok alapításában és az azt köve­tő években kiemelkedő mun­kát végzett társadalmi tiszt­ségviselők emléklapot kap­nak. Az ünnepséggel egy időben nyílik meg a helyiipari vál­lalatok termékeit bemutató kiállítás az SZMT székházá­nak 5. számú termében. szítését és anyagmozgatást végeztek. Megmozgattak 130 köbméter földet, 20 köbmé­ter sódert és a bedolgozás helyére szállítottak hatezer téglát. Ez a sikeres kommunista ponti KISZ-bizottság a műszak része a MÁV csomó- Nagy Októberi Szbcialista Forradalom tiszteletére tett felajánlásának. tábor, amelyben két csoport váltja egymást a nyáron. Az első turnusba 37 fiatalt moz­gósított a KISZ. A fiatalok a Vandháti úti kollégiumban laknak, és a Lencsési úton, a József Attila lakótelepen böl­csőde, óvoda építésében vesznek részt. Július 15-én zárul az első csoport számá­ra az építőtábor, a második turnus pedig július 18-tól 29- ig dolgozik. kultúrházaiba, előadóter­meibe építik be. Így többek között a Komszomol Autó­gyárba, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának kultúr- házába, az almatjevszki Technika Házába, a dnyep- ropetsztáli kultúrházba. A gyulaiak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteleté­re vállalták, hogy azokhoz a Szovjetunióban épülő színhá­zakhoz, kultúrházakhoz, amelyeknek befejezési ha­tárideje a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója, előszállítással biz­tosítják, hogy a székek hiá­nya miatt ne késlekedjenek a szovjet építők. Ö politizálás valamely érdek képviselete és érvényesítési szándé­ka során kialakított véle­mény és állásfoglalás, amely más, hasonlóképpen meg­nyilvánuló érdekektől eltér, esetenként azokkal szemben áll. A politizálás legegysze­rűbb, legesetlegesebb for­máiban is a vélemények vi­lágának jelensége. Igaz, hogy az értelmiség sajátos képzettsége és hiva­tása következtében többet ír és beszél — főként talán be­szél —, mint a más rétegek­hez, osztályokhoz tartozó ál­lampolgárok, aminek követ­keztében a véleményekben megjelenő politizálását könnyebb észrevenni. Az állampolgári jogon adott po­litizálás lehetősége és az azt lényegében kiváltó érdekel­térések és érdekérvényesíté­si akarat azonban természe­tesen egyáltalán nem korlá­tozódik az értelmiség körére. Még akkor sem, ha egy ké­nyelmes, sematikus, felszíni jelenségekből általánosító szemlélet hajlamos a politi­zálást — annak is a „nega­tív” vonásait: az „okosko­dást”, „értetlenkedést”, „ellenvéleményt” — döntően értelmiségi sajátosságként beállítani. Ha azonban mindez igaz lenne, úgy ebből az is kö­vetkezne, hogy csak az ér­telmiségre vonatkozóan szükséges a meggyőző poli­tizálás valamely politikai cél vagy érték szempontjá­ból. Másokat, a többséget, csak mozgósítani kell adott esetben, s azok akkor majd valamely fiktív akaratnak megfelelő mozgásba kezde­nek. Tudatosan feszítettem az említett gondolatot addig a határig, hogy az már vál- lalhatatlan legyen, ugyanak­kor minél inkább kitűnjék gondolati tartalmának hibá­ja. Nem tartom ugyanis igaznak, sem célszerűnek azt a fölfogást, amikor valaki az állampolgárok véleményének sajátos szórtságát csak az ér­telmiségben tételezi' fel. Máz morálisan is elfogadhatatlan arisztokratizmus rejlik e vé­lekedésben, mivel a többség által gondolatilag fölfogha- tatlannak tartja, következé­sül olyannak, ami nem je­lenhet meg politikai véle­ményekben. Ennél azonban még fontosabb szempont, hogy politikai önismeretünk az állampolgárok politikai véleményét illetően ne vál- hassék önáltatássá. Ha ugyanis csak egyetlen társa­dalmi rétegben tételeznénk föl politikai szándékokat, ak­kor ez ugyancsak elméleti szembekötősdi lenne, és kö­vetkezményként a gyakorla­ti politikában csak tapoga­tózást tenne lehetővé. A politizálás azonban sem nem privilégiuma, sem nem A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága körle­velet küldött a megyei nép­front bizottságok titkárainak. Ebben azt kéri tőlük, hogy augusztus 20-ig írásban je­lentsék: mely testvéri ország képviselőit kívánják meg­hívni 1978-ban. Elsősorban a Budapesten működő bolgár, csehszlovák, lengyel kulturális intézmé­nyekkel, az NDK-centrum- mal, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának képvise­lőivel, a Fáklya című folyó­irat szerkesztőségével és a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok parancsnokságával nyílik le­hetőség a szorosabb együtt­működésre. Nemzetközi vonatkozásban is jelentős előrelépésnek számít azon szocialista orszá­bűne az értelmiségnek, mint ahogy a politizálás sorsfor­dulókat jelentő nagy törté­nelmi kérdései sem — és fő­leg azok nem! — korlátozód­tak soha az értelmiségre. (A történelmet, mint tudjuk, a tömegek formálják.) De gondoljuk csak meg — ha az eddigi okfejtés elfo­gadható —, mit és mennyit tudunk mi a politikai önis­meret értelmében arról, hogy a politizálás eredmé­nyeként milyen a politikai vélemények és álláspontok tényleges világa? Azt hi­szem, elméletileg és átfogó­an aligha optimális a tudá­sunk, eltekintve most persze attól, hogy a gyakorlati po­litikai irányítás ösztönösen is működtetni kényszerül ez- irányú tapasztalatait. Ez a tapasztalat azonban csak az ösztönös érzékelés szintjén él, s korántsem tárgya még egy politikatudományi tuda­tosságnak. Okfejtéseink sokszor a legkisebb ellenállás irányá­ba haladnak — ami elméle­tileg nagyon is hibáztatható — és csak ott veszünk ész­re álláspontokat, ahol azt nagyon plasztikusan meg is fogalmazzák, azaz az értel­miség körében. Persze, egyáltalán nem vé­letlen, hogy az eltérő, netán szembenálló politikai véle­ményeket valaki az értelmi­ség körében keresi. Ez nem is az időnként fölbukkanő és az értelmiséget általában — ezért helytelenül — elítélő előítéletes beídegződöttsé- gekből fakad egyszerűen, ha­nem az értelmiség általános és konkrét sajátosságai is lehetőséget adnak erre. Va­lamely versben, tanulmány­ban, megszövegezett terve­zetben megjelenő álláspontot — és az értelmiség jó része hivatásából következően ilyen termékeket állít elő — könnyebb tanulmányozni és megítélni, mint a népesség többségének a közvélemény­hullámzásában szóródó, sok­szor csak mélyen áramló vé­leményeit. Ami pedig a konkrétabb sajátosságot illeti, az a tör­ténelmileg alapozott és ha­gyományozott értelmiségi szerepekkel kapcsolatos. Ez nálunk, mint kelet-európai sajátosság, szemben a nap­nyugati „szakember” esz­ménnyel, az értelmiségnek politikai elkötelezettséget, közéleti érzékenységet ír elő. I z az eszmény óhatat­lanul bizonyos „poli­I tikai képviseletet” követel és kér számon az ér­telmiségtől és az apolitiz- mus, közéleti közömbösség nem tartozik éppen a bocsá­natos bűnök közé az értel­miségi tevékenység társadal­mi megítélésénél. Márpedig a politizálás, utalva a fen­tiekre, a vélemények világá­nak jelensége. gok nagykövetségeivel való kapcsolatfelvétel, amelyek jelenleg még nem rendelkez­nek kulturális intézettel Bu­dapesten. Egy-egy szocialista ország kiemelkedő évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségre például olyan vendége­ket is meg lehet hívni, akik hazájuk társadalmi, politikai, gazdasági vagy kulturális életéről tájékoztatnák a talál­kozó résztvevőit. A barátsági meghívások jobb szervezése szempontjá­ból is szükséges, hogy Békés megye városaiban, községei­ben, a párt-, és az áílami szervek vezetői a népfront­bizottságokkal, valamint mág társadalmi és tömegszerveze­tek képviselőivel, közösen szorgalmazzák nemzetközi kapcsolataink erősítését. ► Egyre többen fedezik fel a mezőkovácsházi strandfürdőt, ahol magas értékű termálvíz várja a fürdőzőket. Király Pál, a fürdő vezetője elmondotta, hogy negyedmilliós évi költségve­téssel dolgoznak, és évről évre csinosítják a fürdőt, bővítik a szolgáltatások körét. Az idei évadra — például — korszerűsí­tették a zuhanyozót és a fürdő parkosítását is tovább folytat­ták. A legutóbbi kánikulai vasárnapon közel ezren keresték fel a kovácsházi strandot Fotó: Gál Edit n vasutasnap tiszteletére Színházi zsöllyék exportra A gyulai Fa-Fémipari Szö­Gombár Csaba Bővülnek nemzetközi kapcsolataink

Next

/
Oldalképek
Tartalom