Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

INTOURIST — IBUSZ PROGRAM Ha a munkás és a mérnök összefog... — Nálunk minden gépnek van egy optimális működési sebessége. Ha így jár, akkor jó lesz az üveg, ha gyorsabban vagy lassabban, akkor rossz. A gép diktálja az ütemet, mi csak alkalmazkodunk hozzá. — Ezek szerint csak akkor le­het növelni a termelést, ha új gépeket állítanak be? — Ez azért nem egészen így van. Az ember a maga találé­konyságával, ügyességével min­dig többet és többet tud kihoz­ni ugyanabból a gépből is. Min­den dolgozónk tudja előre, mi­kor mi lesz a feladata és erre felkészíti a gépet is. Ez nálunk a teljesítménynövelés legfonto­sabb tényezője. Tervezzünk együtt rögtön kézzelfogható eredmé­nyeket hozott. De mi is ennek az új mód­szernek a lényege? Az, hogy nemcsak az üzemek tudták már októberben az idei tervet, hanem ezt lebontották brigá­dokra. gépekre. Mindenki pon­tosan tudta összes feladatát — előre. Ehhez a munkások hoz­zászólhattak és véleményüket figyelembe is vették. Az így módosított terveket összesítet­ték és ebből állt össze a gyár végleges terve. Volt már jobb is... A munkások tehát elmondták véleményüket, de ettől még nem emelkedik a termelés. És mint az előbb már mond luk. az üveggyárban a gépek szabá­lyozzák az ütemet, és ezen nem lehet gyorsítani. A termelés növelésének tehát más útját kellett megkeresni. Ez az út a selejt csökkentése, a munka minősítésének javítása volt. Az üveggyárban ugyanis a gépek elég sok selejttel dolgoz­nak. Ez átlagosan eléri a 10— 15 százalékot is. Csakhogy min­den gépen lehetett találni há­rom-négy olyan hónapot, mikor ez a szám a felére csökkent. A megoldás szinte magától érte­tődő; el kell érni, hogy egész evben ilyen kevés selejttel dol­gozzanak és rögtön emelkedik a termelés. óvoda építése. Ezekhez termé­szetesen meg van az anyagi fe­dezet, de szükség van a lakosság önkéntes munkájára is. ,A közművelődésről szóló cikk ismerteti az öt évre szóló prog­ram célkitűzéseit, foglalkozik a művelődési intézmények fejlesz­tésével. a világnézeti, politikai nevelés és a szakmai képzés fo­kozásának lehetőségeivel. A fia- ; talokról szóló írás értékeli a kö- j zelmúltban lezajlott ifjúsági parlamenteket. Köszönti a lap a munkásőröket, s átfogó képet ad a nagyközség, áprilisi, májusi programjáról. Ezt. azért kimondani sokkal könnyebb, mint megcsinálni, mert a gyáriaknak nagyon ne­héz kiküszöbölni az alapanya­gok minőségingadozását, a gé­pek váratlan meghibásodását. Nehéz, de nem lehetetlen; hi­szen eddig az elmúlt evben né­hányszor már bizonyították. Látható és elérhető a cél, meg­van a módszer is a jobb ered­mények eléréséhez. De ez csak az érem egyik ol­dala. A másik az, hogy a gyár vezetése - is igyekszik mindent megtenni a munkásokért. A technológiából adódóan az üveggyárban nem a legjobbak a munkakörülmények. A me­leg. a zaj, por. füst alaposan próbára teszi az embert. Eze­ken a körülményeken változ­tatni nemcsak nehéz, hanem drága dolog is. Gépesítés — előre Az üveggyárban ugyanis » hagyományos módszerekkel — elszívók, zajszigetelők, stb. — nem lehet javítani a helyzetet. Csak az segít, ha az embert ki­viszik a veszélyes övezetből és a gépek veszik át a munkát. Ezen a téren jól követhető a fejlődés. Az egyes huták nem egyformán felszereltek, mindig az a legmodernebb, amelyiket utoljára, újították fel. Ilyenkor ugyanis beszerelik azokat a munkást védő berendezéseket, automatikákat, amelyek besze­rezhetők. Gondolnak arra is, ami pillanatnyilag nem kapha­tó. de tudják, hogy előbb- utóbb lesz. Megteremtik a le­hetőségét a későbbi beszerelés­nek — előre gépesítenek. — Rendkívül feszített a ter­vünk, magasak a követelmé­nyek — mondja az igazgató. — Homokból, szódából, mészböl, egyszóval filléreket érő alap­anyagokból kell egymilliárd fo­rintot jóval meghaladó értéket előállítani. Közben több mint 4 milliárd dollárnyit exportálunk és új termékek bevezetésén is fáradozunk. Mi a gyakorlatban tanultuk meg, hogy céljainkat csak úgy érhetjük el, ha ezért együtt dolgozunk. Ha a veze­tők, a munkások és mérnökök összefognak, akkor együtt min­denre képesek. Lányai László Tizenegyezer madár A Természettudományi Múzeum állattárának madargyujtemé- nyét felújították. Több éves gyűjtőmunkával mintegy 11 ezer madarat befogtak, illetve preparáltak. Folyamatosan újabb érté­kes példányokkal is gyarapodik a gyűjtemény. Képünkön: Esz-» tcrgályos Lajos föpreparátor a gyűjtemény legkisebb es legna­gyobb madarával, a kolibrivel és a kondorkeselyüvel (MTI Fotó, Braustetter Sándor felvétele — KS) gerhez ezután télen is ellátogat­hatnak a magyar turisták. A le­hűlt tengert fürdéshez alkalmas hőmérsékletű, tengervízzel töl­tött medencék helyettesítik az üdülőkben. Szintén új a volgai hajóút mintájára á Dnyeperen szervezett út is, „Szeretettel várjuk önöket a Szövjetúnióban'’ — fejezte be tájékoztatóját az INTOURIST képviselője. A sajtótájékoztató után a turistaútról készült fo­tókból kiállítást nyitottak a művelődési hazban.----" ' A z előbb idézett beszélgetés Orosházán, az üveggyárban zaj- \ lőtt le. Czina Sándor igazgató j válaszolt a kérdésre: hogyan ! sikerült már az első negyedév­ben nagymértékben növelni a termelést. Mint kiderült, a re­cept — látszólag — roppant egyszerű, közösen kell tervez­ni! Persze ezt csak kimondani j könnyű, a végrehajtásnak szá­mos nehézsége volt. Elsősorban abból, hogy ezt a közös terve­zést maguknak kellett kitalál­ni, nem vehették át mások jó tapasztalatait, s nem tanulhat­tak a hibákból. A nehézségek j ellenére a módszer bevált és I kollégiumban rendezik a ma- j gyár nyelv hetének első békés- j csabai programját, majd szer- j dán a TIT Értelmiségi Klubjában | dr. Grétsy László nyelvész Ta- I nuljunk könnyem játszva ma- j gyárul című előadását hallhat- j juk. A békéscsabai barneváli i művelődési otthonban 28-án, csütörtökön a mai keresztnév­divatról beszélgetnek a résztve­vők. Nyelvheti rendezvényeket tar­tanak még kedden, szerdán Gyo- man es Gyulán, csütörtökön Ge­rendáson es Dévaványán. pénte­ken pedig Füzesgyarmaton. A Csepel Autógyár Művelődé- dési Házában Anatolij Nemzer elvtárs, az INTOURIST Utazási Iroda magyarországi képviselője és dr. Heténvi István, az IBUSZ vezérigazgató-helyettese közös sajtótájékoztatót tartott a na- i pókban a Szovjetunióba irányú- ló csoportos és egyéni turista- j utakról. Ebben az évben, a Szovjetunió 60 éves fennállása tiszteletére főleg olyan városokba, tájakra szerveznek utakat, ahol Lenin is járt. Űj terv. hogy a Fekete-ten­Anyanvelvi kultúránk ápolá- 1 sának fontos eseménye az éven- j ként országosan megrendezett j magyar nyelv hete. Békés me- | gyében április 25—30. között, az ünnepi héten különösen sok. színvonalas, a nyelvműveléssel j és a -tudománnyal foglalkozó előadást hallhatnak az érdeklő­dök. Április 25-én. hétfőn. Békésén a honismeret és az anyanyelv kapcsolatáról beszélgetnek a művelődési központban. Kondo­roson pedig anyanyelvűnkről és erdekessegeiröl tartanak elő­adást tanárok, nyelvészek. Ked­den, 26-an a Kuíich Gyula Fiú­ítélte. Mellékbüntetésként tíz évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától, s ugyanakkor teljes vagyonelkobzással sújtótta. Ki­mondta, hogy a vádlott feltéte- les_ szabadságra nem bocsátha­tó. A szabadságvesztést fegv- házban kell letöltenie. Ezenkí­vül alkoholelvonó kezelésre is kötelezte. A büntetés kiszabá­sánál súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a vádlott többszörösen büntetett előéle­tét. valamint azt, hogy a bűn- cselekményt egy idős, beteg, védekezésre képtelen asszony- nyak szemben követte el. Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. —di. A magyar nyelv hete Békéscsabán Megjelent a Gyomai Híradó első száma zottság agitációs és propaganda­központjának szerkesztésében megjelent a Gyomai Híradó első száma. A mintegy 300 példány­ban megjelenő lap célja, hogy tájékoztassa a lakosságot az idő­szerű gazdasági, társadalmi, kul­turális tennivalókról. Az első szám — amelynek be­vezetőjét Jenei Bálint, a nagy­községi pártbizottság titkára ír­ta — foglalkozik a gazdasági egységek múlt évi eredményei­vel. Megállapítja, hogy a hat ipari üzem termelési értéke ta­valy 16 százalékkal nőtt, jelen­tősen emelkedett a nyereség is. A mezőgazdasági üzemek szin­tén jelentős feladatot oldottak meg. s felkészültek az idei fel­adatokra. ír a híradó a szolgál­tató tevékenységről, a kereske­delemről. s megállapítja, hogy az elmúlt években tekintélyesen nőtt a forgalom. ..Az összefogás erejével" című cikk értékeli az elmúlt négy évben végzett tár­sadalmi munkát, amelynek ér­téke meghaladta a hatmillió fo­rintot. A lakosság segítségére ebben az évben is szükség van. hiszen nem kisebb feladatok áll­nak a nagyközség előtt, mint egy négytantermes iskola, és 50 gyermek elhelyezésére alkaimas A tárgyalóteremből Rablásért öt év szabadságvesztés Az orosházi járásbíróság tár­gyalta Lintner László nyírbáto­ri lakos bűnügyét. A 30 éves vádlott már többször volt bün­tetve. Legutóbbi szabadságvesz­tésének letöltése után nem vál­lalt állandó munkát. Rövid ide­ig alkalmi munkásként egy kisiparosnál dolgozott. Kerese­tét italozásra költötte, majd csavarogni kezdett. Ez év február 7-én Gádoros­ra utazott, hogy felkeresse mos­tohaapját. Reggel érkezett a községbe. Első útja az italbolt­ba vezetett, ahol alaposan fel­öntött a garatra. Ezután külön­böző indokokkal bekopogott né­hány lakásba. A határozott fel­lépés visszariasztotta, hogy bűncselekményt kövessen el. Az egyik lakásból azonban el­vitte a folyosó kulcsát. Dél­előtt 10 óra tájban ment be özv. Sz. Menyhértnéhez. Az idős asszony egyedül volt, éppen reggelizett. A vádlott szó nél­kül leült a sezlonra. Rövid hallgatás után pedig nekitá­madt a beteg asszonynak. Mi­közben fojtogatta, pénzt kö­vetelt tőle. Dulakodáskor a földre esett az asztalon levő zsebrádió. Azt felkapta, s el­távozott. Az idős asszony attól tartott, hogy a vádlott ismét visszajön, s bántalmazni fogja. Kiment az utcára és segítségért kiabált. A szomszédok, s a kö­zelben lakó önkéntes rendőr fogták el Lintnert, s átadták a rendőrségnek. Az orosházi járásbíróság dr. Ablonczy László büntető taná­csa Lintner Lászlót visszaeső­ként elkövetőit rablás büntette mart u. év szabadságvesztésre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom