Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

ÜT megyei kiildöttértekeziet Békéscsabán Dr. Soós Gábor államtitkár, a TIT Országos Elnökségének alelnöke adta át a TIT arany koszorús jelvényét Elek László főlevéltárosnak (Fotó: Gál Edit) körű működtetését, ezért is van nagy jelentősége a tagság ma­gas számának, bár a munka koordinációja, lebonyolítása, a szükséges nyilvántartás, a gaz­dasági tevékenység nem hárít­ható át a társadalmi munkások­ra. Az írásos beszámolóhoz dr. Krupa András, a TIT megyei titkára mondott szóbeli kiegé­szítőt, majd dr. Takács János, a TIT Békés megyei ellenőrző bi­zottságának elnöke fűzött meg­jegyzéseket a bizottság írásos jelentéséhez. Ezután dr. Sonkoly Kálmán terjesztett be elnökségi állásfoglalást a társulat alap­szabályának módosítási javasla­tához, majd megkezdődött a vi­ta. A felszólalók egyöntetűen megállapították, hogy az írásos beszámolók reálisan elemzik a TIT Békés megyei szervezeté­nek öt év alatt végzett munká­ját, és megfelelően körvonalaz­zák a további feladatokat. Dr. Soós Gábor államtitkár hozzá­szólásában elsőnek a TIT Or­szágos Elnökségének köszönetét tolmácsolta azért a kiemelkedő j ismeretterjesztő tevékenységért, | melyet az elmúlt években a Bé­kés megyei szervezet produkált. — Megállapítható — mondot- I ta többek között —, hogy a két küldöttértekezlet közötti időben kedvező társadalmi, politikai és gazdasági légkör alakult ki az ismeretterjesztés számára, az is­meretgyűjtés vágya és igénye egyre növekszik. A kedvező lég­kör és az igények növekedése a feladatokat is megnöveli, a hosszú idő óta kiválóan dolgozó Békés megyei TIT-aktivisták j azonban képesek arra, hogy i ezeket a megnövekedett felada­tokat magas színvonalon telje­sítsék. Várai Mihályné, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője a megyei párt­bizottság nevében üdvözölte a küldöttértekezletet, hangsúlyoz va azt a jelentős fejlődést, mely a TIT Békés megyei Szervezeté nek munkáját jellemzi. A vita lezárása után dr. Soós Gábor kitüntetéseket adott át. A TIT aranykoszorús jelvényét 16-an, a TIT Országos Elnökség Oklevelét 19-en, a TIT Országos Elnökségének ajándéktárgy-ju­talmát 6-an kapták, a TIT Ki­váló Dolgozója elismerést Voll- muth Frigyesné, a TIT Békés megyei szervezetének társada­lomtudományi szaktitkára vette át. Az ismeretterjesztés kiemel­kedő támogatásáért a TIT arany­koszorús emlékplakettjét a gyu­lai Köröstáj Termelőszövetkezet és a nag.yszénási Czabán Samu Művelődési Há? kapta meg. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta az új megyei el­nökséget, az ellenőrző bizottság tagjait, és 25 küldöttet az orszá­gos értekezletre. A Békés me­gyei szervezet elnökségének el­nöke dr. Kertész Márton, a Bé­kés megyei Tanács V. B. titkára, alelnöke Elek László főlevéltá­ros és dr. Sonkoly Kálmán igaz­gató főorvos lett. Megyei titkár­rá újból dr. Krupa Andrást vá­lasztották, az ellenőrző bizottság elnökévé pedig dr. Takács Já­nost, a Békés megyei Tanacs V. B. osztályvezetőjét. A megyei küldöttértekezlet dr. Kertész Márton zárszavával ért véget. S. E. BNV 77 Nyugati hivatalos és kollektív kiállítók (Folytatás az 1. oldalról) | hogy a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei szervezete az 1972. évi VI. me­gyei küldó'ttgyűlés óta jelentős fejlődést ért el, megőrizve a ko­rábbi évek felfelé ívelő tenden­ciáit, mennyiségi és minőségi vo­natkozásban is újabb sikereket I ért el. A szervezet betöltötte j társadalmi hivatását, a korábbi évekhez képest a tudomány ér­tékeit a dolgozók körében cél­tudatosabban és növekvő haté­konysággal terjesztette. Az elmúlt öt év fő jellegzetes­sége, hogy az előző beszámolá­si időszakhoz képest a fejlődés gyorsabb volt, a minőség iránti követelmény az ismeretterjesz­tés valamennyi területén foko­zódott, sőt általános igényként jelentkezett. Mindez valós tár­sadalmi igények kielégítéseként is értékelhető, ugyanakkor azt j példázza, hogy a megyei szerve- 1 zet élni tudott a párt közműve­lődési határozata, a XI. kong­resszus határozata által kialaku­lóban levő kedvező körülmé­nyekkel, a közművelődési tör­vény életbelépésével^ pedig igyekezett az abban foglaltakat érvényesíteni. Kétségtelenül megállapítható, hogy a szerve­zet munkája egyre erőteljeseb­ben kapcsolódott a szocialista társadalom építéséhez, és ható­köre — különösen a fizikai dol­gozók, a munkások és a parasz­tok között — figyelemreméltóan szélesedett. Az elnökség beszámolója ez­után az ismeretterjesztés tartal­mi kérdéseivel, fő jellemző vo­násaival foglalkozik, kiemelve, hogy az egész tevékenységgel összeforrt a világnézeti, politi­kai ismeretterjesztés. Ebből kö­vetkezik, hogy javult a szocia­lista szemléletre, közgondolko­dásra nevelés, a szocialista ha- zafiság gondolatának elmélyíté­se. A megyei szervezet rétegtevé­kenysége is tükrözi a tartalmi fnunka helyes céljait és irányát. A tárgyalt időszakban a legna­gyobb befogadó réteget a fizikai dolgozók jelentették. Az üzemi munkásságnak, a parasztságnak, | a dolgozó ifjúságnak tartott ren- 1 dezvényeik aránya az elmúlt j öt év alatt átlagosan meghalad­ta az 50 százalékot, ugrásszerű emelkedés 1976-ban volt tapasz­talható, amikor a fizikai dolgo­zók aránya elérte a 70 százalé­kot. A társulat nagy figyelmet szentelt a nők körében végzett ismeretterjesztő munkára is. A rendezvények felén a nők és fér­fiak együttesen vettek részt, csak nőknek tartott művelődési alkalmak száma azonban kisebb arányú volt a lehetőségekhez ké­pest. A rétegpolitika következe­tesebb megvalósítása a hatókör szélesedésével járt. Míg 1972- ben 11,4 rendezvény jutott 1000 lakosra, 1976-ban ez a szám már 17.7-re emelkedett. Az ismeret­terjesztés hatókörének bővítése ■ megkívánta a helyi szervezetek, csoportok lértehozását, a megyei szervezet extenzív jellegű fej­lesztését. A megyében 1974-ben i alakultak meg az első helyi szervezetek, csoportok, jelenleg j 40 helyi szervezet és csoport mű- [ ködik. A legtöbb a tudományos | ismeretterjesztést társadalmi hi­vatásként vállaló helyi társulati tagokon kívül összefogja az adott terület értelmiségeit, szak­embereit, biztosítja a TIT nyi­tottságának érvényesülését, s ezáltal jelentős részt vállal a párt által meghatározott köz- művelődési politika megvalósí­tásából. A beszámoló a továbbiakban a formai és módszertani fejlő­dés kérdéseit részletezi, beszél az ismeretterjesztés tartalmi és a területi irányításáról, megál­lapítva, hogy mind a tartalmi, mind a mennyiségi mutatókban kifejezett emelkedés próbára tette a megyei szervezet appará­tusát. Míg az össztevékenység az öt év során az előző ciklushoz képest majdnem megduplázó­dott, a fizetett társulati dolgo­zók száma lényegében változat­lan maradt. A társulat társadal­mi és mozgalmi jellege viszont lehetővé tette az aktívák széles A beruházási javak szakvá­sárán az idén május 18—26-ig 8 kollektív és hivatalos kiállítás látható. Angliából 24 cég jelen­tette be részvételét a múlt évi 17-tel szemben, amelyek főként szerszámgépeket, laboratóriumi felszereléseket, fűtőberendezése­ket, sokszorosító- és másoló­gépeket, építőipari és kommu­nális gépeket mutatnak be. Ausztria Szövetségi Kereske­delmi és Iparkamarája Gazda­ságfejlesztési Intézetének szer­vezésében 40 osztrák cég hiva­talos kiállítást rendez, amelyet a műszeripar, a híradástechni­ka, a fémmegmunkálás és az építőipar szekciójában tekint­het meg az érdeklődő. Az NSZK Szövetségi Gazda­ságügyi Minisztériuma fogja össze a hivatalos nyugatnémet szerszámgépipari bemutatót. Először szervezett közös megje­lenést Franciaország szerszám­gépgyártóinak szövetsége 32 cég részvételével. A holland kollek­tív kiállítás a műszeripari, hír­adástechnikai, a fémmegmun­kálás és a faipari gépek szek­cióiban található meg. A mű­szeriparban jelenik meg az olasz és a japán kiállítók kol­lektív bemutatója. Belgium hi­vatalos kereskedelmi informá­ciós szolgálattal segíti a belga kiállítók vásári üzletkötéseit békés mmssr. 1977. ÁPRILIS 24. fl szövetkezeti demokrácia és a szocialista törvényesség érvényesülése a szövetkezetekben O A SZÖVETKEZETI demokrá­cia külső oldalával kapcsolatban az állami törvényességi felügye­letet gyakorló szerveknek hár­mas feladatot kell megoldaniuk: biztosítani kell a szocialista tör- j vényességet, ügyelni kell a tár- I sadalmi csoport, és egyéni érdek j összhangjára, és mindezt úgy, hogy a szövetkezeti önállóság ne í szenvedjen csorbát. E feladat j nagyságrendjét látva, nem lehet ! csodálkozni azon, ha a felügye­leti szervek időnként úgy érzik, a hármas cél megvalósítására nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Ennek ellenére a szövetkezetek, az érdekképvise­leti szervek és a felügyeleti szer­vek összefogása eredményekép­pen fejlődést figyeltünk meg ezen a területen. Megszűnőben van a szövetkezeteknél az az egyoldalú gazdaságcentrikus fel­fogás, amely a törvényességi kérdéseket sok esetben elhanya­golhatónak tekintette. Ez nem jelenti azt, hogy ma már nem találkozhatunk törvénysértések­kel a szövetkezetekben, de sú­lyuk és gyakoriságuk a koráb­binál kedvezőbb képet mutat. A hármas érdek összhangjá­nak megteremtésével kapcsolat­ban napjainkban gyakran fel­merül az a probléma, hogy a csoportérdek egyoldalú érvénye­sítésével szemben a felügyeleti szervek jogkör és szankció hiá­nyában nem tudnak kellőkép­pen ösztönözni a társadalmi ér­dek elsődlegességének figyelem­be vételére, főleg gazdasági kér­désekben. Nem vitás, hogy itt elsősorban tudati ráhatásról le­het szó, de van egy alapvető fél­reértés is, ami az állami törvé­nyességi felügyeletet gyakorló szerveket gazdasági kérdésekben teljesen passzívvá teszi. A szö­vetkezeti törvény kimondja, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed • ki a szövetkezet döntéseinek gazdasági célszerű­ségi szempontból- való felülvizs­gálatára. Ennek értelmében a felügyelet valóban nem vizsgál­hatja azt, hogy a szövetkezet ráfizet-e avagy sem a gazdasági döntéseire, de azt igenis vizsgál­hatja, hogy ez a döntés nem sér­tett-e jogszabályt, és ha igen. a törvényben biztosított szankció­kat köteles alkalmazni. A gya­korlat azt mutatja, hogy a szö­vetkezetek többsége szankciók alkalmazása nélkül is figyelem­be veszi az össztársadalmi érde­ket, erre jó példa a cukorrépa­program sikeres végrehajtása. MEGYÉNKBEN az állami tör­vényességi felügyeletet gyakorló szervek gondosan ügyelnek ar­ra, hogy intézkedéseik ne sért­sék a szövetkezeti önállóságot. _ Nem ilyen kedvező a helyzet az országos szerveket illetően. Az 1967. évi III. tv. 4. § (3) bekez­dés szerint a tsz-ek szervezetére és szerveinek tsz-en belüli mű­ködésére vonatkozó rendelkezé­seket csak törvény, törvényere­jű rendelet, kormányrendelet és kormányhatározat állapíthat meg. Ennek ellenére — a Körös- Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének felméré­se szerint — az elmúlt években havi átlagban 10-12 olyan állás- foglalás, irányelv, körlevél, köz­lemény jelent meg, ami a tsz-ek számára magatartási szabályt, jogokat vagy kötelezettségeket állapított meg. A jelenlegi vizsgálat konklú­ziója az, hogy a szövetkezeti de­mokrácia ügye jó úton halad. Fejlődés figyelhető meg az alapszabályoknak és más belső szabályzatoknak a tagokkal tör­ténő megismertetése és gyakor­lati alkalmazása területén, de a helyzet még korántsem kielégí­tő. Tipikus hiba, hogy a felvé­telüket kérőket nem hívják meg a tagfelvételt tárgyaló vezetősé­gi ülésre, a szövetkezet tevé­kenységi köre eltér az alapsza­bályban rögzítettől, alapszabá­lyi rendelkezés ellenére nem a vezetőség határozza meg a mun­kadíjazás tételeit, hanem «z üzemi vezetők. A munkavédel­mi szabályzattal ellentétesen az elnök nem vesz részt a munka- védelmi szemléken, a fegyelmi jogkör gyakorlása a munka­rendben megállapított hatásköri szabályoktól eltér. Az ilyen hi­bák észlelése nemcsak a törvé­nyességi felügyelet feladata, ha­nem a szövetkezeti ellenőrző és felügyelő bizottságoké is, e szer­vek azonban ritkán élnek jel­zéssel. Felvetődik ezen a téren a szövetkezeti jogászok felelőssé­ge is. A jogász, mint a szövet­kezet magasabb vezető állású dolgozója, ugyanúgy felelős a szövetkezet jogszabály- és alap­szabályszerű működéséért, mint például a főmezőgazdász a nö­vénytermesztés helyzetéért, és ezt a felelősségét mind a fel­ügyeleti szervnek érvényre kell juttatni. A szövetkezetek állami törvé­nyességi felügyelete mind az el­méletben, mind a gyakorlatban állandóan vitatott téma, ami a kérdés fontosságán túlmenően azt is jelzi, hogy a felügyelet helyzete nem mindenben meg­nyugtató. A JELENLEGI írásnak nem lehet célja a jogalkotás bírálata, de nem hallgathatjuk el a tör­vényességi felügyeletet gyakor­ló szervek egyöntetűnek mond­ható véleményét sem, amely sze­rint a jogszabály nem biztosít a felügyeleti szerveknek eléggé hatékony szankciókat a törvény- sértések felszámolása érdeké­ben. A szövetkezetek sok eset­ben ismételt felhívásra sem szá­molják fel a törvénysértéseket és gyakori, hogy a felügyeleti szerv az egymást követő vizsgá­latok alkalmával ugyanazokat a hibákat tárja fel. A szövetkezetben az érdek- képviseleti és a felügyeleti szer­veknél egyaránt érvényesülnie kell annak a felfogásnak, hogy a szövetkezetek törvényes mű­ködése alapvető politikai ér­dek. Ennek megfelelően minded fórumon'fel kell lépni az olyan nézetek ellen, amelyek hajlamo­sak arra, hogy a felügyeleti szerveknek a törvényesség be­tartására irányuló intézkedéseit kézlegyintéssel intézzék el. Az érdekképviseleti szerveken túl­menően igen fontos szerepet tölthetnek be ezen a téren a szövetkezeti pártszervezetek. A SZÖVETSÉGEKNEK az ál­lami törvényességi felügyeletet gyakorló szervekkel való kap­csolatát illetően nem egyértel­műen kedvező a helyzet. A me­gyei osztályokkal való kapcso­lat általában megfelelő, különö­sen jó az együttműködés a két tsz-szövetség és a megyei mező- gazdasági osztály között. A já­rási, városi osztályok és a szö­vetségek kapcsolatában időnként súrlódások adódnak, főleg azért, mert egyes esetekben úgy tűnik, hogy az érdekképviseleti szer­vek az állami törvényességi fel­ügyeletet gyakorló szervekkel szemben is „meg akarják véde­ni” a szövetkezetei, holott az alapvetően közös érdek alapján inkább szoros együttműködésre van szükség. A szövetkezetek állami törvé­nyességi felügyeletéről szóló je­lentés alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága decembe­ri ülésén megállapította, hogy az elmúlt években megyénk szövetkezeteiben nagyobb hang­súlyt kaptak a szocialista törvé­nyesség követelményei, valami­vel magasabb szinten sikerült megteremteni a társadalmi, a csoport és az egyéni érdek össz­hangját, fejlődött — ha nem is kielégítő mértékben — a szö­vetkezeti demokrácia. A szövetkezeti mozgalom fej­lődésének ebben a szakaszában már adottak a lehetőségek arra, hogy a jelenlegi hiányosságokat az arra hivatott szervek a jövő­ben fokozatosan megszüntessék, Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára (VÉGE)

Next

/
Oldalképek
Tartalom