Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
1977. július L, péntek o IZIjdUlTiIt! Befejeződött az országgyűlés Romany Pál hozzászólása A miniszter bevezetőben utalt arra, hogy a mezőgazdaságban is elemi érdek a jó vízgazdálkodás. Különösen az hazánkban, ahol hol sok a csapadék, hol kevés, egyik héten nagy a forróság, másik héten ugyanaz hiányzik. Éves átlagban gyakran kiegyenlítődnek ezek, de a kellő vízmennyiség konkrét időszakban szükséges, nem évi átlagban. A fejlődésre jellemző, hogy a mezőgazdaság öntözővízfelhasználása a felszabadulás előtt az évek átlagában nem érte el a százmillió köbmétert; jelenleg viszont több mint egymilliárd köbméter öntözővizet használ a mező- gazdaság. A mezőgazdaságilag megművelt területnek immár 6-7 százalékát tudjuk öntözni. Arról is szólt a miniszter, hogy az új gépi technika alkalmazása új ismereteket követel. Az utat — a locsolólapáttól az önjáró esőztető- ig — éppen úgy végig kell járni, ahogyan a kézi kaszától a nagy teljesítményű gabonakombájnokig végigjártuk. Az elmúlt másfél évtizedben a mezőgazdaság dolgozóinak tízezrei sajátították el a korszerű öntözéshez szükséges ismereteket, s ebben sokat segített a szervezett vízügyi szolgálat. A kihasználatlan lehetőségekről szólva elmondotta a miniszter: néhány üzem még ma is csak „végveszélyben” használja ki jól berendezéseit Pedig az öntözővíz csak folyamatos használat, kellő szakszerűség mellett lehet biztos táplálója, fejlesztője a növénytermelésnek. Természetesen csak ott, ahová eljut. Ezért az öntözőhálózat fejlesztését terveink szerint mind a Tisza-völgyben, mind más területen tovább kell folytatni. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar érdekelt a folyamszabályozási munkákban is. A szállítási feladatok ellátása során a víziúthálózattal jobban kell számolni. Követendő, de mindenképpen tanulmányozandó a bolyi mezőgazdasági kombinát kezdeményezése. A növényolaj - ipari vállalattal közösen uszálykikötőt építettek Mohácson, s az idén üzembe lépő tároló-szállító beruházás a kombinátnak mintegy 7-8 millió forint szállítási költségmegtakarítást ígér. — A természeti erőkkel való küzdelem nem kerülhető el — mondotta. — A világ földművelői és állattenyésztői nehezen kiszámítható, állandóan változó természeti feltételek között dolgoznak. Küzdelmük . eredményessége jelentősen függ felkészültségüktől, szorgalmuktól, a bevonható anyagi-technikai apparátustól, mivel művelésbe vonható új területeink, termőföldtartalékaink nagyon csekélyek, több figyelmet kell fordítanunk a meglevők védelmére, a talajok termékenységének és vízgazdálkodási tulajdonságainak javítására. E feladatok ellátása nemcsak a vízgazdálkodási ágazatban és a mezőgazdaságban dolgozók, hanem együttesen, országunk érdeke — mondotta Romány Pál. Szigeti Gáborné Békés megyei képviselő felszélalása Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója feletti vitában felszólalt Szigeti Gáborné, Gyula város országgyűlési képviselője is. Bevezetőjében a megyét átszelő folyók, a Körösök és a Berettyó vizeinek hasznosításáról beszélt. Érzékeltette azonban azt is, hogy a természetes vízkészlet nem elég az igények kielégítésére, ezért a szükséges ipari, gazdasági és ivóvízmennyiséget csak korszerű vízgazdálkodással lehet biztosítani. Megyénk egyik legnagyobb gondja az emberi fogyasztáshoz szükséges vízimennyiségnek és minőségének biztosítása. Példaként említette, hogy a megye 78 településéből 50 rendelkezik vízművel, de csatornázással mindössze 12. Aggodalmát fejezte ki, hogy a települések alatti víztartó rétegek statikus készlete folyamatosan csökken. A minőségi ivóvíz biztosítása egyre nagyobb és nehezebb feladatot jelent. Tekintettel arra — mondotta a továbbiakban —, hogy Békéscsaba, Békés és Gyula városok, valamint a környező települések vízgondjai máris igén nagyok, ezért feltétlenül szükséges a „Maros-törmelékkúp” ilyen irányú kutatásának gyorsítása, a megyei gondokat megoldó regionális vízmű beruházási programjának és kiviteli terveinek elkészítése, még a jelen tervidőszakban. Békés megye csatornamű- vekkel és szennyvíztisztító berendezésekkel való ellátottsága igen rossz. A keletkezett szennyvizek jórészt szikkasztásos módszerrel a talajba kerülnek. A városok esetében a holt medreket, vagy az Élővíz-csatornát szennyezik oly mértékben, hogy az utóbbi vízminősége negyedosztályú. Megyei településeink szennyvízelhelyezését és -tisztítását önerőből megoldani nem tudjuk. Erre való tekintettel tisztelettel kérem annak megvizsgálását, hogy nem lehetne-e a vízi közművek építéséhez a célcsoportos jelleget visszaállítani, arra is figyelemmel, hogy a településfejlesztések — ezen belül elsősorban a lakásépítés és a kapcsolódó létesítmények — megvalósítása célcsoportos hitelből történik. A megoldás érdekében célszerűnek tűnik az előre gondolkodás — ami az 5—15 éves fejlesz- tési tervekkel is egyezne —, ez elősegítené a lakás- és a lakáskapcsolódó intézmény- hálózat időbeni ellátását. Ennek vizsgálatával évekkel ezelőtt a Békés és Csongrád megyei képviselők együttes ülésén már foglalkoztak. Örömmel tudok beszámolni arról, hogy a megyei vízfc- ügyi szervek eredményesen foglalkoznak a szennyvíznek befogadón kívüli elhelyezésével. Igen jó példa erre az 1969 óta üzemelő gyulai nyárfás öntözőtelep. A szennyvíz ilyen elhelyezése szinte minden település határában megoldható. Sajnos a szennyvíz öntözéses fel- használásának egyes jogi kérdéseit azonban még nem szabályozták. Megítélésem szerint ezeknek rendezése meggyorsítaná e fontos feladat megoldását. Mezőgazdasági vízhasznosításra nagy lehetőséget biztosít megyénknek a „nagykunsági XIV. öntözőrendszer” főmű építésének megkezdése. Ez a beruházás jó helyre került, mert segítségével a megye legjobb földjein lehet a termelés biztonságát és a hozamok növelését fokozni. Éppen ezért az érintett mezőgazdasági üzemeink várják ennek az öntözőrendszernek megépítését. Épül a körösladányi duzzasztó is és ezzel újabb lehetőség nyílik az öntözésre. Sajnálatos, hogy a békési duzzasztó hatásterületébe tartozó üzemek öntözési fejlesztése megrekedt. A továbbiakban arról szólt, hogy a vízkészleteink növelése érdekében szükségesnek tartjuk a csongrádi vízlépcső megépítését, mert ennek visszaduzzasztása elősegíti a Békés és Csongrád megyék ipari, kommunális és nem utolsósorban az öntözővízzel való ellátását. Békés megye területe, fekvésénél, talajszerkezeténél fogva belvízérzékeny — mondotta. — Az elmúlt években csaknem rendszeressé vált a belvízkár, ami sok millió forint terméskiesést jelentett. Ez attól függetlenül igaz, hogy' a megye főművi kiépítettsége az országos átlagnál magasabb. A központi és helyi szervek is sokat tettek azért, hogy az üzemközi és az üzemi művek vonatkozásában javuljon a helyzet. Elkészült Békés megye komplex mező- gazdasági vízgazdálkodásfejlesztési terve, aminek alapján edtlig mintegy 76 ezer hektár üzemi víz rendezése valósult meg. A belvízzel kapcsolatban szólt arról, hogy a megye 37 települése van a Körösök vízszintje alatt és ezekben a településekben több mint 270 ezer ember él. Ebből eredően a megyében az árvízi biztonság megteremtésének rendkívül nagy jelentő- • sége van. Fontos feladatnak tekintjük — mondotta továbbá — a helyi, síkvidéki víztárolás megoldását. Erre igen jó lehetőséget biztosítanak a folyók találkozásánál levő, mély fekvésű, nem nagy termelési lehetőséget jelentő területek. Ilyen a Fekete- és Fehér-Körös között levő úgynevezett „delta terület”, ahol víztároló kiépítése után a Körösök árvízi hozamából évente mintegy 150—200 millió köbméter víz tárolható. A kialakított víztárolóban tartalékolható vízmennyiség megyénk jelentős részének öntözését biztosítani tudná. Sajnálatos, hogy a tároló szükségszerű használatának jogi körülményei teljesen rendezetlenek. A Sebes-Körösön olykor hónapokig erősen szennyezett víz folyik le, ez komoly gondot okoz a Bi- harugrai Halgazdaságnak. Problémák vannak a víz minőségével, különös tekintettel arra, hogy a Körösök völgye idegenforgalmi vonzása egyre inkább nő, a minőség befolyásolja a szarvasi holtágak vízellátását, annak hasznosítását és különösen a megye három városán keresztülfolyó Élővíz-csatorna vízminőségét. A gazdálkodás stabilizálása érdekében megnyugtató megoldás kidolgozása, kialakítása volna szükséges. Javaslatát az alábbiakban terjesztette elő: Engedjék meg, hogy e nagy jelentőségű kezdeményezésre hívjam fel a figyelmet és ennek megvalósításához kérjem valamennyi illetékes támogatását: A Körös-vidék vízgazdálkodásának történelmi múltja, jó műszaki kiépítettsége, vízrajzi egysége, a művek viszonylag kis területen való koncentrálása lehetővé teszi, hogy e térség — megfelelő fejlesztések mellett — alkalmas legyen vízgazdálkodási mintaterületi funkció betöltésére. Ehhez kedvezően kapcsolódna a termálvíz hasznosítására készített távlati fejlesztési javaslat is. Ez annál inkább idő- és célszerű, mert e térségen belül Gyula ma már országosan is elismert idegenforgalmi bázis. Biztos vagyok abban — mondotta befejezésül a képviselő —, hogy a korábbi véleményeknek megfelelően, az illetékesek — elsősorban az Országos Vízügyi Hivatal — megvalósításhoz segíti az említett korszerű és hasznos kezdeményezéseket. *** A vitában elhangzottakra dr. Gergely István válaszolt. Az országgyűlés az OVH- elnökének beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután következtek az interpellációk. Kangyalka Antal, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója (Csongrád megye) a külkereskedelmi miniszterhez interpellált az importból származó anyagmozgató gépek alkatrészellátásáról, ami jelenleg erősen akadozik. Dr. Biró József miniszter válaszában elmondta, hogy az országos tervhivatal a szocialista országokkal történő tervegyeztetéskor, a minisztérium pedig a kereskedelmi megállapodások aláírásakor minél nagyobb alkatrészkontingensek elérésére törekszik. A választ a képviselő és az ország- gyűlés tudomásul vette. Sarudi Sándor, a vámos- pércsi MEZŐGÉP Vállalat meósa a közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában annak a fonák helyzetnek a megváltoztatását sürgette, hogy az üzemek akkor is kötelesek a költségvetés számlájára befizetni kilométerenként négy, illetve hat forint térítési díjat, ha az autóbuszt szívességből bocsátják valamely iskola rendelkezésére. ■ Pullai Árpád miniszter válaszában elmondta, hogy a problémával a kormány is foglalkozott és utasította a minisztériumot, hogy vizsgálja ki a kérdést. A választ mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. (MTI) Ülést tartott az MHSZ tanácsadó testületé Tegnap, csütörtökön délelőtt a békéscsabai repülőtér tanácskozótermében tartotta ülését az MHSZ megyei titkársága mellett működő testületi tanács. Ivicz Imre alezredes, megyei titkár köszöntötte a tagokat, majd két beszámoló hangzott el. Elsőként a szövetség gazdasági helyzetét elemezték. Megállapították, hogy az utóbbi időben jelentősen javultak az anyagi feltételek, amelynek eredményeként hozzákezdhettek a városi, járási bázisközpontok felújításához, korszerűsítéséhez. Békés városban július végén adják át a korszerűsített, jól felszerelt központot. A szarvasi járási bázisnál ez 1979-ben várható. Orosházán jelentős anyagi segítséget nyújtott a városi tanács és a nagyobb üzemek, és sikerült előteremteni a pénzt a felújításhoz, amely az ősszel kezdődik. A mezőkovácsházi járásban is biztosítottak az anyagi feltételek. Nagy gondot okoz a gyulai városi lőtér nem megfelelő állapota, az is felújításra szorul. A tervek szerint ezt két ütemben valósítják meg, s a munkát 1978-ban kezdik. Hasonló gondok vannak a békéscsabai városi lőtérrel is. Ügy tűnik, hogy a következő három évben rendelkezésre álló több mint 20 millió forint elég lesz a legsürgősebb beruházások megvalósítására. A gazdasági helyzet után az elő- és utóképzés helyzetét vitatták meg. Amatör néprajzosok, régészhallgatók a múlt nyomában Néprajzi gyűjtőtáborban keresik a nemzeti múlt emlékeit a Békés megyei Múzeumi Szervezet baráti körének tagjai, középiskolás diákokkal közösen, Biharugrán június 25-től július 9-ig. Az összegyűjtött--használati tárgyak, hagyományemlékek a Munkácsy Múzeum "kiállításait gazdagítják majd. Júniustól augusztus közepéig kutatnak a battonyai régészeti táborban német, lengyel, magyar régész szakos egyetemi hallgatók és a román nemzetiségi középiskolák tanulói. Vésztő-Mágoron középiskolás diákok . régész- kednek, július 11-től 23-ig. Természettudományos gyűjtőtábor nyílik a szabadkígyósi kastélyban július 4-től 9-ig a szegedi Tanárképző Főiskola biológia szakos hallgatóinak részvételével. Gyula városerdőn sátortáborban természetvédelmi és ornitológiái tábor lesz július. 18-tól 28-ig, a békéscsabai ifjúsági és úttörőházzal közös szervezésben, általános és középiskolás diákoknak. A múzeumi életben újszerű, országos kezdeményezés, hogy főiskolások részvételével szervezik a természettudományos gyűjtőtáborokat. A tábori munka rangját, értékét, elismerését jelenti, hogy a főiskolák érvényes kötelező nyári gyakorlatként is elfogadják az itt végzett kutatásokat, megfigyeléseket. Tábori üdvözlet A mátrafüredi kilátóból csodálatos a panoráma. A kéklő hegyek és a síkság találkozásánál egy apró tavat rejt az erdőség. A tó halai sokáig emlegetni fogják a békéscsabai gyerekek táborozását. A 10. sz. általános iskola Kulich Gyula Üttörőcsapata ugyanis a Sástó partjánál vert tábort, természetes tehát, hogy a fiúk kedvenc szórakozása a pecázás. Esténként hatalmas tábortüzek mellett száll a dal, és azon se lehet csodálkozni, ha a lányok a szalonnasütéskor nem esznek vöröshagymáit, hiszen, a vidám „sóderolás” idején fontos az üde lehelet... A gyerekek nagy kirándulásokat tesznek a • vadregényes tájakon, friss vizű patakok mentén csörtet a csapat, s egy-egy tisztás körül gyakFotó: Orbán Károly ran felcsendül az ének. Vid- róczki betyárjai galamblelkű legények voltak a csabai fiúkhoz képest, de ha közös munkáról vagy játékról van szó, akkor úttörőhöz méltón viselkednek ezek a viharsarki vadócok. A táborrend kialakításánál, a reggeli beszerzésnél mindig lehet számítani a gyerekekre, s az egész napos csónakázások mellett még arra is jut erő, hogy a szomszédos középiskolásokat legyőzzék egy-egy asztalitenisz-csatában. (Igaz, a focipályán már kevésbé jól szerepel a gárdánk.) * Kékestetőről, Gyöngyösről és Párádról küldtek a pajtások sok üdvözlőlapot, s amikor hazaérkeznek — sokat mesélnek majd a vidám táborozásról. A. T.
