Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

1977. Június 29., szerda o Társadalmi munkások kitüntetése Hétfőn délután Gyulán, a TIT tanácskozótermében ülést tartott a Hazafias Nép­front városi bizottsága, ame­lyen dr. Horváth István al- elnök köszöntötte a résztve­vőket. A népfront városi elnöke, Banadics Márton bejelentet­te, hogy Gyula és Gyulavári egyesülése a népfrontbizott­ságokra is új feladatokat rótt. Szükségessé vált a vá­rosi elnökség és a bizottság kibővítése. A gyulavári nép­frontbizottság javaslata alap­ján Nagy Lajosné és dr. Per- jési Klára került a városi el­nökségbe. Rajtuk kívül töb­ben kerültek be a városi bi­zottságba olyanok, akik ed­dig a gyulavári népfrontélet­ben tevékenykedtek. Elmon­dotta azt is, hogy az új hely­zetnek megfelelően a már meglevő öt körzeti bizottság mellett újabb hármat kell ki­alakítani: Öváriban, Újvári­ban és Dénesmajorban. A ja­vaslatokat a bizottság egy­hangúlag elfogadta. Ezután került sor a kitüntetések át­adására azok számára, akik az elmúlt évben derekas munkát végeztek a település fejlesztéséért. Több mint harmincán kaptak Kiváló, illetve Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést. A kitüntetések átadása után Banadics Márton ismer­tette a városi tanács és a Hazafias Népfront együttes megállapodását, amely a kö­zös feladatok hatékonyabb megvalósítását célozza. Könyvtár — ajándékba Rendkívül étrékes könyv- és folyóiratgyűjteménnyel gazdagodott az MTA Föld­rajzi Kutatóintézet alföldi csoportja Dr. Korpás Emil, a szegedi tudományegyetem földrajzi intézetének nyugal­mazott igazgatója úgy hatá­rozott, hogy a mintegy négy évtized alatt beszerzett szakkönyveit, tudományos folyóiratait átadja a békés­csabai intézetnek. Dr. Tóth József kandidátus elmondta, hogy könyvtáruk e nagy értékű ajándék átvé­telével többek között olyan gyűjteményhez jutott, mely­nek nagy részét vagy csak jelentős anyagi ráfordítással, vagy hosszú utánjárással le­hetne beszerezni. Akadnak olyan gazdaságföldrajzi té­májú művek is, amelyekhez egyáltalán nem lehet hozzá­jutni. Ilyenek például a Ma­gyar Földrajzi Társaság ál­tal kiadott Földrajzi közle­mények mintegy 100 évfo­lyama, s a Földrajzi Értesítő egyes példányai. Dr. Korpás Emil ajándéka között jó pár idegen nyelvű szakkönyv és tudományos folyóirat is található. Ezeket a világ számos országában tett utazásai alkalmával vá­sárolta. „Örömmel és szíve­sen váltam meg a könyveim­től — jegyezte meg a pro­fesszor —, mert tudom, hogy mások jobban tudják majd hasznosítani.” S valóban, a békéscsabai kutatóintézet alföldi csoport­ja, amely eddig is viszony­lag szerény összeget fordít­hatott könyvvásárlásra, most — a katalogizálás után — hosszú időre szóló, a tudo­mányos kutatómunkához nélkülözhetetlen gyűjtemény birtokába jutott.' C —y —*» Lesz elég üzemanyag Felkészült az ÁFOR a csúcsforgalomra Az ÁFOR számításai sze­rint ezen a nyáron az üzem- anyagforgalom 7 százalékkal haladja meg az egy évvel ez­előttit így a három nyári hó­napban átlagosan havi egy­millió 280 ezer tonna motor­benzin kiszolgálását tervezik. Felkészültek a júliusi és augusztusi csúcsforgalmi hó­napra is, amikor 14—20 szá­zalékkal több üzemanyag ki­szolgálásáról kell gondoskod­ni. Az árufedezet elegendő, mert folyamatos a pótlás a hazai termelésből és a nö­vekvő igények ellátására a Szovjetunióból is kapnak szuperbenzint. Megkezdték az augusztus 30-ig tartó nyári készenléti ügyeletet A gépjárművek ve­zetői országszerte mintegy 450 üzemanyagtöltő-állomá- son tankolhatnak. A jobb anyagellátásért A kisiparosok anyagellátá­sának javításáért minden megyében megkötötték a MÉSZÖV és a KIOSZ helyi szervezeteinek együttműkö­dési szerződését A 19 szer­ződés sok közös és már ko­rábban bevált intézkedést tartalmaz. Ezek közé tarto­zik például, hogy a kisiparo­sok ellátására kijelölt szak­boltoknak a KIOSZ ezután is rendszeresen jelzi a kis­mesterek várható anyag­igényét, az üzletek pedig ér­tesítést küldenek a kisipa­rosnak a kért anyag beérke­zéséről. Az építőmunkák elősegíté­sére a szövetkezeti TÜZÉP- telepek az iparosoknak szál­lítószalagot és betonkeverő- gépet is kölcsönöznek. A leg­több megállapodásban szere­pel az is, hogy takarékszövet­kezetek a beszerzésekhez kedvező feltételekkel kölcsö­nöket nyújtanak. Első kirándulásuk... Szeghalmon működik egy kisegítő osztály a Sebes György Általános Iskolában, melynek Soós Lászlóné gyógypedagógus az irányító­ja. Ebben a kisegítő osztály­ban cigánytanulók, hátrányos helyzetű tanulók foglalnak helyet A szülőkkel történt beszélgetés alapján úgy dön­tött az iskola vezetősége, hogy három szülő és a nevelő kíséretében a 22 tanuló élete első kirándulását megszerve­zik. A tanulmányi út célja, hogy a könyvben tanultakat a helyszínen is megismerjék. A programban a budai vár, a levéltár, a Hadtörténeti Múzeum és az Országház megtekintése szerepéi. Szóra­kozásban sem lesz hiány, el­mennek a Vidámparkba és az Állatkertbe is. A csoport június 23-án indult el és ki­rándulásuk 26-ig tartott. (Nátor) Aj forgalmi rend a megyeszékhelyen A napokban elkészült a KPM Békés megyei Igazga­tóság beruházásában a 44-es út békéscsabai átkelési sza­kaszának terelőútja. Az új útszakaszt július elsején, pénteken helyezik üzembe. A 3,2 kilométer hosszú tere­lőút 'néhány forgalmasabb csomópontot érint, s így né­hány forgalmi változás lép életbe. Az új úton — a Szarvasi úttól, a víztoronytól a Szabadság térig — a Jókai utcában, a Petőfi utcában, a Bartók Béla úton a lovasko­csik csúcsidőben — réggel 6.30 órától 9-ig, délután 15.30- tól 17.30 óráig — nem közle­kedhetnek. „Megállni tilos!” tábla tiltja a megállást a Jókai ut­ca mindkét oldalán, az Illés- házi és a Tanácsköztársaság útja közötti szakaszon, vala­mint a Petőfi utcában. Ugyancsak tilos megállni a Bartók Béla úton az Erkel utca és a Dózsa György út közötti szakaszon. A forgalmi csomópontok kialakítása a várható forga­lomnak megfelelően történt. A Szarvasi út és a Jókai ut­ca csomópontjában jövőre jelzőlámpát helyeznek üzem­be. A Luther utca csatlako­zásánál a balra kanyarodni szándékozóknak burkolati jellel ellátott felálló sáv van. Elfordulni nem lehet, mert a Luther utcát építés miatt le­zárták, ezt egyébként térké­pes terelőtábla is jelzi. Az II- lésházi utcában levő csomó­pontban a balra kanyarodó járművek részére burkolati jellel ellátott felálló sáv ké­szült. A Tanácsköztársaság útja és a Jókai—Petőfi utcák, va­lamint a Bartók Béla út és a Petőfi utca kereszteződésében fix programmal működő jel­zőlámpák irányítják a for­galmat. A két jelzőlámpát szinkronkábellel összekötöt­ték, s a forgalomnak megfe­lelően szabályozzák, alakítják ki a zöld hullámot. A Petőfi és a Bartók Béla úti csomó­pontban a Szemere utcai ágat keresztező kerékpárút forgal­mát is jelzőlámpa irányítja. A kerékpárúton csak egyene­sen haladhatnak át a csomó­pontban a járművek. A cso­mópontba a kerékpárúton ér­kező, s kanyarodni szándéko­zó járművek a kijelölt gya­logátkelőhelyen, miután át­tolták kerékpárjukat, foly­tathatják útjukat. A Petőfi utca felől érkező kerékpáro­sok, segédmotorosok a balra kanyarodó sávból, a kereszte­ződés közvetlen közelében kialakított kiválási helyen térhetnek a kerékpárúira. A jobbra kanyarodó sávból to­vábbhaladva a legközelebbi utcánál — Vozárik utca — a kanyarodási szabályok sze­rint juthanak a kerékpárútra, illetve a Gábor Áron utcába. A kerékpárút Dózsa György úti végénél a kerékpárosok járműveiket a gyalogos- átkelőhelyen áttolva folytat­hatják útjukat. A Bartók Béla úton a csat­lakozó utcák egyirányúsításá- nak megfelelően festették fel a burkolati jeleket. A Bartók Béla út és a Szabadság téri csomópontban jelzőlápma te­lepítését és a Szabadság tér átépítését tervezi a városi tanács. A Bánszki utcára csatlakozó lakótelepi utcák­ról csak jobbra, kis ívben ka- < nyarodhatnak a járművek. A terelőút a 44-es számú útba való csatlakozásánál — az is­kolacentrumnál — a burko­lati jellel kialakított csomó­pont határozza meg a jármű­vek haladását. A csomópontokban elhelye­zett jelzőlámpák próbaüze­melése még folyik. Az elkö­vetkező napokban is tart még beszabályozásuk, az átállítás időszakában előfordul, hogy villogó sárga fényt ad, vagy nem működik. Ä forgalom­nak megfelelő helyes progra­mozás után rövid időn belül véglegesen a lámpák szabá­lyozzák a forgalmat, megte­remtve ezzel a nagyvárosi korszerű, biztonságos közle­kedés feltételeit. Morál és politikai harc □ marxisták azt vallják, hogy a nemes erköl- csiség ad morális jogot a forradalmároknak a töme­gek vezetésére. A forrada­lom előtt 1917-ben elhang­zott lenini megfogalmazás szerint a párt a kor „agya, becsülete és lelkiismerete”. Vagyis a párt vezető szere­péhez önmagában még a leg- bölcsebb politika sem elégsé­ges. Az októberi forradalom és a mai kommunista moz­galom tapasztalatai arra val­lanak, hogy a kommunista ideológia nemcsak azért vá­lik vonzóvá, mert utat mu­tat a tömegeket foglalkozta­tó problémák megoldásához, hanem erkölcsi tisztaságával is eleven hatóerő. A munkások és katonák forradalmi tudatának növe­kedése 1917. februárjától ok­tóberéig együtt járt a legha­ladóbb erkölcsi nézetek fejlő­désével, a burzsoá-földesúri rendszer által sugallt elkép­zelések ellen vívott harccal. A februári forradalom után megszülettek a munkáskül­döttek szovjetjei, a katonai és gyári tanácsok, amelyek nemcsak mint a forradalom sorsáért felelős szervek lép­tek fel, hanem új morális légkört is teremtettek. A tanácsok dokumentu­maiban „a még nem öntuda­tos elvtársakhoz” címzett iz­galmas sorokat olvashatunk, például arról, hogy a politi­kai megvesztegetés a régi ön­kényuralmi rendszer öröksé­ge, és nincs helye a szabad forradalmi Oroszországban. „Ha valaki saját érdekében meg akarja vesztegetni azt, akit megválasztott, annyit je­lent, hogy sárba tiporja sa­ját lelkiismeretét, bepiszkít­ja másokét, különösen a megválasztottakét”. A gyári munkásbizottságok arra hív­ták fel a dolgozók figyelmét, hogy „tanuljanak és neve­lődjenek át az új életre”, fi­gyelmeztettek rá, hogy a lo­pás, lógás, garázdaság és ha­sonló ügyekben a bizottság fog ítélkezni, de ez lelkiis­mereti bíróság lesz, s a régi hatalom idején ismeretlen szigorú büntetést szab majd ki. Lenin azt a meggyőződé­sét, hogy a győzelem a ki- zsákmányoltaké lesz, más té­nyezők mellett azzal is ösz- szekötötte, hogy a tömegek minden önfeláldozás és be­csület hordozói. Megtart­ják-e a bolsevikok a hatal­mat című írásában nem sok­kal az októberi forradalom előtt arról írt, hogy a for­radalom győzelméhez a régi hatalom teljes erkölcsi és politikai csődje szükséges, és az, hogy a tömegek meg le­gyenek győződve a bolseviz- mus igazáról. A lenini párt megteremtet­te társadalom ma erkölcsi­leg is a kapitalista valóság fölé emelkedik és méltán gyakorol vonzerőt minden tisztességes ember szívére és érzelmeire. Antonio Gramsci írta a tőkés társadalomról: „Semmiféle parlamentáris kormány sem tudja megaka­dályozni, hogy a pénzeszsá­kok megvásárolják a kor­mányhivatalnokokat, katona­tiszteket, egyházi méltóságo­kat, újságírókat, s a számuk­ra kedvező közhangulatot alakítsanak ki”. A kapitalizmusban ma mind nyilvánvalóbbá válik a korrupció, s a kapitalizmus általános válságának egyik megjelenési formája lett a morális hanyatlás. Az erköl­csi normák megrendülése, ugyanakkor az antikapitalis­ta tudat fejlődésének forrása lehet. Olaszországban, Fran­ciaországban és más álla­mokban azért szavaznak so­kan a kommunistákra, mert meggyőződtek a kommunis­ták becsületességéről, s ben­nük látják védelmezőiket a korrupció és a különféle mesterkedések ellen. Az Olasz Kommunista Párt 1975-ben megtartott XIV. kongresszusán nagy figyel­met szenteltek az eszmei harc és az erkölcsiség kér­déseinek. „Miben rejlik ma a tömegformálás alapja? Minden bizonnyal elsősorban abban, hogy nem fogadják el az igazságtalanságot és a visszaélést — hangoztatta beszámolójában Enrico Ber- linguer főtitkár. — S arra a meggyőződésre kell alapoz­ni, hogy az új társadalmi vi­szonyok megteremtéséért kollektív harcra van szük­ség”. Az Olasz Kommunista Párt a helyhatósági választá­sok előtti kampányban ki­adta a jelszót: „Becsületes, hatékony és demokratikus közigazgatásra van szükség”. Nápolyban a korrupció át­szőtte a városi közigazgatás minden pórusát a polgár- mestertől —, akit az olajtár­saság megvásárolt — a vá­rosi pénzek elherdálásáig. Amikor 1976-ban először vá­lasztottak kommunista pol­gármestert, az új városi ve­zetés legnagyobb újítása a becsületesség volt. Az egész világon visszatet­szést keltettek a japán és más tőkés állami hivatalno­kok megvesztegetéséről szóló leleplezések. Az amerikai Lockheed cég sok ország parlamenti képviselőit és magas rangú állami hivatal­nokait vesztegette meg, meg­mutatva, hogy a mai busi­ness gyakorlatában megszo­kottá váltak ezek a módsze­rek. A nagy társadalmi válto­zások közeledtével így a po­litikai harc mind szorosab­ban összefonódik a morális problémákkal, s a kommu­nisták mindazokat szövetsé­gesükké tehetik, akik nem akarnak megbékélni a meg­vesztegetéssel, a korrupció­val és a becstelenséggel. A hanyatló tőkés társada­lom mélységesen megosztott. Egymás« követik a botrányok és sok polgári lap is elisme­ri, hogy a korrupció „már rég elválaszthatatlan a ke­reskedelmi és politikai mo­ráltól”. Aggódva írnak a for­radalmi pártok vonzerejéről, amelyek frissítőén gondos­kodnak az erkölcs tisztasá­gáról. A polgári sajtó azon kesereg, hogy az „erkölcsi­ség ismét fokozatosan az egyik legelső forradalmasító érvvé válik”. I I arx és Engels a Kom­munista Kiáltvány­I ____Iban leleplezte a bur­z soázia képmutatását, amely saját erkölcstelenségét meg­próbálja a munkásosztály nyakába varmi. Mit nem ír­tak már a kommunistákról — „felszámolják a családot”, „a nők közös tulajdonát” hirdetik stb. S milyen új rá­galmakat találnak ki manap­ság, csakhogy erkölcstelen, becstelen embereknek, lel­ketlen fanatikusoknak, min­den emberi vonás elfojtóinak tüntessék fel őket A mun­kásosztály történelmi előre­haladása azonban mind nyil­vánvalóbban feltárja, hogy kizárólag a munkásosztály morálja gyűjti magába mindazt a legnemesebbet, amit az emberiség megalko­tott, s az képes a jövőben általános emberi morállá válni. A kommunisták fel­adata ennek a folyamatnak az elősegítése is. Borisz Leibzon (APN—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom