Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
1977. június 1., szerda Hz életszínvonal tényezője Autók Debrecenből Ha egy gyárban modern, korszerű gépsort állítanak fel, akkor egy befektetett forint évenként 2 forinttal növeli a termelési értéket. Ha azonban valamilyen javító-szolgáltató üzembe fektetjük a pénzt, akkor egy befektetett forint a termelési értéket évenként legfeljebb 25 fillérrel növeli. Egy korszerű üzemben dolgozó munkás évenként akár egymillió forint értéket is képes előállítani. A cipőt foltozó bácsika azonban a javítóműhelyben talán még 30 ezer forint értékű munkát sem végez egy év alatt. Ezek a rideg, közgazdasági tények. Ha ez így van, akkor érdemes volt a IV. ötéves tervben 6 milliárd forintot költeni a lakossági szolgáltatás fejlesztésére és szabad ebben az ágazatban kétszázezer embert foglalkoztatni? A kérdés merőben szónoki. A válasz ugyanis egyértelmű: szabad, sőt kell. Erre az álláspontra helyezkedett' az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága is, amely nemrég tárgyalta meg a lakossági szolgáltatások helyzetét. A fejlesztés két szempontból is nélkülözhetetlen. Az egyik — és bármily furcsa, kevésbé lényeges — a gazdasági megfontolás. A lakosság tulajdonában pillanatnyilag 250 milli- árd(!) forint értékű „javítani való” van. Ekkora értéket nem hagyhatunk pusztulni. A fontosabb szempont azonban a- politikai. A szolgáltatás az életszínvonal része, mégpedig sok egyebet megelőző, az emberek közérzetét lényegesen befolyásoló tényezője. Ezen a döntő területen a negyedik ötéves tervben, valamint tavaly és az idén is erőteljes fejlődésnek lehettünk és lehetünk tanúi, haszonélvezői. Jól kamatozik az a megkülönböztetett figyelem, amit a társadalom, és az a támogatás, amit az állami költségvetés erre a célra fordít. Az ideális, vagy legalábbis kielégítő helyzettől mégis messze vagyunk. Az igények évi 5-6 százalékkal növekednek, a szolgáltatások legfeljebb 2 százalékkal. Ezt az egészet valahogy jobban kellene csinálni. Viszonylag könnyen megoldható, hogy az állami támogatás a legfontosabb célokra irányuljon és tegye kifizetődővé a vállalatok, szövetkezetek, magánosok számára ezt a tevékenységet. Rendelettel már nem oldható meg, de ugyanilyen fontos, hogy a szolgáltatásban is növekedjék a termelékenység, egy dolgozó több munkát tudjon azonos idő alatt elvégezni. Az ehhez szükséges műszereket, kisgépeket, eljárásokat nagyrészt már feltalálták. Csak miná- lunk általában nem gyártják. Néha — időnként ötletszerűen — hozunk be külföldről ilyen eszközöket. Pedig sürgető, hogy meginduljon a hazai gyártás. Es legyen helyiség is, ahol ezeket a kisgépeket alkalmazni, a javításokat elvégezni lehetséges. Feltalálták már a könnyűszerkezetes, gyors építési módot is, de központi akaratnak kellene érvényesülni, hogy kidolgozzanak javítóműhely építésére típusterveket és ezeket az ország legkülönbözőbb részein valósítsák meg. A termelékenységhez tartozik, hogy a munkásember ismerje azt a gépet, ami javításra a keze alá kerül. Ha Magyarországon megjelenik egy új traktor- vagy esztergagéptípus, akkor a leendő kezelőket a gyár vagy a szállító vállalat kioktatja az új gép kezeléséről. Sajnos, ha új típusú televízió, hűtőgép, személykocsi stb. kerül forgalomba, akkor az ilyen tanfolyamok általában elmaradnak. Tehát a munkásembernek a megbízó készülékén kell kitapogatnia, hogyan is működik, hogyan kell javítani. A szolgáltatás sokágú feladat, sokféle szervezet vesz részt benne. örvendetes, hogy az állami vállalatok szerepe növekszik, aggasztó, hogy az ipari szövetkezeteké csökken. Az pedig kimondottan sajnálatos, hogy a nélkülözhetetlen magánkisiparosokat sokan lebecsülik, majdhogynem ellenségesen nézik. A munka utáni, ge- bines vagy félállásos javítószolgáltató tevékenység engedélyezésének lehetőségét nem ismertetik, nem propagálják eléggé, pedig ez az egyik legnagyobb kapacitás- tartalék. (Az adózása ma már kedvező.) Ha nem találsz iparost — csináld magad. A jelszó jó, a megoldás világszerte terjedőben van. Csakhogy ehhez kell festék és ecset, tégla és tervrajz, milliónyi alkatrész. Ami nálunk általában hiánycikk vagy a pult alól, bizonytalan utakra indul. A képviselők bíráló és javasló megjegyzéseit a bizottsági ülésen jelenlevő állami vezetők helyesléssel fogadták. Bejelentették, hogy bizonyos jogszabályok felülvizsgálata, gazdasági intézkedések megtétele már folyamatban is van, más ötleteket pedig a következő átfogó koncepció kidolgozásánál vesznek figyelembe. Földeáki Béla Százmillió forintba került a MERKUR Vállalat új debreceni telepe, amely ez év márciusában nyílt meg. A korábbi években mintegy 8 ezer személygépkocsi talált gazdára Debrecenben, az új telep felszereltségével pedig most már 25 ezer vásárló kiszolgálását teszi lehetővé. Az idén ez a szám — tekintettel a márciusi kezdésre és ennek nehézségeire — még csak a 15 ezret éri el. Jelenleg a telep 140 dolgozója naponta hatvan vevőt szolgál ki. Az autók átadás előtti műszaki előkészítését — amit a régi telepen az AFIT végzett bérmunkában — szalagrendszerben, magas színvonalon oldották meg. Kérdésünkre Kardos László, a telep kereskedelmi osztályának vezetője elmondotta, hogy ebben az évben több mint 12 ezer Zsigulit, 1500 Trabantot és ezer Volgát vehetnek itt át az igénylők. A debreceni telepen az ország keleti felében lakó gépkocsivásárlókat fogadják. — Szocialista brigádjaink vállalták, hogy a személygépkocsiért érkező új tulajdono-. sok átlagban egy óra alatt meg is kapják azt. Ennek a vállalásnak igyekeznek eleget tenni, úgy, hogy nagyobb fennakadás még nemigen fordult elő. Ha végül az egy órából mégis kettő vagy három lesz, annak rendszerint a vevő felesége az oka — állapította meg derűsen az osztályvezető és magyarázatul még hozzátette: A múlt évben is szép számmal érkeztek külföldiek megyénkbe. Ám tőlünk is sokan látogattak idegen országba. Az idegenforgalom jelentősége ma már vitathatatlan, de van árnyoldala is. Erről beszélgettünk Pikó János r.-őr- naggyal, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság osztályvezetőjével. — A szilárd, kiegyensúlyozott politikai és közbiztonsági helyzet kedvez az idegenforgalomnak. Az utóbbi években több jelentős intézkedés segítette a turizmus fellendítését. Vannak azonban olyan jelenségek is, amelyek ellene hatnak. Baj van a vendéglátás színvonalával. Több helyen kifogásolt az udvarias kiszolgálás. — Megyénkből hova látogattak el a legtöbben a múlt évben? — Egyre többen utaznak hazánkból a szocialista, de a kapitalista országokba is. A múlt évben az előző évhez képest jelentősen nőtt a JuÁtvizsgálás átadás előtt, vagy — A férfiak, a férjek rendszerint csak a műszaki állapotát vizsgálgatják a kocsiknak, a feleségek meg a színét. És bizony az eredetileg elképzelt színt nem mindig lehet itt megtalálni, pedig az utóbbi időkben óriásit léptünk előre a színválaszték bővítésében. Természetesen vannak, akik ragaszkodnak a kiválasztott színhez. — Szóval csak türelem kérdése minden? — Nem erről van szó. Van, akinek ráér. Érdekes, hogy az goszláviába utazók száma. Az ugrásszerű emelkedés sajnos nem mindenkinél a turisztikai látnivaló vonzásából fakad, hanem mint azt az esetek egy része igazolja, sokan vásárolni mentek a szomszédos országba, s a részükre kiadott valutát nem rendeltetésének megfelelően használták fel. — Hogyan viselkednek külföldön a magyar állampolgárok? — Sajnos, nem egy esetben a magyar állampolgárok deviza- és vámbűntettet követnek el, illetve különböző árukat vásárolnak, hogy azokkal térjenek haza. Az ilyesmi nemcsak egyéni turistáknál fordul elő, hanem csoportosan utazóknál is. Gyakran megsértik a közúti szabályokat is. — Mi a tapasztalat a megyénkbe érkező külföldiekkel kapcsolatban? — Általában tiszteletben tartják törvényeinket. Ám előfordul, hogy megsértik a vám- és devizajogszabályokat, sőt köztörvényi bűncselekményt is elkövetnek. Legutóbb néhány csehszlovák állampolgár aranynak látszó gyűrűt adott el Vésztőn. Csak a nyomozáskor derült ki, hogy a gyűrűk értéktelenek voltak. — Hol követnek el visz- szaéléseket? — Többnyire Gyulán, a várfürdő környékén, de máshol is. Egyrészük nem szállodában, hanem fizetővendég-szolgálat útján biztosított lakásban száll meg. Gyakran előre megbeszélt helyre jönnek, s kialakult a vevőkörük. Csempészéssel és üzérkedéssel az itt-tartózko- dásuk valóságos „nyereséget” jelent. Egy jugoszláv állampolgár több tízezer forint értékű árut — kvarcórát, rádiómagnót, farmerruhát — adott el gyulai alkalmi ismerőseinek. Bizonyos szervezettség is mutatkozik a csempészáruk értékesítésében. — Előfordul, hogy megyénkben külföldi állampolgár sérelmére követnek el bűncselekményt? szaknyelven: nullrevízió ilyen vevő mind kevesebb. Nagyon sok gépkocsivásárlónak ma már munkaeszköze az autó. És akinek luxus, annak sem úgy, mint régen, de ez mindenki előtt ismert. Beszélgetésünket a „váróterem” hangosbemondója szakítja meg. A soron következő vásárlókat szólítják, köztük Fridrich Endrét, a Békéscsabai Mesterséges Termékenyítő Főállomás szakállatorvosát. Kinyílik az üvegezett falú raktár ajtaja: Tessék választani! — Az át- és beutazó külföldi nem egy esetben volt a bűncselekmény sértettje. A közelmúltban egy jugoszláv állampolgártól farmernadrágokat loptak el, egy olasznak pedig feltörték a kocsiját. A tettest mindkét ügyben felderítettük. — Hazánk különböző vidékeiről is érkeznek látogatók megyénkbe, ők hogyan viselkednek? — Többségük valóban pihenés, kikapcsolódás végett jön, de vannak olyanok is, akik megyénkben való tartózkodásuk kiadásait kisebb- nagyobb bűncselekményekből próbálják fedezni. Az utóbbi években felütötte fejét a mozgóbűnözés. Különböző járműveket felhasználva, nagyobb területen követnek el-visszaéléseket. Megfordulnak olyanok is, akik korábban már voltak büntetve, s ilyen célból jönnek a megyébe. — A megelőzés érdekében milyen ajánlásai vannak? — A külföldre utazók a rendelkezésükre bocsátott útmutatókat tanulmányozzák, s előírásait tartsák be. Az idegenforgalom mindenkinél a turizmust, a világ és az ország megismerését, a kulturált pihenést és szórakozást kell hogy szolgálja. Indokolt ezúton is felhívni a külföldre utazó magyar állampolgárok figyelmét, hogy külföldön is tartsák be azokat a magatartási szabályokat, amelyeket a magyar és az érintett ország törvényei előírnak. Ne adjanak lehetőséget a külföldi állampolgároknak, hogy törvényeinket megsértsék, vagy bűncselekményt kövessenek el. Éppen ezért ne vásároljanak általuk behozott, külföldről származó árukat, ékszereket, ne fogadjanak el külföldi fizetőeszközt. A jogszabályaink tiltják, hogy külföldi állampolgárok — az idegenforgalmi szerveknél bejelentett lakások kivételével — magánházaknál szánjanak meg. Ezt a szabályt is tartsák be. (Serédi) Állásfoglalás a lakások használatbavételi díjáról Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium elvi állásfoglalást adott ki a lakás-használatbavételi díjról szóló jogszabály egyes rendelkezéseinek egységes értelmezésére. Egyes tanácsok gyakorlatában ugyanis bizonytalanság mutatkozott a tanácsi bérlakásra megállapított lakás-használatbavételi díjról engedélyezhető szociálpolitikai kedvezmény, valamint a lakás kiürítése elle>- nében fizetendő pénzbeli térítés megállapításáról. Azokban az esetekben, amikor a tanácsi bérlakás szociálpolitikai kedvezményben részesített bérlője másik városba vagy községbe költözik, s pénzbeli térítés ellenében a tanács javára lemond bérlakásáról, új lakóhelyén pedig másik tanácsi bérlakást kap, mindig felvetődik a kérdés, hogy az újabb bérlakás kiutalásakor kaphat-e ismét szociálpolitikai kedvezményt a lakáshasználatbavételi díjból. Egyes tanácsok automatikusan ismét megadták a kedvezményt, holott az érvényes jogszabályok kimondják, hogy a tanácsi értékesítésű lakást vásárló, valamint a telepszerű több szintes és egyedi több szintes lakóházat építő vagy vásárló személy részére az építési költségből, illetőleg az eladási árból adható szociálpolitikai kedvezmény ugyanazon gyermekek és más családtagok után csak egy ízben engedélyezhető. E jogalkotási célnak megfelelően kell megítélni a tanácsi bérlakásra megállapított lakás-használatbavételi díjból engedélyezett szociálpolitikai kedvezmény ismételt megadását is. Ennélfogva a tanácsi bérlakásnak az a bérlője, aki újabb tanácsi bérlakást kap, csak olyan gyermeke vagy más eltartott családtagja után részesülhet szociálpolitikai kedvezményben, akit az előző kedvezmény megállapításánál még nem vettek figyelembe, mert csak a lakáskiutalást követően született vagy később lett a bérlő eltartott családtagja. Ezt a körülményt természetesen az újabb lakás kiutalása alkalmával megvizsgálja a tanács lakásügyi hatósága. A kedvezmény megítélése után utólag azonban visszafizetés nem rendelhető el, mert a módosítás az állampolgár jóhiszeműen szerzett jogát sértené, ellenkezne az érvényes jogszabályokkal. Az ÉVM és a PM elvi állásfoglalása hangsúlyozza azt a jogszabályt, amelynek alapelve szerint a tanácsi bérlakás bérleti joga is pénzértéket képvisel. Ezért helytelen, jogalap nélküli egyes tanácsi lakásügyi hatóságoknak az az álláspontja, amely szerint a bérleti jogviszonyról a tanács javára lemondó bérlő csak a kiutaláskor ténylegesen befizetett, tehát a szociálpolitikai kedvezménynyel csökkentett lakás-használatbavételi díjjal azonos összegű térítésre tarthat igényt. A bérleti jog értéke azonos a lakás-használatbavételi díj összegével. Tehát azt a személyt, aki tanácsi bérlakásáról a lakásügyi hatóság javára lemond és a lakást beköltözhetően, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja, megilleti a bérleti jog értékének megtérítése, s a korábban kapott szociálpolitikai kedvezménnyel nem csökkenthetik a térítés összegét, Ennek az - alapelvnek megfelelően azt a bérlőt is megilleti — ha a tanács javára lemond bérlakásáról — a lakás-használatbavételi díj összege, aki 1971. július 1. előtt kapta meg a kiutalást, amikor még nem kellett lakás-használatbavételi díjat fizetnie. (MTI) Hosszabb ideig tartó munka kezdődött a napokban Endrődön. A KEVIÉP dolgozói hozzáfogtak annak a 10 kilométer hosszúságú szennyvíz-gerincvezetéknek a lefektetéséhez, amely a két nagyközség, Gyoma és Endréd távlati építési, fejlesztési tervének közös beruházása Sztanyik Károly Hz idegenforgalom és a bűnözés
