Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-18 / 115. szám
NÉPÚJSÁG 1977. május 18., szerda Nem magánügy! Repülj dalunk zúgva Lapozgatom az Országos Testnevelési és Sporthivatal kiadványát, mely „Az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom szabályzata” címet viseli. E mozgalom célját és feladatát az alábbiakban jelöli meg a szabályzat: „Ösztönözze és mozgósítsa a 6— 26 éves fiatalokat a rendszeres testedzésre, sportolásra, a nemenként és korosztályonként változó követelmények teljesítésére. Segítse az egészséges életmód kialakítását, a fizikai képességek, honvédelmi készségek, valamint a mozgáskultúra fejlesztését. Nyújtson lehetőséget a fiatalok edzettségi szintjének növelésére, annak figyelemmel kísérésére. Adjon programot a szabad idő hasznos eltöltésére.” Megint egy mozgalom! — szisszentek fel a szkeptikusok, megtoldva felkiáltásukat- egy kérdéssel is: nincs belőle elég? Szó, ami szó, egy pár felesleges vadhajtás nélkül meglennénk, de most többről van szó, olyan össztársadalmi ügyről, amely már régen túllépte a társadalmat alkotó egyének magánügyét! Mert, ki merné-e azt valaki felelősségtudattal jelenteni, hogy magánügyként kezelhető az a tény, hogy sorkökarral azt mondani, hogy: kérem, ha egyszer nincs tornaterem...? Hát igen, ez is érv, nem is elhanyagolható, de vajon a felszabadulás előtt több tornaterem volt? ügye, hogy nem, sőt kevesebb, és mégis... Hallom és tudom az ellenérveket, akkor nagyobb volt a fizikai munkából eredő terhelés, ami kompenzálta az iskolai fizikai terhelés hiányát. Ez is igaz, de nem sírhatjuk vissza a kézi kasza világát, amikor kombájnok dübörögnek a földeken, mert alapvetően megváltozott körülöttünk minden, csak szemléletünk — néha úgy tűnik — nem mindenben akarja követni ezt a változást. Hogy a témánál maradjunk: oda akarok kilyukadni, hogy igenis lehet sportolni, sokoldalúan testet edzeni, fokozni fizikai képességünket, fejleszteni a mozgáskultúránkat ott is, ahol nincs tornaterem! Csak a szemléleten kell változtatni, azon a bizonyos hozzáálláson, mely hajlamos a sültgalambot várni, meg azt, aki majd kikaparja a gesztenyét. Nem titok, de nem is szé- gyelni való: népgazdaságunk teherbírása eléggé véges ahhoz, hogy átütő sikereket Hagyományteremtő vállalkozásba kezdtek Orosháza, Gyula és Békéscsaba dalosai, amikor elhatározták, hogy megyénk kórusmozgalmának fellendítéséért rendszeres találkozókat tartanak. Egymás jobb megismerésén kívül a közönség szórakoztatását is szolgálják ezek a házifesztiválok. Legutóbb a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ adott otthont a három város zenei találkozójának. 1921-ben alakult a békéscsabai Általános Munkás Dalkör, s régi jeligéjüket ezúttal is frissen énekelték: „Repülj dalunk zúgva Hegyen, völgyön át. Hirdesd a munka Örök diadalát.” * Sutyinszki János, Szépla- ky Endréné és Tímár Péter- né vezényelték a kórust, Ballai Pálné pedig zongorán kísért. Alig féléves múltra tekinthet vissza a Rázga József vezette békéscsabai Bartók Béla vegyes kar — zongoristájuk Rázga József- né és Csonka Barna —, a kórusnak még egységes öltözéke sincs, de hangjuk és zeneszeretetük máris szép jövőt sejtet számukra. Méltán forrott össze a köztudatban az orosházi Madrigál kórus és Szokolay Bálint neve. A nagy múltú dalárda és a mindig megújulni kész idős mester ezúttal is a zenei ismeretterjesztés nemes feladatát vállalta: a reneszánsz muzsikától Szokolay Sándor műveinek tolmácsolásáig szólt a daluk. A házigazda, a gyulai Erkel Ferenc vegyes kar — Rázga József vezetésével és Csonka Barna zongorakíséretével — magas színvonalú, egységes zenét produkált, s joggal nyerte el a közönség rokonszenvét. A sikeres fellépések után baráti beszélgetésekkel folytatódott a dalosok találkozója, ahol legtöbb szó a közös éneklés örömeiről esett. A. T. változatban is megjelent érdekes könyvét, amely A római kori Dunaújváros címmel látott napvilágot, a Corvina Műemlékek sorozatban. Bállá Demeter kitűnő fotóalbuma Miskolccal ismertet meg; a kötet bevezetőjét Fekete Gyula írta. Ugyancsak szép fotóalbum az Állatkerti séta, Kapocsy György képeivel és Kormos István kedves verseivel. A Táncsics Könyvkiadó miniatűr kiadványként megjelentette A Vándor Kórus negyven éve című kis kötetet, melyben a kórus egykori tagja, Vágó Ernő mondja el rendkívül érdekesen a Vándor Kórus négy évtizedes (1936—76) történetét. A munkavédelem című sorozatban 'látott napvilágot Karsai István és Kemencés József közös szakkönyve, A nyomástartó edények biztonságtechnikája és A hegesztés biztonságtechnikája. Az Európa Könyvkiadó a Századok — emberek sorozatban megjelentette Gladys Schmit: Rembrandt címú kétkötetes életrajzi regényét. A szovjet Volodimir Drozd Délsziget című kisregényét tartalmazza a Modern Könyvtár egyik új kötete. Az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban látott napvilágot Vlagyimir Po- menko regénye, A föld emlékezete. A kétnyelvű Janus könyvek sorozatában jelent meg Anton Csehov klasszikus elbeszéléseinek, kisregényeinek kötete, A csinovnyik halála címmel. A Magyar Helikonnal közösen jelentette meg a kiadó Tóth Béla rézmetszetmellékletekkel ellátott szép kis kötetét, címe: A debreceni rézmetsző diákok. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Kárpáti Kamii verseskötetét, amely Az óceán alatti hajnal címmel jelent meg. A Szépirodalmi Zsebkönyvtárban ötödik kiadásban látott napvilágot Déry Tibor regénye, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Ismét megjelent Krúdy Gyula: Aranykéz utcai szép napok című novelláskö- tete. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a legkisebbeknek szerez örömet Hárs László mesekönyvével; Buci királyfi összes meséit Hein- zelmann Emma illusztrálta. A kicsik által annyira kedvelt plasztikus képeskönyv a Meseház; Vojtech Kubasta munkáját a prágai Artia Kiadóval közösen jelentette meg a Móra. Magyar—szovjet közös kiadvány A fehér szarvas című lett népmese, magyar—NDK együttműködés alapján látott napvilágot a hasznos Tudod-e már? című verses képeskönyv, jó segítséget nyújtva a kicsik fogalomalkotásához. a világgal való ismerkedésükhöz. teles ifjaink 28 százaléka, egyetemistáink 50 százaléka olyan egészségügyi károsodással bír. melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni! Józan gondolkodással kitalálható, hogy többségük nem máról holnapra „szerezte be betegségét”, hanem az évek alatt, puhán, lagymatagon, lezseren átvészelt évek alatt lett szervezetük kísérője. Tehát már az óvodában, majd az általános és középiskolában volt a „kutya elásva”, ahol nem vették komolyan a testnevelést, mert könnyebb volt széttárt érjünk el rövid időn belül a tornatermi ellátottság színvonalában. (Az V. ötéves tervben megyénkben 16 épül.) De addig, és ez idő alatt is ki-ki a maga területén ereje legjavát adja ahhoz, hogy hasznos törekvéseink, okos elképzeléseink termőtalajba hulljanak, s valóban közüggyé lépjen elő a tömegsport, mely egy ponton minden további fejlődés záloga: dolgozni, alkotni ugyanis változatlanul csak azok képesek kitartóan, akiknél ép testben honol az ép lélek! Szilárd Adám A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Mark Elvin rendkívül érdekes tanulmánykötetét, amely Fejlődés és stagnálás a kínai történelemben címmel látott napvilágot. A kiváló modernista francia festőművész, Seurat életét, s egész életművét mutatja be most megjelent kitűnő életrajzi könyvében az effajta irodalom már-már klasz- szikus számba menő kiváló szerzője, Henri Perruchot. A Corvina kiadó újdonságai közül említsük meg Visy Zsolt, a magyaron kívül orosz, angol és német nyelvű Bemutatjuk ...a televízió gyerekosztályát A televízió gyerekosztálya — amolyan kis televízió. Minden témát feldolgozhat, minden műfajjal élhet; s a „legszorgalmasabb” nézőközönségnek nyújthat szórakozást, adhat ismereteket. A gyermek a tévé leghűségesebb nézője. Már értelme nyiladozásakor, alig 2—3 éves korától ismeri a varazsdoboz produktumait. De a gyermek- műsoroknak nemcsak gyermeknézői vannak. A felnőttek is elszórakoznak egy-egy jól sikerült mesefilm, úttörő- adás, gyermekmagazin műso— A tévé gyerekosztálya szolgáltatja a 3-tól a 14 éves korosztályú gyerekek számára azokat a műsorokat, amelyek nem direkt oktató cél- zatúak — mondja Pápai Lajos, a gyerekosztály vezetője. — Ez lényegében három korcsoport érdeklődésének, értelmi képességének megfelelő műsort jelent. Az óvodáskorúak, a legkisebbek. Nekik szól a Telizsák című, havonta jelentkező magazin. S a most tervezett a Kör-kör, ki játszik című új havi folyóirat. A kisiskolások-kisdobo- sok és a felsős, illetve úttörőkorosztályok számára is készül magazinműsor. Az előbbieké a Papírsárkány, az utóbbiaké a Tízen Túliak Társasága. Emellett minden korosztály kap rövidebb sorozatokat, és egyedi műsorokat. Számunkra nincs fontosabb és kevésbé fontos korosztály. Valamennyi igen fontos. Különösen, ha arra gondolunk, hogy a miénk a felelősség: milyen lesz a következő nemzedék felnőtt tvnéző közönsége. — A gyerekosztályra valóban nagy felelősség hárul gyerekeink ízlésbeli nevelésében, abban, hogy mit tartanak majd szépnek, érdekesnek —• attól is függ. milyen eszközökkel hal a tévé rájuk. — Évente 15 ezer perc adásidő áll rendelkezésünkre, mindez az első csatornán. Ebből 5 ezer percnyi a saját gyártású műsor, 2 ezer perc a vásárolt játék — rövidfilm és mese, 600 perc a külföldi, intervíziós átvétel, 710 percnyi a belföldi átvétel — úttörőesemények, színházi közvetítések. És évente 4-5 mesesorozatot készít számunkra a Pannónia Filmgyár. A többi időt az ismétlés tölti ki. Nemcsak a váltott oktatás miatt, hanem bizonyos műsorokat 2 havonta ismételünk, mert a kisgyerek ugyanazt a filmet többször is szívesen megnézi. A maradandó értékű, jó színvonalú műsorokat 2-3 évente újból elővesszük, hiszen gyerekek ezrei nőnek ki és új ezrek nőnek bele a műsorokba. Például az elmúlt 10 év Zsebtévé-adásait megismételjük mai óvodásoknak, öveges professzor kísérletein egy nemzedék nőtt fel — előbb, utóbb ezt is elóvesz- szük. — Milyenek is ezek a műsorok? Hogy reagálnak a gyerekek a nekik szóló adásokra? — Ideálunk a szórakoztató gyerektévé — az olyan műsorok, amelyek tájékoztatnak, ismeretet terjesztenek ugyan, de mindezt nagyon is oldott, kellemes, szórakoztató formában. S nem idegen a csak szórakoztatás igénye sem, amikor a gyerekek csak azért ülnek a készülék elé, hogy jól érezzék magukat, jót nevessenek, derüljenek. Természetesen a szórakoztatás mellett, a szórakozással együtt igen fontos, hogy a gyerekek aktivitását is kiváltsák a műsorok. Ezért tervezünk játékos sportsorozatokat, fizikai és szellemi játékokat a képernyőn. Nyáron kerül a kis nézők elé a 7 adásból álló Foci suli és a Pingpong suli — amely sorozatok a sportág alapelemeivel ismertetnek meg játékosan, neves sportolók részvételével, aktivitásra, után- játszásra serkentve a gyereket. A jövőben játéktanítósorozatot is szeretnénk indítani. — Van-e a tv gyerekosztályának kapcsolata a nézőközönségével ? — Nagyon sok levelet kapunk, gyerekektől, felnőttektől. És másfajta kapcsolatunk is van. Bizonyos műsorokat úttörőházakba, iskolákba visszük el, máskor vidéki, fővárosi gyerekek közreműködésével készül el egy-egy műsor. A televíziós gyerekműsorok és gyerekfilmek kőszegi szemléjén — amelyet az idén másodszor rendezünk meg — sok észrevételt, kritikát kapunk, gyerekektől, felnőttektől egyaránt. Kádár Márta UJ KÖNYVEK Tudós és forradalmár Benedikt Ottó születésének évfordulójára Ma lenne 80 esztendős. Két évvel ezelőtt, az MSZMP XI. kongresszusán, teljes szellemi frisseséggel tett felszólalásában is életének két fő vonulatát, a nagy képzettségű tudományos dolgozó és a kommunista együvé tartozó kettősségét bizonyította. Egyik kiegészítő javaslata a tudomány termelőerővé válása, a tudományos-technikai forradalom -gyorsabb ütemű kibontakozása mellett adta le a voksot. A másikban politikai, társadalmi és gazdasági előrehaladásunk egyik alapkérdése, az üzemi demokrácia lehetőségeinek kiteljesítése mellett állt ki. S mindkét javaslatát összefűzte a munkásosztályban és a párt politikájában való töretlen, őszinte hite. Már korán eljegyezte magát a forradalmi mozgalommal, anyai ágon az osztrák szociáldemokrácia egyes vezetőihez is rokonság fűzte. Azonban az igazi vízválasztó életében — mint annyi máséban nemzedékéből — az első világháború és a forradalmak voltak. Történelmet csinált, amikor szabadság- harcos katonatisztként gyűjtő hatású beszédével megakadályozta egy katonaszerelvény frontra indítását. Nyilvánvaló volt, hogy 1918- ban a Kommunisták Magyarországi Pártját választja tevékenysége színteréül. Hogy élete első időszakát döntően a politika, a forradalmi cselekvés tudatos vállalása uralta, azt már a puszta felsorolás is bizonyítja. A Tanácsköztársaság idején a magyar párt bécsi politikai megbízottja, majd az utolsó három hétben Kun Bpla személyes titkára. A proletárforradalom leverése után — nem minden viszontagság és meghurcoltatás nélkül — sikerült Bécsbe szöknie, ahol hamarosan az Osztrák Kommunista Párt egyik vezetője, a politikai bizottság tagja lett. S miközben részt vesz a legforradalmibb munkásmozgalomban, egyben elvégzi a bécsi műszaki egyetemet is. A politikai tevékenységgel párhuzamos és egyre jelentősebbé váló mérnöki-konstruktőri tevékenysége miatt következik be élete második nagy fordulata. A Komintern hozzájárulásával, a szovjet kormány meghívására egy fontos találmánya (villanymozdony újfajta vontató motorja) bevezetésére Moszkvába utazik. Az eddig főfoglalkozású forradalmár műszaki tudományokkal kezd foglalkozni. Egyetemi tanár, a tudományok doktora, elismert szaktekintély lesz új hazájában. 1955-ben jött haza, a Műegyetem tanszékvezető tanáraként munkásságáért Kossuth-díjjal és akadémiai tagsággal jutalmazták. Már 69 éves, amikor őt nevezték ki az Automatizálási Kutató Intézet igazgatójává — közmegelégedésre. A XI. kongresszuson Kádár János, az MSZMP KB első titkára vitazáró beszédében felhívta a figyelmet Benedikt Ottó kongresszusi felszólalásában is tükröződő, életének, harcainak nem halkuló jelentőségére: „A régi forradalmárok kritikus, konkrét, elvi, nyűt stílusát képviselte: megmondta, mivel ért egyet, minek örül; kifogásolta, amit nem vettek figyelembe, és általános értékelést is adott, ötvenhét év harca után is úgy állt ide elénk, mint amikor elkezdte küzdelmét a munkásosztály ügyéért. Ma is sok szó esett róla, hogy tanuljunk egymástól. Azt tudnám ajánlani, hogy tanuljuk meg a régi forradalmárok nemzedékétől ezt az ifjúi lelkesedést és tüzet !” —derer— fl HÉT FILMJEI Jelenet az Indiánkaland Ontarióban című filmből A világszép tündérmeséknek Andersen, az izgalmas indiánkalandoknak Cooper fantáziája volt a világraszü- lője, klasszikus írója. Minden olvasni tudó és szerető ember ismeri az ő műveiket. Kisgyermekkorunktól talán a felnőtt évekig elkísér bennünket a nagy mohikánok, a hűséges Chingapook emléke. Román—francia—angol koo- produkcióban készült el egy igazi indiánosfilm, az Indiánkaland Ontarióban. Netty Bumppo zergevadászt a törvény emberei börtönbe csukják, de mohikán barátja kiszabadítja őt a fogságból. Találkoznak a sziúindiánok maréknyi csapatával, harcba- szállnak az igazságért, a szerelemért. A látványos, fordulatosán izgalmas filmet május 19-től 25-ig játssza a Szabadság mozi. Spanyol filmvígjáték szerepel a Brigád mozi műsorán május 21-től 25-ig, a fél 8 órakor kezdődő előadásokon. A címe sokat sejtető: Egészséges házasélet. Furcsa szenvedélynek hódol a történet fiatal férfihőse, Enrigue. Elragadta őt a reklámkórság. Magnóra rögzíti a tv, rádió reklámszövegeit, albumba gyűjti a reklámfotókat. Szinte az őrületbe kergeti reklámimádata. Rendszeres kezelésre jár egy pszichológushoz. Lassanként gyógyul, szinte kicserélődik a személyisége. Vajon jót tesz-e házasságának ez a változás? A szépfiú hitvese And meglepődése nem éppen kellemes számára. A színes spanyol film rendezője Roberto Bodegas.
