Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-22 / 119. szám

1977. május 22., vasárnap o Kommunista Megyénk egyik legnagyobb élelmiszerüzeme, a Gyulai Húskombinát dolgozói a vál­lalati szakszervezet kezdemé­nyezésére tegnap, szombaton kommunista műszakot szer­veztek. A reggel 6 órakor kez­dődött és délután fél kettőkor befejeződött műszakban a fizikai dolgozókon kívül az asztalok, a gépek mellé áll­tak a kombinát mérnökei, jo­gászai, technikusai, admi­nisztrátorai, ott voltak a Hús­ipari Tröszt budapesti ifjú­kommunistái, valamint a ki­emelt beruházáson dolgozó monori MEZŐGÉP szerelői. A feldolgozásban 520-an szor­goskodtak. Az új beruházáson is serény munka folyt, a Bé­kés megyei ÁÉV építői is dol­goztak, gyorsítják a kivitele­Vetélkedő a Volánnál Tegnap délelőtt fejeződött be a Volán 8-as Vállalatnál a szocialista brigádok vetélke­dője, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából ren­deztek. Nyolc brigád 32 tagja in­dult a megyei fordulón. A ve­télkedő résztvevői gépkocsi- vezetők, szakmunkások és irodai dolgozók voltak. Szoros küzdelemben az el­ső helyezést a „XI. Pártkong­resszus” 4 fős kollektívája érte el. A gépkocsivezetőkből álló brigád azon felül, hogy részt vesz az országos terü­leti döntőn, megkapta az igazgató és a gazdaságveze­tés különdíját: -szovjetunió- beli utazáson való részvételt. A második az „Egyetértés”, a harmadik a „Törzsgárda” Szocialista Brigád lett. Az Egyetértés cseh—lengyel, míg a Törzsgárda brigád magyar- országi üdülésben vehet részt. Emelte a vetélkedő szín­vonalát, hogy a Kemény Gá­bor Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulóinak irodalmi színpada is fellépett, szóra­koztatva a vetélkedőket és a hallgatókat. Törzsvendég Mint ahogy ismerünk a munkahelyeken törzsgár<Ia- tagokat, ugyanúgy léteznek az italboltokban törzsvendé­gek. Az előbbiek a társada­lom megbecsültjei. Ám az utóbbiak sem elveszett em­berek, mert őket a kiszolgá­lónak tartják számon. Ha egy ilyen törzsvendég a pult elé áll, a kiszolgálónő keze min­den kérdezgetés nélkül nyúl a megfelelő fajta pohár után. Tévedhetetlenül. Aki boros, annak egy-, két- vagy három- decis pohár, aki pálinkás, annak meg féldecis pohárka jár. Nemrég azonban nagy csa­lódást okozott egy pálinkás. Amikor a kiszolgálónő keze reflexszerűen a pohárka felé tartott és már-már el is érte azt, a pálinkás megszólalt: — Csak egy doboz Sympho- niát kérek. A kiszolgálónő keze hirte­len megállt a levegőben. Szelíd, barátságos tekintete dermesztőén fagyossá vált, mint annak szokott, akit leg­mélyebb érzelmében sérte­nek meg. Aztán fordult egyet, levett a polcról egy doboz Symphoniát, s még ar­ra sem tartotta érdemesnek a vendéget, hogy teljesen visszaforduljon. Már félúton nyújtotta: — Tessék. És mintha még azt gondol­ta volna magában, hogy töb­bé ne is lássa őt, aki ilyen csalódást okozott neki. Megrendültén figyeltem az eseményeket és akkor döb­bentem rá, hogy milyen ke­vés is elég ahhoz, hogy az ember elveszítse törzsven­dégtagságát. Persze azért egy kis állhatatossággal vissza is lehet szerezni azt. —or műszak a húskombinátban zést, elsősorban ott, ahol el­maradás mutatkozik. A lelkes munka nyomán szombaton a húskombinát 2,3 millió forint termelési értéket állított elő. Feldolgoztak 520 sertést, mintegy 30 szarvas- marhát. Készítettek 130 má­zsa gyulai és csabai kolbászt, exportra becsomagoltak és előkészítettek egy vagon csa­bait, egy vagon gyulait, vala­mint 25 mázsa szalonnát. Ezenkívül füstölésre szállítot­tak még 40 mázsa szalonnát. Fogyasztásra csomagoltak és kartonba raktak 1,6 vagon zsírt, s ezzel egy időben 150 mázsa zsiradékot olvasztot­tak, a lakossági ellátásra pe­dig egyéb áruféleségeket szál­lítottak. A dolgozók a mostani kom­munista szombaton keresett — összesen 70 ezer forintot — a gyula-törökzugi általános iskola építésére ajánlották fel. Azok a dolgozók, akik nem vettek részt a szombati műszakban, két hét múlva tartják kommunista szombat­jukat. A húskombinát kollek­tívája több mint 100 ezer fo­rinttal járul hozzá az égetően szükséges iskola építéséhez. — A kommunista szombat nyomán a tervezetten felül több árut tudunk exportra szállítani, több húst és hús- készítményt kapnak a fo­gyasztók. A jól sikerült mű­szakról csak a legnagyobb el­ismeréssel szólhatok — mondta Csíki József vezér- igazgató. _ e- _ Színvonalas szemle és bemutató A szemle és bemutató alkalmából a sportpályán honvédelmi kiállítást rendeztek. Felvételünkön: kíváncsi úttörők ismer­kednek a kiállított tárgyakkal, eszközökkel Fotó: Lónyai Űttörő Gárda- és Ifjú Gár­da-szemle, honvédelmi és sportbemutató volt május 21- én, tegnap délelőtt Békéscsa­bán, az Előre sportpályán, melyet a városi tanács vb művelődésügyi osztálya, a KISZ városi bizottsága, és az úttörőelnökség közösen ren­dezett. Több száz fiatal, úttö­rők és KISZ-esek vették bir­tokukba a pályát; ott volt — az elsősök és másodikosok kivételével — a megyeszék­hely általános iskoláinak va­lamennyi tanulója. 10-es iskola csapata, az Út­törő Gárda szakaszok közül a 9-es iskola egysége szere­pelt a legjobban, így ők kép­viselik majd Békéscsabát az országos szemlén, illetve ver­senyen. A városi Ifjú Gárda szemle ma ér véget. Miniszteri rendelet Női nagyaktíva Tótkomlóson A községi pártbizottság szervezésében női nagyaktí- va-értekezletet rendeztek Tótkomlóson. A tanácskozá­son több mint száz lány és asszony vett részt; alapszer­vezeti felelősök, nőbizottsági tagok, szocialista brigádta­gok, tömegszervezeti vezetők. Az értekezlet« előadója Hári József né, a járási párt­végrehajtóbizottság tagja be­szélt a közelmúltban lezajlott országos nőkonferenciáról, ahol mint megyénk küldötte vett részt. Élménybeszámo­lója után hozzászólások kö­vetkeztek. Srankó Márton­ná, a nők békemozgalomban betöltött szerepéről beszélt, Meleg Zsuzsa a fiatal nők életre neveléséről szólt, Hriv- nák Rozália pedig az orszá­gos nőkonferencia jelentősé­gét méltatta. Utóbbi elmond­ta azt is, hogy a nők a közsé­gekben, településeken mind­inkább aktív közéleti tevé­kenységet végeznek, bekap­csolódnak a társadalmi szer­vezetek munkájába. Befejezésül Markovics Mi­hály, a községi pártbizottság titkára könyvjutalmakat adott át a nőpolitikái határo­zat megvalósításában és vég­rehajtásában eredményesen dolgozó nőknek. Irodalmi est Békéscsabán Május 24-én este 7 órakor Békéscsabán, a vasutás klub­könyvtárban Tavaszi zsongás címmel zenés irodalmi estet rendeznek. Az est műsorá­ban — melyet Udvaros Béla, a Jókai Színház rendezője ál­lított össze és vezet — versek, monológok, dalok, áriák hangzanak el. A Tavaszi zsongás közre­működői : Fodor Zsóka és Pintér Gyula, a Jókai Szín­ház művészei. Horváth Esz­ter Liszt-díjas magánénekes, a Magyar Állami Operaház tagja. Zongorán Katona Ani­kó kíséri. Gyulán A Lapkiadó Vállalat és az Országos Rendező Iroda a Szovjet Irodalom című képes havi folyóirat élő melléklete­ként előadást rendez a fo­lyóiratban megjelent művek­ből. Az érzékeny lélekkel cí­mű irodalmi összeállításban neves színművészek lépnek fel: Kohut Magda érdemes művész, Győry Franciska, Somhegyi György, Bodor Ti­bor és Rab Edit. A műsort Verdes Tamás vezeti, zongo­rán kísér: Dénes Margit ze­neszerző. Az előadás rende­zője Somhegyi György. A be­mutató Gyulán, az Erkel Művelődési Központban 1977. május 24-én este 7 órakor kezdődik. Az Űttörő Gárda és Ifjú Gárda szakaszok, a sportolók és úttörőrajok bevonulása után Varga Imre, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte a megjelent ven­dégeket és a résztvevő fiata­lokat, majd Ivicz Imre alez­redes, az MHSZ megyei tit­kára mondott beszédet. Ez­után kezdetét vette a szem­le, amelyet sportbemutató, az „ügyesség, bátorság” verseny városi döntője, tűzoltóbemu­tató, KRESZ-, és ügyességi verseny követett. A program a tanárok—diákok városi vá­logatott csapatainak mérkő­zésével sárult. E meccset a tanárok csapata nyerte. Az „ügyesség, bátorság” verseny győztese lányoknál a kétsop- ronyi, fiúknál a békéscsabai Tilos a dohányzást reklámozni A belkereskedelmi minisz­ter a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterrel egyet­értésben módosította, kiegé­szítette a dohányipari termé­kek fogyasztói forgalmáról szóló korábbi rendeletét. A Magyar Közlöny 38. számá­ban megjelent rendelet sze­rint ezentúl tilos a dohány­ipari termékek fogyasztásá­ra ösztönző reklám és hirde­tés megjelentetése. A kül­földi dohányipari terméke­ket csak az importáló válla­latra utaló jelzés feltüntetésé­vel lehet árusítani. Magán- személyek a vámszabályok megtartásával külföldről be­hozott vagy ajándékba ka­pott dohányipari termékeket csak a kijelölt vállalatnak adhatják el, akárcsak a kül­földiek, akiknek azonban a Magyar Nemzeti Bank en­gedélyét is meg kell szerez­niük az értékesítéshez. Az intézkedés első részével kapcsolatos miniszteri tila­lom célja, hogy az egészségre ártalmas, másokat bántó ká­ros szokások elleni küzde­lemben az egészségügyi szer­vek felvilágosító munkáját a kereskedelem a saját módsze­reivel támogassa. Célratörően, nagyobb hatékonysággal A népgazdaság *1977. évi terve a mezőgazdaság terme­lésének növelését — 1975. évhez viszonyítva — 7—8 százalékban irányozza elő. A mezőgazdaság elé kitűzött célok azt igénylik, hogy anyagi és szellemi lehetősé­geinket ésszerűen, a lehető legjobban kiaknázzuk. Ez megköveteli a termelési struktúra korszerűsítésének meggyorsítását, az előrelé­pést a termelési eszközök gazdaságosabb kihasználásá­ban, egyidejűleg javítva a munkaerő-gazdálkodást is. A korszerű agrotechnikai eljá­rások szélesebb körű elter­jesztése és alkalmazása te­rén is vannak tennivalóink. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése a pártszervezetek­től aktív, folyamatos politi­kai munkát követel. Minde­nekelőtt az a fontos, hogy a pártszervezetek termelést se­gítő és ellenőrző munkája tervszerűbbé váljon és szín­vonala emelkedjék. Politikai eszközökkel A tapasztalatok szerint a pártszervezetek munkája jól igazodik a megnövekedett követelményekhez. Az el­múlt évekhez viszonyítva, idén aktívabban vettek részt a gazdaságok éves terveinek kialakításában. A területi irányító pártszervek ebben megfelelően segítették őket. Ismertették és a helyi körül­ményeknek megfelelően — a pártszervezetekkel együtt — feldolgozták a Központi Bi­zottság 1976. december 1-i, a népgazdasági terv fő cél­kitűzéseiről szóló határoza­tát. Elősegítették a pártszer­vezetek öntevékenységének, kezdeményező készségének fejlesztését és több konkrét intézkedést tettek azért, hogy a pártszervezeteket helyszí­nen segítsék munkájukban. A pártszervezetek gondo­san felkészültek a különböző rendezvényekre. Jól kiaknáz­ták a taggyűléseken, pártna­pokon, zárszámadó és terv­jóváhagyó közgyűléseken kí­nálkozó lehetőségeket a ter­melési feladatokra való moz­gósításra. A termelőszövet­kezetek tagsága idejében megismerte az idei felada­tok alapvető kérdéseit, és minden jel arra mutat, hogy azokat egységesen értelme­zik, elfogadják és aktívan dolgoznak valóra váltásu­kért. A pártszervezetek kü­lönböző hatásfokkal és szín­vonalon — együttműködnek a KISZ-szervezetekkel, sok helyen rendszeresen együt­tes párt- és KISZ-vezetői megbeszéléseket tartanak, amelyeken kölcsönös a tá­jékoztatás; a feladatok vég­rehajtásáról, s a további tennivalókról is döntenek. H szemlélet- formálás szerepe A politikai szemléletfor­málásnak nagy szerepe volt abban, hogy a gazdaságok nemcsak a termelés növelé­sének éves globális előirány­zatát tervezték meg, hanem törekedtek arra is, hogy a termelési szerkezet jobban feleljen meg a hazai szük­ségleteknek, egyben lehetővé tegye a gazdaságosan expor­tálható mezőgazdasági ter­mékek árualapjának növelé­sét is. Az előző években a nép­gazdaságnak sok gondot oko­zott, hogy néhány fontos, a lakosság ellátását is jelentő­sen érintő termelési ágazat fejlesztése elmaradt az igé­nyektől. Az ösztönző gazda­sági szabályozókon túl, a politikai meggyőző munká­nak is nagy szerepe volt ab­ban, hogy a termelőszövetke­zetek adottságaihoz mérten viszonylag rövid idő alatt megpróbáltak alkalmazkodni a népgazdasági igényekhez. Ezt mi sem bizonyítja job­béul, mint az, hogy alapvető mezőgazdasági termékek ter­melése mellett 1977-ben a termelőszövetkezetek növelik a zöldség- és gyümölcster­melést, hús- és tejtermelést, juh- és szarvasmarha-állo­mányukat. Ez előreláthatóan már ebben az évben kedve­zően érezteti hatását az áru­ellátásban, a lakosság szük­ségleteinek jobb kielégítésé­ben. Zavarok az együtt­működésben A pártszervezetek tevé­kenységének kedvező tapasz­talatai egyetlen területen sem vezethetnek önelégült­ségre. Helyenként még min­dig él az a szemlélet, amely mereven elhatárolja a gaz­dasági és a politikai munkát. Ezekben a gazdasági egysé­gekben a vezetők és testü­letek nem fordítanak kellő gondot arra, hogy a dönté­sek előtt megismerjék a párttagság, a termelőszövet­kezeti tagság véleményét. Ez a jelenség azonban ma már szűk körre korlátozódik. Vannak még gazdasági veze­tők, akik a helyi pártszerve­zetek észrevételeit, állásfog­lalásait lekezelik, csak tudo­másul veszik, Ezekben a termelőszövetkezetekben az átlagosnál nagyobb nehézsé­geket okoz a népgazdasági és csoportérdekek összehangolá­sa. Többször előfordul, hogy egyes szövetkezeti vezetők a pártszervezet érvelésével szemben a számok tömegé­vel bizonyítják, hogy mit miért nem érdemes termel­ni. Ilyen helyzetben a párt- szervezetek is elbizonytala­nodnak, ezért a járási, városi pártbizottságok segítésére, beavatkozására van szükség. Ahhoz, hogy a tavaszi, il­letve az idei mezőgazdasági munkákat idejében és jó minőségben elvégezzék, a termést maradék nélkül be­takarítsák — össztársadalmi érdek fűződik. Nem mind­egy, hogy a megtermelt ja­vak mikor, milyen minőség­ben kerülnek a raktárba, fel­dolgozásra, illetve fogyasz­tásra. Ezért a pártszerveze­teknek arra kell törekedniük, hogy a pártmunka sajátos eszközeivel maximális segít­séget nyújtsanak a termelő- munka minden fázisában. A helyi adottságokat és lehetőségeket figyelembe vé­ve kiemelten, folyamatosan kell foglalkozni olyan kér­désekkel, mint: a népgazda­sági igényekhez igazodó ter­melésszerkezet kialakítása, a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelés, az éves és a középtávú termelésfejlesz­tési tervek kialakítása. ü párttagok mozgósítása A pártszervezetek akkor dolgoznak hatékonyan, ha az idei gazdaságpolitikai felada­tok helyi végrehajtása mel­lett a termelést segítő és el­lenőrző tevékenységük során foglalkoznak a munka- és üzemszervezéssel, a dolgozók munka- és életkörülményei­vel, s erről is réndszeresen beszámoltatják a gazdasági vezetőket. Értékeljék a gaz­dasági munka eredményeit, vizsgálják területük terme­lésével, a gazdaságossággal, üzem- és munkaszervezéssel, az anyagi és erkölcsi ösztön­zéssel összefüggő tennivaló­kat. Erősítsék a párttagok poli­tikai aktivitását, követeljék meg, hogy a határozatok mellett következetesen, cse­lekvőén álljanak ki, növel­jék felelősségérzetüket az 1977. évi feladatok megvaló­sításában. Támogassanak minden olyan kezdeménye­zést, amely területükön elősegíti az idei és középtávú célkitűzések valófa váltását. Merbler Károly, az MSZMP KB munkatársa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom