Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
ÜT megyei kiildöttértekeziet Békéscsabán Dr. Soós Gábor államtitkár, a TIT Országos Elnökségének alelnöke adta át a TIT arany koszorús jelvényét Elek László főlevéltárosnak (Fotó: Gál Edit) körű működtetését, ezért is van nagy jelentősége a tagság magas számának, bár a munka koordinációja, lebonyolítása, a szükséges nyilvántartás, a gazdasági tevékenység nem hárítható át a társadalmi munkásokra. Az írásos beszámolóhoz dr. Krupa András, a TIT megyei titkára mondott szóbeli kiegészítőt, majd dr. Takács János, a TIT Békés megyei ellenőrző bizottságának elnöke fűzött megjegyzéseket a bizottság írásos jelentéséhez. Ezután dr. Sonkoly Kálmán terjesztett be elnökségi állásfoglalást a társulat alapszabályának módosítási javaslatához, majd megkezdődött a vita. A felszólalók egyöntetűen megállapították, hogy az írásos beszámolók reálisan elemzik a TIT Békés megyei szervezetének öt év alatt végzett munkáját, és megfelelően körvonalazzák a további feladatokat. Dr. Soós Gábor államtitkár hozzászólásában elsőnek a TIT Országos Elnökségének köszönetét tolmácsolta azért a kiemelkedő j ismeretterjesztő tevékenységért, | melyet az elmúlt években a Békés megyei szervezet produkált. — Megállapítható — mondot- I ta többek között —, hogy a két küldöttértekezlet közötti időben kedvező társadalmi, politikai és gazdasági légkör alakult ki az ismeretterjesztés számára, az ismeretgyűjtés vágya és igénye egyre növekszik. A kedvező légkör és az igények növekedése a feladatokat is megnöveli, a hosszú idő óta kiválóan dolgozó Békés megyei TIT-aktivisták j azonban képesek arra, hogy i ezeket a megnövekedett feladatokat magas színvonalon teljesítsék. Várai Mihályné, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője a megyei pártbizottság nevében üdvözölte a küldöttértekezletet, hangsúlyoz va azt a jelentős fejlődést, mely a TIT Békés megyei Szervezeté nek munkáját jellemzi. A vita lezárása után dr. Soós Gábor kitüntetéseket adott át. A TIT aranykoszorús jelvényét 16-an, a TIT Országos Elnökség Oklevelét 19-en, a TIT Országos Elnökségének ajándéktárgy-jutalmát 6-an kapták, a TIT Kiváló Dolgozója elismerést Voll- muth Frigyesné, a TIT Békés megyei szervezetének társadalomtudományi szaktitkára vette át. Az ismeretterjesztés kiemelkedő támogatásáért a TIT aranykoszorús emlékplakettjét a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezet és a nag.yszénási Czabán Samu Művelődési Há? kapta meg. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta az új megyei elnökséget, az ellenőrző bizottság tagjait, és 25 küldöttet az országos értekezletre. A Békés megyei szervezet elnökségének elnöke dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács V. B. titkára, alelnöke Elek László főlevéltáros és dr. Sonkoly Kálmán igazgató főorvos lett. Megyei titkárrá újból dr. Krupa Andrást választották, az ellenőrző bizottság elnökévé pedig dr. Takács Jánost, a Békés megyei Tanacs V. B. osztályvezetőjét. A megyei küldöttértekezlet dr. Kertész Márton zárszavával ért véget. S. E. BNV 77 Nyugati hivatalos és kollektív kiállítók (Folytatás az 1. oldalról) | hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete az 1972. évi VI. megyei küldó'ttgyűlés óta jelentős fejlődést ért el, megőrizve a korábbi évek felfelé ívelő tendenciáit, mennyiségi és minőségi vonatkozásban is újabb sikereket I ért el. A szervezet betöltötte j társadalmi hivatását, a korábbi évekhez képest a tudomány értékeit a dolgozók körében céltudatosabban és növekvő hatékonysággal terjesztette. Az elmúlt öt év fő jellegzetessége, hogy az előző beszámolási időszakhoz képest a fejlődés gyorsabb volt, a minőség iránti követelmény az ismeretterjesztés valamennyi területén fokozódott, sőt általános igényként jelentkezett. Mindez valós társadalmi igények kielégítéseként is értékelhető, ugyanakkor azt j példázza, hogy a megyei szerve- 1 zet élni tudott a párt közművelődési határozata, a XI. kongresszus határozata által kialakulóban levő kedvező körülményekkel, a közművelődési törvény életbelépésével^ pedig igyekezett az abban foglaltakat érvényesíteni. Kétségtelenül megállapítható, hogy a szervezet munkája egyre erőteljesebben kapcsolódott a szocialista társadalom építéséhez, és hatóköre — különösen a fizikai dolgozók, a munkások és a parasztok között — figyelemreméltóan szélesedett. Az elnökség beszámolója ezután az ismeretterjesztés tartalmi kérdéseivel, fő jellemző vonásaival foglalkozik, kiemelve, hogy az egész tevékenységgel összeforrt a világnézeti, politikai ismeretterjesztés. Ebből következik, hogy javult a szocialista szemléletre, közgondolkodásra nevelés, a szocialista ha- zafiság gondolatának elmélyítése. A megyei szervezet rétegtevékenysége is tükrözi a tartalmi fnunka helyes céljait és irányát. A tárgyalt időszakban a legnagyobb befogadó réteget a fizikai dolgozók jelentették. Az üzemi munkásságnak, a parasztságnak, | a dolgozó ifjúságnak tartott ren- 1 dezvényeik aránya az elmúlt j öt év alatt átlagosan meghaladta az 50 százalékot, ugrásszerű emelkedés 1976-ban volt tapasztalható, amikor a fizikai dolgozók aránya elérte a 70 százalékot. A társulat nagy figyelmet szentelt a nők körében végzett ismeretterjesztő munkára is. A rendezvények felén a nők és férfiak együttesen vettek részt, csak nőknek tartott művelődési alkalmak száma azonban kisebb arányú volt a lehetőségekhez képest. A rétegpolitika következetesebb megvalósítása a hatókör szélesedésével járt. Míg 1972- ben 11,4 rendezvény jutott 1000 lakosra, 1976-ban ez a szám már 17.7-re emelkedett. Az ismeretterjesztés hatókörének bővítése ■ megkívánta a helyi szervezetek, csoportok lértehozását, a megyei szervezet extenzív jellegű fejlesztését. A megyében 1974-ben i alakultak meg az első helyi szervezetek, csoportok, jelenleg j 40 helyi szervezet és csoport mű- [ ködik. A legtöbb a tudományos | ismeretterjesztést társadalmi hivatásként vállaló helyi társulati tagokon kívül összefogja az adott terület értelmiségeit, szakembereit, biztosítja a TIT nyitottságának érvényesülését, s ezáltal jelentős részt vállal a párt által meghatározott köz- művelődési politika megvalósításából. A beszámoló a továbbiakban a formai és módszertani fejlődés kérdéseit részletezi, beszél az ismeretterjesztés tartalmi és a területi irányításáról, megállapítva, hogy mind a tartalmi, mind a mennyiségi mutatókban kifejezett emelkedés próbára tette a megyei szervezet apparátusát. Míg az össztevékenység az öt év során az előző ciklushoz képest majdnem megduplázódott, a fizetett társulati dolgozók száma lényegében változatlan maradt. A társulat társadalmi és mozgalmi jellege viszont lehetővé tette az aktívák széles A beruházási javak szakvásárán az idén május 18—26-ig 8 kollektív és hivatalos kiállítás látható. Angliából 24 cég jelentette be részvételét a múlt évi 17-tel szemben, amelyek főként szerszámgépeket, laboratóriumi felszereléseket, fűtőberendezéseket, sokszorosító- és másológépeket, építőipari és kommunális gépeket mutatnak be. Ausztria Szövetségi Kereskedelmi és Iparkamarája Gazdaságfejlesztési Intézetének szervezésében 40 osztrák cég hivatalos kiállítást rendez, amelyet a műszeripar, a híradástechnika, a fémmegmunkálás és az építőipar szekciójában tekinthet meg az érdeklődő. Az NSZK Szövetségi Gazdaságügyi Minisztériuma fogja össze a hivatalos nyugatnémet szerszámgépipari bemutatót. Először szervezett közös megjelenést Franciaország szerszámgépgyártóinak szövetsége 32 cég részvételével. A holland kollektív kiállítás a műszeripari, híradástechnikai, a fémmegmunkálás és a faipari gépek szekcióiban található meg. A műszeriparban jelenik meg az olasz és a japán kiállítók kollektív bemutatója. Belgium hivatalos kereskedelmi információs szolgálattal segíti a belga kiállítók vásári üzletkötéseit békés mmssr. 1977. ÁPRILIS 24. fl szövetkezeti demokrácia és a szocialista törvényesség érvényesülése a szövetkezetekben O A SZÖVETKEZETI demokrácia külső oldalával kapcsolatban az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerveknek hármas feladatot kell megoldaniuk: biztosítani kell a szocialista tör- j vényességet, ügyelni kell a tár- I sadalmi csoport, és egyéni érdek j összhangjára, és mindezt úgy, hogy a szövetkezeti önállóság ne í szenvedjen csorbát. E feladat j nagyságrendjét látva, nem lehet ! csodálkozni azon, ha a felügyeleti szervek időnként úgy érzik, a hármas cél megvalósítására nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Ennek ellenére a szövetkezetek, az érdekképviseleti szervek és a felügyeleti szervek összefogása eredményeképpen fejlődést figyeltünk meg ezen a területen. Megszűnőben van a szövetkezeteknél az az egyoldalú gazdaságcentrikus felfogás, amely a törvényességi kérdéseket sok esetben elhanyagolhatónak tekintette. Ez nem jelenti azt, hogy ma már nem találkozhatunk törvénysértésekkel a szövetkezetekben, de súlyuk és gyakoriságuk a korábbinál kedvezőbb képet mutat. A hármas érdek összhangjának megteremtésével kapcsolatban napjainkban gyakran felmerül az a probléma, hogy a csoportérdek egyoldalú érvényesítésével szemben a felügyeleti szervek jogkör és szankció hiányában nem tudnak kellőképpen ösztönözni a társadalmi érdek elsődlegességének figyelembe vételére, főleg gazdasági kérdésekben. Nem vitás, hogy itt elsősorban tudati ráhatásról lehet szó, de van egy alapvető félreértés is, ami az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerveket gazdasági kérdésekben teljesen passzívvá teszi. A szövetkezeti törvény kimondja, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed • ki a szövetkezet döntéseinek gazdasági célszerűségi szempontból- való felülvizsgálatára. Ennek értelmében a felügyelet valóban nem vizsgálhatja azt, hogy a szövetkezet ráfizet-e avagy sem a gazdasági döntéseire, de azt igenis vizsgálhatja, hogy ez a döntés nem sértett-e jogszabályt, és ha igen. a törvényben biztosított szankciókat köteles alkalmazni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szövetkezetek többsége szankciók alkalmazása nélkül is figyelembe veszi az össztársadalmi érdeket, erre jó példa a cukorrépaprogram sikeres végrehajtása. MEGYÉNKBEN az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervek gondosan ügyelnek arra, hogy intézkedéseik ne sértsék a szövetkezeti önállóságot. _ Nem ilyen kedvező a helyzet az országos szerveket illetően. Az 1967. évi III. tv. 4. § (3) bekezdés szerint a tsz-ek szervezetére és szerveinek tsz-en belüli működésére vonatkozó rendelkezéseket csak törvény, törvényerejű rendelet, kormányrendelet és kormányhatározat állapíthat meg. Ennek ellenére — a Körös- Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének felmérése szerint — az elmúlt években havi átlagban 10-12 olyan állás- foglalás, irányelv, körlevél, közlemény jelent meg, ami a tsz-ek számára magatartási szabályt, jogokat vagy kötelezettségeket állapított meg. A jelenlegi vizsgálat konklúziója az, hogy a szövetkezeti demokrácia ügye jó úton halad. Fejlődés figyelhető meg az alapszabályoknak és más belső szabályzatoknak a tagokkal történő megismertetése és gyakorlati alkalmazása területén, de a helyzet még korántsem kielégítő. Tipikus hiba, hogy a felvételüket kérőket nem hívják meg a tagfelvételt tárgyaló vezetőségi ülésre, a szövetkezet tevékenységi köre eltér az alapszabályban rögzítettől, alapszabályi rendelkezés ellenére nem a vezetőség határozza meg a munkadíjazás tételeit, hanem «z üzemi vezetők. A munkavédelmi szabályzattal ellentétesen az elnök nem vesz részt a munka- védelmi szemléken, a fegyelmi jogkör gyakorlása a munkarendben megállapított hatásköri szabályoktól eltér. Az ilyen hibák észlelése nemcsak a törvényességi felügyelet feladata, hanem a szövetkezeti ellenőrző és felügyelő bizottságoké is, e szervek azonban ritkán élnek jelzéssel. Felvetődik ezen a téren a szövetkezeti jogászok felelőssége is. A jogász, mint a szövetkezet magasabb vezető állású dolgozója, ugyanúgy felelős a szövetkezet jogszabály- és alapszabályszerű működéséért, mint például a főmezőgazdász a növénytermesztés helyzetéért, és ezt a felelősségét mind a felügyeleti szervnek érvényre kell juttatni. A szövetkezetek állami törvényességi felügyelete mind az elméletben, mind a gyakorlatban állandóan vitatott téma, ami a kérdés fontosságán túlmenően azt is jelzi, hogy a felügyelet helyzete nem mindenben megnyugtató. A JELENLEGI írásnak nem lehet célja a jogalkotás bírálata, de nem hallgathatjuk el a törvényességi felügyeletet gyakorló szervek egyöntetűnek mondható véleményét sem, amely szerint a jogszabály nem biztosít a felügyeleti szerveknek eléggé hatékony szankciókat a törvény- sértések felszámolása érdekében. A szövetkezetek sok esetben ismételt felhívásra sem számolják fel a törvénysértéseket és gyakori, hogy a felügyeleti szerv az egymást követő vizsgálatok alkalmával ugyanazokat a hibákat tárja fel. A szövetkezetben az érdek- képviseleti és a felügyeleti szerveknél egyaránt érvényesülnie kell annak a felfogásnak, hogy a szövetkezetek törvényes működése alapvető politikai érdek. Ennek megfelelően minded fórumon'fel kell lépni az olyan nézetek ellen, amelyek hajlamosak arra, hogy a felügyeleti szerveknek a törvényesség betartására irányuló intézkedéseit kézlegyintéssel intézzék el. Az érdekképviseleti szerveken túlmenően igen fontos szerepet tölthetnek be ezen a téren a szövetkezeti pártszervezetek. A SZÖVETSÉGEKNEK az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervekkel való kapcsolatát illetően nem egyértelműen kedvező a helyzet. A megyei osztályokkal való kapcsolat általában megfelelő, különösen jó az együttműködés a két tsz-szövetség és a megyei mező- gazdasági osztály között. A járási, városi osztályok és a szövetségek kapcsolatában időnként súrlódások adódnak, főleg azért, mert egyes esetekben úgy tűnik, hogy az érdekképviseleti szervek az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervekkel szemben is „meg akarják védeni” a szövetkezetei, holott az alapvetően közös érdek alapján inkább szoros együttműködésre van szükség. A szövetkezetek állami törvényességi felügyeletéről szóló jelentés alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága decemberi ülésén megállapította, hogy az elmúlt években megyénk szövetkezeteiben nagyobb hangsúlyt kaptak a szocialista törvényesség követelményei, valamivel magasabb szinten sikerült megteremteni a társadalmi, a csoport és az egyéni érdek összhangját, fejlődött — ha nem is kielégítő mértékben — a szövetkezeti demokrácia. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének ebben a szakaszában már adottak a lehetőségek arra, hogy a jelenlegi hiányosságokat az arra hivatott szervek a jövőben fokozatosan megszüntessék, Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára (VÉGE)
