Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-13 / 111. szám
1977. május 13., péntek o Képzőművészeti élet Gyulán II városi tanács vb-iilésán hallottul Munkában A békéscsabai Lenin Tsz faiskolájában a kertészeti brigád tagjai a telepítés után először kapálják azt a 850 ezer alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, őszi- és kajszibarack alanyt, amely 1978 őszén kerül majd facsemeteként a piacra Fotó: Veress Erzsi Százhatvanezer forint gazdasági bírság Ítélet az Orosházi Lakatos és Gépjavité Szövetkezet Sgyében Formális vonások nélkül Gyula város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1977. május 10-i ülésén a város képzőművészeti életének helyzetét tárgyalta, egészen az 1971-es év eseményeitől napjainkig. Székely Jánosné, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője beszámolójában a múlt jelentős képzőművészeti eseményeinek ismertetése után a jelen legfontosabb tennivalóit vázolta fel. A beszámolóban szó volt arról, hogy a város a jövőben nagyobb gondot fordít a Kohán-hagyaték országos és külföldi népszerűsítésére, ugyanakkor tervezik egy Ko- hán-monográfia megjelentetését is. 1976-ban megkezdődött a régi művelődési ház Kohán-emlékmúzeummá alakítása, amelyben majd az emlékszobán és kiállítótermeken kívül restaurálóhelyiségeket js létesítenek. A Kohán-hagyaték gondozásához a városnak feltétlenül szüksége van egy művészet- történész alkalmazására és letelepítésére. Ugyanakkor a híres gyulai festő emlékére szobor- és síremlék készíttetését is tervezi a város. A korábbi sikeres tárlatokat, kiállításokat — köztük a Székely Aladár fotóművészeti kiállítást, a Békés megyei művészek őszi tárlatát, a szabadtéri szoborkiállításokat és a művésztelepek bemutatkozását — továbbra is hagyományteremtőén szeretnénk megrendezni. A városban a kamarakiállítások száma megnőtt, de gond az, hogy az egyes események nincsenek megfelelően összehangolva. Ennek a megoldása a múzeumra vár. A hagyományos pedagógus- és ifjúsági művésztelep eddigi sikerei bizonyítják, hogy A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága és Szarvas város Tanácsa közös rendezésében romániai testvérmegyénk, Arad megye képzőművészei mutatkoznak be alkotásaikkal a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban. A kiállításon 26 művész 70 műalkotása — szükség lenne egy állandó művésztelep létrehozására. Ehhez a megállapításhoz kapcsolódik az a beszámolóban felvetett gondolat is, mely szerint a város képző- művészeti múltjához, művelődési lehetőségeihez képest kevés a Gyulán élő képzőművész. A hiány megszüntetésének egyik feltétele a nagy anyagi erőket igénybe vevő műtermi lakások létesítése, valamint az ösztönző erejű díjak, plakettek, ösztöndíjak alapítása lenne. A képzőművészeti alkotásokat értő közönség nevelésében nagy szerepe van a múzeumoknak, ezért továbbra isjiövelni kell a tárlatvezetés színvonalát. Ennek érdekében az új kísérletet, a „vizuális kollégium”-ot különböző szemléletű alkotók vitafórumává kívánják fejleszteni. vj Kiemelt helyen foglalkozott a vb-ülés a muzeális értékű magángyűjtemények megmentésével. A Kohán-hagyatékkal kapcsolatos tervekhez, az állandó művésztelep gondolatának megvalósításához, a köztéri szobrok, képzőművészeti alkotások vásárlásához szükséges feltételek megteremtése meghaladja a város anyagi erejét. Ezért az illetékes országos, megyei szervek és nem utolsósorban Gyula áldozatkész lakosságának, szocialista brigádjainak közös erőfeszítése szükséges a tervek megvalósításához. Ezek a törekvések pedig a város kulturális, művészeti életének fejlesztésére, a város idegenforgalmi rangjának további növelésére, a közízlés, a vizuális kultúra, a művészet emberformáló hatásának továbberősítésére irányulnak. B. S. E. köztük festmény, grafika, szobor és szőnyeg — látható majd a május 14-én, szombaton délután 15 órakor megnyíló kiállításon. A kiállítás megnyitójára háromtagú képzőművész delegáció is érkezik megyénkbe. A kiállításon Vitroel Emil szobrászművész, a román képzőművészek Arad megyei csoportjának elnöke mond bevezetőt. A közelmúltban a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága gazdasági bírság kiszabására tett indítványt az Orosházi Lakatos és Gépjavító Ipari Szövetkezet ellen. Az ellenőrzéskor ugyanis kiderült, hogy a szövetkezet olyan tevékenységet folytatott, mely nem tartozik a feladatkörébe, s így jelentős jogtalan haszonra tett szert. Az ügyet a gyulai Megyei Bíróság tárgyalta. 1975-ben mintegy 14 ezer kilogramm import sárgaréz szalagot vásárolt a lakatos és gépjavító szövetkezet a METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalattól. Időközben kiderült, hogy a szalagokra nincs szükségük. Éppen ezért az importanyagot a múlt év elején eladták az Orosházi Vas- és Műanyag- ipari Szövetkezetnek, mégpedig elég busás áron, több mint egymillió 300 ezer forintért. Szükség is volt a pénzre, mert a METALIMPEX követelte, hogy egyenlítsék kf a számláját. Közben azonban árváltozás történt, csökkent a sárgaréz szalagok ára. S így a külkereskedelmi vállalat több mint 136 ezer forintot a vételárból visszautalt a vevőnek, azaz a lakatos és gépjavító szövetkezetnek. S mi sem természetesebb, hogy a szövetkezet ezt az összeget nem utalta át a tényleges vevőnek, a vasipari és mű- anyagipari szövetkezetnék. Az átutalt pénzről nem is értesítették a másik szövetkezetét. A tárgyaláson á lakatos és vasipari szövetkezet képviselője azzal védekezett, hogy az eljárást képező jogtalan hasznot át akarták utalni annak rendje és módja sze-- rint, csak éppen egy kis tévedés történt, és nem oda küldték, ahova kellett. Mindez az eljárás megkezdése után történt. Ezért a bírság kiszabásának a mellőzését kérte. Tegnap, május 12-én hirdetett ítéletet a Megyei bíróság. Az Orosházi Lakatos és Gépjavító Ipari Szövetkezetét 160 ezer forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. (Serédi) Népszerű rendezvények A gyulai Városi Tanács mellett működő rendezvény- irodát alig egy éve létesítették és azóta szolgáltatásai iránt egyre növekszik az érdeklődés. Az eddig eltelt időszak" alatt sok társadalmi rendezvényt bonyolítottak le, nemcsak névadó ünnepséget, házasságkötést és temetést, hanem banketteket, fotókiállítást, de részt vettek az EDÜ- és a május 1-i ünnepségek dekorálásában, rendezésében. Az idén eltelt négy és fél hónap alatt már 95 névadó ünnepségnek, 55 házasságkötésnek voltak gazdái és 45 társadalmi temetést rendeztek. Ez kétszerese a tavalyi hasonló időszak alatt rendezetteknek. Az érdekes, színvonalas beszélgetés, netán igazi vitatkozó szeminárium, pártnap, vitakör ma már nem tartozik ‘a ritkaságok közé. Számos alkalommal élményt nyújtó foglalkozásnak részesei a pártoktatás, a politikai oktatás hallgatói. Propagandánk mind eredményesebben kapcsolódik az embereket foglalkoztató politikai kérdésekhez, s az elméleti tételeknek a politika elvi alapjainak oktatásával segíti eligazodásukat a jelenkor összetett folyamataiban. Hiba lenne azonban nem észrevenni, hogy a propagandamunkában jócskán találhatók formális fogások is. A formalizmus — s erről nyíltan szólt a párt Központi Bizottságának októberi határozata -— csökkenti a propaganda hatékonyságát. Ha e formális vonásokat le tudjuk küzdeni, akkor az oktatás, a propaganda hasznosan szolgálhatja a gyakorlatot. A formalizmus mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy a marxizmus alkotó elsajátítása helyébe nemegyszer a tananyagok szövegszerű, iskolás jellegű megtanulása lép. Valamiféle „isko- lásdi” ez, ahol az oktató „leadja” és számonkéri az anyagot. Eközben elsikkad a legfontosabb, ami a politikai képzésnek értelmet ad: a meggyőződést formáló, a politikai gyakorlatot segítő elsajátítása eszméink lényegének, a tanultak összekapcsolása az élet valódi problémáival. Találkozhatunk olyan emberekkel, akik a marxizmust vagy annak alkotórészeit valamely iskolatípuson, tanfolyamon „bevágták”, feleltek róla a vizsgán, beszámolón, összefoglalón, s miután megkapták a végzettségüket tanúsító papírost, többé nem érdekelte őket, elfelejtették. Holt ismeretanyag maradt számukra, érdeklődésüket nem keltette fel, szemléletüket nem befolyásolta. Akadnak, akik tételszerűen megtanulták ugyan a dialektika fő törvényeit, de nem gondolkodnak dialektikusán, nem tudják a dolgokat összefüggéseikben, ellentmondásaikban, változásaikban szemlélni. Megtanulták, hogy a munkásmozgalom mindig az adott követelményekhez igazította céljait és módszereit, de ezt a mai' politikai kérdések megítélésekor képtelenek megérteni és alkalmazni. Tudtak felelni a vizsgán a politikai gazdaságtan tételeiből, de amikor a mai gazdasági gyakorlat feladataival kerülnek szembe, a közgazdasági szemlélet minimuma is hiányzik belőlük. Kétségtelen, hogy ezek a jelenségek összefüggnek a káderképzés feladatainak formális felfogásával is. Az élet tapasztalatainak elemzése vezette pártunkat abban, hogy ismételten hangsúlyozza a vezetők elméleti-politiA SZOT munkavédelmi osztálya „Mit tennének a dolgozó ember biztonságáért, a korszerű munkavédelemért?” címen pályázatot, hirdetett. Pályázni lehet a munkavédelemmel kapcsolatos bármely kérdés megoldására, továbbfejlesztésére szolgáló új, még be nem vezetett javaslattal, ötlettel, nem publikált tanulmánnyal. A pályázatokat, a beérkező javaslatokat szakbizottságok értékelik. Minden hasznosítható elgondolást, ötletet kai képzettségének szükségességét. Ezt azonban némelyek — „beiskolázok” és „beiskolázottak” egyaránt — úgy fogták fel, hogy mielőbb meg kell szerezni a szükséges végzettséget tanúsító bizonyítványt, hogy voltaképpen a papír és a statisztikai arány a lényeges, nem a valóságos tudás. Márpedig — kell-e hangsúlyozni? — a párt nem a kimutatások kedvéért szorgalmazza a marxizmus tanulását, lnanem abból á meggyőződésből kiindulva, hogy megfelelő elméleti ismeretek nélkül ma egyetlen vezető, egyetlen párttag sem képes sikeresen megoldani feladatait. Az eddigiek is tanúsítják, hogy a formalizmus ebbén az esetben is a valóságos célok, szükségletek elhomá- lyosodásáből, a külsődleges- ség, a látszat eluralkodásából ered. Ilyen... irányzatokkal elsősorban ott találkozhatunk, ahol a propagandairányítás sem nélkülözi a formális Vonásokat. Effajta jelenség például az egyes tanfolyamok hallgatóinak gondatlan kiválogatása. Találkoztam már olyan, kimondottan a pártélet és pártirányítás kérdéseit tárgyaló csoporttal, ahol a hallgatók számottevő része pártonkívüli volt. Igaz, nekik sem ártottak az itt szerzett ismeretek, ám nem, vagy alig lehettek olyan közvetlen tapasztalataik, amelyekhez azokat kapcsolhatták volna, s a gyakorlati munkában sem tudták a tanultakat hasznosítani. Mennyivel okosabban szervezte meg e tanfolyamokat az az üzemi pártbizottság, amely ebben a témakörben külön csoportokat indított pártvezetőségi tagoknak, pártbizalmiaknak, más pártaktivistáknak, az egyes csoportok tananyagát kibővítette a részt vevők társadalmi megbízatásának ellátásához szükséges helyi tudnivalókkal. Így a tananyag elsajátítását szorosan összekapcsolta a pártmunka gyakorlatával. Az ilyen szemlélet és gyakorlat ott honosodik meg, ahol a propagandamunkát nem önmagában vizsgálják, hanem szoros összefüggésben a pártpolitikai tevékenység egészével. Persze, a mechanikus szemlélet ilyen esetben is éreztetheti hatását. Az éves beszámoló taggyűléseken például a vezetőség nem ritkán csupán a pártoktatás felszíni jegyeit összegezi (létszám, megjelenés, aktivitás, fegyelem), a tartalmi kérdések elemzésébe viszont nem bocsátkozik. A formalizmus leküzdése tehát mindenekelőtt azt igényli, hogy soha és sehol ne feledkezzünk meg a propagandamunka valóságos céljáról. Arról, hogy az nem önmagáért van, hanem a cselekvést szolgálja. Mert az ismeretek csak a tettek sorozatában válnak holt tudásanyagból eleven hatóerővé. felkarol az osztály, a legjobbakat pedig 500-tól 5000 forinttal díjazza vagy jutalmazza. Beküldési határidő: 1977. október 31. Cím: SZOT Munkavédelmi Propaganda Központ, 1368 Budapest 5. Pf.: 200. Az értékelésre 1977. december 31-ig kerül sor. Mindenki pályázhat. Részletes felvilágosításért az SZMT munkavédelmi osztályához lehet fordulni, amely -7- felkérésre — továbbítja is a pályázatot. Már a terepen vizsgáznak- S-. m rvip Megkezdődött a Csepel Autógyár és a svéd VOLVO cég közös gyártmányának, a Lapplander típusú terepjáró gépkocsi sorozatgyártása. A járművek fődarabjait és néhány részegységét a VOLVO szállítja, ezeket a szigetszentmiklósi gyár új üzemcsarnokában szerelik össze. A nagy teljesítményű, különleges adottságú terepjárók a szerelőszalagról a gyár próbapályájára kerülnek. A gyár ebben az évben már 850 terepjárót készít (MTI fotó — Csikós Gábor felvétele — KS) Romániai képzőművészek kiállítása Gyenes László Pályázati felhívás B korszerű munkavédelemért
