Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-03 / 129. szám
1977. június 3., péntek o Több a zöldség, nőtt a termelési kedv Szarvason A szarvast Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának június 1-én megtartott ülésén Prjevara György termelési, ellátási osztályvezető Írásos beszámolója alapján a kisgazdaságok árutermelésének jelenlegi helyzetéről volt szó. Szarvason a földterület 13 százaléka, összesen kétezer hektár egyéni és kisgazda- ság-jellegű hasznosításban van. Ebből 900 hektár zárt kert. Éppen ezért jelentős a kisárutermelés segítése, hiszen nagyban befolyásolja a felhozatalt, a lakosság gyümölccsel és zöldséggel való ellátását. Időszerű volt a téma napirendre tűzése, mivel az utóbbi években, elsősorban 1976-ban csaknem megkétszereződött a felvásárlás, a háztáji gazdaságok és a kistermelők termékeiből. A tanács és a helyi ÁFÉSZ jelentős mértékben nyújt segítséget ezeknek a kisgazdaságoknak. Többek között a kistermelők részére értékesített takarmány, és a kiadott állatok értéke a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen nőtt, 1975-ben 25,5 millió forint, 1976-ban viszont 35 mülió forintra emelkedett. A műtrágya és növényvédő szer forgalma megközelítette a 37,5 millió forintot 1976- ban. Ki-szolgáltatás Kérem, nálunk mindent tervezni kell. Még azt is, ha az ablakra szúnyoghálót szeretnénk feszíteni keretre. A kerethez szükséges kész lécet nem árulják sem a TÜ- ZÉP-en, sem máshol. így, ha valakinek netán szüksége lenne rá, elmegy valamelyik fás ipari szövetkezetbe és ott elmondja valakinek feltett szándékát. Az ügyfelet fogadják, majd a tárgyalóasztalnál készségesen elmagyarázzák az ügy elintézésének módját. „Kérem, rendelje meg írásban a szükséges lécet vagy esetleg a kész keretet. Tüntesse fel a megrendelőn postai címét, hogy visszaigazoljuk: vállaljuk-e a gyártást. Válaszlevelünkben azt is közöljük, hogy kérését milyen határidővel teljesítjük. Ha ez önnek megfelel, válaszol levélben, mert így nyoma marad az egyezségnek. Mi csak ezután kezdjük el a gyártás előkészítését. Műszaki rajzolónk pontos leírást készít a lécekről, s ezt átadja a művezetőnek. A művezető megmagyarázza a raktárosnak: milyen anyagot adjon ki a fűrészelőnek, s egyben utasítja a fűrészelőt a lécek durva méreteire, a gyalugépkezelőt a gyalulás elvégzésére, az ön által kért pontos adatok alapján. Amikor mindezzel a műhely elkészült, átadja a léceket a raktárnak. A raktár leltárba veszi. A művezető összeállítja a munkalapot, feladja a számlázóba. A számlázó kiszámolja mibe került az anyag és a művelet, majd a végeredményről értesíti önt. Számlát és egy postai pénzesutalványt küld az ön címére. A kísérő levélben közöljük, hogy a kész léceket vagy a keretet a postai pénzesutalvány feladóvevényének felmutatásával mely napon veheti át.” Aki hosszúnak tartja ezt a tortúrát, jobban teszi, ha útközben megalkuszik egy maszekkel. Még öt peresem telik el és megkapja a szúnyogháló vékony léceit. Fizet érte 12 forintot és ezzel minden kész. Gondjaink vannak a szövetkezeti szolgáltatással. Igen, nem Is akármilyenek. Jóllehet azért, mert az egyszerű ügyeket, a tízforintosokat is olyan alapossággal kezelik, mint a milliós nagyságrendűeket. Pardon; sőt, ez utóbbiakban nem is fogják a gyeplőt olyan szorosan, mint illene. D. K. Az ÁFÉSZ szakcsoportjai aktívan működnek, a korábbi néggyel szemben 1976-ban már nyolcra emelkedett a számuk, összesen 225 tagja van a szakcsoportnak, a termelt áruk értéke ötmillió 773 ezer forint volt. Elsősorban a két zöldségtermelő szakcsoport fejlődött dinamikusan, fóliafelülete 1977-ben már elérte az 5600 négyzet- métert, s összesen egymillió paprikapalántát adott át a tangazdaságnak. Az ÁFÉSZ egyébként az elmúlt évben 11 vagon vegyes zöldséget vásárolt fel a kistermelőktől. A beszámoló után elhangzott vitában többen foglalkoztak azzal, hogy szinte megkétszereződött a kisárutermelés, nőtt a termelési kedv, éppen ezért szükséges egy mezőgazdasági szakbolt létesítése Szarvason. Második napirendként a napközi otthon működését tárgyalta a végrehajtó bizottság. E témáról dr. Tóth Lajosné igazgató számolt be. A városban jelenleg 15 napközis csoport működik, 640 általános iskolai tanuló kap megfelelő ellátást. Az igény viszont ennél jóval nagyobb, az 1976—77-es tanévre például 60 tanuló kérelmét kellett elutasítani. Szükséges tehát a napközi további bővítése. A beszámolóban szó volt a társadalmi kapcsolatokról is, elsősorban a Szirén Ruházati Szövetkezet nyújt sok segítséget a napközi otthonnak, mellyel szocialista szerződést kötött. Ezenkívül a vasipari és a Plastolus Műanyagipari Szövetkezet is, valamint a Tiszántúli Talajjavító Vállalat Ribakov Szocialista Brigádja tart rendszeres kapcsolatot a napközi otthonnal. K. J. Biharugrai tervek A Biharugrai Halgazdaság ez évre tervezett 81 millió forintos árbevételének mintegy 70 százalékát a hal és a baromfi értékesítése teszi ki. A gazdaság már 15 éve foglalkozik pecsenyekacsa-tenyésztéssel. A tervek szerint az idén 970 ezer tojást termel a gazdaság saját, 7000-es létszámú törzsállománya. Június í 1-ig már 650 ezer tojást keltettek ki, illetve készítettek elő keltetésre és értékesítették. A keltetőben egyszerre 160 ezer tojás helyezhető el. Ebben az évben a tervezett 670 ezer naposkacsából 375 ezret már kikeltettek. Pecsenyekacsából az idén 300 ezret, a többit előneveltként és naposkacsaként értékesítik. Az elmúlt hónapokban a baromfifeldolgozónak 65 ezer pecsenyekacsát adtak át feldolgozásra, melyek 49— 50 napos korukban átlagosan 2,7 kilogrammosak voltak. A halgazdaság előnevelt állományt ad továbbtartásra a békéscsabai Szabadság és a békési Egyetértés Tsz-nek. Szeghalmon készülnek a nyárra A szeghalmi művelődési központban június 1-én délután 4 órakor nyitották meg Szitás Erzsébet festőművész kiállítását. A Füzesgyarmatról Budapestre származott művész akvarell és olajképei, valamint grafikái és linómetszetei osztatlan sikert arattak. A művelődési központ kiállítássorozattal készül a nyárra. Szitás Erzsébet tárlata után a Gyomán élő Corini Margit képeinek bemutatását tervezik, ezt követően pedig Párzsa János békési festő kiállítását látják vendégül. A képzőművészeti alkalmakon túl más programokat is szerveznek. Június 12-én lesz a kiscsoportok évadzáró kiállítása és bemutatója, melyen a citerások, táncosok, bábosok, a képzőművészeti és a díszítőművészeti szakkörök tagjai szerepelnek. Júniusban ezenkívül a helyi ÁFÉSZ rendez kóstolóval egybekötött tejtermék-bemutatót a művelődési központban, majd ezt követően porcelánkiállítást. Három alkalommal lesz nagytermi rendezvényük könnyű és népzenei műsorokkal, a nyugdíjasklub pedig szegedi kirándulásra készül. A szocialista brigádklub tagjai Gyulára látogatnak, ahol a városi művelődési központ brigádklubjával találkoznak. Német nemzetiségi estek Az eleki német nemzetiségi együttes a második világháború után hazánk első nemzetiségi együtteseként alakult meg. Az elekiek azóta is ápolják saját hagyományaikat Számos alkalommal szerepeltek már kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt műsorukkal. Rendszeresen ellátogatnak a németajkú településekre, legutóbb Borsod és Fejér megyei falvakat kerestek fel. Most újabb előadásokat szervez számukra a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. Június 3-án, pénteken este 7 órai kezdettel Almáskamaráson, másnap, szombaton fél nyolc órai kezdettel Csárdaszálláson lépnek közönség elé az elekiek. Iró-olvasó találkozó a Volánnál A tragikus hangvételű novella valamennyi hallgatót elgondolkodtatta. Csöndben figyelték Erdei Ildikót, aki Csoór István írását felolvasta. Így kezdődött az az író-olvasó találkozó, amelyet szerdán délután Békéscsabán, a Volán 8. sz. Vállalat KlSZ-klubjá- ban rendeztek. A Gyulán élő Csoór Istvánt olvasói főleg novellái alapján ismerik, melyeket különféle országos napilapokban, folyóiratokban és a Békés megyei Népújságban publikál. Csoór István közvetlensége hamar feloldotta a közlekedésiek bátortalan hallgatását, s aztán már záporoztak a kérdések életéről, munkásságáról és további terveiről. Évzáré hangverseny Az orosházi Liszt Ferenc Zeneiskola tótkomlósi fiókzeneiskolája június 5-én, vasárnap délután 3 órakor tartja tanévzáró növendékhangversenyét a 2. sz. kultúrott- honban. A műsor a furulyá- sok bemutatójával kezdődik, majd a zongora, hegedű és fúvós tanszakok növendékei számolnak be játékukkal tanulmányi munkájuk eredményéről. A műsor végén kerül sor a bizonyítványok és jutalmak kiosztására. Nagy sikere van Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat által kiállított sátraknak, kempingbútoroknak és főzőfelszereléseknek, kerékpároknak, hálózsákoknak és csónakoknak. A kiállítás kezdetétől mostanáig több mint 20 sátrat adtak el, és számos egyéb, az egészséges életmódot és mozgást szolgáló termék is gazdára talált Fotó: Veress Erzsi Agrárpolitikánk változatlan n mikor a hatvanas évek elején mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének kellős közepén tartottunk, bizony álmodni sem merhettük, hogy 1977 júniusában ilyen beszélgetésre kerül majd sor Békéscsabán — ezekkel a szavakkal kezdte mondandóját Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a szerda esti békéscsabai találkozón, miután meghallgatta Békés megye 15 vezető mezőgazda- sági szakemberének tájékoztatóját, észrevételeit és javaslatait. A délután fél háromtól este nyolcig tartó vitában jó néhány kritika, intézkedés, sürgető kérés és panasz is elhangzott, amelyeknek jogosságát nem is lehetett kétségbe vonni. A Központi Bizottság titkára ezekről — az előbb idézett göndolatot folytatva — összefoglalóan azt állapította meg, hogy hibáink ugyanúgy közösek, mint az eredményeink. Mert miközben a fejlődés gátjait, korlátáit és akadályait elemezgetjük, esetenként túlértékeljük vagy lebecsüljük, nem szabad egy nagyon lényeges dologról megfeledkeznünk. Jelesen arról, hogy ez a mezőgazdaság, országunk szocialista mező- gazdasága, amely jóllehet számtalan kisebb-nagyobb ellentmondást hordoz magában, másfél évtized alatt mégis nemzetközi elismerési vívott ki magának, tekintélyt szerzett, jó néhány produktumával Európa vagy éppen a világ élvonalába került. És ebben nem kis része van Békés megye mezőgazdaságának is — hangsúlyozta ki Németh Károly. Ezek közül az eredmények közül a legfontosabbat említve, mindenképpen szólni kell arról, hogy ez a mező- gazdaság egy lakosra számítva 220 kilogramm húst állít elő egy év alatt. De szólhatnánk ugyanúgy a világszínvonalú búza- és kukoricatermesztésünkről, vagy akár arról a jól bevált módszerről, amellyel a nagyüzemeknek sikerült a háztájit a tervgazdálkodás keretei között integrálniuk. Minek köszönhetjük sikereinket? Valószínű, hogy ennek tényezőit elsorolni oldalakba telne. Hármat azonban feltétlenül számba kell vennünk. Az egyik és legfontosabb a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes és következetes agrárpolitikája, az ennek elvi-ideológiai alapjául szolgáló osztályszö- vetség. A másik ugyancsak jelentős tényező, a mezőgazdaságban dolgozók lelkiismeretes, sok esetben áldozatos és mind hozzáértőbb munkája, s végül ehhez társul harmadikként az, hogy a világsikert hozó földművelő, állattenyésztő „tetteink” szinte kivétel nélkül a magyar mezőgazdaság jó hagyományaira építettek. Ezért kell örömmel üdvözölnünk többek között a dél-békésiek zöldségvető- mag-termesztő társulását, hiszen egykoron országunk volt Európa nagy részének vetőmagellátója. Más szempontból, de ugyanígy figyelemre és támogatásra méltó minden kezdeményezés, amely a mind több ipari anyagot igénylő mezőgazdaságban az anyagtakarékosságot mozdítja elő. Felmérések és elfogadható becslések bizonyítják, hogy átlagosan 25 százalékos veszteséggel tárolják, szállítják és használják fel ma üzemeink a műtrágyát — ebben feltehetőleg jelentős javulást hoznak majd a most épülő agrokémiai központok. Ezért nagyon helyes, hogy Békés megye valamennyi mezőgazdasági nagyüzeme részt vesz e központok kialakításában. Az összefogás, az együttes cselekvés és akarat, a feladatok közös és j$ értelmezése teremthet egyébként alapot minden jogosan észrevételezett hiányosság megszüntetésére is. Hiszen tagadhatatlan, hogy mezőgazdaságunkban óriási kihasználatlan tartalékok vannak még. Vegyük csak példaképpen azt, amit a beszélgetésen a békésszentandrási Zalka Tsz elnöke mondott el: községükben nem vették át a salátát a termelőktől. Ez egyfelől bizonytalanságot ébreszt a termelőben, márpedig az köztudott, hogy termelési biztonság nélkül termelés sincs. Az egyik eredményfokozó tartalék tehát a termelési biztonság növelése. Az át nem vett saláta viszont másról is tanúskodik. Arról, hogy nem elegendő, ha a termelési szerződések csak a mennyiségről gondoskodnak. Hiába nő országosan 28 százalékkal a zöldségtermés tavalyhoz képest, ha ezen belül a káposzta például indokolatlanul lesz több 50 százalékkal, a paprika meg kevesebb lesz 20 százalékkal. A lényeg tehát az igény szerinti termelés, és ennek fejlesztése. Ha ezzel nincs különösebb baj, nem kell, hogy fájjon a fejük. A dinamikus termelés úgy is kikövetel mindent magának. A termelés központiságát alapul véve kell igazat adnunk Oláh Józsefnek, a Körösök Vidéke Tsz-szövetség megbízott titkárának is, aki túl soknak és jobbára fölöslegesnek tartja a termelőüzemek és az ágazati irányítás'legfőbb szerve közé ékelődött jó néhány szervezetet, intézményt, bizottságot, amely ráadásul a termelésből vonja ki — ma már száz számra — a szakembereket. Ez a szövevény is egyszerűsítésre vár tehát. Van azonban nem egy olyan dolog is, amiben nem lehet fölülről, rendeletekkel, intézkedésekkel rendet tenni. Ilyen dolog a szemlélet. Nagyon nehéz lenne ugyanis a melléktermékek hasznosításának kötelezettségét törvénybe iktatni. Aki nem érti, hogy a melléktermék is termék, olyan, amelyben munka, érték halmozódott fel, amit nem szabad hagyni veszendőbe menni — szóval aki ezt nem érti, az úgy is talál kibúvót a hasznosítás kötelezettsége alól. Megint más kérdés az, hogy nem árt, ha a megértést a gazdasági ösztönzés is segíti. Nem elegendő ugyanis jó érzéssel nyugtázni, hogy a háztáji kocaállomány olyan szépen gyarapodik, s emellé kritikailag odatenni, hogy a tsz-ekben viszont az ellenkezője tapasztalható. Ez a ténymegállapítás az okok feltárása és a megfelelő központi intézkedések nélkül aligha hoz majd kedvező irányú fordulatot. És ezen a körön jó párszor körbe mehetünk, mert gondoljunk csak bele: hogyan nézne az ki, ha az egyik tsz elnöke a szomszéd tsz elnökétől csak licenc formájában, forintért vehetné át az ott jól bevált marhahizlaló receptet? Az üzemi önállóságnak ez mindenképpen egy nagyon rosszul értelmezett megközelítése lenne. Az üzemi önállóság lényegét egyébként a termelési rendszerek tárták föl, amelyeknek keretében mező- gazdasági üzemeink úgy szakosodnak egymás között, hogy összességüket tekintve mégis megőrzik a magyar mezőgazdaságra jellemző, erőt adó sokszínűséget. B efejezésül a párt Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta, hopr ez a beszélgetés Is hozzájárul ahhoz a nagy munkához, amellyel most a párt szocialista nagyüzemi mező- gazdaságunk másfél évtizedes tapasztalatait összegzi a továbbfejlődés útjának kijelöléséhez. Agrárpolitikánk azonban — amely kiállta az idő próbáját — továbbra is változatlan marad. Kőváry E. Péter
