Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

^^^JL97L^nájusJk^^ SZERKESSZEN VELÜNK! Miért nincs, ami van? Micsoda szerencse! A közelmúltban a „Cukor­betegek kérése” című cikk­ben szóvá tettük, hogy bizo­nyos diabetikus készítménye­ket nem lehet kapni az üz­letekben. Mégpedig azért, mert nem gyártanak eleget belőlük. A Szolnok-Békés me­gyei Élelmiszer- és Vegyiáru- nagykereskedelmi Vállalat válaszából azonban az ellen­kezője derült ki. „Az elmúlt években folya­matosan tudtunk biztosítani a megyében diabetikus száraz tésztát. A szavatossági idő le­járta amiatt -^azonban nagy mennyiséget meg kellett sem­misíteni, ugyanis megrendelé­sek alig érkeztek. Mindez több ezer forint veszteséget jelentett. A gyártó vállalat a kis mennyiségű megrendelé­sek miatt szünetelteti a szá­raz tészta gyártását. Augusz­tusban azonban ismét meg­kezdik a munkát. Diabetikus befőtteket viszont tud szállí­tani a nagykereskedelmi vál­lalat. Az olvasónak az az ész­revétele, hogy ilyen befőttet csak Békéscsabán vagy Oros­házán tud beszerezni. Válla­latunk túra járatai rendszere­sen szállítanak ilyen árukat még a legtávolabbi községek­be is, ha azokat megrende­lik.” Egy kondorosi olvasónk a következőét írja: „Április 15- én a Kondorosi Általános Is­kola színházbérlettel rendel­kező tanulói az Egyesült Ter­melőszövetkezet autóbuszán Békéscsabára utaztak. Legna­gyobb megdöbbenésünkre az előadás elmaradt. Csak a sze­rencsének köszönhető, hogy mielőtt a busz visszaindult volna, még találkoztunk a gépkocsivezétővel. így haza­mentünk. Ellenkező esetben abban a hideg, szeles időben a 35 gyerek vajon hol töltöt­te volna el a háromórás elő­adás idejét? Miért nem érte­sített az előadás elmaradásá­ról a Jókai Színház? A levélre Bede László, a Jókai Színház menedzsere válaszolt: „Április 15-én a gyermekbérleti előadást a Szegedi Nemzeti Színház nem tudta megtartani. Mikor er­ről tudomást szereztünk, azonnal telefonáltunk a vidé­ki és békéscsabai bérletese­inknek. öt vidéki iskolát idő­ben sikerült értesítenünk. Kondorost azonban többszöri próbálkozás után sem tudta behozni a posta.” Társadalmi munka Barna Lajosné gyomai la­kos a gyermekek nevében mondott köszönetét azoknak, akik társadalmi munkában berendezték a besenszegi ját­szóteret. Varga Mihály több barátjával egy vasárnap dol­gozott a játszótér építésén. Sokat segítettek az általános iskolások is. A Vízgépészeti Vállalat gyomai üzemének dolgozói pedig elkészítették a hintákat. Május 7-én már itt ünnepük a gyermeknapot. A mi utcánk „A mi utcánk ó, be szép” ... ugye, ismerik ezt a szívhez szóló slágert? De nem erről akarok ír­ni, hanem egy járhatatlan útról. Az időjáráson kívül az ember nem tudja, kit okoljon emiatt. A termelőszövetkezet járművel vágják fel az utat. A vizet sem tudjuk levezetni, mert a ma­gasfeszültségű vezeték tartóját beépítették a csatornába. Ám­bár ellenkező helyzetben is ne­héz lenne a helyzetünk. Az út vágásai sokkal mélyebbek, mint a csatorna. A termelőszövetke­zetnek ugyan van egy földgya­luja, de azt ritkán használják, Illetve nem olyan esetben, ami­kor rendbe lehetne tenni az utat. Emiatt még a tüzelőt sem szállítják ki a lakásunkra — írja Zslgrai József, Endrőd, Arany János utca 19. szám alatti lakos. Ügy véljük, nem megoldhatat­lan olvasónk kérése, hiszen a szövetkezetnek van földgyaluja. Sok községben a termelőszövet­kezetek tartják rendben az uta­kat. Indokolt ez olyan helyen különösképpen, ahol a termelő- szövetkezet használja a legtöb­A gépkocsi időszaki vizsga iratainak kitöltése gyakran bosszúsággal jár. Erről szá­mol be Sipos József né békés­csabai olvasónk. Édesapjának akart segíteni, amikor a vizsgadíjat befizette. Igen ám..., de szóljon erről ő maga. „Vásárolni kellett nyolc fo­rintért egy borítékot, mely­ben benne voltak a szükséges iratok. Ezeket ki kellett töl­teni. Volt még egy csekk is, amelyen 30 forintot be kellett fizetni. Be is fizettem a pos­tán, de ezt a tényt nem ve­zettem rá egy iratra, s emiatt visszaküldték. Mégpe­dig azzal, hogy érvénytelen, fizessek hát be újból 30 forin­tot. Elmentem a postára, hogy utólag a csekk alapján ráve­zessék az iratra a befizetést. Azt válaszolták, sajnos, ők nem tehetik. No, meg vigasz­taltak is, hogy nem én va­gyok az első, aki póruljárt. Ezután a KPM-hez mentem, és ott nem valami kedves hangon azt közölték, hogy fi­zessek be még egyszer 30 fo­rintot, mert a csekket nem fo­gadják el.” Miért bánnak fgy egy öregemberrel? Reszketős kézzel írt levél érkezett Orosházáról a szer­kesztőségünkbe. Egy idős ember, Lődi József írta meg egyáltalán nem szívderítő esetét. „Eltört a műfogsorom és a feleségemmel elmentünk a körzeti fogorvoshoz ez év januárjában. Elsőként érkez­tünk a rendelőbe és így elég hamar elintéztük a gyógyke­zeléssel járó adminisztrációt. A fogsorom kezeléséhez azonban nem láttak hozzá. Február 15-én újra elmen­tünk a rendelőbe. Jó kétórás várakozás után kiszóltak az ajtón, hogy menjünk haza. Február 22-én sem jártunk sikerrel. Március 4-én pedig azt a választ kaptuk a ren­delőben, hogy 28-án jöjjünk be ismét. Én csak azt kér­dem a tisztelt szerkesztőség­től, hogy miért bánnak így egy idős emberrel?” A levelet eljuttattuk az orosházi Városi Tanácshoz, ahonnan dr. Tóth Géza váro­si főorvostól kaptunk vá­laszt. „Lődi József panaszát a járóbeteg-ellátásért felelős kórház igazgatóhelyettesével megvizsgáltuk. S ezúttal el­nézést kérünk az idős em­bertől a gyakori visszarende­lésekért. A körzeti fogorvos február 15-e előtt megbete­gedett. Március 1-én pedig kéthónapos kórházi tovább­képzésen vett részt. Azért, mert nem közölte, hogy to­vábbképzés miatt betegét egy másik fogorvosnak adta át, emiatt figyelmeztettük. Jobb szervezéssel ilyen eset nem fordulhatott volna elő.” Két szál tulipán hatszáz forint Megyénk városaiban és községeiben egyre többét köl­tenek, hogy szebbé és egész­ségesebbé tegyék a környe­zetet. Fákat és virágokat ül­tetnek. Sajnos elszaporodtak a parkröngálók, gyakoriak a viráglopások is. Április 26-án a déli órák­ban Gyulán, a belvárosi templom előtti „tulipánerdő- ből” tőből húzott ki két szá­lat az egyik gyulai lakos. A park melletti emeletes épü­letből az egyik lakó észrevet­te, s bekísérte a városi tanács szabálysértési előadójához. A virágtolvajt a két szál tuli­pánért 600 forinttal bírsá­golták meg. Az ilyen „példák” bizonyá­ra visszatartják a virágtolva- jokat, s a parkrongálókat egyaránt. O. P. Taggyűlés a Vöröskeresztnél A napokban Békéscsabán a II. kerületi Vöröskereszt meg­tartotta vezetőségi és küldött­választó taggyűlését. A tit­kár beszámolt a Vöröskereszt IV. kongresszusa óta végzett munkáról. A beszámolót hozzászólások követték. Sok figyelemfelkeltő gondolat hangzott'el. Nemcsak a gép- járművezetőkről esett szó, hanem a gyalogosokról is. A felnőttek, különösen a város forgalmasabb utcáin, kirakat­nézés közben megfeledkeznek kiskorú gyermekeikről. Volt arra is példa, hogy a gyerek az úttestre szaladt és bekö­vetkezett a tragédia. Most, hogy egyre nő a gépkocsi- forgalom, a szülőknek is na­gyobb figyelmet kell fordíta­niuk gyermekeikre. Kiss Klára, Békéscsaba bet. Brigádkönyvtár A muronyi MÁV-állomás Április 4. brigádját a múlt évi munkájának elismerése­ként kitüntették. A kitünte­tést a 19 dolgozó a jó együtt­működésnek köszönhette. Szugyinszki Pál állomásfő­nök minden segítséget meg­adott a brigádnak, hogy a múlt évi tervet túlteljesítsék. Ebben az évben is jelentős eredményeket értek már el. Említésre méltó az is, hogy a brigádnak takarékkönyve van. Elhatározták, hogy az összegyűjtött pénzből kis könyvtárat vásárolnak. Jó példa az is, hogy minden év­ben az iskolai beíratáskor egy több gyermekes család­nak nyújtanak segítséget is­kolai felszerelések, tanköny­vek beszerzéséhez. Üresjárat saját zsebre Ez év március 21-én két- Iájuk, már vagy egy hónap­ezer kisméretű téglát vásá- ja. Sőt ezután sem lesz lega­roltam a köröstarcsai TÜ- lább egy hónapig. A fuvart ZÉP-telepen. A téglákat a nekem ki kellett fizetnem, s békési téglagyárból kellett a négy rakodót is. összesen volna elszállítanom. Éppen 650 forintot. Vajon ezt az ezért április 5-én a 8. számú üresjáratot ki téríti meg ne­Volán Vállalat mezőberényi kém. Hogy lehet az, hogy a üzeménél megrendeltem a TÜZÉP-telepen nem tudtak fuvart. Április 9-én négy ra- arról tájékoztatni, lehet-e kodóval és egy nagy teher- kapni téglát vagy sem. Ügy gépkocsival elmentünk Bé- látszik, a jobb kéz ném tudja késre a tégláért. Nagy meg- mit csinál a bal. döbbenésemre a gyárban ki- Szabó Ferenc jelentették, hogy nincs tég- Köröstarcsa NÉPÚJSÁG JOGÁSZUNK VÁLASZOL F. Imréné, Szarvas: Az igaz, hogy április 1-én élet­be lépett könnyűipari mi­niszter rendelete szerint a kisiparban a teljesítmény­bérezés nem alkalmazható, de ez alól többek között a fodrászok, a kozmetikusok, a manikűrösök kivételt képez­nek. A kisiparban foglalkoz­tatott női fodrász szakmun­kásokat havi bérként az ál­taluk elért havi forgalom 36 százaléka illeti meg. Szak­munkásnak azonban csak az számít, aki szakmunkás-bi­zonyítvánnyal, mesterlevél­lel, vagy olyan középfokú, illetve magasabb iskolai vég­zettséggel rendelkezik, mely alapján szakmunkás munka­kört betolthet. Mivel ön még nem tette le a szakmunkás- vizsgát, . így hát csak a havi bevételnek csak 23 százalékát 'kaphatja meg fizetésként. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén viszont a szakképzettséggel nem ren­delkező fodrásznők havi fi­zetése sem lehet kevesebb 1200 forintnál. Még akkor is, ha az általuk elért havi be­vétel 23 százalékát nem éri el ezt az összeget. Id. Barucz Andrásné, Szeghalom: A gyógynövényt engedély nélkül lehet ter­meszteni. A vadon termett gyógynövényt pedig bárki összeszedheti, ön azonban csak akkor vásárolhat fel gyógynövényt, ha van felvá­sárlói engedélye. Ilyen enge­délyt kell kérni a nagyköz­ségi tanács vb kereskedelmi feladatokat ellátott szakigaz­gatási szervétől. Ez hivatott arra, hogy igazolja, önnek megvan a felvásárláshoz szükséges képesítése. Levelé­ben azt írja, hogy korábban rendelkezett felvásárlói en­gedéllyel, de az ezzel kapcso­latos képesítést nem szerez­te meg, mivel azt korábban nem is követelték meg. Az ezzel kapcsolatos rendelet szerint képesítés nélkül is kérheti, hogy további öt év­re meghosszabbítsák a felvá­sárlói engedélyét. Erre azon­ban csak akkor van lehető­ség, ha érvényes engedéllyel 1976. október 29-ig rendelke­zett. A felvásárlók képzése és vizsgáztatása a Gyógynö­vénykutató Intézet hatáskö­rébe tartozik. D. György, Békéscsaba: A baleseti táppénz, az egyéb címen járó táppénztől eltérő­en, időbeli korlátozás nélkül mindaddig jár, amíg az üze­mi baleset következtében ke­resőképtelen marad. A segé- ‘ lyezés időtartamát az sem korlátozza, ha balesetét meg­előző egy éven belül már ka­pott táppénzt. Ennek időtar­tama ugyanis a baleseti táp­pénzre jogosultság szempont­jából nem. számít »előzmény­nek. Ha pedig a baleseti táp­pénzre való első jogosultsá­gának megszűnése után 180 napon belül újabb üzemi baleset következtében kere­sőképtelenné válik, a balese­ti táppénzre ismét jogosult lesz. Á táppénz viszont ilyen­kor sem lehet kevesebb az előzőnél. A rendelet kimond­ja, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tagok baleseti táppénzét a baleseti járadék alapján alkotó átlagkereset­nek a figyelembevételével havi összegben kell megálla­pítani. Ha a baleseti táppénz nem teljes naptári hónapra illeti meg önt, akkor- egy naptári napra, a havi összeg­nek az egyharmincad része jár. Ha szövetkezeti tagsága alapján biztosítása megsza­kítás nélkül két év óta ér­vényben van, nem 65,, hanem 75 százalékos baleseti táp­pénz illeti meg. (dr. Serédi) MIT MOND A JOGSZABÁLY? A baleseti árvaellátásról A meghalt dolgozónak, a baleseti rokkantsági nyugdí­jasnak vér szerinti gyermekei baleseti árvaellátásra jogo­sultak. Jogszabályaink az ár­vaellátásra való jogosultság szempontjából nem tesznek különbséget házasságból és házasságon kívül született gyermekek között. Nincs kü­lönbség aszerint sem, hogy az árvaellátást az apa vagy pe­dig az anya jogán, illetőleg elhalálozása alapján kérik-e. Közömbös az is, hogy a dol­gozó, avagy a baleseti rok­kantsági nyugdíjas elhalálo­zása idején ki tartotta el a gyermeket. Továbbá, hogy az árvának van-e eltartásra kö­teles és képes hozzátartozója. A vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosult árva­ellátásra a meghalt dolgozó­nak, a baleseti rokkantsági nyugdíjasnak a mostoha gyermeke, örökbe fogadott gyermeke. Családi jogunk szerint ugyanis a kiskorú az örökbefogadás révén a vér szerinti gyermek jogállásába lép. Ilyen esetben azonban nem kaphat baleseti ellátást az örökbe fogadott gyermek a vér szerinti szülő halála alapján. Természetesen kivé­tel ez alól, ha a vér szerinti szülőjének a házastársa fo­gadta őt örökbe. A nevelt gyermeknek, test­vérnek és az unokának csak föltételesen jár baleseti ellá­tás. Mégpedig akkor, ha a ne­velt gyermeket, testvért, ille­tőleg az unokát a meghalt szülő, testvér, illetőleg nagy­szülő a saját háztartásában eltartotta, s rajtuk kívül mást nem lehet az ő eltartására kö­telezni. Általános szabály, hogy az árvát 16 éves koráig illeti meg a baleseti árvaellátás. A korábbi szabályok szerint a 16. életév betöltése után az árvaellátás csak a középisko­lai tanulmányok folytatása esetén jár, ekkor is legfeljebb a 19. életévig. Az új jogsza- • bály viszont nemcsak a kö­zépiskolai, hanem a felsőfo­kú tanulmányok idejére is biztosítja az árvaellátást, de legfeljebb a 25. életév betöl­téséig. Ez a rendelkezés azok­ra is vonatkozik, akiknek a régebbi szabályok alapján megállapított baleseti árvaél- látását az akkor érvényes ren­delkezéseknek megfelelően megszüntették, mert az árva már befejezte a középiskolai tanulmányait, vagy pedig be­töltötte a 19. életévét. Ameny- nyiben az ilyen árva valame­lyik főiskola vagy egyetem nappali tagozatán tanul és még nem töltötte be a 25. életévét, a nyugdíjintézettől kérheti a baleseti árvaellátás új raf olyósítását. Iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti a baleseti árvaellátás, aki az is­kola igazolása szerint beteg­sége, testi vagy szellemi fo­gyatékossága miatt tanulmá­nyait magántanulóként végzi. Ha pedig az árva még az el­látásra való jogosultságának megszűnése előtt, vagyis az iskolai tanulmányainak a folytatása alatt megrokkan, a baleseti árvaellátás rokkant­ságának tartamára életkorá­ra való tekintet nélkül megil­leti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom