Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

1977. július 3„ vasárnap Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke adta át tegnap délelőtt az Elnöki Tanács kitüntetését, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Tóth Bélának, a békéscsabai Dürer Nyomda gépszedőjének, valamint Bálint Ferencnek, a Békés megyei Levéltár főlevéltárosának a Munka Érdemrend bronz fokoza­tát nyugállományba vonulásuk alkalmával. Képünkön: Tóth Béla átveszi kitüntetését Fotó: Gál Edit Sikeres képzési év az Ifjú Gárdánál Szövetkezeti fiatalok tapasztalatcseréje Katonai erőviszonyok Az elmúlt év kimagasló eredményeket hozott a gyulai városi Ifjú Gárda történeté­ben. Ugyanis az Erkel Gim­názium szakközépiskola sza­kasza a megyei szemlén első helyezést ért el és jogot szer­zett a részvételre a Kaposvá­rott sorra kerülő országos If­jú Gárda szemlén. Ez a tény meghatározó volt az 1976— 77-es képzési évben. Sikeres volt az Ifjú Gárda parancsnokság átszervezése, és eredményesnek bizonyult, hogy a hét tagú parancsnok­ság munkájába bevonták a társszervek képviselőit. A KISZ városi bizottsága — amely a városi parancsnok­ság közvetlen irányítását lát­ja el — a képzési év előtt be­számoltatta a város két leg­nagyobb üzemének, a haris­nyagyár, és a húskombinát KISZ-bizottság tikárait az irányításuk alatt működő alapszervezetek honvédelmi tevékenységéről. Korábban mindkét KISZ-bizottság cé­lul tűzte ki egy-egy alegység Tizenhét különböző típusú kombájn aratja-csépeli az őszi kalászosokat a sarkadi Lenin Tsz határában. Szép tempósan haladnak a gépek. Jelszó: „Minden megtermett szem gabona magtárba kerül­jön”. A jól szervezett betaka­rítás most fontosabb, mint valaha, hisz a természeti csa­pás sok kárt okozott az or­szágban elsőnek alakult ter­melőszövetkezet határában. A nagy szárazság miatt késve, hiányosan keltek és fejlődtek a tavaszi növények, sőt 1800 hektáron egyáltalán A tejtermelés fokozására 1976-ban a kedvező vásárlási lehetőségeket kihasználva nyolc állami gazdaság Hol­landiából és az NSZK-ból 1750 törzskönyvezett fekete­tarka lapály vemhes üszőt vásárolt. Az üzemek eddig összesen 3500 európai fekete­tarka üszőt és 1100 holland lapály fajtába tartozó üszőt importáltak. Ezeket több gaz­daságban törzstenyésztésbe fogták, a legtöbb üzemben azonban a hazánkban egyre létrehozását, ami csak a hús­kombinátnál valósult meg. Részt vettek és jól szere­peltek az Ifjú Gárda tagjai az MHSZ lövészversenyein. A vízgépészeti vállalat raja pél­dául megnyerte a városi és megyei döntőt, majd az or­szágos döntőben is nagysze­rűen helyt állt. A fiatalok több nagyobb városi rendez­vényen is ott voltak és fe­gyelmezett magatartásukkal méltán vívtak ki elismerést nemcsak a lakosság,. hanem a város vezetőinek körében is. Az utóbbi évek legsikere­sebb városi szemléjével zár­ták az elmúlt képzési évet. Remény van arra is, hogy az úttörőgárda megalakítása biz­tosítani tudja majd az Ifjú Gárda utánpótlását, örven­detes az is, hogy a képzési év során többen érték el a Ki­váló Ifjú Gárdista megtisz­telő címet, és két szakasz vá­rományosa a Kiváló Ifjú Gárda alegység cím kitünte­tésnek. nem kelt ki a vetőmag. Rá­adásul jégverés is pusztított a Lenin Tsz nagy tábláin. Ezért fokozott gonddal ügyel­nek a szemes termény és szá­las takarmány betakarításá­ra. A kombájnosok azért versenyeznek egymással, hogy minél rövidebb idő alatt biztonságba, azaz mag­tárba kerüljön a drága élet. Így született aratási rekord már a kezdet kezdetén Sar­kadon. Bontó Gábor kom- bájnos három nap alatt 17 vagon gabonát takarított be. ismertebb holstein-friz fajtá­val keresztezték, és ily mó­don a születendő utódok tel­jesítményét némileg még fo­kozzák is. Holstein-friz tenyészüszőt 11 állami gazdaság vásárolt eddig, összesen 8400-at. 1977- ben 4300 üsző importjára kaptak engedélyi az állami nagyüzemek. Az a cél, hogy a tisztavérű holstein-friz ál­lománnyal később elérik a 6000 kilogrammos tehenen- kénti tejtermelést. Tizenkilenc megyéből ér­keztek szövetkezetekben dol­gozó fiatalok tegnap, július 2-án Szarvasra, hogy részt vehessenek azon a tapaszta­latcserén, melyet a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osz­tálya, a SZÖVOSZ és a TOT ifjúsági bizottsága rendezett a számukra, a KISZ szarvasi városi bizottsága és a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ közremű­ködésével. A mai, 55. nemzetközi szö­vetkezeti nap Szarvason sor­ra kerülő országos ünnepsé­géhez .kapcsolódó tapasztalat- cserét az Árpád-szálló dísz­termében tegnap délután tar­tották meg. Itt Gyenesei Ist­ván, a KISZ KB mezőgazda- sági és falusi osztályának ve­zetője köszöntötte a megje­lenteket, közöttük Nagy Jó- zsefnét, az Országos Szövet­kezeti Tanács nőbizottságá­nak elnökét, Varga Józsefnét, a SZÖVOSZ nő- és ifjúsági bizottságának titkárát, Sten- czel Fruzsinát, a TOT ifjúsá­Gazdag nyári program várja a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának júliusi látoga­tóit. Filmek, előadások en­gednek bepillantást a szovjet köztársaságok életébe, az ott élő, dolgozó emberek napjai­ba. A nemzetközi szövetke­zeti nap alkalmából július 5- én filmvetítéssel egybekötött előadást tartanak az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok megvalósulásá­ról. Megemlékeznek július 28- án a szovjet hadiflotta nap­jairól. Az SZKP gazdasági Múzeumi gyűjtőtábort szer­vezett a történelem iránt ér­deklődő fiatalok számára a budapesti Munkásmozgalmi Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A nyári tábor szombaton nyüt meg. Résztvevői — mintegy har­minc egyetemi-főiskolai hall­gató — tíz napon át kutatják Baranya munkásmozgalmi emlékeit. A szervezett .gyűj­tőmunka célja a kallódó em­lékek megmentése. A leendő gi bizottságának elnökét, és Árgyelán Jánost, a KISZ Bé­kés megyei bizottságának munkatársát Megnyitójában Gyenesei István többek között a kö­vetkezőket mondta a tapasz­talatcsere céljáról: „Ezáltal is elő kívánjuk segíteni a há­rom szövetkezeti ágazat... fiatalságának egymáshoz va­ló közeledését.” Nagy József- né, a fogyasztási szövetkeze­tek VIII. kongresszusának, Stenczel Fruzsina pedig a termelőszövetkezetek III. kongresszusának határozatai­ról tartott tájékoztatót. A ta­pasztalatcsere ezután vitával folytatódott, melyet Gyenesei István vezetett. A téma: a KISZ KB 1978—79. évi akció- programjának tervezése so­rán a szövetkezeti dolgozó fiatalokat érintő kérdések kö-' re. A szövetkezeti dolgozó fia­talok országos tapasztalatcse­réjének résztvevői ma bekap­csolódnak a szövetkezeti nap programjába. stratégiája a fejlődés mai szakaszában — ezzel a cím­mel tartanak előadást július 12-én a kisteremben. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének új al­kotmánytervezetéről július 19-én és 26-án délután be­szélgetésre invitálják az ér­deklődőket. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja alkalmából július 21-én Lettország, a Litván SZSZK és az Észt SZSZK bemutatá­sára vállalkoznak színes do­kumentumfilmek vetítésével. pécsi Helytörténeti és Mun­kásmozgalmi Múzeum anya­gának gyarapítása, s emellett a diákok képzése, nevelése. Éppen ezért külön szakmai programot is összeállítottak számukra. Az országban először ala­kult ilyen jellegű ifjúsági tá­bor, s ha a kezdeményezés beválik, akkor a jövőben más városokban, illetve megyék­ben is szerveznek múzeumi gyűjtőtábort. D z erőviszonyok számít- gatása, a saját és az ellenséges erők kö­zötti arány mérlegelése egy­korú a hadviselés történeté­vel. Mégis, csupán a múlt két évtizedben készült, a katonai erőviszonyok prob­lémáival foglalkozó értekezé­sek és publikációk már könyvtárakat töltenek meg. A megkülönböztetett figyel­met ezúttal a rakéta—nuk­leáris eszközök megjelenése okozta, amelyek új korsza­kot nyitottak a hadművészet történetében. A katonai etők egymás­hoz mért arányát a rég múlt­ban kétségtelenül könnyebb volt meghatáro?ni, mint nap­jainkban. Az összehasonlí­táskor elsősorban a katonák számát, felszerelését és szer­vezettségét vették figyelem­be, hozzátéve a morál fogal­mát, amelyet már a klasszi­kus katonai irodalom is fon­tos tényezőnek tekintett. A háborúk méreteinek és a fel­használt anyagi eszközök mennyiségének növekedésé­vel párhuzamosan azonban már olyan kérdéseket is fi­gyelembe kellett venni, mint a politikai vagy katonaföld­rajzi helyzet, a mozgósítási képesség, ami az emberi és anyagi erőforrások háborús célokra való felhasználásá­nak lehetőségeit jelezte. A rakéta—nukleáris kor­szakban a katonai erőviszo­nyok alapvető elemei nem változtak. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, vagy a Varsói Szerződés és a NATO közötti katonai viszony meg­határozásánál például a föld­rajzi tényezők ma sem hagyhatók figyelmen kívül. Tény, hogy amíg az Egye­sült Államok partjait és szá­razföldi határait nem fenye­geti közvetlen veszély, ad­dig a Szovjetunió fegyveres erőinek védelmeznie kell a világ legnagyobb területű or­szágát, amelynek határai mentén nem csupán baráti hatalmak találhatók. Az Egyesült Államok alapvető érdekeltségeinek többsége tengerentúli, a Szovjetunió helyzete ettől eltérő: a szo­cialista világrendszer vezető hatalma nyersanyagokban csaknem önellátó és szövet­ségeseivel a kapcsolat köz­vetlenül is megvalósítható. A Varsói Szerződés és a NATO erőviszonyainak meg­ítélésénél változatlanul fi­gyelemre méltó az a körül­mény, hogy .-a szocialista or­szágok katonai—politikai szövetségének tagállamai zárt tömböt, összefüggő ka­tonai egységet alkotnak, ha­talmas szélességi és mélysé­gi kiterjedéssel rendelkeznek, amely megkönnyíti a fegy­veres erők összehangolt te­vékenységét. A NATO kato­nai erői ugyanakkor két kon­tinensen helyezkednek el, európai csoportosításuk ta­golt, nem rendelkeznek kel­lő mélységgel, ami pedig a rakéta—nukleáris háborúban elkerülhetetlen. Emellett a NATO-erők Nyugat- és Dél- Európában levő egységeit a semleges Svájc és Ausztria elválasztja • egymástól és ez megnehezíti az együttműkö­dést. Változatlanul fontos ma­radt a morális tényező, amely a politikai eszmék, hangulatok és érzelmek ösz- szességeként minden eddigi­nél nagyobb szerepet játszik a nukleáris összecsapás vi­szonyai között. Az új vonásokat a rakéta —nukleáris eszközök minden eddigit felülmúló pusztító- ereje, illetve annak kiegyen­lítő hatása hozta. A Szovjet­unió az 1960-as években biz­tos második csapásmérő­képességre tett szert az Egyesült Államokkal szem­ben, «mi azt jelentette, hogy a szovjet rakéta—nukleáris erők ettől kezdve egy eset­leges meglepetésszerű első csapás elszenvedése után is képesek lettek volna hatá­sosan visszavágni ellenfelük­nek. Nyilvánvalóvá vált, hogy nukleáris konfliktus esetén az észak-amerikai kontinens is a pusztulás színtere lehet. Ez a helyzet súlyos prob­léma elé állította az ame­rikai vezetést. Miután a ka­tonai erő mindig központi helyet foglalt el az USA politikai eszköztárában, erő­feszítései mindenekelőtt az elvesztett fölény visszaszer­zésére irányulnak. Hamaro­san kiderült azonban, hogy a kísérletek nem vezetnek célhoz, mert tartós előnyö­ket elérni nem lehet. Kiala­kult tehát a katonai erővi­szonyokon belül a hadászati erők egyensúlya. A hadászati fegyverrend­szerekben rejlő kölcsönös és biztos pusztítóképesség kény­szerpályára juttatta a NA- TO-t, illetve vezető hatalmát, az Egyesült Államokat. A Nyugat kénytelen volt elis­merni a különböző társadal­mi rendszerekben élő orszá­gok békés egymás mellett élését és megteremtődött a hadászati támadófegyverek korlátozásának és a közép­európai haderő- és fegyver­zetcsökkentési tárgyalások megkezdésének a feltétele. A katonai erőviszonyok­ban bekövetkezett változá­sok ugyanakkor polarizálták az utóbbi időben kibontako­zó folyamatokkal szemben álló erőket, akik a katonai erőviszonyoknak éppen azo­kat az elemeit igyekeztek fel­használni sajátos céljaik el­érésére, amelyek jellegüknél fogva nehezen ellenőrizhe­tők. Jellemző példája volt ennek a két katonai szövet­ség erőinek sajátos összeve­tése. Azt a tényt, hogy a Varsói Szerződés integrált erői a közös érdekből faka­dó egyeztetés alapján szer­vezettebbek, irányításuk és fegyverzetük egységes, a globális és regionális helyze­tüknek megfelelő erőkkel rendelkeznek, alkalmasnak vélték a kevésbé tájékozott nyugati közvélemény félreve­zetésére és a Varsói Szerző­dés támadó szándékának bi­zonyítására. Hasonló célokat szolgált a nyugati hivatkozások másik példája is, amely a szocia­lista országok katonai erejét úgy tüntette fel, ami már puszta létével is szűkíti a nyugat-európai államok döntési szabadságát, nyo­mást gyakorol rájuk. Ennek alapján egy erejében fenye­gető szocialista katonai szö­vetség képe bontakozott ki a nyugati közvélemény előtt, amely már puszta képessé­gével is korlátozhatta az európai államok szuvereni­tását. A szovjet érdekek fo­kozottabb figyelembevétele, a Kelet felé forduló semle­gesség és a kommunista pártok szerepének jelentős növekedése szerepelt követ­kezményként ezekben a ha­mis feltevésekben, amelyből logikusan adódott a követ­keztetés: csak az egységes, katonailag erős Nyugat- "feurópa képes az ilyen „ki­hívásokkal” szembeszállni. D étségtelen, azonban nem jelentheti azt, hogy csupán a kato­nai erőviszonyok változásá­val magyarázhatjuk azokat a folyamatokat, amelyek ko­runk jellemzőivé váltak. A nemzetközi erőviszonyok té­nyezői együttesen és ösz- szességükben hatnak és csak egyik elemük a katonai erő. Az is világos, hogy a ki­terjedt fegyveres konfliktu­sok kirobbanásának valószí­nűsége a katonai erőviszo­nyok változásával számotte­vően csökkent és ez a leg­utóbbi évek egyik legkiemel­kedőbb eredménye. Erdélyi Szilárd Az Orosházi út és Mátyás király út sarkán a napokban nyi­tották meg az új ABC-áruházat. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ egymillió forint értékű árukészletet Akott ki a pul­tokra. A 450 négyzetméteres új üzlet négymillió forintba ke­rült, melyet a városi tanács, a MÉSZÖV és az ÁFÉSZ együt­tesen fedezett Fotó: Gál Edit Aratási rekord Sarkadon Külföldi fajták az állami gazdaságok tehenészeteiben Filmek, előadások a Szovjetunióról Munkásmozgalmi kutatótábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom