Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-29 / 177. szám
1977. Julira 29, péntek o Dobozi raj az első a munkásőrök versenyén Forinttal Ezekben a napokban bonyolítják le a munkásőrség egységeiben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított emlék- versenyek második fordulóját. Így volt ez a napokban Gyulán is, a járási-városi munkásőrség Kun Béla nevét viselő egységénél. A második fordulóba a szakaszok legjobb rajai kerültek. Ezt a fordulót Gyulán a városi- járási pártbizottság székházának tanácskozótermében rendezték meg. A résztvevő rajok tagjainak széles körű felkészülésről kellett számot adni, és politikai, valamint szakmai kérdésekre kellett helyes választ adni. A vetélkedőn a dobozi raj szerezte meg az első helyet, és ezzel a részvétel jogát a megyei döntőre. Második lett, minimális pontkülönbséggel a Sarkadi Cukorgyár raja, míg a harmadik helyen a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet raja végzett. Kollektív munka a helyes válaszért Több gyümölcs, zöldség a dombegyházi Petőfi Tsz-ből Fejlesztési tervek és lehetőségek Évente egymillió négyzetméter csempe Rnmhánybnl A dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége merésznek tűnő terveket szeretne megvalósítani. A kormány zöldségprogramjának megfelelően igyekeznek gyülmölcsösüket, a zöldségkertészetet és a baromfi- ágazatot továbbfejleszteni. Elkészült a telepítési tervük, amely szerint a jelenleg nyolchektámyi gyümölcsöst 62 hektárra növelik. Ezt a 62 hektárt almafával telepítik be, ezenkívül 8 hektáron szilvát, 12 hektáron barackot termesztenek. A tervet három ütemben hajtják végre, ősszel kezdődik el a munka és az első időszakban nyolc hektáron szilvafát, 12 hektáron barackot, 10 hektáron pedig almafát telepítenek. A jelenlegi 9 hektáron levő zöldségkertészetet 1978- ban 130 hektárra növelik. Főleg pritaminpaprikát, vöröshagymát és paradicsomot termesztenek majd ezen a területen. Az alapvető feltétel, az öntözővíz már adott, nemrég készült el a bő vizű kút, s a meglevő öntözőberendezéshez még két újat vásárolnak. Terveikben szerepel egy tízezer négyzet- méteres pulykatelep építése is. Már a jövő év elején elkészül ennek a terve, s ezt követően ősszel meg is kezdődhet a kivitelezés. Az 50 millió forintra tervezett beruházás évente háromszáz- ezer pulyka kibocsátására lesz alkalmas. Ugyancsak terveikben szerepel jövőre a szövetkezet üzemi konyhájának építése. A Romhányi Építési Kerámiagyár az utóbbi évek fejlesztésének eredményeként évente 1—1,2 millió négyzet- méter fal- és padlóburkolócsempe kibocsátására képes. Az ötödik ötéves terv időszakában — további fejlesztéssel — az ország legnagyobb csempegyára lesz a romhányi. Termékei a haGyulán, a tejporgyár melletti régi malomépület egy részének bontása megkezdődött A tejporgyár ugyanis ennek helyén a városképbe illő, korszerű kétszintes anyagraktárt épít, amelynek átadását a kivitelező Sarkadi Építőipari Szövetkezet 1978. március 31-re vállalta. zai piacokon kívül — idén először — külföldre is eljutnak. Év végéig százezer négyzetméter fehér, pasztell és mintás falburkoló-csempét exportál mintegy kétszázezer dollár értékben a szomszédos Aausztriába és a távoli Pakisztánba. A gyár szakemberei jelenleg is több nyugati céggel tárgyalnak. Ezt követően az ugyancsak a tejporgyár területén levő szállítási vállalat irodaépülete helyén szociális létesítmény készül, amelynek építése 1979 elején fejeződik be. Ezzel a fejlesztés még nem ér véget, hiszen az előzetes tervek szerint 1979 elejétől megkezdik a szállítási Beruházások a Gyulai Tejporgyárban Mezőhegyesen láttuk, hallottuk A szegedi DÉLÉP Vállalat kivitelezésében 180 lakás épül Mezőhegyes központjában.. A Kozma Ferenc és Kossuth utca által határolt területen már elkészültek az alapok, és szerdán hozzákezdtek az előregyártott elemek beépítéséhez. A tervek szerint 90 lakást még ebben az évben átadnak. A 180-ból 60 tanácsi bérlakás, lesz, a többi pedig OTP-beruházás- ban készül. Évről évre egyre több családi ünnepséget rendeznek Mezőhegyesen is társadalmi ünnepség keretében. Az elmúlt évben 68 névadót és 67 házasságkötést rendeztek a tanácsházán. Az egyre növekvő igények és a színvonal további növelése érdekében hozzákezdtek a házasságkötő terem felújításához. A mezőkovácsházi költségvetési üzem vállalta a kivitelezést és augusztus 10-re tervezik a munka befejezését. A felújítás 170 ezer forintba kerül. A nagyközségben jelentős eseményre került sor tavasz- szal amikor megkezdődött a vezetékes ivóvíz-szolgáltatás. Már készül az ötszáz köbméteres víztorony, és remélik, hamarosan átadhatják rendeltetésének. Erre azért van szükség, mert jelenleg ideiglenes megoldással juttatják a vizet a hálózatba, és egyre többen kérik a házukhoz való bekötést. Jelenleg 450 lakásban folyik jó ivóvíz, de ennél jóval több helyre szeretnék bevezetni, különösen az újonnan épülő lakásokba, ahol már mindenütt van fürdőszoba is. Épülnek a társasházak vállalat korszerű műszaki, forgalmi telepének építését, amely előreláthatóan 12—15 millió forintba kerül. Ugyancsak a fejlesztéshez tartozik, hogy a gyár a Tejipari Tröszttől egynapi 150 ezer liter kapacitású tejsűrítő berendezést kap, amely a jövő év tavaszán áll munkába. A napokban érkezett meg a gyárba egy új tasakostej- csomagoló gép is. A Tejipari Tröszt és megyénk vezetői között nemrégiben előzetes tárgyalások kezdődtek a tröszt VI. ötéves tervi megyei fejlesztéséről. Filmművészeti nyári egyetem A Békés megyei Moziüzemi Vállalat is elküldi képviselőjét az augusztus 13-án kezdődő egri nyári egyetem filmművészeti tagozatára. A tanfolyam résztvevői előadásokat hallgatnak országunk társadalmi, gazdasági, kulturális életéről, a szovjet film korai éveinek kísérleteiről, a legújabb magyar rajzfilmről és napjaink magyar filmművészetéről. . A hallgatók kívánságának megfelelően sok filmet vetítenek majd a tanfolyamszervezők, találkozókat, vitákat rendeznek magyar filmrendezőkkel. A nagyszabású nyári egyetem az elmúlt évekhez hasonlóan külföldi résztvevőket is vendégül lát. és forint nélkül O olt egy időszak, nem is olyan régen, amikor sokat lehetett hallani, olvasni az úgynevezett fluktuációs vizsgálatok egyik alapvető tévedéséről. Gyakran és mindenáron azt próbálták ezekkel a vizsgálatokkal bizonyítani, hogy az emberek sok mindenért cserélgetik a munkahelyeiket, de a pénz, a magasabb bér csak afféle tizedrangú szempontként vehető számításba a fluktuáció okainak elemzésekor. Ma sem tudni pontosan, hogy voltaképpen miért ragaszkodtak egyesek ehhez a meglehetősen képtelen — vagy azt is mondhatom: képmutató — állásponthoz, a lényeg, hogy túl vagyunk rajta. egy tévhittel szegényebbek lettünk. Mindenkinek, akit illet, be kellett látnia, hogy az emberek valóban sok mindenért cserélnek munkahelyet, de akik sorozatosan cserélgetik a munkahelyüket — s itt a gya- korító képzőt szíveskedjenek hangsúlyozni —, azok elsősorban és mindenekelőtt a több pénzért, az ötven fillérrel, vagy egy forinttal magasabb órabérért teszik. Mellesleg: az is megérne némi töprengést, vagy akár nagyobb szabású vizsgálódást — akár így utólag is —, hogy vajon a magasabb bérért való munkahelycserék mögött minden esetben a spekuláció, a megátalkodott „vándormadarak” ügyeskedése húzódott-e meg? Vagy esetleg — ez csak feltételezés! — a jelenség, a gyakorlati munkaerő-gazdálkodás, sőt az egész ösztönzési rendszer egyfajta kritikája volt? Hadd jegyezzem meg, amikor „ösztönzési rendszert” említek, nem kizárólag és nem feltétlenül az anyagiakra gondolok. Mert az már nem sorolható a feltételezések kategóriájába, hogy nálunk a munkára való ösztönzés elsősorban és egyre inkább „pénzcentrikus”; szembetűnő jellegzetessége az anyagi érdekeltség mindenek feletti és mindent helyettesítő szerepének feltételezése. S még nagyobb gond, hogy az ösztönzés kérdésében azok sem tudnak közös nevezőre jutni, akiknek döntéseitől, a későbbiekben az egész ösztönzési rendszer működése függ. Néhány jellemző és nagyon zavaró jelenség, amivel gyakrabban találkozhatunk: Azt mondja a tervező: ha jó az érdekeltségi, ösztönzési rendszer, akkor tudok csak megfelelően tervezni; a jelenlegi rendszer összezavarja az áttekintésemet. Vagyis: ha lesz jó ösztönzési rendszer, akkor lesz jó terv is. S válaszol az ösztönzés problémáival foglalkozó szakember: ha jó tervet csináltok, akkor tökéletesítjük az ösztönzési rendszert is. Közbeszól a munkaügyi szakember: ha jobban ki lehetne választani a megfelelő embert a megfelelő helyre (többek között a pszichológia módszereinek alkalmazásával), akkor az ösztönző hatások is jobban érvényesülnének, vagyis nem lehet hatékonyan ösztönözni azt, akinél hiányoznak a szükséges képességek és készségek. Az ilyen és ehhez hasonló dillemákból, bizonytalanságokból pedig mi következik? Például az, hogy nagyon kevés helyen vizsgálják, elemzik a különböző ösztönzők hatását, azt, hogy miként reagálnak a dolgozók egy-egy ilyen intézkedésre, vagy éppenséggel azt, hogy vajon miért nem érvényesül egy helyesnek látszó elv. Az üzemi demokratizmus adta lehetőségeket, ezek emberformáló szerepét — minden ezzel kapcsolatos elhatározás ellenére —' sem sikerült kellően kihasználni, sőt: még e lehetőségek kibontakoztatásával is alapvető gondjaink vannak. Nincsenek kidolgozva, következésképpen nincsenek kiaknázva a nem anyagi hatóerőkben rejlő lehetőségek. Az egyidejűleg működésbe léptetett ösztönző hatások gyakran nemhogy erősítenék, hanem éppen semlegesítik egymást. Egyszóval: hogy nem tudjuk egységes erőként működtetni az anyagi és az erkölcsi tényezőket. 9 mert az ösztönzés ügye ennyire bonyolult és szövevényes, sokan a legegyszerűbb megoldást választják: egy-egy az átlagosnál nagyobb teljesítményt, egy-egy különösen jól sikerült munkát, egy-egy többé-kevésbé tisztességes összegű jutalommal honorálnak (ha éppen van erre keret). Az erkölcsi elismerés különböző formáinak, lehetőségeinek pedig egyre kevesebb a becsülete. Nemcsak az esetleges kitüntetésekről van szó (jóllehet ezek odaítélésénél is lassan már fontosabb szerepet játszanak a mellékes szempontok, mint az, hogy az illető egyáltalán megérdemli-e a kitüntetést...). Nem is csak a sokat emlegetett „jó szóról”, a teljesítményelismerő dicséretről van szó; jóllehet az ilyesfajta magatartás lényegében nem más, mint ambíciót adó, önbizalmat erősítő ösztönzés. Az ösztönzés eszköztárába kell sorolni mindazt, amivel az ember munkakedve megőrizhető és állandóan fokozható. Az ember természetes és ösztönös vágyai közé tartozik, hogy legalább figyeljenek arra, amit csinál, minősítsék a munkáját és törekvéseit, hogy tudja „hányadán is áll” a munkahelyén. Semmivel sem lehet jobban elpusztítani a munka- és szakmaszeretetet, a hivatástudatot, a munkahelyhez való tartozás érzését, ha közönyösen és lélektelenül veszik tudomásul mindazt, amit valaki ott végez. a valaki azt veszi észre, hogy nem túl fontos a munkahelye számára^ akkor ennek természetes reakciója, hogy a munkahely sem lesz fontos a;% ő számára. S ez esetben kezdődhetnek a vizsgálódások arról, hogy miért is nő a fluktuáció, miért is cserélgetnek az emberek munkahelyet. Vértes Csaba Katonafiatalok dokumentum-kiállítása Történészkor alakult Szegeden, a Zalka Máté laktanya KISZ-bizottságának támogatásával. A sorkatonai szolgálatukat töltő katonafiatalok a város „Gera Sándor” munkásőr zászlóalja felkérésére kutatták fel a névadó életútját. -Levéltárak, országos intézetek dokumentumai közül keresték elő a katonafiatalok a munkásmozgalom hű harcosa, a spanyol nép szabadságharcában hősi halált halt Gera Sándor élet- történetét. Fotókópiákból, egykori fényképfelvételekből állt össze az anyag, amelyet a kör tagjai tablókon rendszerezve mutattak be társaiknak. A kiállítást a tervek szerint a későbbiekben a szegedi Fegyveres Erők Klubjában láthatják majd az érdeklődők. (K. T.)
