Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-03 / 102. szám
1977. május 3., kedd Befejeződött az EDÜ Lengyel műemlékvédelem A gyulai színpompás május elsejei felvonulást még szebbé varázsolták az EDÜ- egyenruhában, népviseletben, sportöltözetben vonuló vendégdiákok. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a gyulai Városi Tanács a legötletesebben és legfegyelmezettebben vonuló város, vagy megye diákjainak vándorserleget ajánlott fel. A rendezők közül kevesen bíztak abban, hogy a nagy kánikulában a délutánra kihirdetett pódiumműsorok terve megvalósul. A diákok azonban fáradságot nem ismerve özönlöttek a vár előtt álló hangszórós autó köré. Letelepedtek a fák árnyékába és rázendítettek. Egy jó torkú diák dalra tanította az egyre nagyobb számban oda- sereglő majálisozókat. Majd kiperdült a kör közepére a budapesti 46. számú önálló Ipari Szakmunkásképző Kollégium néptánccsoportja, s a gyulai citerazenekar kíséretében máris ropták a táncot. A műsort nem kellett szerkeszteni. A közönség és a diákok jó kedve különbet tudott produkálni. A gálaest 7-kor kezdődött a művelődési központ színház- termében. Negyedórával a kezdés előtt már egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Hiába adták ki pár nappal korábban a jegyeket, a diákok elárasztották a lépcsőket, még a színpad szélére is felültek. S ez így van rendjén. Látni akarták sikeresen szerepelt társaikat, még egyszer részesülni a hosszú ideje tartó, fárasztó felkészülés közös sikerében. A műsor előtt Pándi András, a KISZ KB kulturális osztályának vezetője összegezte a VIII. EDÜ tapasztalatait. Zárómondatával: „Az EDÜ igen jeles osztályzatot kapott” — szemléletesen fejezte ki a szervezők, a diákok közös munkájának kiváló eredményét. Ezután a díjak átadására került sor. Az országos rendezőszervek által adományozott fesztivál- díjat és egy szép bronzszobrot a legnagyobb pontszámot elért iskola, a szegedi Tömörkény István Gimnázium nyerte el. Fesztiváldíjat ka.Dér Lajos, Gyula város Tanács elnökhelyettese átadja a legaktívabban sportoló Bács-Kiskun megyeiek képviselőjének a vándorserleget Fotó: Béla Ottó pott még a második helyezett hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium és a harmadik helyezett gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola. A május elsejei felvonulásért a budapestiek vették át a városi tanács vándorserlegét, a sportban pedig a legaktívabb Bács- Kiskun megyeiek. Az EDÜ- díjak átvétele után megkezdődött a műsor. Nagy sikert aratott a szegedi Tömörkény István Gimnázium kamara- zenekara és hangszerszólistái. A budapesti szakmunkástanuló Tóth György furulyajátéka és EDÜ-díja annál inkább is értékes, mert a szakmailag jól felkészített zenei mezőnyben neki önerőből kellett nagyszerűt produkálni. — Szeretnék jövőre felvételizni a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába — mondotta. Nagy sikere volt a negyedikes szentesi versmondónak, Szalma Tamásnak is, aki Si- monyi Imre versével nyerte az EDÜ-díjat. A színpadra lépés után így vallott: Színész szeretnék lenni. Az első felvételin már túljutottam. A következő nehezebbnek ígérkezik. Most mégis a legfontosabb: a közelgő érettségi. A szegedi Tisza-parti gimnázium diákszínpada megint óriási sikert aratott Shakespeare: Szentivánéji álom című darabjának részletével. A műsort a gyulai Erkel Gimnázium néptáncosai zárták sodró lendületű, vastapsot arató bodrogközi táncukkal. Véget ért a gála, véget ért az EDÜ. De két év múlva újra találkozunk a IX. EDÜ-n. B. S. E. Lengyelországban sok művészeti élménnyel gazdagodik a látogató: várak, kastélyok, gótikus katedrálisok, festői parasztházak, finom vonalú fatemplomok, árkádos polgárházak bukkannak fel lép- ten-nyomon. Mi az oka annak, hogy a háborúkban oly gyakran feldúlt, és a második világháborúban oly nagy károkat szenvedett Lengyel- országban még ma is annyi történelmi látnivaló akad? A szocialista Lengyelország hihetetlen erőfeszítéseket tett nemcsak az elpusztult lakónegyedek, városrészek és városok újjáépítésére, hanem a műemlékek hiteles formában való helyreállítására is. Romokban heverő gótikus katedrálisok épültek újjá, s e gigászi munkáról nemcsak maguk a műemlékek, hanem a helyszínen látható, a romhalmazt szemléltető fényképek is tanúskodnak. Lengyelország művészetének leggazdagabb időszaka a gótika. A lengyel gótika sajátosan alakult Délnyugat-Lengyel- országban, elsősorban a délebbi, illetve nyugati német példák hatására. Jellegzetes a sok-sok kőfaragvány, például a wroclawi székesegyház szobordíszes homlokzatán. Az érett gótika kiemelkedő alkotása az európai hírű wroclawi városháza éppúgy, mint a reneszánsz kori külsejű poznani városháza gótikus belső termei. Wroclawban, ebben a félmillió lakosú városban, amely vajdasági székhely, közigazgatási központ, forgalmi csomópont és egyben iparváros, csodálatosan ötvöződik a múlt a jelennel. A szomorú emlékeket idéző ostrom, amely 1945. február 15-től május 16-ig pusztította a várost, ma is mutogatja nyomait. A náci hadak végsőkig védték a várost, amely lángba borult, majd félig elpusztult. A 700 ezer lakosból 500 ezret a németek kitelepítettek, az ottmaradt 200 ezerből pedig csak 60j—70 ezer élte túl az ostrdmot. Még nem tűnt el minden nyoma ennek, de a mai Lengyelország évről évre csökkenti azokat. Munkásmozgalmunk történetének állandó kiállítása Eszperantó A Békés megyei Területi Eszperantó Bizottság két1 év óta rendszeresen gyűjti az eszperantómozgalom tárgyi emlékeit. Nemrég sikerült megszerezni annak a magnó- felvételnek a másolatát, amelyet az 1960-as évek elején készítettek Gyulán és Orosházán. A szalag meghallgatásakor kiderült, hogy történeti szempontból is jelentős dokumentumokról van szó. Az újjászervezett mozgalom résztvevői mind több kapcsolatot létesítettek külföldi eszperantistákkal. Például az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium KlSZ-szer- vezete meghívta látogatásra a világhírű görög politikusnak, Manolisz Glezosznak az ügyvédjét, aki maga is esz- perantista. A vele folytatott beszélgetést hangszalagra vették. Szintén Orosházán készült magnófelvétel Baghy Gyula íróval, az akkori Eszperantó Tanács elnökével. A művelődési otthonban ^elhangzott beszédből tudjuk, hogy az első világháború kitöréséig színész volt. A hadifogságban eltöltött évek alatt vált eszperantó nyelvű íróvá. Műveit eddig huszonöt nyelvre fordították le. Még egy érdekesség a dokumentumanyagból : hangszalagra rögzítették 1960 júniusában a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium eszperantó nyelvet tanuló diákjainak vizsgáját is. Gyarmathy Zsolt Lassan már megszokottá és természetessé válik, hogy legnagyobb és legjelentősebb kulturális centrumunkban, a Budavári Palota múzeumok- kal-közgyűjteményekkel folyamatosan benépesülő épületkomplexumában mindig történik valami említésre érdemes, vagy akár világraszóló esemény. Sorrendben a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria beköltözésére, állandó és időszaki kiállításaikra, valamint a nevezetes gótikus szoborleletre gondolunk, amelyet televízióból, újságból, szakpublikációkból ország-világ megismert, és amely éppen a Munkásmozgalmi Múzeum tő- szomszédságából bukkant százados kény szerr ej tekéből elő. Mintegy jelképezve a történelem kontrasztjait és folyamatosságát. * * * A Munkásmozgalmi Múzeum viszontagságos hányódások után vette birtokába jelenlegi vári épületét. A József Nádor téri, majd a Szentháromság téri bájos kis paloták ugyan szemet gyö- nyörködtetőek voltak, de múzeumi tudományos gyűjtő vagy közművelő-kiállító munkára teljességgel alkalmatlanok. A múzeum személyzete és gyűjteménye a nagy sikerű 1969-es jubileumi tanácsköztársasági kiállítással — amelyet vendégként a Budapesti Történeti Múzeum termeiben rendezett — bizonyította be végképp az önálló intézményi lét jogát és a saját megfelelő épület elodázhatatlanságát. A mostani, végleges otthon hagyományos külseje nemcsak a belső terek alkalmazkodó és mégis modern építészeti bravúrját takarja, hanem a raktárak és dolgozó- szobák tucatjai mellett immár a magyar munkásmozgalom történetének teljességét felölelő állandó kiállítást is. Az annak idején jelentős szakmai és látogatói elismerést szerzett első rész (A magyar munkásmozgalom története a Tanácsköztársaság leveréséig) után, végre április elején megnyílt a napjainkig terjedő további korszakokat bemutató második és harmadik is. * * * Az új kiállítás rendezői az előző korszak bemutatásának tapasztalatait is hasznosítva végeztek eredményes munkát. Sikerrel kerülték el az újkori történeti kiállítások buktatóit és nem fulladtak a papírok, az okmányok és fényképek tengerébe. Tárgy- és enteriőr központú minden terem, majd minden vitrin. Vagyis a kiállítás nemcsak tanít, nemcsak informál, hanem látványnak is kellemes. De további eredményeket is felmutatott ez a most megnyílt kiállítás. Olyan kor,' a két világháború közötti időszak történetében segít eligazodni, az arányokat és a fontossági sorrendet egyaránt betartva, amikor a munkás- mozgalom reformista és forradalmi, legális és illegális, hazai és emigráns stb. szárnyakra oszlott. A korszak nagy részében legalább két munkáspárt működött, nem számítva az erős és befolyásos szakszervezeteket. A kiállítás muzeológus és grafikus tervezői mindezt reálisan, a köztörténetbe ágyazva mutatják be. * * * A felszabadulás utáni fejlődésünk érzékeltetésével sem marad adós a Munkás- mozgalmi Múzeum. A történelmi távlat és a megfelelő múzeumi anyag hiánya ugyan a legközelebbi múlt ábrázolását nem könnyíti meg, azonban különösen a népi demokratikus korszak első évtizedéről ad sokat és sokunknak még emlékeiben élőt a kiállítás. Úgy véljük, a magyar munkásmozgalom történetének teljessé vált állandó kiállítása méltó sikerre számíthat a látogatók körében. D. M. Mi valósult meg a közművelődési alapból A közművelődés helyi gazdái mindinkább felismerik a közművelődési alap nyitotta támogatás hasznát: amíg 1975—76-ban csupán tíz tanács és hat felsőoktatási intézmény igényelt ilyen támogatást, áddig ez évre és 1978- ra szinte mindegyik megyei tanács, a felsőoktatási intézmények zöme, számos tárca, társadalmi és tömegszervezet terjesztett elő kérést. Pályázataikat legutóbbi ülésén bírálta el a Országos Közművelődési Tanács elnöksége. Az OKT elnöksége — a vitában elhangzott módosító javaslatok figyelembevételével — elfogadta a Kulturális Minisztérium előterjesztését és az alap céltámogatási keretéből 11 millió 123 ezer forint, fejlesztési keretéből pedig 250 ezer forint kiutalását engedélyezte. A Szolnok megyei Kunmadaras, családi klubkísérlet támogatására például 30 ezer forintot kap. Több kérést felülvizsgálnak. Az elnökség hozzájárult ahhoz, hogy az e félévben esedékes elnökségi üléseken folytassák a kérések megvitatását, hogy lehetővé tegyék a megfelelő elbírálást. Az 1975—76-ban kiutalt 16,7 millió forint sorsáról elmondták: az előírásoknak megfelelően, eredményesen hasznosították a pénzt. A szombathelyi Tanárképző Főiskola például a rendelkezésére bocsátott 650 ezer forintból fejlesztette tévéstúdióját, a Békés megyei Tanács a közművelődési alapból kapott 450 ezer forint egy részét a művelődés anyagi feltételeinek fejlesztésére fordította. Bőségesen kamatozott az ifjúsági táborok megszervezésére fordított pénz is: a táborozó munkásfiatalok és iskolai tanulók régészeti, néprajzi és természettudományi ismereteiket gyarapították, ugyanakkor hozzájárultak az országos jelentőségű régészeti ásatások befejezéséhez. Nyomatékosan felhívták a figyelmet: az igénylők az előírt időben hasznosítsák a kiutalt pénzt. Néhol — amint a beszámolóból kitűnt —,, nagyvonalúan kezelik. A harkányi bolgár—magyar testvé- riségi klub berendezésére, fölszerelésére folyósított 350 ezer forintból irodagépet és dísznövényeket is vásároltak. Az elnökség ezzel nem értett egyet. Közölte: a Kulturális Minisztérium és az OKT Titkársága tájékoztatóban közli majd: milyen célra nem fordíthatják a támogatást. Ismertetik a felhasználásra vonatkozó szempontokat is. Ezzel mintegy kiegészítik a közművelődési alap céltámogatásának igénylésére vonatkozó irányelveket. (MTI) Byron estélyi ruhában Zene, sima, egyszerű .színpad. Két kocka, két korong, a háttér pedig a világegyetem egy része: gomolygó köd és csillagfelhő. A színészek szmokingban és estélyi ruhában ; kezükben nyitott könyv. S a verssorok szép szava: kemény, csábító, szemrehányó vagy csöndes szelídség, ki- nek-kinek szerepe szerint. A békéscsabai Jókai Színház klubelőadásán vagyunk, az Olvasó Színház bemutatóján. Byron Káin című drámáját adják Bicskey Károly rendezésében. A költő ezt a művét 1823-ban írta, a nápolyi felkelés kudarca után. Romantika és filozófia ez a dráma, de egyben tiltakozás is az isteni és emberi zsarnokság ellen. A jó és rossz harca, élet és halál kérdése és az örök Fotó: Gál Edit szemrehányás az elveszett öröklét miatt. És a szülők bűne, ami a testvérgyilkossággal tetéződik. Káin Áts Gyula. Indulatoktól fűtött szavai sokféle hangon szólnak. A Szellem — a nagy kísértő — Bicskey Károly. Halk, mértéktartó, elegáns Lucifer. Ádám és Éva, Széplaki Endre és Szentirmay Éva: a kimértség és a belenyugvás. Maday Emőke mint Káin testvére és felesége: a szeretet. Ábel Polgár Árpád, felesége Zsolnai Júlia az áldozatot érzékelteti. A zenei összeállítás — Liszt, Bartók és Beethowen műveiből —*• a drámai költemény szerves része és az előadás élményét mélyíti. Képünkön: Áts Gyula és Bicskei Károly a felolvasó színpadon. V. M.
