Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

1977. jánius 22., szerda Egytized százalék = egymillió kiesett munkanap Szünidei veszélyek Az elmúlt év tavaszán je­lent meg a Minisztertanács 1007-es határozata, amelyben egyebek között megállapítot­ta, hogy „Az utóbbi években kialakult magas táppénzes arány nem áll összhangban a lakosság egészségi állapo­tával, ami részben a kereső- képesség elbírálásában mu­tatkozó lazaságokra, más­részt a táppénz igénylése te­rén tapasztalható visszaélé­sekre vezethető vissza. A hi­ányosságok és a rendellenes­ségek megszüntetése átfogó intézkedéseket tesz szüksé­gessé oly módon, hogy azok egyben tovább javítsák a be­tegek orvosi ellátásának fel­tételeit.” A határozat nyomán me­gyénkben is elkészültek az intézkedési tervek, s meg­kezdődött a végrehajtása is. Az intézkedések végrehajtá­sáról és azok eredeményei- ről beszélgettünk dr. Halmai Zoltán megyei táppénzfel­ügyelő szakorvossal. Elöljá­róban annyit, hogy álla­munk a nemzeti jövedelem­ből 1965-ben 10,3 százalékot fordított a társadalombiztosí­tás kiadásaira, 1975-ben már csaknem 15 százalékot. Tud­ni kell, hogy a táppénzes százalék minden egyes tizede évente 1,1 millió elveszett munkanapot jelent — Mit tartalmaz az in­tézkedési terv? — Elsősorban a szakren­delések, körzeti orvosi és üzemorvosi rendelők felsze­reltségének javítását, hogy a diagnosztikus lehetőségek jobbak legyenek. Fontosnak ítéljük meg ugyancsak az in­tézkedési terv nyomán létre­hozott néhány ágyas kórházi bajmegállapító részleget, ahová a vitás esetekben so­ron kívül be lehet utalni a beteget. Szükséges volt meg­szervezni a táppénzes felül­vizsgálathoz az osztályvezető főorvosokat és helyettesei­ket. Nagy jelentősége van annak is, hogy a körzeti ápo­lónők betegellátásaik során kötelesek ellenőrizni, hogy a keresőképtelen betegek be­tartják-e az orvosi utasítá­sokat, előírásokat. — Mikor kezdődött az intézkedési terv megva­lósítása? — Az egészségügy tavaly már júniusban megkezdte a rá háruló feladatok megva­lósítását. A diagnosztikus le­hetőségek javulásával a leg­fontosabb vizsgálatokat a rendelőkben el tudják vé­gezni a körzeti üzemi orvo­sok. Történt előrelépés az úgynevezett berendeléses be­tegellátásban is és a megyei rendelőintézetben megkezdte működését — egyenlőre na­ponta egy órában — az üzemorvosi szakrendelés, ör­vendetes, hogy a kórházi fő­orvosok is aktívan bekap­csolódtak a táppénzes mun­kába. Időnként részt vesznek a négyhetes bizottság mun­kájában, a rendkívüli táp­pénzes felülvizsgálatokban. Az eltelt időszakban az in­tézkedések nyomán javult a felülvizsgálatok dinamikája, intenzitása. Sajnos, létszám- hiány miatt a fekvő betegek lakásukon történő felülvizs­gálata még szórványos. — Milyenek a rendkí­vüli táppénzes felülvizs­gálatok? — Bár még nem sok a ta­pasztalat, de annyi máris megállapítható, hogy rendkí­vül hasznos. Tavaly ősszel Gyulán a Kötőipari Válla­latnál, a Harisnyagyárnál, Szeghalmon a Csepel Autó­gyárban, Szarvason a Vas­ipari Szövetkezetnél, az idén tavasszal pedig Füzesgyar­maton, Mezőhegyesen tar­Kondoroson 1968 óta okoz komoly anyagi kárt a belvíz, a csapadékvíz elvezetése pé­pedig sok gondot. Az utóbbi évtizedben meg­épült az ivóvízhálózat, ösz- szesen 34 ezer 713 méteres szakaszon. Ezt követően kö­zel 1300 udvari és fürdőszo­bai bekötés történt, s a tör­pevízmű napi vízhozama 850 —900 köbméter. A háztartá­si szennyvíz elvezetése nem tottunk felülvizsgálatokat, ahol kirívó hiányosságot nem észleltünk. Észrevehető volt, hogy a jelentkezők kö­zül sokan a felülvizsgálat időpontja előtt munkaképes­nek minősítették magukat, igyekeztünk biztosítani a kórházi főorvosok bevonásá­val a rendkívüli táppénzes felülvizsgálatok magas szak­mai színvonalát. Mindezek után úgy értékelhetjük az eddigi erőfeszítéseket, hogy a táppénzes százalékban lé­nyeges változás, javulás ta­pasztalható. — Hallhatnánk erről néhány adatot? — Az elmúlt évben Gyulán 5,5, Békéscsabán 4,9, Oros­házán 5,6 volt az évi átlag, a megyei 5 százalék az or­szágos 5,7 százalékkal szem­ben. Az eddig eltelt hónapok adafai is hasonlóak az el­múlt évihez. Ez évben feb­ruárban, márciusban az át­lagos felé emelkedett az arány, ami az influenzajár­vánnyal magyarázható. Ugyanis áprilisban már az előző évi átlagértékre csök­kent. — A jelenlegi helyzet tehát már normálisnak tekinthető? — Megítélésem szerint igen. A dolgozók egészségvé­delme a további „leszorí­tást” már nem engedi meg. Feladatunk ennek a szintnek a megtartása, stabilitása. Eh­hez viszont feltétlenül szük­megoldott, emellett a nagy­község keleti részén épült szakosított sertéstelep szennyvíztároló medencéit 'a településen keresztül húzódó természetes érre építették. Ez azt jelenti, hogy a telep­től a # Kilián utcáig széles víztükör húzódik, amely az ottani lakásokat veszélyezte­ti. De ezen az éren a víz to­vább is jut, egészen a belte­rületi lakásokhoz. Ráadásul van olyan része a nagyköz­ségnek, ahol több méteres a talajszintkülönbség. A belvíz és a csapadékvíz elvezetése elsősorban átemeléssel old­ható meg és nagyarányú csa­tornázással. Ezekkel a gondokkal küsz­ködve még 1974-ben, az ak­kori Dolgozók Termelőszö­vetkezettel közösen 2300 fo­lyóméteres nyílt csatornát és 340 folyóméteres zárt csator­nát építettek saját erőből. Erre összesen egymillió 750 ezer forintot fordítottak. Ügy gondolták, ezzel fokozatosan megszűnik a csatornázási gond, kizárólag árkolási munkákat kell majd végez­ni, 1975 őszén azonban nö­vekedett a belvízzel borított terület. Huszonhét lakást le KOCOGÁS A kutyakiállításon a szigorú bíró a német ju­hász — (köznyelven farkas-) kutyát minden oldalról ala­posan szemügyre veszi. Az­tán arra kéri a gazdáját, hogy fusson vele néhány kört. A gazda el is kezdi, de hiába minden erőfeszítés, a pocakja miatt nem képes gyorsulni. A kutya mellette csak lépésben kocog. A bíró nógatja: — Tessék sietni egy ki­csit! A kutya futna, de a póráz miatt nem hagyhatja ott a gazdáját. Már a harmadik kör következne, amikor a séges az intézkedési tervben szereplő feladatok gyakor­lattá válása. — Más szervek is te­hetnek a javulás érdeké­ben? — Természetesen. Igényel­jük is a vállalatok, intézmé­nyek, szakszervezetek segít­ségét a táppénzes betegek rendszeres ellenőrzésében. Szeretnénk, ha fokoznák ne- velő-felvilágosító tevékeny­ségüket, ugyanakkor elvár­juk a vállalatoktól, intézmé­nyektől, hogy szigorúan tartsák, illetve tartassák be a dolgozók egészségének és testi épségének védelmét szolgáló rendelkezéseket A táppénzfegyelem megsértői ellen pedig indítsanak fe­gyelmit, vagy társadalmi bí­rósági eljárást, vonják meg, vagy korlátozzák a különbö­ző juttatásokat, kedvezmé­nyeket. Hasznos lenne, ha az illetékes egészségügyi szer­veket tájékoztatnák a táp­pénzre vétellel kapcsolatban előforduló rendellenességek­ről, és szükség esetén kér­jenek rendkívüli táppénzes felülvizsgálatot. Hasznos lenne, ha a megyei egészség- ügyi állandó bizottság leg­alább évente egyszer napi­rendre tűzné a táppénzes helyzet elemzését, mert meg­állapításaival, javaslataival elősegíthetné az egészségügy ilyen irányú törekvéseit. Béla Ottó kellett bontani, illetve újjá­építeni, ugyanakkor csaknem 100 lakás aláfalazására volt szükség. Az esőzések követ­keztében 1976-ban és 77-ben tovább nőtt a belvízzel ve­szélyeztetett terület. Ezért került sor 1976-tól 4452 fo­lyóméter gravitációs nyílt árok, 1362 folyóméter zárt csatorna és 595 méter AC- nyomóvezeték építésére. 1976 végéig a tanács saját erejé­ből erre egymillió 437 ezer forintot fizetett ki. A csator­názási munkákat az idén to­vább folytatják. A tanács a belvíz elvezetésére 600 ezer forintot biztosított, amely költségvetésben szerepel me­gyei tanácsi támogatásként. A volt Dolgozók, illetve az Egyesült Termelőszövetkezét 780 ezer forintot fordított külterületi nyílt csatorna építésére. Az idei tervekben szerepel még egy .szívóakna kiépítése, valamint a már működő négy szivattyú fölé szivattyúház megépítése. Az Egyesült Termelőszövetkezet és a tanács együttműködésé­nek szép példája, hogy kö­zös erőfeszítéssel próbálják megoldani Kondoroson a bel­vízgondokat. gazda lassít és lihegve mondja: — Ilyen áron inkább le­mondok a győzelemről. Ebből is látszik, hogy a kutyatenyésztés sem kevésbé sport, mint mondjuk a sakk vagy a horgászat. Es nem árt a rendszeres edzés sem. KUTYADOLOG Csinos nő vezeti fel a ku­tyát. A bíró, aki férfi, ezt szemlátomás észre is veszi. Am a közönség férfi tagjai sem vakok és ebben az eset­ben a farkaskutya, amelyet a nő pórázon vezet, szinte je­lentéktelenné válik. Pedig nagyszerű példány. De hát ilyen a relativitás elmélete, illetve gyakorlata. A játszótér felől éktelen ordítás. Pillanatokon belül kiderül, mi az oka. Egy kis­fiú szalad vérző fejjel át az úton a lakás felé. A többiek riadtan követik. Anyuka ki­szalad, mert hallja csemetéje ordítozását. Hirtelen azt sem tudja, mihez fogjon. Szeren­csére nagyobb a riadalom, mint a baj. Egy horzsolás az egész, hamar begyógyul. De előfordulhatott volna súlyo­sabb eset is. Szünidő van. Véget ért az iskolai fegyelmezett rend, ez­zel egyidejűleg a felügyelet is. Sok gyermek egyedül van otthon, nincsenek nagyszülők, vidéken élő nagynénik, ahová a gyereket el lehetne helyez­ni. De azok is, akik szülők, vagy nagyszülők felügyelete mellett vannak, most az isko­la kötelékeiből kiszabadulva alig várják a pillanatot, hogy kiszaladhassanak a játszótér­re, futkározzanak a szabad­ban. Ilyenkor nyáron megnő a gyermekbalesetek száma. Statisztikai adatok bizonyít­ják. A lapok már az idén is közöltek ilyen adatokat. A balesetek okairól mi is szól­tunk. Most csupán néhány Békéscsabán található dolog­ra hívjuk fel a figyelmet. Beton: Nem tudni kinek az ötlete volt, sok helyen a focipályának kijelölt terüle­tet kibetonozták. Hát igen. Erről a betonról van szó. Labdázás, futkározás közben óhatatlan, hogy le ne huppan­jon valamelyik gyerek. S akármilyen kicsit esik, a be­ton következménye elmarad­hatatlan. Vajon ki tudná megmondani, miért betonoz­ták ki ezeket a játszótereket? Gödrök: Ez is a szünidő­vel kapcsolatos. Az Ihász és az Or utca közötti szabad te­rületen még a kora tavasz­Az ember jelenleg az élő­világnak azokat a tagjait he­lyezi előtérbe a többi rovásá­ra, amelyek pillanatnyilag hasznosak, és pusztulni en­gedi vagy pusztítja azokat, amelyekre nincs szükség. Ez­zel viszont megbontja a ter­mészet egyensúlyát. Követ­kezménye: világszerte gyors ütemben csökken a növény- és állatfajok száma, és az a veszély fenyegeti az emberi­séget, hogy hamarosan leszű­kül, elszegényedik az új faj­ták előállításához szükséges genetikai alap. Így pedig le­hetetlenné válik a növényter­mesztés és az állattenyésztés további fejlődése, holott az emberiség számának gyors A bíró láthatóan mégis kezd megbarátkozni a gon­dolattal, hogy neki a kutya, nem pedig a nő minősítése a dolga. A többi férfi azonban nem hagyja magát befolyá­solni. S nagy ovációval fo­gadja, amikor a kutya fajta­győztes címet kap. Megérdemli. BUNDA Azért ne gondolja senki, hogy a kutyakiállításon bár­ki is bundázik. Akkora a hőség, hogy a bunda inkább büntetésnek számítana. Erre tanúk a télen-nyáron bundát viselő kutyák, a ■ pulik, a bernáthegyiek, a komondo­rok meg a társaik. Azért is nyúlnak et bágyadtan a föl­dön. Lóg a nyelvük és li­hegnek. Közben talán azt is elátkozzák magukban, hogy az őseik „bundáztak”. —or. szál gödröt ásott néhány em­ber. Bizonyára faültetéshez. A fákat viszont, ki tudja mi­lyen okból, nem ültették eL A gödrök megmaradtak. A talaj addig is hepehupás volt, arra azonban alkalmas, hogy jó nagy területen futká- rozhassanak, labdázhassanak a gyerekek. Most is futkároz- nak, no meg ki- és beugrál­nak a gödrökbe. A nagyobba­kat követik a kicsik. De ők csak beugrálnak — láb és nyaktörés veszélyével —, ki már nem tudnak jönni segít­ség nélkül. Meddig tátonga- nak ezek a gödrök? Csatornaelemek:' Ugyanitt és még több helyen a csator­názáshoz betoncsöveket hal­moztak fel. Ahol napközben a felnőttek dolgoznak, folytató­dik a csatornázás, ott nincs is különösebb baj, mert a be­tongyűrűk rövid időn belül bekerülnek a földbe. Ame­lyek kint maradnak, azokat őrzik. De például a dohány­beváltó területén levőket hó­napokkal ezelőtt odahordták, senki sem törődik velük, be sincs kerítve ez a rész, s a gyerekek le-fel mászkálnak rajtuk. Néha megindul alat­tuk az egész betongyűrű­hegy, és még jó, hogy a gye­rekek futni is tudnak. Így hát nem történt komolyabb baleset. De vajon meddig? Sorolhatnánk tovább a ve­szélyforrásokat, amelyek mind a szabadban, önfeled­ten, s néha túlságosan is szi- lajon játszó gyerekekre lesel­kednek. Fiaink és lányaink öröme érthető. Élvezik a va­káció örömét. A veszélyeket viszont csak mi felnőttek tudjuk, s ha nem tudnánk, akkor most szólunk: jobban oda kell figyelni ezekre, hogy ne legyen belőlük gyer­mektragédia. Kasnyik Judit növekedése éppen a termelés fokozását igényli. A növénytermesztés fejlő­dése, a terméshozamok ala­kulása jelentősen függ a ter­mészetes génkészlettől, a nemzetközi növénynemesítési munkában ezek felhasználá­sával újabb, előnyösebb tu­lajdonságú fajták állíthatók elő. A növénynemesítés min­dig a meglevő, genetikailag meghatározott változékony­ságon alapszik, s ha ez csök­ken, kevesebb lesz az újabb fajták előállításának lehető­sége is. A termesztett és vad növényfajtákban felhalmozó­dott változékonyság tehát jól felhasználható a nemesitök számára. Az utóbbi években felis­merték, hogy a változékony­ság néhány növényfajnál ki­merülőben van. A művelt te­rületek növekedése és az újabb, nagy hozamú faj­ták terjedése révén csökken a genetikai változatosság, s ennek következtében növek­szik a kártevők és betegségek fenyegető veszélye, mivel az ellenállóságot örökítő gének hiányoznak. A világszerte fo­kozódó faj- és fajtaszegény­ség váltotta ki azokat az erő­feszítéseket, amelyeket az Eucarpia és a FAO nemzet­közi szervezetek kezdemé­nyeztek. Így jött létre az NDK-beli Gatersleben-ben (Halle kör­zet) a Növénynemesítési és Örökléstani Intézet génbank­ja. Az NDK Tudományos Akadémiájának az intézet­ben a legkorszerűbb berende­zésekkel végzik az óriási nö­vénykészlet rendszerezését, tárolását és megfigyelését. A rendkívül alacsony hőmér­sékleten és száraz helyen tör­ténő tárolás jelentősen meg­növeli az értékes növényma­gok életképességét. Az NDK Tudományos Akadémiája Központi Rákkutató In­tézetének munkatársai több éves kísérletezés után ma már nagy biztonsággal alkalmazzák a sugárterápiát a rákos be­tegek gyógyításában. Munkájukat nagyban elősegíti a ké­pünkön látható új, 500A típusú betatron Telefotó — ADN — MTI — KS Egyik kutya, a másik eb Csatornázás, csapadékvíz-elvezetés Kondoroson A gének és a környezetvédelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom