Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

1977. június 2.. csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Tisztelet az óvónőknek A pedagógusnap alkalmá­ból küldött levelet szerkesz­tőségünkbe Szedlák Jánosné orosházi olvasónk. Azt írja többek között, hogy sokszor megfeledkeznek még ünnep­kor is a bölcsődék és az óvo­dák dolgozóiról. Pedig mun­kájuk semmivel sem kisebb horderejű, mint az általános, vagy a középiskolákban dol­gozó kollégáké. A bölcsődék­ben a pár hónapos csecse­mők csak sírással tudják je­lezni mondanivalójukat. . A gondozónők tanúi lehetnek első lépéseiknek, első szava­iknak. Milyen nagy öröm, amikor a gondozónő elmond­Levélszekrény A „Volt láda — nincs láda” című cikkre a Szegedi Posta- igazgatóság válaszolt: „A le­vélszekrényt a múlt évben többször megrongálták. Ami­kor a levélgyűjtést végző bé- késcsaba 2-es postahivatal dolgozója a levélszekrényt fel akarta erősíteni, a Sebes György 27. számú ház lakói tiltakoztak ez ellen. Helyt ad­va a ház lakóinak kérésére, ugyanakkor szem előtt tartva a levélíró és a környék lakos­ságának érdekeit, a ház köze­lében a hírlaptartó láda mellé egy levélszekrényt szereltek fel a postahivatal dolgozói.” ja, hogy Pétiké elengedte a kiságyat és egyedül ment pár lépést. Ezek az apró tények mind-mind nagy jelentőségű­ek a kis emberpalánták éle­tében. Nekem például eszem­be sem jutott volna, hogy másfél éves gyermekemnek megmondjam; ha köhögsz, tedd a szád, elé a kezedet. Csak akkor lepődtem meg, amikor otthon a szája elé emelte kezét köhögés köz­ben. Az édesanyáknak nagy segítség a bölcsőde és az óvo­da szerető gondoskodása. A pedagógusnap alkalmából tisztelettel gondolunk az óvó­nőkre, a bölcsődék dolgozói­Gyermeknap A napokban bensőséges és megható ünnepség színhelye volt Magyarbánhegyesen a kisegítő iskola és nevelőott­hon.^ Gyermeknapot tartottak. Az intézet mintegy 100 tanu­lóját három szocialista brigád patronálja. Az ünnepségre a brigád tagjai is hivatalosak voltak. A gyermeknapon kis­dobosokat és úttörőket avat­tak. A magyarbánhegyesi seprűkötő üzem Lenin és a Petőfi, valamint a BÖRTEX Ksz Radnóti Szocialista Bri­gád tagjai ajándékokat adtak át a tanulóknak. Szerkesztői üzenetek Lengyel Lajos, Békéscsaba: Közérdekű bejelentését ki­vizsgálás végett elküldtük a Békés megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és víz­ügyi osztályához. Bajnóczi János, Mezőhe­gyes: A kalauz helyesen járt el, amikor az 564-es járaton az 57-es majortól az 52-ig kérte a viteldíjat. Czene Péter, Magyarbánhe- gyes: A termelőszövetkezet alapszabályának megfelelőén 1976-ban február 5-től május 10-ig, majd május 17-től 24- ig és 1976-ban június 17-től november 21-ig, illetve ebben az évben január 1-től április 23-ig folyósítottak beteg­ségi segélyt az ön részére. Április 20-án elmentem az egészségházba, dr. Kovács Imréhez, hogy húzza ki a fo­gamat. Mivel összeroppantot- ta a fogamat, elküldött Gyu­lára a szájsebészetre — kezdi levelét Nagy János békési ol­vasónk, majd így folytatja. Gyulán műtéttel kivették a fogtövemet. Négy nap múl­va az utasítás szerint elmen­tem ismét Kovács doktorhoz, hogy vegye ki a varratot. Két öltést ki is vett, de a harma­dikat bent hagyta, mely aztán gyulladást okozott. Következő nap ismét felkerestem a fog­orvost, miivel nagy fájdalma­im voltak. Azt a választ kap­tam, hogy jöjjek a következő nap. A következő nap dr. Ko­vács Eszter rendelt. Ö zsib- basztással, nagy hozzáértéssel Illegális szemétlerakás „Idill a lakótelepen” című fényképpel illusztrált rövid írásra, a Békéscsabai Kerté­szeti és Köztisztasági Válla­lat válaszolt. „A múlt évben a vállalat a tanács kérésére leszerelte a két köbméteres szemétgyűjtő­ket, mert azokra nem volt szükség. Jelenleg a városban 15 darab öt köbméteres kon­téner van elhelyezve, ame­lyek a közterületen keletke­zett szemét gyűjtésére szol­gálnak. A képen bemutatott szemét nem a közterületről kerül oda, hanem egyes la­kótelepiek a saját háztartá­sukból hordták ki azt. A „szemétlerakás” ilyen mód­ja szabálysértésnek minősül. A vállalatunk a múlt évben az „illegális” szemétlerakás eltakarítására több mint fél­millió forintot fordított. A rendszeres szemétszállítás korszerűsítésére a városi ta­nács vb műszaki osztályával tervet dolgoztunk ki. A jövő évtől kezdve Békéscsabán konténeres gépkocsikkal szál­lítjuk el a szemetet minden olyan utcából, amely szilárd burkolattal van ellátva.” eltávolította a varratot. De még mindig maradt ínyemben néhány fogszilánk. Ismét fel­kerestem dr. Kovács Imrét. Egyet kivett, a többi azonban bent maradt. Nagyon türel­metlen volt velem szemben. A panaszt dr. Gelegonya Katalin, Békés város főorvosa vizsgálta meg. A gyulai kór­ház szájsebészeti osztályán eltávolított foggyökér műtéti sebe dr. Kovács Imre fogor­vos szakorvosnál való első je­lentkezés alkalmával gyulladt be. Mivel vérzékeny volt a seb, így a harmadik varratot eltávolítani nem tudta, mert nem látta azt. A műtéti seb­ben visszamaradt apró két csonkszilánkot is emiatt nem vette észre. Nagy János pana­sza csak részben volt jogos. Udvariatlanság ellenpéldával ra. Kanosszajárás a fogorvosnál Alkatrészhiány Még 1976-ban kezdődött a história azzal, hogy 102-es tí­pusú, magyar gyártmányú, szögletes mosógépemhez fe­délkeretet szerettem volna szerezni, mert a rajta levő ki­lyukadt, rozsdás lett, szeny- nyezi a ruhát mosás’közben, tehát zavarja a mosógép ren­deltetésszerű használatát. (A „fedélkeret” elnevezés pontos, szakszerű, a szerelők is így nevezik.) Először a GELKÁ-hoz for­dultam, ahol nagyon udvaria­sak voltak, .megígérték, hogy egyenesen a gyárban néznek utána, mivel nekik pillanat­nyilag nincs raktáron. így is történt. Megnézték, értesítet­tek, hogy a gyár raktárában sincs, mert ezt a típust nem gyártják tovább, ezért vala­mennyi alkatrészt leadták a RAVILL Alkatrész Áruház­nak (Budapest, VI., Bajcsy- Zsilinszky út 45.) — forduljak oda, ott bizonyára sikerrel já­rok. Ajánlott levél ment 1977 januárjában, miszerint fedél­keret ... ne szaporítsuk a szót. Válasz símán, úgy két hónap múlva, a következő szöveggel: sajnálattal értesít­jük, hogy fedélgumink nincs, de forduljon a gyárhoz, lehet, hogy ott még van. Másik ajánlott levél is ment: nem fedélgumi, fedélkeret kelle­ne, s a gyár küldött önökhöz, stb, stb ... Egy hónapon belül ismét síma válasz: az sincs!!! Ha hiszik, ha nem, nem mertem több levelet írni, mert attól féltem, hogy ahol összekeverik a fedélkeretet a fedélgumival, ott még komo­lyabb bajok is akadhatnak. Például előfordulhat, hogy harmadik levelem nyomán kapok utánvétellel egy Bio Szuperautomata 707—2 típu­sú mosógépet, s mellé egy kedves levelet, miszerint ne vacakoljak azzal a fedélkeret­tel, használjam egészséggel ezt az új masinát, melynek ára alig haladja meg a ki­lencezer forintot. Félre a tréfával. Miért van az, hogy filléres alkatrészek miatt sokszor a hiányzó al­katrész tízszeresét, hússzoro­sát kell megfizetnünk a komplett egységért, amiben a filléres alkatrész is benne van, de a többit általában nem tudjuk használni. Konk­rétan: a szifontű végén van egy szelepgumi, ami 70 fillér lenne, de nem lehet kapni, csak tűvel együtt, több mint 10 forintért! Szilárd Adám Frank József né orosházi lakos március 15-én édes­anyjával, nyolcéves kisfiával és kétéves kislányával láto­gatóba ment a Földvári úton lakó ismerőséhez. Felszálltak a GA 89—34 rendszámú buszra. Az első ülésen fog­laltak helyet. Ami ezután történt, arról így ír: „A kalauznő felállított a helyről, mert hogy ő azt már lefoglalta, kell a csomagjai­nak. Menjünk hátra. Közöl­tem, hogy csak egy megállót utazunk. De ő csak hajtogat­ta a magáét. Azt nem értem, hogyan tudta nyugodtan vé­gignézni, hogy a karomon a kislánnyal állva utazok. Vagy talán ilyen rövid távolságra nem jár ülőhely a kisgyer­mekes anyáknak? Még sze­rencse, hogy vannak megér­tő kalauzok is. Este fél hét­kor utaztunk vissza. A busz zsúfolt volt utasokkal. Ami­kor felszálltunk, a szolgála­tot teljesítő kalauz udvaria­san helyet kért számunkra. Mivel közben megeredt az eső, így sajnos, nem tudtam megjegyezni a busz rendszá­mát. Ezúttal köszönöm fi­gyelmességét. A „kedves" kartársnő tanulhatna illemet férfikollégájától.” A SZERKESZTŐSÉG VÁLASZA Egy hónapja már, hogy la­punk új formában kerül ol­vasóink kezébe. Azóta több levél érkezett szerkesztősé­günkbe, amelyekben véle­ményüket nyilvánították a lap új köntöséről és tartal­máról. Ezek között volt le­vél, amelyen pontos cím és név volt, de olyan is, ame­lyet csak annak véltünk. Ugyanis válaszunkat a pos­ta „címzett ismeretlen” meg­jegyzéssel visszahozta. Töb­ben csak úgy írták alá, hogy „rendszeres olvasójuk”. Ezért próbálunk most summásan válaszolni' a levelekben fel­vetett problémákra. Akár dicsérő, akár bíráló megjegyzéseket is tartalmaz­tak ezek a levelek, megkö­szönjük írójuknak, hogy vé­leményt nyilvánítottak. A jövőben is minél több olyan levelet szeretnénk kapni, amelyben olvasóink elmond­ják, mi az, ami tetszett, mi­vel nem értenek egyet, mi az, amit kapni szeretnének az újságban. Levélíróink szinte egybe­hangzóan dicsérték lapunk új köntösét. Sokan említet­ték levelükben, hogy a szí­nezéssel érdekesebbé, szebbé vált az újság. Jó az, hogy nem visszük túlzásba a szí­nek alkalmazását, nem csi­nálunk belőle „tarka vásári bazárt”. A mi véleményünk is az, hogy a szín csak arra való, hogy a mondanivalót hangsúlyozza, a figyelmet fel­hívja. Visszatérő megállapí­tás volt a levelekben az is, hogy a Népújság sokkal ol­vashatóbb lett, betűi tisztáb­bak, a képek jók, élvezhetők. Az ofszet nyomdai eljárásnak éppen ez a lényege. Többen leírtak olyan véle­ményt, hogy az újság tartal­mi színvonala is emelkedett a formai színvonallal együtt. Köszönjük ezeket az elisme­réseket, amelyeket mi első­sorban ösztönzésnek tekin­tünk a még színvonalasabb tartalomra. Szép számú „de...” is ér­kezett a hozzánk küldött le­velekben. Sokan nem tartot­ták jónak, hogy az utolsó ol­dalon megszűntek az apró hírek. Mások dicsérték, hogy végre a sport a megfelelő helyre került. Lapunkból nem szorultak ki a kishírek, csak másutt (a második és a harmadik oldalon) találha­tók. Törekvésünk ugyanis, tartalmi rendet tartani. Így az első oldalon a legfonto­sabb országos és megyei, rit­kán külpolitikai hírek, tudó­sítások nyernek elhelyezést. Ennek szerves folytatása a második oldal két belső ha­sábjában közölt apró (mínu- szos) hírek, illetve a harma­dik oldal rövid tudósításai, információi. Ezen az oldalon kapnak helyet a pártmunká­val, elvi kérdésekkel foglal­kozó írások is. A negyedik oldal főleg a megye belpoli­tikai (kereskedelem, egész­ségügy, tömegszervezeti élet, stb.) jellegű írások helye. Ötödik oldal a gazdaságé, a hatodik a kultúráé. A hete­dik oldal a hirdetéseké, a nyolcadikon pedig a sportot és a műsort közöljük. Így mindenki gyorsan meg­találhatja az őt érdeklő té­maköröket. A tömörebb és levegősebben elhelyezett cí­mekkel is ezt akarjuk szol­gálni. Néhányan óvtak attól, ne hogy képeslappá váljunk. A kép most valóban több, de ezek kifejezőbbek is. Ügy véljük, hogy messze vagyunk attól, hogy képes újságnak nevezhessenek. Nem is aka­runk azzá lenni, a mi funk­ciónk más. De egy-egy jó fel­vétel vetekedhet egy közép­szerű riporttal. Kaptunk levelet, amelyben hírszolgálatunk lassúságát ki­fogásolták. Valóban, gyakran fontos hírek közlésével el­maradunk. Ez azonban át­meneti jelenség csak, mert ez a nyomdai begyakorlottság­gal együtt megszűnik.' Régi megjegyzés, amely most újra felszínre került: a Népújság is azt közli, amit a Népszabadság, a megyei lap másolja az országosat. Véleményünk, hogy 'ez így nem fedi a valóságdt. Az igaz, hogy bizonyos híreket, eseményeket egy időben köz­lünk. De az az adott hír, ese­mény Békés megyében sem lehet más. Az pedig nem len­ne jó megoldás, hogy ezeket ne közöljük, mert hiszen a Népszabadságban mindenki elolvashatja. Legalább ötven­ezer olvasó maradna ez eset­ben tájékozatlanul a megyé­ben. Körülbelül ennyien van­nak, akik csak a Népújságot olvassák. Az viszont igen rit­ka eset, hogy később köz­lünk azonos hírt, mint az prszágos lapok — egy idő­ben, igen. Ez természetes, hi­szen a. hírforrásunk közös: a Magyar Távirati Iroda. Orosházáról azt kifogásoló levelek érkeztek, hogy miért nem közöljük az anyakönyvi híreket. Ezen segíteni nem tudunk. Lapunk 48 ezer pél­dányából Orosházára 3 ezer körül jár. Ott se minden­ki tartja szükségesnek az anyakönyvi híreket. A me­gye többi részén pedig az orosházi, ilyen híradás kívül esik az emberek érdeklődési körén, legfeljebb a saját la­kóhelyének anyakönyvi híre­it kérné számon az újság­tól. Ez 75 települést jelente­ne. Ez esetben pedig nem politikai napilap lennénk, hanem anyakönyvi közlöny. Többen észrevették, és e gyakorlat erősítésére ösztö­nöztek: a megye egyre több településéről írunk, közlünk híreket — hacsak néhány sorban is. Köszönjük a fi­gyelmet, mert valóban erre törekszünk, nem is kis erő­feszítéssel. Azt szeretnénk, hogy ne legyen „fehér folt”. De ehhez segítséget is ké­rünk: minél több informáci­ót. Voltak természetesen egy­másnak homlokegyenest, el­lentmondó vélemények is. Tudjuk, hogy olyan lapot szerkeszteni nem lehet, amely mindenkinek minden részle­tében megnyeri tetszését, ki­elégíti igényét. Azt viszont szeretnénk, hogy érdeklődé­si körének megfelelő íráso­kat mindenki találjon la­punkban. Ehhez kérjük olvasóink ja­vaslattevő, bíráló, a helyest, a jót erősítő véleményeit, le­veleit. A KRESZ és a kocogok Szudár Lajos békéscsabai olvasónk május 22-én Gyu­láról Békéscsabára jött gép­kocsiján. Tudtam arról — ír­ja —, hogy Pósteleken a MENCS kocogónapot tart. A közutat Békéscsaba és Pós- telek között a gyalogosok vették igénybe. A több száz ember között egyet sem lát­tam szabályosan közlekedni a közúton. Mindenki az úttest jobb oldalán haladt. Jóllehet a Veszely-csárdánál rendőr­ségi járőr teljesített szolgá­latot, de ő sem hívta fel a gyalogosok figyelmét, hogy lakott területen kívül a me­netirány szerinti bal oldalon kell haladni. Az ilyen forgal­mas úton, mint a Gyulai, a szabálytalan közlekedés sú­lyos következményekkel jár­hat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom