Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

1977. május 18-, szerda Hogyan lesz a vadból valuta? Még néhány évszázaddal ezelőtt is a vadászat az em­ber megélhetését szolgálta, ma viszont sport. A Körösök völgye gazdag apróvadban, s ezt jól tudják a nyugati va­dászok is. Szívesen látogat­nak megyénkbe, s a kilőtt vadért valutával fizetnek. Ha csak a valutaszerzést néznénk, bizony hamar meg­csappanna vadállományunk. Ezért is vált szükségessé a vadászati tilalmak mellett a vadállomány tudatos, terv­szerű pótlása. A Hidasháti Állami Gaz­daság mintegy 35 ezer hek­táros vadgazdasága bővelke­dik fácánban, őzben és nyál­ban. A festői környezetben épült kastély az idelátogatók főhadiszállása. — Fő profilunk a külföl­diek bérvadásztatása, vala­mint a fácánállomány pótlá­sa — magyarázza Plavecz Pál, a vadgazdaság vezetője. Évente 100—120 nyugati vadász látogat a területre, s kilőnek 150 őzbakot, 12—13 ezer fácánt. Ezenkívül min­den esztendőben közel 5000 élő nyulat exportálnak. Az utánpótlásról is gondoskod­nak: a vadgazdaságnak van egy 2000 tyúkból álló törzs­tenyészete, s ennek szaporu­lata évente mintegy 50 ezer naposcsibe. Az itt keltetett állomány egy részét értéke­sítik vadásztársaságoknak, a többit a vadgazdaságnak ne­velik fel kilövésre. A nyúl és az őz természetes szapo­rulatát úgy segítik, hogy jó néhány területen nem dör­dülhetnek el puskák. o Hatalmas bekerített he­lyen, a természetnek meg­felelő körülmények között fácáncsaládokra hat tyúk és egy kakas — tagozódik az állomány. A fácánok 6-8 fajtával keverednek. Vigyáz­nak arra, hogy ne baromfia- sodjon el, könnyű legyen és jól repüljön — a vadászok ugyanis ezt szeretik. A fog­ságban tartott tyúk nem kot- lik. A szoba nagyságú ketre­cekben szanaszét rakják to­jásaikat. Kétnaponként sze­dik össze, majd amikor 6000 összegyűlik, keltetőbe rakják. — A baromfineveléstől lé­nyegesen nem tér el a törzs- állomány sem — mondja Tóth Jánosné gondozó. — A tojásrakás időszakában tojó­tápot is kapnak, így javítjuk a takarmányozásukat. — A törzstenyészetből származó fácántojás ára 11— 12 forint, a naposcsibe 30— 35 forint, a 6—7 hetes kihe­lyezhető csibe értéke 80—100 forint — mondja kísérőm, s Mérlegen a trófea közben elnézést kér, mert két vendég érkezik, ezúttal Ausztriából. — Törzsvendégek... — int a két idegenre. Jár a gazda­ságba vadászni francia, nyu­gatnémet, osztrák, de meg­fordult itt vadászaton a vi­lágbank elnöke is. A teljes ellátásért többet fizetnek, mint bármelyik luxusszállo­dánkban. o A keltetőben ezekben a hónapokban teljes az üzem. — Hetente rakjuk gépbe a tojásokat — mondja Ká­roly Julianna, aki három éve keltető. — A fácán ke- lési ideje 24 nap. Az első lámpázás a kilencedik nap után történik, ettől az idő­től szellőztetjük a tojásokat. A 14. naptól megkezdjük permetezésüket is, mert na­gyobb páratartalmat igényel, így puhább lesz a tojáshéj, könnyebben kel a csibe. A kis fácánok nevelése már nem külöbözik a baromfié­tól. A nevelőben már csaknem 10 ezer apró, csíkos és feke­te csibe szaladgál. Néhány órával a kelést követően für- j gén mozognak, három hét » múlva pedig magabiztosan repülnek a hálóval fedett kifutóban. Az állatorvos rendszeresen ellenőrzi az ál- ! lományt, kihelyezéskor min­den csibét beoltanak a kü­lönböző betegségek ellen. A vadászati idényre a tervsze­rű elvadítással már jól re­pülő fácánokká fejlődnek. — Mennyire jövedelmező a vadgazdálkodás ? — Évente 5 millió forint hasznot hoz, valutában. Ná­lunk egy dollár előállítása alig éri el a 18 forintot — magyarázza a vadgazdaság vezetője. — Ezek mellett erdésze­tünk évente 300 hektárról ad alapanyagot a papírgyártás­hoz — kapcsolódik a beszél­getésbe Tomatás László er­dész, miközben az őztrófeá- kat rakja sorba. — A francia lőtte — mu­tatja. — Szép ugye? A szám­lája is az lesz, mert hat Zsi­guli ''árát hagyja nálunk. Megjelenik a vendég, büsz­kén nézi trófeáit, vadásztár­sainak élményeit meséli. Csak akkor szisszen fel, ami­kor a számlát elébe teszik. A pénz nála is pénz... Szekeres András A kezdet ígérete: biztató folytatás I j---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 Az év első negyedévében 4700-zal emelkedett a szarvasmarha-állomány Bé­kés megyében. Míg a tehén­létszám 1976-ban 200-zal, ad­dig az idén március 31-ig 1200-zal nőtt. Az év végi számadás ugyan messze van még, de az előbb felsorolt számok az elmúlt évekhez képest nagy fejlődést mu­tatnak. Mindez az országos és megyei szervek intézke­dése nyomán kibontakozó termelési kedvet bizonyítja. A tejipari vállalatok és a társulatok például 1977 első negyedévében 16 százalékkal több tejet vásároltak fel, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Az erről készített statiszti­kai megállapítások szöveges részében olvashatjuk: „Hosz- szú évek után először a nagyüzemi állomány növelé­sével pótolni tudta a kisüze­mek állománykiesését.” A szarvasmarha-tenyésztés a nagyüzemekben koncentráló­dott, de változatlanul jelen­tős szerepet töltenek be a kisgazdaságok. Az erőfeszíté­seket itt is siker koronázta. Az elmúlt év utolsó negyed­évéhez viszonyítva 400-zal nőtt a háztáji gazdaságok tehénállománya. Így az ere­deti célkitűzést, a szintentar- tást itt is sikerült túlteljesí­teni. Még kedvezőbb változáso­kat figyelhetünk meg a ser­téstenyésztésben. A terme­lőszövetkezetek, állami gaz­daságok, kisüzemek tulajdo­nában most 15,6 százalékkal több a sertés, mint amennyi 1976 első negyedévében volt. A jövő év is biztatónak ígérkezik, ugyanis az előbbi termelő ágazatokban 8,5 szá­zalékkal nőtt a kocalétszám. Legdinamikusabb a növeke­dés — 18,2 százalékos — a kisgazdaságokban. Idei ada­tok szerint az összes sertés 54 százaléka a háztáji és ki­segítő gazdaságokban talál­ható. A baromfitenyésztés ugyancsak fejlődést mutat. Míg tavaly március 31-ig 5 millió 133 ezer tyúk volt a termelők tulajdonában, ad­dig 1977 hasonló időszaká­ban már 6 millió 800 ezer. A közelmúltban befejező­dött szerződéskötések a zöld­ségtermesztésben minden ed­digi rekordot megdöntötték. Az elmúlt év 9900 vagonjá­val szemben az idén több mint 12 ezer vagon szállítá­sára kötöttek szerződést me­gyénkben a kis- és nagyüze­mek. A megtermelt zöldség elosztása — fogyasztásra, feldolgozásra, exportra — feltételezi majd a szerződé­ses fegyelem szigorú betartá­sát. A biztató kezdet biztató folytatást ígér. Annál is in­kább, mert ehhez kedvező társadalmi légkörben adot­tak a kis- és nagyüzemek ösztönzésére hozott közgaz­dasági és értékesítési felté­telek. A helyi intézkedések, elsősorban az irányítás ész- szerűsítése, a megyei szer­vek egyeztető, koordinációs tevékenysége segíthet felol­dani a néha még jelentkező ellentmondásokat. S hogy er­re mennyire szükség van, arra bizonyíték a korábbi évek negatív hullámzó állat- tenyésztési és zöldségter­mesztési statisztikája. Uj autóbusz-menetrend helyi javaslatokkal Tájékoztató a Volánnál a személy- és áruszállításrél A május 22-én életbe lépő új menetrenddel kapcsolat­ban, az időközi szállítási fel­adatokról tartott sajtótájé­koztatót tegnap délelőtt Bé­késcsabán Vándor Pál, a Vo­lán 8-as számú Vállalat igaz­gatója. A tájékoztatón ott ^gltak a nagyfuvaroztatók képviselői, az utazási irodák vezetői, hogy ők is képet kap­janak a vállalat tevékenysé­géről, felkészültségéről és az idei lehetőségekről. A vállalat igazgatója beve­zetőben az elmúlt évi sze­mélyszállításról adott átfogó ismertetést. Mint mondotta, a Volán 8-as számú Vállalat tavaly 32,5 millió utast szál­lított, majdnem 2 millióval többet, az előző évinél. Ha­sonló nagyságrendű utas- szám-növekedéssel számol a vállalat az idén is, várhatóan ez a dinamikus fejlődés foly­tatódik az V. ötéves terv hát­ralevő éveiben. Naponta mintegy 3000 Volán-járat közlekedik megyénk útjain. Mindezek mellett el kell is­merni azt is, hogy csúcsfor­galomban az egyirány ú zsú­foltság járatainkon még meg­levő jelenség. Ennek további csökkentése gondot okoz. Olyan szervezési intézkedé­seket kívánunk megvalósíta­ni, hogy a kihasználatlan já­ratok megszüntetésével fel­szabaduló kapacitást az egy­irányú zsúfolt járatok men­tesítésére tudjuk felhasználni. A lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével nagy segítséget nyújthatnának megyénk üze­mei, vállalatai a zsúfoltság további csökkentésében — mondotta Vándor Pál, majd a kulturáltabb utazásért tett erőfeszítéseket elemezte. Ta­valy a Volán 33, az Ikarus 200-as családhoz tartozó au­tóbuszt helyezett üzembe. Ezt követően az 1977—78-as menetrendről tájékoztatta a Volán 8-as számú Vállalat igazgatója a megjelenteket. Mint mondotta, az új menet­renddel kapcsolatban a kihe­lyezett üléseken 106 észrevé­telt tettek a helyi tanácsok, járási hivatalok, a lakosság, ebből 55 esetben figyelembe vették az igényeket. Megfe­lelően módosították a jára­tok útvonalát, indulási és ér­kezési idejét. Az új menet­rendben — a már üzembe helyezetekkel együttesen — 146 új autóbuszjáratot indít a Volán. Megyénk lakosságá­nak régi kívánsága teljesül, ugyanis Békéscsaba—Miskolc útvonalon naponként közle­kedő járat indul. Tovább ja­vul az autóbusz-közlekedés Mezőberény—Békéscsaba kö­zött, naponta lesz közvetlen járat Orosházán át Nagyszé­nás és Békéscsaba útvona­lon, s ugyancsak naponta menetrend szerint közlekedik autóbusz a nyári időszakban Szanazugba. Az új menetrend életbe lé­pésével egyidőben a Volán 30 új járattal segíti a munkás- szállítást, 12 járattal a tanu­lók szállítását, az egyéb uta­zási igények kielégítésére 35 új autóbuszjáratot indítanak. A vállalat kiemelten kezeli a megyeszékhely városi közle­kedését. A KISZ-tábor és a Centrum között a járatok sű­rítésével igyekszik megoldani az egyre növekvő utazási igényeket. A kulturált utazás kielégítésére a vállalat idei tervében szerepel többek kö­zött a szarvasi autóbusz­állomás üzembe helyezése, a békéscsabai autóbusz-pálya­udvar beruházásának előké­szítése. A most életbe lépő menetrend lehetőséget ad évente 36—38 millió utas el­szállítására, a jelenlegi esz­közkihasználás mellett. A személyszállítást követő­en az áruszállításról hang­zott el tájékoztató. A vállalat tavaly mintegy 5 millió ton­na árut továbbított. 1976-ban 46 ezer vasúti kocsit kezelt a Volán, s több mint egymillió tonna vasúton érkező árut fuvarozott a fogadó vállala­toknak. A szerződésekben vállaltakon túl megoldották az idényjellegű feladatokat is: szállítottak nyersanyagot a konzervgyárnak, a hűtő­háznak, fuvaroztak a MÉK- nek, s a megyénkben termett cukorrépából 30 ezer vagon­nal szállítottak a feldolgozó- helyekre. Ezt követően a „Volán- szombat”-akció lényegét is­mertette az igazgató. A két­hetenként szombaton szerve­zett műszak a hétközben ki nem elégített, vagy a hét­végén jelentkező fuvarok zökkenőmentes megoldását hivatott szolgálni. Ezt segíti egyebek között a vállalat 600 tehergépkocsija, 250 pótkocsi­ja, 40 rakodógépe. A szerző­désekben vállalt 5,5 millió tonna áru továbbítására fel­készült a Volán, a feladatok megoldásában segít majd az a 65 nagy teljesítményű te­hergépkocsi, amit az idén szereznek be. Befejezésül a 110 szocialis­ta brigád munkájáról, az újítómozgalomról tájékoztat­ták a vendégeket. Szekeres András Májusi tennivalók a kiskertben Gyümölcsfáink növekedé­se és termése érdekében szükség van a mechanikai védekezésre. Az amerikai fe­hér szövőlepke tojáscsomói­ból már kelnek a kis her­nyók és azonnal károsítanak is. Leghatásosabb védekezés ellenük, ha a fészkeket le­vágjuk és elégetjük. Ahol az .erős vihar ágakat károsított, ott a letört ágakat fűrészel­jük le és a csonkot-kenjük be sebzáró viasszal. A termőkaros orsók és sö­vények lekötözése is most időszerű. Amennyiben a hajtások már kifejlődtek, a soron következő feladat a hajtásválogatás. ^ Május közepén rajzik az almamoly. A permetezésen kívül a fák törzsére helyez­zünk hernyófogó öveket. Az alma gyümölcsöst védeni kell a varasodás, lisztharmat el­len, valamint a várható ta­kácsatkák és amerikai fehér szövőlepke ellen is. A vegy­szeres védekezés: Orthocid 0,2 százalék + Thiovit 0,5 százalék; vagy Dithane M— 45 0,2 százalék + Karathane FN 0,1 százalékos permete­zés. A körte és alma gyümöl- ' esősnél a kikelt hernyók el­len mechanikai védekezést is alkalmazzunk. A laza her­nyófészkeket a levágás után azonnal égessük el. Ameny- nyiben a vegyszeres védeke­zést látjuk célravezetőbbnek, akkor Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos, Unitron 40 EC 0,2 százalékos, Satox 20 WSC 0,4 százalékos alkalmazása a legeredményesebb. Az őszibarak permetezésé­nél kombinált szereket hasz­náljunk, mert ezzel már a következő évi károsítást is csökkenthetjük. Gondolnunk kell a varasodás, levélfodro- sodás, gombabetegségek és a rovarkártevők elleni védeke­zésre is. Orthocid 0,2 száza­lék + Thiovit 0,3 százalék, Morestán 0,05 százalék + Diazin Phenkapton szüksé­ges. A cseresznye- és meggyfá­kat ebben az időszakban a cseresznyelégy fokozatos raj­zása miatt permetezzük. Dit­rifon 50 WP 0,2 százalék, Unitron 40 EC 0,2 százalék szükséges a védekezéshez. A szilvaféléket a polisztig- más levélfoltosság és a le- véllyukacsosodás károkozói veszélyeztetik. Amennyiben szilvamoly is jelentkezik, kombinált védekezést alkal­mazzunk. Ditrifon 50 WP 0,2 százalék, Unitron 40 EC 0,2 százalék, Safidon 40 WP 0,25 százalék + Zineb 0,2 száza­lék szükséges a permetezés­hez. A mogyoróbokrokat a mo­gyoróormányos károsítja. El­lenük vegyszeres védekezést alkalmazzunk: Ditrifon 50 EC 0,2 százalék, Hungária L 2 2,0 százalék szükséges. Me­chanikai védekezésként a hajnali órákban érdemes a bokrokat 2—3 naponként át­vizsgálni és a dermedt boga­rakat lerázni, összegyűjteni és megsemmisíteni. A szamóca és a málna gyümölcsösben a szürkerot­hadás veszélyeztet. Ortho- Phaltán 0,3 százalékos, Fun- dazol 50 WP 0,08 százalékos permetezőszert használjunk. A ribizlinek is sok károsí- tója lehet. Elszaporodhatnak a tetvek, azonkívül a mi- koszferellás és pszeudopezi- zás levélfoltosság ellen kom­binált védekezést alkalmaz­zunk: Orthocid 0,2 százalé­kos, Zineb 0,2 százalékos + Unifosz 50 EC 0,1 százalékos, Bi 58 0,1 százalékos oldatát. A köszmétebokrok károsí- tóit a termés kialakulása és fejlődése idején már nem lehet elpusztítani. Ezért most kell Orthocid 0,2 százalék + Thiovit 0,3 százalékos oldat­tal permetezni. A veteményeskertben is megjelennek a kártevők. A szabad földbe kiültetett ká­posztaféléket a rovarkárte­vők ellen Ditrifon 50 WP- vel védjük. Burgonyatermésünket a hónap közepétől már veszé­lyeztetheti a burgonyaboga­rak megjelenése. Még a to­jásrakásuk előtt használjunk 0,4 százalékos Recin Super és 0,2 százalékos Ditrifon 50 WP + 0,05 százalékos Nonit permetezőszert. A permete­zést egy hét múlva — a si­ker érdekében ismételjük meg. A kiültetett paradicsom és paprika növényeken, ha le- véltetvek jelennek meg, Bi 58 0,1 százalék, Rogor L—40 0,1 százalék, Unifosz 50 EC 0,1 százalékot használjunk, mert ezáltal a vírusterjesz­tésüket is megakadályozzuk. Most még van alkalom ka­rós- és bökorbabot is vetni. A korábban vetettek már kelnek. Réz hatóanyagú sze­rekkel permetezzünk, köz­vetlen a kelés után: Bordói- lé 1,0 százalék, Cuprason Su­per D 0,3 százalék szükséges. A szőlők nagy többsége is már 3—4 leveles. Ebben az időszakban előzhetjük meg az atkák és a lisztharmat el­szaporodását. A kombinált permetezés egyben a szőlő- orbánc és szőlőilonca elleni védekezést is biztosítja. Di­thane M 45 0,2 százalék, Thi­ovit 0,5 százalék, Bi 58 ÉC 0,1 százalék + 0,05 százalék Nonit használható. A szobanövények átülteté­sére legkedvezőbb a május. Feleslegesen azonban ne bolygassuk őket. Ha szapo­rítani kívánjuk, vagy a régi cserepet kinőtték, akkor vi­szont ne halogassuk tovább ezt a munkát. Az átültetést kezdetben minden nöVény megsínyli, de a rövid ideig tartó visszaesés után gyors fejlődésnek indul. Kalocsay Klári

Next

/
Oldalképek
Tartalom