Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXJLL ÉVFOLYAM, 146. SZÁM Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Sikeresen fejlődnek a KGST-tagállamok népgazdaságai Országgyűlési bizottsági ülések Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Pesta László elnökletével szerdán a Parlamentben az egészségügyi ágazat múlt évi helyzetét és eredményeit vitatta meg. * * • Bélák Sándor elnökletével tartott ülésén az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a parlament elé kerülő témaként elemezte-véleményezte a vízgazdálkodás helyzetéről, eredményeiről és feladatairól szóló országos beszámolót és megvitatta a Pénzügyminisztérium, a MÉM és az Országos Vízügyi Hivatal tájékoztató jelentését a mezőgazda- sági és élelmezésügyi tárca 1976. évi költségvetésének végrehaj tásár ól. A békéscsabai Lenin Tsz-ben 20 hektáron termesztenek paradicsomot és a táblák szép termést is ígérnek. A város határában, a 44-es út mentén fekvő néhány hektáros táblát az asszonyok kapákkal tisztították meg az egyik napról a másikra felnőtt gaztól Fotó: Veress Erzsi Befejeződtek Párizsban Leonyid Brezsnyev tárgyalásai Szerdán délelőtt Piotr Ja- roszewicz lengyel miniszter- elnök megnyitotta a KGST XXXI. ülésszaka második munkanapját. Folytatódott az első napon elhangzott referátumok kedden este megkezdődött vitája, amelyben elsőnek Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szólalt fel. A vitára bocsátott kérdésekhez a delegációk vezetői szólnak hozzá. A szerdai tanácskozás megkezdése előtt, a Szovjetunió elleni német fasiszta támadás évfordulójára emlékezve az ülésszakon részt vevő küldöttségek — köztük a Lázár György vezette magyar delegáció — megkoszorúzták a szovjet katonák mauzóleumát és az ismeretlen katona sírját. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a tanácskozás második napján elmondott beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kormány nevében köszöntötte a XXXI. ülésszak résztvevőit — külön a házigazda szerepét betöltő Lengyel Népköztársaság vezetőit —, majd bevezető soraiban rámutatott: — Számunkra, szocialista tervgazdálkodást folytató országok számára nincs benne semmi meglepő, mégis szólni kell róla — mert sokatmondó és fontos tény —, hogy miközben a vezető tőkés országok kormányai továbbra sem találtak megoldást súlyos gazdasági nehézségeik leküzdésére, a KGST- tagállamok népgazdaságai — amint erre a végrehajtó bizottság beszámolója is rámutat — a legutóbbi ülésszak óta eltelt időben is sikeresen fejlődtek. A komplex program megvalósításának keretében kielégítő ütemben halad azoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyeket a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervében irányoztunk elő. A továbbiakban elmondotta, hogy a magyar népgazdaság az elmúlt két évben igen nagy erőfeszítéseket tett a világgazdasági változásokból adódó hátrányok leküzdésére, a ráfordítási költségek növekedésének ellensúlyozására, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének fokozatos javítására. A megoldás kulcsát abban látjuk, hogy erőteljesen fokozzuk a termelés hatékonyságát, meggyorsítsuk a termelékenység emelésének, a termelés korszerűsítésének folyamatát és számottevően növeljük népgazdaságunk exportteljesítményét. — Rendkívüli módon érdekeltek vagyunk abban, hogy még teljesebben kihasználjuk a szocialista gazdasági integrációból származó előnyöket, még szorosabbá tegyük és elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. — 'A magunk részéről is nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy fokozzuk kölcsönös gazdasági kapcsolataink stabilitását, erősítsük, hosszú távú jellegét és szélesítsük az öt évnél hosszabb időszakra szóló együttműködési megállapodások körét. Amint a beszámolókból kitűnik, e téren nem kevés a tennivalónk. — Véleményünk szerint is kiemelkedő jelentősége van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának, mert ezek fogják képezni jövőbeni együttműködésünk gerincét. Üdvözöljük és támogatjuk a tervezési együttműködési bizottságnak azt az ajánlását, hogy erőinket határozott céltudatossággal most a legalapvetőbb kérdések megoldására, mindenekelőtt az energia- és nyersanyagellátás biztosítását, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben mutatkozó szükségletek kielégítését, és a gépipar legfontosabb ágazatai összehangolt fejlesztését szolgáló célprogramok kidolgozására összpontosítsuk. — Közösségünk energia- és nyersanyagszükségletének kielégítésében meghatározó szerepe van a Szovjetunióval folytatott együttműködésnek, mindenekelőtt a szovjet villamosenergia, kőolaj- és földgázszállításoknak. Ami a magyar népgazdaságot illeti, fejlődésének üteme jelentős részben e szállítások alakulásától függ. Természetesen világosan látjuk, hogy — amint arról Koszigin elvtárs a XXX. és a mostani ülésszakon is részletesen szólt — elengedhetetlenül szükség van a tagállamok belső erőforrásainak maximális kihasználására is. Tájékoztathatom önöket, hogy energia- politikánk kialakítása és energia-hordozó igényeink meghatározása során ezt messzemenően figyelembe vesszük. Lázár György hangsúlyozta a mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram kidolgozásának jelentőségét is. — Reális célnak tartjuk — mondotta —, hogy — felhasználva országaink adottságait és lehetőségeit — kedvező feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez, amely hosszú távon a KGST-tagállamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését teszi lehetővé, többek között olyan alapvető termékekből, mint a gabona, a takarmány és a hús. Ehhez mindannyiunknak elsőrendű érdeke fűződik. — A természetadta lehetőségek gyorsabb és teljesebb kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a termelés megalapozását szolgáló tudományos és ipari háttér kiépítését. — Az előttünk álló feladatok eredményes megoldása új követelményeket támaszt együttműködésünk eszköz- rendszerével szemben is — mondotta. — Már most világosan felmérhető, hogy az erőteljes minőségi átalakulás, amelyet gazdasági kapcsolataink jellegében az integráció elmélyülése vált ki, 1980. után is folytatódni fog. A tervkoordináció módszereinek tökéletesítése mellett megfelelő figyelmet kell fordítanunk az értékviszonyok, ezen belül a valutárís, pénzügyi és hitelrendszer továbbfejlesztésére is. Lázár György befejezésül rámutatott: — Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy tovább nőtt a KGST-országok nemzetközi súlya és tekintélye. Ez a tényeken jól lemérhető, növeli biztonságunkat és jó esélyt ad arra, hogy erőteljesebb befolyást gyakoroljunk a világgazdaság folyamataira. — A legutóbbi években nagy lépésekkel haladtunk előre a komplex programban megfogalmazott célok felé és közös erővel jelenleg is nagy feladatok megoldásán dolgozunk. A jövő azonban még nagyobb követelményeket állít elénk, ezért fontos kötelességünk, hogy pártjaink útmutatásait követve szüntelenül munkálkodjunk szervezetünk struktúrájának és munkamódszereinek tökéletesítésén. — Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy a XXXI. ülésszak határozatai jól fogják szolgálni szocialista közösségünk, s minden egyes tagország előrehaladásának ügyét. A felszólaló küldöttségvezetők kifejtették álláspontjukat a hosszú távú együttműködési célprogramokról. * • * A szerdai plenáris ülés befejezéseként Nyikolaj Faggyejev, a KGST-titkára szólalt fel. Köszönetét mondott a Lengyel Népköztársaság kormányának a vendéglátásért, majd tájékoztatta a résztvevőket a KGST titkársága tevékenységének fő irányairól. A rambouilleti kastélyban szerdán délelőtt aláírták a Szovjetunió és a Francia Köztársaság közös nyilatkozatát azokról a tárgyalásokról, amelyeket Leonyid Brezs^ nyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjet- nió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke folytatott. Ugyancsak aláírták a két fél közös nyilatkozatát az enyhülés kérdéseiről, és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról. A három okmányt Leonyid Tegnap, június 22-én délelőtt Békéscsabán, a Növényvédő Állomáson ülést tartott a megyei szervezési bizottság, amely a soros mezőgazdasági munkák összehangolásáról tárgyalt. A bizottság tagjai meghallgatták a mezőgazdaság országos helyzetéről szóló beszámolót. Eszerint az idén két százalékkal nagyobb területről kell a kalászosokat betakarítani, mint egy évvel korábban. Ugyancsak kedvező, hogy a burgonya vetésterülete egyetlen év alatt 40 százalékkal növekedett. Az országos ágazati irányító szervek úgy ítélik meg, hogy tovább kell fokozni a nagyüzemekben a sertéshús- termelést és ezzel egy időben a háztáji állattartók támogatását. A tájékoztató kitért arra is, hogy a nyári betakarításban milyen feltételek mellett vehetnek részt a diákok. Az általános helyzetkép ismeretében számoltak be azután a megye tsz-szövetségei- nek, az agráripari egyesülésnek és a termelési rendszereknek a szakemberei a nagy nyári munka, az aratás előkészületeiről, az aratást követő munkák megszervezéséről, az őszi kultúráktól remélhető termésről, az öntözés, a gép- és alkatrész- valamint az üzemanyagellátás eredményeiről, feladatairól. Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing írta alá. Ugyancsak ünnepélyes keretek között írták alá azt a két megállapodást, amelyet a két ország a közlekedési, illetve a vegyipari együttműködésről kötött. Ezenkívül a két ország kereskedelmi minisztere az államfők jelenlétében jegyzőkönyvet írt alá a szovjet—francia gazdasági és ipari együttműködésről kötött tía évre szóló megállapodás elmélyítéséről. Az aláírásokat megelőzően Brezsnyev és Giscard d’EsA beszámolókból kiderült, hogy valamennyi nyáron be- takaruló növényt figyelembe véve csaknem 140 ezer hektár termését kell az elkövetkező hetekben biztonságba helyezni. Ehhez az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, a szövetségek, a termelési rendszerek irányító szerveinek és az AGROKER- nek a segítségével mintegy 1100, zömében nagy teljesítményű, kombájnt készítettek fel. Készen állnak a szállítójárművek és a szárítók is, hiszen a gazdaságok okulva az 1975-ös tapasztalatokból, igyekeznek a lehető leghamarabb nekilátni az aratásnak. Ezen a héten és a jövő hét elején befejeződnek az üzemi gépszemlék, valamennyi termelővel megköti a szállítási és tárolási szerződéseket a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat is, amely a csúcsban 170 átvevővonalat üzemeltetve egy nap alatt háromezer vagon gabonát képes felvásárolni. Tizenegy nagy gép érkezik a megyébe az aratást követő szalmabetakarítás gyorsítására, a tarlóhántás gépei is vásárolhatók az AGROKER- nél. Legtöbb gondot most az okoz, hogy az üzemek még nem töltötték fel üzemanyagtaing megtartotta utolsó megbeszélését — ezzel egy- időben a szakminiszterek is tárgyaltak a gazdasági kapcsolatok kérdéséről. Francia részről ezen a megbeszélésen részt vett Raymond Barre miniszterelnök. Az ünnepélyes aláírás után Brezsnyev Rambouilletből Párizsba ment, ahol a szovjet nagykövetségen ebédet adott a francia elnök tiszteletére, majd a délutáni órákban elutazott Párizsból. (A szovjet—francia tárgyalásokról kiadott nyilatkozatot lapunk 2. oldalán közöljük.) tartályaikat és nem szállították el az aratást követő talajműveléshez a megfelelő mennyiségű műtrágyát. A gabonafélékkel szemben a kapások — elsősorban a napraforgó és a cukorrépa — a tavaszi esők miatti késői vetés, majd a vetés után fellépő aszály következtében néhány gazdaságban nem biztatnak a várt terméssel. Ezért a szervezési bizottság kéri az üzemeket, hogy már most tegyenek hathatós intézkedéseket a terméskiesések ellensúlyozására. A másodvetésekkel már most számolni kell és lehetőség szerint az állattenyésztés árbevételeit is próbálják meg a tervezetten túl növelni. Ugyancsak fontos feladatunk ebben az esztendőben — állapította meg végül a szervezési bizottság — az öntözés lehetőségeinek jobb kihasználása, hatékonyságának fokozása, a sertéshús és a tejtermelés biztonságának növelése. A búzák jelenlegi állapota, a gépesítettség, a kiszolgáló vállalatok készenléte egyébként lehetővé teszi a tavalyi sikeres betakarítás megismétlését. Az aratás igazi ideje július első hetében kezdődik. K. E. P„ Ezerszáz kombájn aratásra kész A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. június 22-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, és Borbély Sándornak, a Központi Bizottság titkárának lőterjeszteseben a tagsági könyvek cseréjetek végrehajtásáról szóló jelentést. Megvi- atta és elfogadta továbbá Óvári Miklósnak, , Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárálak előterjesztésében az időszerű kulturális kérdésekről szóló tájékoztatót. A Központi (izottság ezt követően folyó ügyeket tár-' :yalt. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI)
