Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
Emlékplakettek j I ' c . a közösségért i Mi is az a társadalmi munka? Kapásból talán nem is tudnánk rá válaszolni, ha mondjuk az utcán megkérdezné valaki. Pedig hányszor és milyen sokat hallunk róla, sőt magunk is részt vesszünk benne. Egyre több embernek az a tiszta, szívbéli óhaja, hogy a maga szerény módján, karjával, tudásával gyarapítsa a közöst, anélkül, hogy föltenné a kérdést: mi ebből az én hasznom? Amúgy is tudja, hogy a szociális, kommunális gondok megoldása minden városban, községben fontos és a költségvetési összegek mellől nem hiányozhat a társadalmi összefogás értékteremtő ereje. Nemcsak szalmaláng Aki gyakran járja a megye településeit, avatott szemmel megállapíthatja: a patrióták hogyan gondozzák szűkebb hazájukat. Ez leolvasható az utcák, az üzemek, intézmények külleméről, a | fákról, az utakról. Ami Mező-1 kovácsházát illeti, barátságos, kellemes benyomást keltő község még akkor is, ha a közművesítés, j az építkezések hátráltatják a szépítést. A pihenőpark, a lakótelep környéke rendezett, tiszta. A községet maguknak érzik lakói, tehát törődnek vele. De ne higgye senki, hogy ez csak úgy jött magától. A település vezetői, éppen erre a szere- tetre alapozva, teremtették meg a társadalmi összefogás hatékony módját. A társadalmi munka már évek óta szabályozott, megszokott, állandó mederben folyik, nincsenek szalmalángszerű nekibuzdulások. A községi ösz- szefogással elérhető célok szervesen beépülnek a fejlesztési ter- [ vekbe, ugyanúgy számítanak rá, mint a költségvetés többi forintjaira. Hogyan lehetséges ez? I Csak úgy, hogy a pártmunkások ] serkentő-mozgósító szorgalommal tartják lendületben a községpolitika elevenségét. A tanács nemcsak igényeket fektet! papírra, hanem programot, feltételeket teremt a társadalmi összefogáshoz. A népfront, a lakosság szervezésében tett szert nagy jártasságra; az üzemek, vállalatok vezetői pedig segítik ezt a munkát Félmillió forinttal több Amikor a tanácsülés 1976-ra a hárommillió forint értékű társadalmi munkát jóváhagyta, mindenki tudta: ezt csak összehangolt, odaadó, szervezett munkával lehet teljesíteni. A községi pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront behatóan elemezte, hol lehetne a legjobban hasznosítani a közösségi összefogást, kikre számíthatnak, s miképpen léphetnének előbbre szervezettség dolgában. S mindezeknek meglett az eredménye is, hiszen az elmúlt évben a tervezett hárommillió helyett, három és fél millió forintot írhattak a közösségi közhaszon javá- J ra a szocialista brigádok, intézményi dolgozók, a lakosság önkéntes hozzájárulásából. Az ápolt parkok, a rengeteg fa, a tavasztól őszig nyíló virágsokaság, a járdaépítés, vizesárkok betemetése nagyrészt az önkéntes munkának köszönhető. I Ilyen feladatokat elsősorban a lakosság vállalt, amely a tanácstagok jó szervező munkáját dicséri. Csak végig kell menni az Ady, a Puskin, a Hámán Kató, a Lenin utcákon, a rendezett, szép környezet önmagáért beszél. A vállalatok, intézmények dolgozói, szocialista kollektívái — egyebek között — rendbe hozták a Mozaik Áruház környékét, Játszótéri pillanatkép A jó időben benépesültek a játszóterek, narvasi pillanatot örökít meg Felvételünk egy Fotó: Demény L Mezőkovácsházi patrióták — Az újítási folt társadalmi munkában utakat, járdát, játszóteret építettek, vasúti sínt szedtek fel, villanyt, szereltek. A MEZŐGÉP helyi gyárának dolgozói óvodákat alakítottak át, játékot készítettek a kicsinyeknek. A BÉKÖT lányai, asszonyai iskolát, óvodát meszeltek, takarítottak és még sorolhatnánk. A gyermekintézmények patro- nálási mozgalma egyébként az új keletű hagyományok egyik legszebbike. Tavaly 150 ezer forint társadalmi munkával járultak hozzá a mezőkovácsháziak az óvodák, iskolák fenntartásához. Csak a gimnázium torna- csarnokának építésénél 56 ezer forint értékű munkát végeztek. A költségvetési üzem szocialista brigádjai pedig bölcsőde, óvoda terveit készítették el nyolcórai munkájukon túl. Erkölcsi megbecsülés A kollektív fáradozás mellett nagy jelentősége van a társadalmi munka nyilvántartásának. Ezzel bizony bajok voltak néhány évvel ezelőtt Mezőkovács- házán. Most egységes rend jellemzi a bizonylati fegyelmet. Nem bürokrácia ez, hanem felelősség, méghozzá a köz javára. Mert az önkéntességre csak akkor lehet számítani, ha az emberek érzik, látják, nem közömbösen fogadják tevékenységüket. Csak így lehet köszönetét mondani a jelentős ( segítségért. Ez természetesen nem is marad el. A vb- és tanácsülésen, falugyűlésen gyakran szó esik a társadalmi munkásokról, népszerűsítik azokat, akik kétkezű munkájukkal vívták ki a tiszteletet. Megyénk egyik szövetkezeténél figyelemre méltó dolog történt. Újítottak. Mégpedig a szövetkezet két vezetője. Egy vegytisztító gépet szőnyegtisztító géppé alakítottak át. Semmi kétség, a tény örvendetes. Bővüli a szolgáltatások köre. A lakosság szőnyegeit egy-kettőre rendbe hozzák. Kifogástalanul, példamutatóan. Az újítók sem járlak rosszul. A szövetkezet vezetőségének jóváhagyásával újítási előlegként 80 ezer forintot vettek fel. Így hát mindenki jól járt. Igen ám, csakhogy eközben maradt egy folt, amit sem vegytisztító, sem szőnyegtisztító gép nem tud eltávolítani. Az újításokról szóló minisztertanácsi rendelet ugyanis kimondja, hogy a vezetői munkakört betöltő dolgozók újítási javaslatának elbírálása. s a díjazásuk a szövetkezet közgyűlésére tartozik. A köz- gyűlés összehívása azonban időbe telik. Tehát a két újítónak várni kellett volna a pénzre. De az. ilyesmi éget. S ami éget, az sürget. A vezetőség kéznél volt. Hát jogszabály ide, jogszabály oda, döntsön, aki hamarabb dönt. Ám, hogy a kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon, jó három hónap elteltével részközgyűlés elé terjesztették az újítási javaslatot. Úgy, mintha elölről kezdték volna a dolgot. Az idő csúszása nem okozott földcsuszamlást. Ami már egyszer megtörtént, azt úgy sem lehet visszacsinálni. Az újítást elfogadták. Szó, ami szó. minden úgy ment, mint a karikacsapás, csupán egy kis foltot hagyott az újítás. Az újítási előleg is megér egy misét. Miután a szövetkezet műszaki vezetője megállapította, hogy feletteseinek újítása tökéletes, a többit rábízta a főkönyvelőre. A főkönyvelő pedig elővette a ceruzáját és számológépét, hogy precíz legyen. Először is a gazdaságosságot vette szemügyre. Mert mi a fontos, ha ez nem. Az átalakítandó vegytisztító gépet egy tíz gépből álló szőnyegmosó gépsorral hasonlította össze, mely a Technoimpcx adatai szerint nyolcmillió forint értékű. Osztassál, szorzással, s egyéb bűvös művelettel megállapította, hogy az átalakítás költsége .700 ezer forint. Tehát a megtakarítás hétmillió 700 ezer forint. Mivel az újítási díj a megtakarított összeg két százaléka, s így az eredmény 154 ezer forint lett. Ennyi illeti meg az újítókat. Hát nem zseniális? Minden stimmelt! Azaz stimmelne. A minisztertanácsi rendelet azonban, enyhén szólva, kissé eltérően fogalmaz. Az újítási díj legkisebb mértékét a hasznosítás első éve alatt keletkezett eredmény két százalékaként állapítja meg. A hangsúly az újítás hasznosításával keletkezett eredményen van. Hát a foltra újabb folt esett. De a folt csak akkor folt. ha észreveszik. És észrevették. Ez a pech! A Kisipari Szövetkezetek Békés megyei szövetségének revizorai vizsgálatot tartottak a szövetkezetnél. Ezt követően módosították az újítási szabályzatot úgy. ahogy azt a rendelet előírja. Szóval több folt nem lesz. De a régi ottmarad. Ahhoz senki se nyúlt. Talán intő példának szánták?! Serédi János Á képviselő kérdezett — a miniszter válaszolt Ez a magyarázata annak, hogy szép kitüntetésnek számít a községben a „Társadalmi Munkáért” emlékplakett, amelyet az állampolgárok és a szocialista kollektívák kaphatnak. Hogy miért, ezek után kézenfekvő. önzetlen munkájukért. Seres Sándor Az országgyűlés korábbi ülés-| szakán Sebest Lászlóné képvise-! lő (Kétegyháza) szóvá tette, hogy í a keveréktakarmányok számlázásában nem egységes a gyakorlat. Dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter levélben válaszolt a képviselő kérdésére, amelyet ezúton közreadunk: Pályázat a Népművészet ifjú mestere cím elnyerésére Az idén is versenyre hívják a „Népművészet ifjú mestere” cím elnyerésére vállalkozó fiatalokat, akik ősi dalkultúránk felkutatására, előadására, nemzeti hagyományaink ápolására és továbbfejlesztésére vállalkoznak. A KISZ KB_a Kulturális Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanáccsal karöltve hirdette meg az alkotó kedvű fiatalok seregszemléjét, amely tavaly több mint 200 hivatásos művész, illetve amatőr közösségi tag érdek-; lődését keltette fel. Ezúttal is 15 Népművészet ifjú mestere cím talál majd gazdára. Az idén is külön bírálják el a műkedvelő, illetve a hivatásos versenyzők előadásait, alkotásait. Indulhatnak hangszeres népzenében, népdalelőadással, nép- . táncbemutatóval, népmesemondással. Bemutatkozhatnak a hímzők, a népi szőttesek mesterei, a fafaragók, a fazekasmesterség hagyományainak ifjú őrzői. A zsűri pályamunkákat vár a népi kerámiaművészet reprezentánsaitól, pályázni lehet szövött technikájú szőnyegekkel, kékfestéssel, tojásfestéssel, kovácsoltvas-munkákkal, vagy gyékényes vesszőfonással. A népi iparművészeti tárgyaltat és dolgozatokat június 1—5. között kell beküldeni a KISZ! Központi Művészegyüttes szélt-1 házába, s ugyanott kell jelent- j kezni az egyéb kategóriákban j való részvételre. A „Népművészet ifjú mestere” címeket a zsűri döntése alapján augusztus 20-án a fővárosban adják át. A népi iparművészet ifjú alkotóinak legszebb pálya művelt a KISZ Központi Művészegyüttes Rottenbiller utcai j székhazában is kiállítják. A pá- j lvázók közül többen ezen a nyáron is meghívást kapnak Tokajba. az országos ifjúsági népművészeti táborba. Ujjlenyomat nélkül A maga nemében egyedülálló testi hibáról érkezett jelentés Svédországból. Andreas Dániel, son mérnöktől és 18 éves lányától nem tudtak ujjlenyomatot venni, mivel tenyerükön és uj- jaikon egyetlen vonal sem volt. Andreas édesanyjától, aki tíz évvel ezelőtt halt meg, soha nem vettek ujjlenyomatot, de a kutatók azt feltételezik, hogy nála is hiányoztak ezek a vonalak. Danielson felesége és 13 éves fia azonban teljesen normális ebben a vonatkozásban. Közismert, hogy az ujjlenyomatok segítségével teljesen pontosan meg lehet határozni a személyazonosságot. „A keveréktakarmányok zsákjainak számlázásával kapcsolatban felvetett kérdésre az alábbiakról tájékoztatom: A szemes és ipari takarmányok árának megállapításáról szóló 21/1975. (X. 26.) MÉM—ÁH számú rendelet rendezi a zsákok számlázásának kérdéseit is. Eszerint a keveréktakarmányok ára göngyöleg nélküli (tiszta) súlyra vonatkozik. Jutazsákban, történő nagybani kiszolgálás esetén 45 napig kölcsöndíj mentesen történik az áru kiszolgálása, papírzsák, illetve a tasak értéke külön felszámítható. Bontott papírzsákból történő kiszolgálás esetén — állásfoglalásunk szerint — a zsák ára nem hárítha^ tó át, annak költsége a forgalmazó árrését terheli. A papírzsákos és ömlesztett formában történő forgalmazásnak jelentős szerepe van az állategészségügyi járványok megelőzésében. ezért azt fenntartani és terjeszteni kívánjuk. A járványnak leginkább kitett négy megyében (Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés) 1973-ban meg is tiltottuk a jutazsákban történő forgalmazást, a termelők kérésére azonban 1976. II. fél évétől kezdve ismét lehetőséget adtunk arra, hogy a keveréktakarmányt fertőtlenített juta- vagy műanyagszövésű zsákban szállítsák ki a boltokba és ott a kistermelő által hozott göngyölegbe — a két zsák érintkezése nélkül — áttöltsék. Ez esetben a vevőt természetesen semmiféle zsákköltség nem terheli. Fenti rendelkezésünkről mind a megyei tanácsot, mind az állategészségügyi állomást, mind pedig a Gabona Trösztöt értesítettük.” — fejeződik be dr. Ro- mánv Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válasza. jj BÉKÉSMCmJSrr 1977. ÁPRILIS 10. \
