Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-03 / 102. szám
II brigád neve: Május 1. A Május 1. brigád a gépteremben 1977. május 3-, kedd Hogyan valósuljon meg a terv? A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyáregységében a hangosbemondó túlharsogja a zakatoló gépek zaját: Kráncz- ler Mártonnét kérik a portára. Nem telik egy-egy perc sem, már meg is érkezik azz emeletről. A bemutatkozás után mondom, mi járatban vagyok, szeretnék a vezetése alatt álló brigáddal, a Május 1. tagjaival, munkájukkal megismerkedni. — Semmi akadálya. Bár Hajnesz Zoltánná most iskolában van, marxista középiskolába jár. Molnár Istvánná meg szabadságot vett ki, de a többi itt van. Nem beszélgethetnénk idelent? A gépek mellett nagy a zaj. A szakszervezett.- iroda egyik sarkába húzódunk. Előkerül a brigádnapló, benne az alakulás éve 1961. — De régen volt — sóhajt nagyot —, már 16 éve? — kérdi magától, szinte csodálkozva. — Mintha tegnap lett volna, hogy műszak után ösz- szejöttünk, hogy megalakítsuk a brigádot. A név körül vita volt, több variáció is szóba került. Nem is tudom már, hogy melyikünk javasolta a Május 1-et, — munkások vagyunk, válasszuk az ünnepünket névadóul. Ebben maradtak. Azután az eltelt évek eredménylistája következik. A szocialista címet először 1964-ban sikerült elérni, majd a zöldkoszorút, 1966-ban oklevél, azután bronz fokozot, 1968-ban ismét oklevél. Aztán nemesedett a fém: ezüst jelvény lett és 1970-ben újra oklevél következett. A legszebb 1971- ben, a hőn óhajtott csillogó fém, az aranyjelvény jött. Ezt két éven át sikerült elnyerni. Az 1974-es esztendő kiemelkedő volt a brigád történetében. Kiérdemelték a Vállalat Kiváló Brigádja megtisztelő címet. 1975-ben és 76-ban újra arany fokozat, az idén pedig április 4-e alkalmából megkapták A gyáregység kiváló brigádja kitüntetést. Kik voltak a siker kovácsai? Várnai József né, Molnár Istvánná, Hajnesz ZolA tervezők, a gyártók és a fogyasztók érdekeinek mesz- szemenő összhangjára, a vásárlóközönség igényeinek minél színvonalasabb kielégítésére törekedve hirdette meg másodszor is „Aranygyűszű” elnevezésű együttes pályázatát az Ez a Divat szerkesztősége és a Magyar Divat Intézet. Az idei pályázat díjkiosztó ünnepségét hétfőn a Divatcsarnok Lotz termében tartották, ahol Földi László könnyűipari államtitkár nyitotta meg a díjazott pályamunkák kiállítását. A ruházati kategóriában az A mezőgazdasági termelés további fokozásának egyik alapvető tényezője a növekvő műtrágya-felhasználás és a hatékony növényvédelem. Ehhez azonban biztosítani kell a megfelelő feltételeket. Az erre való törekvés körvonalazódik Füzesgyarmaton, ahol agrokémiai központ létesült. Erről tájékoztatott bennünket Fórján János, az agrokémiai központ vezetője. — A kémiai anyagok forgalmazásával és elosztásával foglalkozó kereskedelmi szervek*, de maguk a mezőgazda- sági üzemek sem rendelkeznek jelenleg azokkal a feltételekkel, amelyek lehetővé tennék a műtrágyák veszteségmentes tárolását, valamint a növényvédő szerek szakszerű kezelését. Éppen ezért célul tűzték a nagyobb körzetek ellátását szolgáló agrokémiai központok létesítését. A szeghalmi járás területén — de a megyében is a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetánné, Győrfi Károlyné, Dus- ka Istvánné, Fodor József né és természetesen a brigád vezetője, Kránczler Mártonná. Azután mégis csak fel kellett menni az emeletre, a munkaterembe, a brigádkép elkészítéséért. Világos, hatalmas üzemcsarnok, csattogó gépek. Itt dolgozik a Május 1. brigád. Nem éppen a legkorszerűbbek a gépek, egyre nehezebb már elérni rajtuk a megfelelő teljesítményt. Nem sokáig kell már velük kínlódni — dicsekszik az egyik asszony —, hamarosan jönnek a nagy teljesítményű, modern szovjet automata fejelőgépek. Könnyebb is lesz a munka, többet tudunk produkálni, de az sem közömbös, hogy olcsóbban tudjuk rajtuk előállítani a harisnyanadrágokat. — Ha már a termelésnél tartunk, hány tucatot készítenek el egy műszakban? — Változó. Általában 20 és 30 tucat között. Heten vagyunk, ez nagyjából azt jelenti, hogy a brigád egy műszakban 1500 pár harisnyát készít, ami tavaly például I. díjat és a vele járó szín- arany gyűszűt Légrádi Netti, a Debreceni Ruhagyár tervezője nyerte lóden-családjá- val, amely gyermekek és a szülők részére nyújt divatos praktikus őszi, tavaszi, téli öltözködési lehetőséget. A bőráruk modellcsoportjának első díját szép vonalú női csizmáira Bujiné Holup Annának, az OKISZ Labor ter- vezetőjének ítélte a szakmai zsűri. A díjnyertes pályamunkák kiállítása szombat délután 5 óráig tekinthető meg. (MTI) tői elsők között kezdeményezték az agrokémai központ létesítését. Több előzetes tárgyalás után nemrégen Füzes- gyarmaton 11 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság, valamint a Békés megyei AGROKER Vállalat részvételével — mintegy 70 ezer hektár területű érdekeltséggel — megalakult a „Sárréti Agrokémiai Központ” gazdasági társulás. Gesztora a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet lett. A társulás területén három telepet hoznak létre. A központ Füzesgyarmaton lesz és ez egy iparvágánnyal ellátott telepet jelent 2000 Vagon befogadó képességű műtrágya és növényvédőszer-raktárral, valamint a hozzájuk tartozó szociális és egyéb létesítményekkel. Ezen kívül két alközpont létesül 1500—1500 vagonos műtrágyaraktárral, ugyancsak iparvágány mellett az egyik Vésztőn, a másik Dévaványán. Ezek a rak113 százalékos teljesítménynek felelt meg. — És a minőség ? — Nincs okunk a szégyenkezésre. Általában 97,2 százalékos. Most, az Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordúlója tiszteletére vállaltuk, hogy nemcsak a harisnyákat, hanem a teljesítményt és a minőséget is „megfejeljük” egy százalékkal. — Munkában valóban kiváló a Május 1. Szocialista Brigád, de a többi, a szocialista címnek megfelelő követelményeknek hogyan tesznek eleget? — Nem vagyunk már fiatalok — mondja a brigádvezetőnő — én már 37 éve dolgozom a gépeken. A többiek is hosszú ideje járnak a gyárba. Duskáné 26, Molnárné 25, Várnainé 23, Győrfinél 18, Hajneszné 17, de a legfiatalabb Fodorné is már hét éve dolgozik itt. Mindebből az is következik, hogy kevesebb az energiánk, mint a fiataloknak, de azért arra telik belőle, hogy gondját viseljük egy kis állami gondozott gyermeknek meg egy nyugdíjasnak. Eljárunk moziba, színházba, többen részt vesznek közülünk politikai, szakszervezeti és szakmai tanfolyamokon és nem húzódozunk a társadalmi munkától sem. Az asszonyok körülvesznek, sorolják hol jártak együtt, milyen aranyos a kisgyermek, akit minden ünnepkor felkeresnek, és hogy mit dolgoznak munkaidőn túl is, a nagyobb közösség javára. Gyorsan elkészül a kép. A gépek újra zakatolni kezdenek. Sebesen járnak a fényesre kopott tűk, szaporodnak a harisnyanadrágok. tárak alkalmasak lesznek ömlesztett műtrágya szakszerű tárolására, természetesen megfelelő gépesített ki- és berakodással. További cél, a körzet repülőgépes növényvédelmének és a légi műtrágya- szórásnak minden üzem számára megnyugtató megoldása és központi szervezése. A térvek szerint tovább bővítik a társulás szervezetét úgy, hogy mintegy 100 ezer hektár legyen az agrokémiai központ érdekeltségi területe. A számítások szerint e jelentős beruházás költsége már négy év alatt megtérül. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a hagyományos módon a szabad ég alatt tárolt műtrágyák vesztesége — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — elérte a 15, sőt a 20 százalékot is. Ugyanez a veszteség a megfelelő tárolással mindössze 2—3 százalékra csökken. A tervek szerint a beruházás három év alatt valósul meg. Sarkad, Lenin Termelőszövetkezet. Két évvel ezelőtt tűz pusztított a lucernaüzemben, pedig akkor is nagy szükség volt az üzem termelésére. A hosszabb kiesés gondot-okozott volna az év végi elszámolásnál. A szövetkezet vezetői nem sokat tépelődtek, összehívták a részleg dolgozóit és a szerelőket. A segítségüket kérték. Ezt követően rövid idő, 15 nap alatt újra termelésbe állították a lucernaüzemet. Tavaly a szárazság okozott súlyos kárt, a megértő, dolgos támogatás azonban most sem maradt el. Az építőrészleg kétmillió Ft terven felüli bevételhez juttatta a gazdaságot, a baromfiágazat dolgozói ugyancsak terven felül 54 ezer kacsát nevettek fel. Látszólag visszalépés Nehézség az idén is van, sok a belvíz. A tervet azonban, amely 10—12 százalékos növekedést tartalmaz, teljesíteni kell. Erre készülnek Sarkadon is, a tartalékok feltárásával. Hogyan? — A termelés biztonságáért az 500 hektár cukorrépát kimérjük tagjainknak. Egyformán jut belőle mindenkinek, vezetőnek és beosztottnak — magyarázza dr. Lőrinc Ferenc tsz-elnök. — Csakhogy ez visszalépés, hiszen korábban már teljesen gépesítették ezt a munkafolyamatot... — Gépesítettük, az igaz. Most mégis azt mondjuk, azt a módszert kell alkalmaznunk, amely nagyobb biztonságot ad. Márpedig 1976- ban a háztáji termelők 0,6 hektárról 300 mázsa, a tsz egy Húsz évvel ezelőtt a vezetőségi ülés egyik fő témája volt: bognár, illetve gépkocsivezetői posztra kik jelentkeznek, milyen emberek, fel lehet-e őket venni? A malmot beindították, eladásra is darálnak szemes takarmányt. Az egyik felszólaló sürgette az olaj kimérését, mert számos család szükséget lát zsírozóban. A kukoricacsuta és tuskó kitermelésére, elosztására szintén határozat született, hisz akkoriban ezek voltak a fűtés alapanyagai. Kukoricatuskóból személyen- kint fél kocsival, csutából két kilót, fából, gallyból pedig 2,5 kilót osztanak'Szemé- lyenkint — szólt a határozat. A tavaszi vetésre a 1 ó vezet ő k normáját 1,25 munkaegységben határozták meg, a hajtónak pedig egy munkaegységet adtak. Az egyik felszólaló javasolta: vizsgálják felül a fakitermelők normáját, mert magasnak találja. Az elnök örömmel adta közre, hogy megjött végre a hektárról csak 207 mázsa termést takarított be. — Nem gondolja, hogy ez a technológiai fegyelemben történt mulasztásokra vezethető vissza? — De gondolhatnám azt is. Sok gazdaság vezetője elégedett a mostani gépesített technológiával, csak ők valamennyien jobb talajadottságú üzemek élén állnak. A mi tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy még néhány évig alkalmaznunk kell a kézi munkaerőt. A célunk most kevesebb kockázattal termeszteni. Persze mi sem mondtunk le a teljes gépesítés lehetőségé- r:l. Ügy vettük azonban észre, kötött talajainkon ez csak nagy veszteséggel alkalmazható. Így a modern technológiát kézi munkaerővel egészítjük ki. Ezért a látszólagos visszalépés. Ésszerű földhasználat Földjeiken tavakban áll a víz. A búza egy része megsárgult... — Az első negyedévben 250 milliméter csapadék hullott. Az összes gabona csaknem 3000 hektár, 65 százaléka károsodott. A jó idő jelentős javulást hozhat. Így is valószínű, hogy 300 hektáron kell kiszántani a gabonát. — Már most látszik tehát, a növénytermesztés tervét nehéz lesz teljesíteni. Mit terveznek a nehézségek ellensúlyozására? — A vetésszerkezet módosítására törekszünk. Növeljük a szálas takarmány és a napraforgó vetésterületét. A lucerna, a napraforgó ezen a vidéken jövedelmezőbb, mint a kukorica. Az ésszerű földhasználat része, hogy az elhagyott majorközpontok területét felzetorhoz igényelt pótkocsira a kiutalás. Gond azonban a pénzt erre a célra előteremteni ... Elmondta az elnök azt is, hogy a tavaszi szántásból 300 hold még hiányzik, lemaradtak 25 hold tus- kószedéssel és 30 hold hen- gerezéssel. Javaslatot kért az elnök arra: milyen munkát adjanak a gyalogmunkásoknak, hogy az előírt normát teljesíthessék. Bontott anyagból igényeltek a tagok vályogot, cserepet. Ezt is megvitatták: ki kapja, ki a legjobb munkás a kollektív gazdaságban. N. B. tejet kért munkaegységre, L. I. pedig 150 forint előleget a legszükségesebb kiadásokra. A vezetőség mindkét kérést teljesítette. A baromfitenyésztés előmozdítására kotlós csirkenevelésre szólították fel a háztáji gazdaságokat. M. J. szerszámokat, fúrókat, csavarokat kért a műhely számára, amit szintén megszavaztak. szántják. Ügyelnek a növényvédő szerek és a műtrágya szakszerű felhasználására. Műtrágyából pénzügyi nehézségek miatt nem vásároltak többet a tavalyinál. Az egyéb tartalékok során a tejtermelés tíz százalékos növelése, a juhászat férőhelyének teljes feltöltése a cél. n tartalékok mozgatói A szövetkezet vezetői, mint az előbbi beszélgetésből kiderült, a nehézségek láttán nem esnek kétségbe. Következetesen készülnek a várható nehézségek elhárítására. A tagság előtt sem titkolják el a gondokat. Miért is tennék, hiszen tőlük várják a megoldást, és nem alaptalanul. — Huszonhat szocialista brigád kollektívájára támaszkodunk. Brigádgyűléseken, párttagggyűléseken, ágazati tanácskozásokon mindig megbeszéljük, kinek mi a feladata, mit kell tenni. Ügy fordulunk tagjaink felé, mint a tartalékok legfőbb mozgatóihoz. Így tudták földjeiket ősszel időbén fölszántani, a nagy teljesítményű traktorok két műszakos üzemeltetésével. A tavaszi munkákban is számítanak a tsz tagjainak szorgalmára. Természetesen ehhez jó szervezés, jó vezetés kell. A gyorsabb munkát segíti majd a három új nagy teljesítményű szovjet kombájn, egy szálastakarmány- és cukorrépabetakarító gépsor. Ezek a beruházások is részesei a felkészülésnek. **• Két éve a tűz, tavaly a szárazság pusztított, az idén a belvízzel vették fel a harcot Sarkadon! Eddig még mindig ők, a tsz tagjai kerültek ki győztesen a jobb eredményekért folytatott küzdelemből. Kepenyes János A másik vezetőségi ülésre pontosan húsz év múlva került sor. Itt elsősorban személyi ügyekben döntöttek, majd a beruházás került napirendre. 1977-ben az Üj Élet Tsz nem kevesebb, mint 37 és fél millió forintos beruházást valósít meg. Dr. Szép Ferenc javasolta: a nagy feladatokra való tekintettel gyarapítsa a szövetkezet a beruházási osztály létszámát. Indul a 12 millió forint beruházást igénylő takarmánykeverő üzem építése, Sóstón a szarvasmarhatelep és az útépítés csaknem nyolcmilliót igényel. Gépi beruházásra mindössze HÉTMILLIÓ forint jut. Az igény ennél jóval több. Ezért kérik az illetékesek a vezetőséget: úgy döntsenek, hogy a legfontosabb gépek, gépsorok, technológiai berendezések kerüljenek megvásárlásra. Több felszólaló a villanyhálózat bővítését, mások az úthálózat kiépítését sürgették. Varga Mihály elnök arról szólt: a vadkacsa- tenyésztés nagyarányú fejlesztése a feldolgozást teszi szükségessé, a zöldségtermelés fejlesztése pedig hűtő- tároló-építést igényel. Szó esett az 1977. március 29-i vezetőségi ülésen a termelőszövetkezeti törvény módosításáról, valamint a szocialista brigádmozgalom eredményeiről, a legjobbak megju- talmazásáról. Befejezésül arról tárgyaltak: a Vörös Vándorzászlóval kitüntetett, a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság megtisztelő Címet 10-szer elnyert kollektív gazdaság hogyan készüljön a nemzetközi munkásság nagy ünnepére, május 1-re. Ary Róza „nranygyüszíT-pályázat Béla Ottó Agrokémiai központ Fiizesgyarmaton Kommentár nélkül Egy termelőszövetkezet két vezetőségi ülése Az orosházi Űj Élet Tsz irattárában böngészve érdekes dokumentumokra bukkantam. Ugyanannak a termelőszövetkezetnek a vezetősége ülést tartott 1957. március 29-én, és pontosan húsz év múlva, 1977. március 29-én. Kommentár nélkül szeretném közreadni: húsz év távlatában mennyivel nagyobb horderejű dolgok foglalkoztatták az Üj Élet Tsz vezetőit. B. O.
