Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
1977. június 5., vasárnap Tudósítóink jelentik: Nemzetiségi barátságest Döntések és hatások Kitüntették, jutalmazták a törzsgárdát Hagyományos építőknapi ünnepséget rendezett pénteken délután a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házban. Vasas Pál szb-titkár üdvözölte a meghívottakat, akiknek körében ott volt Zsilinsz- ki András, a párt békéscsabai bizottságának titkára, Mérai István az SZMT képviseletében és Kneifel Antal, az Építők megyei bizottságának titkára, majd átadta a szót Győri Jánosnak, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesének, az ünnepség előadójának. Köszöntőjében megemlékezett a vállalat és jogelődjének immár több mint három évtizedes történelméről, arról a küzdelemről, amelyet az újjáépítéstől kezdve napjainkig folytattak. Többek közt elmondta: tavaly 1014 lakást építettek fel a megyében, s a kormány által kiemelt Gyulai Húskombinátnál gyorsított ütemben dolgoztak, s dolgoznak jelenleg is. Eredményes termelésüket jellemzi, hogy a múlt esztendőben a tervezett nyereséget két és fél millió forinttal túlteljesítették. Az ünnepi köszöntő után Korek Ferenc, a vállalat igazgatója adta át a kitüntetéseket és jutalmakat. Az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Medovarszki Mátyás árelemző csoportvezető, Rusznák Pál szocialista brigádvezető, Benkő Sándor segédmunkás, Molnár János vasbetonszerelő és Pepó Pál bércsoportvezető. A vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést vehette át: Nagy László kubikos, Tőrő János fűtésszerelő és Béres János ács üzemvezető. Csupász József kubikus az ünnepségen kapta meg a Kiváló Véradó kitüntetés bronz fokozatát. Régi szokás a vállalatnál, hogy az építők napján jutalmazzák a törzsgárdát. Ennek megfelelően 32-en 25 éves, 46-an a 20 éves törzsgárda- tagságuk erkölcsi és anyagi megbecsülését kapták kézhez az ünnepségen. Rajtuk kívül, a központi 'ünnepséget megelőzően, a különböző munkahelyeken még mintegy 400-an kapták meg a 15, illetve a 10 éves törzsgárda- tagságuk jutalmát. A vállalat vezetősége az idei, 28. építők napja alkalmából a kitüntetésekre és jutalmakra mintegy 400 ezer forintot osztott ki. A megemlékezés után az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házának irodalmi színpada szórakoztatta szellemes műsorával a megjelenteket. Szombaton a szabadba vágyókat autóbuszok vitték ki Szanazugba, a vállalat üdülőjébe, ahol mindenki kedve szerint szórakozhatott, sportolhatott és pihenhetett. P. P. Ünnepség az építfik napja alkalmából Szombaton délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács oktatási igazgatóságán dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője köszöntötte az építőipari egységek képviselőit, a kitüntetett dolgozókat, s az ünnepségen megjelent Sza- lay Istvánnét, a HVDSZ megyei bizottságának titkárát. Ezt követően ünnepi beszédében áttekintette az iparág három évtizedes tevékenységét. Építőiparunk az elmúlt harminc évben sokat fejlődött, s az előrelépés az utóbbi évtizedben dinamikusabb volt. Csökkenő munkaerő, megváltozott technológiák, az egyre nagyobb arányú gépesítés jellemzi ma az építkezést. Mindez napjainkban csak fokozódik, mert az V. ötéves tervben a korábbinál nagyobb arányú megyénkben a lakás, az ipari, a mezőgazdasági és a szociális létesítmények építése. Ahhoz, hogy ezek a beruházások időben megvalósuljanak, együtt kell dolgozniuk a tervezőknek, a beruházóknak és az építőknek. A megnövekedett feladatokat hagyományos módszerekkel képtelen lenne megvalósítani az építőipar, a modem technológiák, gépek, egyre képzettebb szakembereket igényelnek, s ebben fejlődniük kell építőinknek. Az ünnepi beszédet követően dr. Takács János, a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében átadta a Békési Építőipari Szövetkezetnek, a Gyomai Építőipari Szövetkezetnek és az orosházi Városi Tanács költség- vetési üzemének a 25 éves, jubileumi serleget. Az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtották át Csur- ka Imrénének, a MEGYEVILL személyügyi előadójának, Miklya Györgynek és Palla Józsefnek az ÉPSZER asztalosának, illetve kőművesének, Tokaji Ferencnek, a Gyulai Betonszakipari Vállalat művezetőjének, Kacsala Mihálynak és Jeney Bélának, az ÉKV-osztály gépkocsivezetőjének, illetve főelőadójának, valamint Málik Józsefnek, az eleki Nagyközségi Tanács főelőadójának. A Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Lajtonyi Sándoménak, az ÉKV-osztály főelőadójának adták át. A megyei tanács elnökének dicsérő oklevelét 17-en kapták. Sz. A. „Nem jön levél, hiába várom” Dr. Csaba Istvánnak nem mindennapos örömet okozott a Magyar Posta. A történet régmúltra vezethető vissza. Mint szigorló orvos 1968. nyarán egy hollandiai utazáson vett részt barátjával és amint az ilyenkor szokásos, Amszterdamból képes üdvözlőlapot küldött a gyulai megyei kórház I. számú sebészetének. Annak rendje, módja szerint ráragasztotta a bélyeget és bedobta egy postaládába. A történetben eddig semmi rendkívüli nincs. A meglepetés ezután következett. Az üdvözlőlapot ugyanis kilenc évvel később, pontosan 1977. március 28- án kézbesítette a posta a címzetteknek. Szó ami szó, ennyi időre talán még a postakocsinak sem lett volna szüksége,’ hogy a levelet eljuttassa Amszterdamból Gyulára. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége ezekben a napokban barátsági esteket szervez a megyében. Pénteken este Almáskamaráson, tegnap pedig Csárdaszálláson került sor a béke- és barátsághónap jegyében ilyen rendezvényre. Az eleki nemzetiségi Röpülj páva kör német csoportja hosszú ideje ápolja a német hagyományokat, melyeket két nyelven adnak elő. Amikor az almáskamarási kultúrház színpadán Bánfalvi János, a helyi népfront elnöke köszöntötte a nézőket, köztük zömmel német ajkúa- kat, Mülek János, az együttes tagja pedig német nyelven szólt a műsor céljáról, már sokaknak ülőhely sem jutott. Igaz, nem sokan férnek be a parányi terembe, de akik ott voltak, annál meg- hatottabban és nagyobb érdeklődéssel figyelték az ele- kiek műsorát. A nemrégiben Pécsett rendezett „Nyújtsd a kezed, barátom” elnevezésű országos fesztiválon ezüstdiplomát nyert együttes népdalokkal, hagyományokat felelevenítő játékokkal lépett fel. Gazsi Endre szellemes konferálása mellett sok tapsot kapott a Cimmermann— Nádor harmonikakettős, Simó Katalin népdalénekes, de az egész együttes műsora szép sikert aratott. Sok tapsot kaptak az együttes legifjabb tagjai is Fotó: Fábián István Előzzük meg a szünidei gyermekbaleseteket Júniustól augusztus végéig általában mintegy tízezer gyermeket ér baleset, s majdnem minden második gyermekbaleset júniusban történik. Akkor ugyanis a szülők még nem készülnek fel kellő mértékben a gyermekek megnyugtató felügyeletére, nem szervezik meg eléggé rendszeres elfoglaltságukat. A statisztikai adatok szerint nagyon sok balesetet okoz — többnyire a jó bizonyítvány jutalmául kapott — kerékpár. A múlt év júniusától augusztus végéig 760 gyermek sérült meg kerékpározás közben, elsősorban azért, mert a KRESZ alapfogalmait sem ismerte. A felügyelet nélkül maradt gyermekre sok veszélyt hoztak a folyók, a faluszéli tavak, a bányagödrök, a hegyvidéki barlangok és szakadékok. A tiltott helyen für- dőző gyermekek közül tavaly 41-en vesztették életüket. A lakásban egyedül maradt kisdiákoknak nagyon veszélyes „játéka” az elektromos áram és a háztartási gép is. A mindinkább növekvő autós idegenforgalom, s általában az utazás is sok veszély forrása. A múlt évi iskolaszünet három hónapjában közlekedés közben 3000 kisdiák sérült meg, s a lakásban 460-an szenvedtek balesetet. Több figyelemmel, óvatossággal, kellő körültekintéssel azonban el lehetne kerülni, legalábbis lényegesen csökkenteni ezeket a baleseteket. (MTI) fl kétsopronyi kukoricásban A kétsopronyi Rákóczi Tsz hatalmas kukoricatábláit sorművelő kultivátorral járják már másodszor, hogy a talajt megóvják a kiszáradástól. A traktort Nagy Gábor vezeti Fotó: Veress Erzsi f gazdasági folyamatokD i nak megvan a maguk törvényszerű logikája. Éppen ezért a gazdasági döntések kihatásai többé-kevés- bé felbecsülhetőek, előre kiszámíthatóak. Egyetlen testület, egyetlen vezető sem hoz gazdasági kérdésekben döntéseket anélkül, hogy elhatározásainak várható következményeit meg ne kísérelné felmérni. A hatások felmérésénél soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a társadalmi élet különféle szférái között erőteljes kölcsönhatás érvényesül. Az egyik szférát érintő döntés ezért gyakran más területekre is kihat, befolyásolja azok viszonyait, körülményeit. Különösen érvényes ez a gazdaságra, amely — a marxizmusnak egyik alaptétele ez — alapjában véve meghatározza a társadalom egyéb területeinek állapotát, fejlődését is. így mindenekelőtt erőteljes hatást gyakorol a politikára, amelyet Lenin nem véletlenül nevezett „sűrített gazdaságinak. A gazdasági döntések ennélfogva igen gyakran különféle politikai következményekkel is járnak, amelyeket a hatások felbecsülésekor nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ha-erről a témáról esik szó, sokaknak mindjárt eszébe ötlik egy olyan kézenfekvő következtetés, hogy például az áremeléseknek rendszerint kedvezőtlen, míg a béremeléseknek kedvező politikai kihatásuk van. Ez általánosságban véve természetesen igaz, ám ha mindössze erről lenne szó, aligha érdemelne e téma alaposabb figyelmet. Az összefüggések és kapcsolódások ennél jóval szerteágazóbbak, bonyolultabbak. Mutatja ezt, hogy például az említett egyirányúnak tűnő hatások távolról sem érvényesülnek minden esetben. Ha felold bizonyos ellátási feszültségeket, könnyebbé és áttekinthetőbbé teszi a gazdálkodást, egy áremelés is járhat hosszabb távon kedvező politikai hatásokkal. S ha igazságtalan, a közvélemény számára elfogadhatatlan jövedelmi arányokhoz vezet, egy béremelés is befolyásolhatja kedvezőtlenül a politikai közhangulatot. Mint e példa is jelzi, a gazdasági döntések körül különösen az elosztási viszonyokat érintők befolyásolják erőteljesen a politikai viszonyokat, a közhangulatot. Ez természetes, hiszen az emberek mindennapi életviszonyait közvetlenül mindenekelőtt az ilyen természetű döntések alakítják. Hiba lenne azonban csupán erre a területre összpontosítani a figyelmet, s megfeledkezni a szűkebb értelemben vett termeléssel kapcsolatos elhatározások politikai hatásairól. Hiszen egyrészt a termelésre vonatkozó döntések alapozzák meg az elosztást is — csak azt és annyit oszthatunk el, amit és amennyit megtermelünk —, másrészt pedig a termelési kérdések eldöntése sokszor nagyon is közvetlenül érintkezik a politikával, gyakran egyenesen része annak. Ha nem így lenne, az ilyen jellegű döntések meghozatalát nyugodtan rá lehetne bízni a műszaki és közgazdasági szakemberekre, s nem kellene velük a politikai szervezeteknek foglalkozniuk. A pártszervezetek, a szakszervezetek, az államhatalom szervei éppen ezért nem tekinthetik magukat illetékteleneknek a termelés, a gazdálkodás problémáiban, mert ezek politikai jellegű kérdések is. Gondoljunk csak napjaink olyan mélyreható gazdasági folyamataira, mint a termelési szerkezet megváltozása, a műszaki színvonal emelkedése. Ezek jelentékenyen módosítják a dolgozók különféle rétegeinek, csoportjainak helyzetét, a termelési folyamatban betöltött szerepét, képzettségük, hozzáértésük értékét, nemegyszer jövedelmük mértékét’ is. Megbecsült „aranykezű” szakmunkások hozzáértése, tudása válik egyik napról a másikra feleslegessé, újfajta szakismereteket kell elsajátítani, átrendeződik a szakmák, képességek presztízse, összeszokott kollektívákat kell szétbomlasztani és újakat teremteni, módosul az egyes generációkat jellemző tulajdonságok értéke, átalakul a fizikai dolgozók, az alkalmazottak és a műszakiak egymáshoz viszonyított feladatköre és ezáltal viszonya is, s még sorolhatnánk e gazdasági folyamatok különféle társadalompolitikai hatásait, következményeit. Okos döntéseket hozni e hatások előzetes számításba vétele nélkül képtelenség. Az ilyesmi nemcsak politikai feszültségeket okozhat, hanem kedvezőtlenül hat vissza magukra e gazdasági folyamatokra is, fékezi kibontakozásukat, lassítja érvényesülésüket. Napjainkban a gazdasági élet döntési mechanizmusának közismerten az a jellemzője, hogy nemcsak „fent”, a központi szervekben születnek elhatározások, hanem a gazdálkodó egységek is széles körű döntési lehetőséggel rendelkeznek. Ezért a politikai következmények számbavétele minden szinten, tehát a vállalatoknál, szövetkezeteknél, üzemegységekben is döntő fontosságú követelmény. Joggal várható ez el minden — döntésre jogosult és hivatott — gazdasági vezetőtől. S nem kevésbé kell elvárnunk minden pártszervezettől. Gazdaságpolitikai irányító és ellenőrző tevékenységüknek ez az egyik legfontosabb része, ideológiai és tömegpolitikai munkájuk sikerének pedig nélkülözhetetlen feltétele. egfelelő tudatosság és elméleti felkészültség éppúgy szükséges ehhez a tevékenységhez, mint a jó helyzetismeret, az érdekek és emberi viszonylatok élesszemű felismerése. Ez utóbbi szempontjából különösen nagy jelentőségű a munkahelyi, üzemi demokrácia érvényesülése, a dolgozóknak a döntések előkészítésébe való érdemi bevonása. Az előkészítés szakaszában folyó eszmecserék, viták segítenek feltárni az egyes csoportok viszonyait, s ezzel alapot nyújtanak a ■ várható politikai hatások felméréséhez és majdani be- befolyásolásához. A politikai következmények felbecsülése és a következtetések levonása épp ezáltal válhat a párt- 'munkában olyan mozgalmi feladattá, amely az egész párttagság együttes gondolkodását, kollektív részvételét igényli. Gyenes László Gazdag program Szentendrén Elkészült a szentendrei Teátrum idei részletes programja. Ez évben július 2-án elevenedik meg először a főtér Shakespeare: Tévedések vígjátéka című bemutatóján. Tizennégy alkalommal játsz- szák a klasszikus művet Herényi Imre rendezésében. A főbb szerepekben Székhelyi Józsefet, Tolnay Klárit, Schütz Ilát, Sunyovszky Szilviát, Márton Andrást, Horváth Sándort láthatja majd a közönség. A szentendrei Teátrum programja idén érdekes eseménnyel bővül, a hét végeken énekes-táncos vásári komédiát mutatnak be a Templom téren, „Templom téri játékok” címmel. Ezt követően a Vujicsics együttes ad műsort, közben borral, zsíros kenyérrel, csevapcsicsával kínálják a nézőket.
