Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

í»í'n** I Bosszúság 1900 forintért Bakó József utca Orosházán A Szerkesszen velünk rovat- 1 ban jelent meg „Sok bába kö- j zott elvész a..című cikk, I {-.melyben az orosházi Dózsa-la- kotelepiek panaszát tettük szó­vá. Az egyik utcának ugyanis a neve körül vita támadt. Ebben az ügyben a közelmúltban dön­tött az orosházi tanács. Válaszu­kat eljuttatták szerkesztősé­günkbe. „Ez év március lfl-én a váro­si tanács ülésén Erdős Tóth Sán­dor, a 78-as számú választóke­rület tanácstagja interpellált, hogy kerületében több új ház épült, s a monori elágazásnál kialakult új utcának nincs neve. Emiatt az ott lakók személyi igazolványába a lakásváltozást nem tudjak bevezetni. Azt ja­vasolta, hogy a Monoron élt és köztiszteletnek örvendő Balassa János vagy Bakó József volt ta­nítók nevét vegye fel ez az ut­ca. Voltak, akik olyan javasla­tot tettek, hogy az utcát Dózsa Györgyről, vagy Darvas József­ről nevezzék el. Mivel ilyen ne­vű utcák már vannak a város­ban, ezért olyan döntés szüle­tett, hogy a Szeged—Debrecen 47-es számú főközlekedési út monori elágazásánál a vasút felöli oldalon kialakított utca Bakó József nevét vegye fel. Ezután az itt lakók személyazo­nossági igazolványába is ezt kell bevezetni.” Megszüntetik a balesetveszélyt A Szerkesszen velünk rovat­ban megjelent „Néhány apró­ság” című cikkre az alábbi vá­laszt kaptuk a Volán 8-as számú Vállalattól. „Az autóbuszok padlójának olajozása szabálytalan és bale­setveszélyes. Ezzel kapcsolatban már korábban is felhívtuk a já­ratok dolgozóinak figyelmét. A cikkből azonban kitűnik, hogy Gyertyát osztogatnak néhánvan nem tettek eleget a felhívásnak. A balesetveszély elkerülése végett ismételten uta­sítottuk az autóbuszok dolgozóit, hogy a padlózatot ne olajozzák. Ugyanez a cikk kifogásolta a he­lyi járatú autóbuszok iránytáb­láit. A jobb tájékozódás érde­kében valamennyi helyi járati megállóhelyen levő indulási jegyzék felső részén elhelyez­tük Békéscsaba járatainak váz­latos térképét. Erről meg léhet állapítani, hogy melyik autóbusz milyen útvonalon közlekedik. A cikk azt is kifogásolta, hogy Bé­késcsabán az autóbusz-állomá­son a személyszállító járművek csak az indulás előtti percekben állnak be az indulási helyre. Sajnos, ezen nem tudunk változ­tatni. Az állomáson ugyanis csu- ' pán hét kocsiállás van, s ez Te­hetetlenné teszi, hogy 15 perc­cel az indulás előtt beálljanak a buszok a megfelelő indulási helyre.” Nagykamaráson lassan min­dennapos problémává válik as áramkimaradás. Azt megértjük, hogy vannak olyan munkák, me­lyeket csak áramtalanítással Le­het elvégezni. De esténként, kü­lönösen pedig vasárnap, vagy ünnepkor a villanyvilágítás el­maradásának vajon mi lehet az oka? Az illetékesek vajon nem gondolnak-e arra, hogy ez mi­lyen nehézségeket okoz a lakos­ságnak? A dolgozók, ha haza­mennek, nem tudják az otthoni teendőket ellátni. Lassan odá­ig jutunk Nagykamaráson, hogy esténként gyertyákat kell kiosz­tani a családtagok között. De félre a tréfával. Vannak idős emberek és gyerekek is, akik csak csetlenek-botlanak a sö­tétben. Nagyon szeretnénk, ha minél előbb megszűnne ez az ál­lapot. A DÉMÁSZ segítségét előre is köszönjük. Kasznai László, Nagykamarás 7 BÉKÉS HCCm^zr. mi. ÁPRILIS 33. Kit kell még felhívni? Gyári munkásnő vagyok. Az esti műszak befejezése után, 10 óra tájban bizony elég kellemet­len a sötét utcákon hazamenni. Ez a helyzet Békéscsabán az V. kerületben, a Táncsics utcában is. A sütőipari vállalat az épít­kezés során a járdát feltörte. Különösen esős időben veszé­lyes a gidres-gödrös úton átbo­torkálni. Ezt még tetézi. mint említettem, hogy a villanyok nem égnek. A DÉMÁSZ igazán nagyobb gonddal kezelhetné a közvilágítást. Már lassan két hónapja, hogy az utca első ré­sze a Mikes utcáig közvilágítás nélkül marad éjszakánként. Két héttel ezelőtt telefonon kértük a világítás helyreállítá­sát a DÉMÁSZ-tól. Egy nagyon kedves női hang biztatott, hogy panaszunkat feljegyezte. Továb­bá tanácsolta, hogy hívjuk fel á 12-954-es számot, s ott majd nyomban intézkedni fognak a hiba kijavítására. A kérésünkre azonban itt is csak azt a választ kaptuk, hogy majd intézkedni fognak. Ezúttal (már csak arra vagyok kíváncsi, hogy kit kéne még felhívni? Utcánkban ugyanis még most sem hozták rendbe a közvilágítást. Nagyon szeretnénk, ha bejelentésünket nem Pató Pál módjára kezelnék az illetékesek. Szabó Gáborné, Békéscsaba Leszkó Istvánnétól, Kardos- kút, Tanya 389. szám alatti la­kostól kaptunk egy keserű han­gú levelet. Többek között azt ír­ja, hogy ez év február 15-én a kardoskúti ÁFÉSZ felvásárlóhe­lyén 50 darab naposlibát vásá­rolt. Délután fél kettőkor érke­zett meg a szállítmány tehergép­kocsival. Mivel a kövesút köze­lében laknak, az 50 darab na- poslibát a lakásáig szállították. A baj csak ezután kezdődött. Er­ről így számol be: ..A kislibákat a fűtött kony­hában helyeztük el. Ám alig másfél nap múlva néhány el­pusztult közülük. Kedden vet­tük át őkét, péntekre azonban az 50-ből csak 29 maradt meg. A férjem ezeket elvitte Békés­csabára az állategészségügyi in­tézetbe vizsgálatra. Hamarosan megjött a vizsgalati eredmény, valami igazolásféle. Ezt az iga­zolást Kunágotáról elküldték az orosházi ÁFÉSZ-hez, amely ál­lítólag megkezdte a tárgyalást ebben az ügyben az illetékes keltetőállomással. Március 11-én az orosháziak környezetfelmé­rést végeztek hálunk, hogy mi­lyen helyen tartottuk a napos­libákat. Azóta csak telik az idő és semmiféle értesítést nem ka­pok. hogy ki fogja a káromat megtéríteni. Az 50 darab libát 1900 forintért vettem, s mind­össze négy darab maradt meg. Hát csoda, hogy elkeseredett va­gyok? A dologban az a legbosz- szantóbb, hogy az embert vá­laszra sem méltatják az illeté­kesek. Szerintem két hónap elég idő ahhoz, hogy döntést lehessen hozni egy ilyen ügyben". Gondoskodás az idős emberekről A Szerkesszen velünk rovatot összeállította: dr. Serédi János A közelmúltban egy névtelen levél érkezett a szerkesztősé­günkbe, mely Boros Ferenc do­bozi lakos életkörülményeiről szólt. Az idős ember egyedül él s nincs, aki gondoskodjon róla. A levelet a dobozi tanácshoz to­Mrt mond a jogszabály? A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról Január 1-től megváltozott a 1 háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatása. A mezőgazdasági la- i kossági jövedelemadóról és az általános jövedelemadóról szóló j többször módosított jogszabá- i lyok helyett egy egységes rende- let jelent meg. Általános szabály, hogy bár­milyen címen használ valaki mezőgazdaságilag művelhető földterületet, adót kell fizetni, j Adófizető az a termelőszövetke- ! zeti tag, mezőgazdasági szövet­kezeti szakcsoport tagja, vala­mint az egyéni gazdálkodó és I egyéb foglalkozású személy, aki­nek illetményföldje van, függet- I lenül attól, hogy használja-e va­lóban a földet, vagy van-e a földből jövedelme. Ez vonatko­zik arra is, aki kétévesnél idő­sebb lovat tart, vagy kertészke­dik, méhészkedők, illetve olyan mezőgazdasági tevékenységet folytat, hogy termékeinek eladá­sából évente 150 ezer forintot ; meghaladó árbevételre tesz szert. Művelhető földterületnek nemcsak a mező- és erdőgazdál­kodásra alkalmas ingatlanok számítanak. Adót kell fizetni a más célra szolgáló területért is, 1 így a lakóház körüli. kertért, a I gyümölcsösért, kivéve azokat a j földterületeket, amelyet a mű­velés alól kivontak. Az adoköte-! lezettség ahhoz fűződik, aki a földet használja. Ha a földet bérbe adják, akkor az adót nem a tulajdonos fizeti, hanem a ha­szonélvező. A háztáji és kisegítő gazdasá­gok jövedelemadóját a használt földterület alapján kell fizetni. Ezt a kötelezettséget az év első napjának gazdasági állapota alapján bírálják el. Ezért, ha változik is az adóévben a föld­terület használója, adót nem le­het évközben helyesbíteni. Kivé­ve azt az esetet, ha állami szerv vagy szövetkezet január 1. után adja bérbe a földet. de még olj’ankor, amikor a föld teljes értékben hasznosítható. Ezek­ben az esetekben a bérlőnek, il­letve a használónak kell fizetni az egész évi adót. A hatezer négyzetméter nagyságot megha­ladó külterületet vagy zárt ker­tet használók adóját úgy álla­pítják meg, hogy figyelembe ve­szik a földterület nagyságát, művelési ágát, valamint az át­lagos kataszteri tiszta jövedel­met. A belterületen fekvő föld­területek használói egységesen, a kert müVelési ága alapján adóznak, A belterületi föld adó­ját mérsékelni is lehet. Ennek azonban az a feltétele, hogy aranykoronában kifejezett hek­táronkénti kataszteri tiszta jöve­delem nem haladja meg a 13,9 aranykorona-értéket. Előzetes engedély nélkül is adómentessé­get élveznek a háromezer négy­zetméternél kisebb területre te­lepített házi kerti gyümölcsösök, valamint az 1500 négyzetméter­nél kisebb területű szőlők, még­pedig a telepítés évétől kezdő­dően. A tanácsi kezelésben levő állami föld a használatba vétel­től számított öt évig adómentes, ha a bérbeadás előtt nem volt művelve. Mentes az adófizetés alól az a földterület is, amelyen zöldségtermesztésre termékérté­kesítési szerződést kötöttek szo­cialista szervezettel. A termék átadását igazolni kell. Ha pedig a földhasználó nem tesz eleget a szerződésben vállalt kötele­zettségének, az adót utólag meg kell fizetnie. Azokban az esetek­ben, amikor a mezőgazdasági szakszövetkezet és szakcsoport tagja, vagyoni hozzájárulást fi­zet és hatezer négyzetmétert meghaladó földterületet hasz­nai, 15 százalék adókedvez­ményben részesül. Legfeljebb I 1500 forint adókedvezményt kap j a 65. életévét betöltő férfi és a 60 évnél idősebb nő, ha ezenkí- 1 vül más adóköteles jövedelme nincs. i vábbítottuk, ahonnan a követ­kező választ kaptuk: Boros Ferenc. Doboz, Béke út 5. szám alatti lakos valóban elég mostoha körülmények között él. Gondjainak enyhítése végett a tanács havonta 860 forint se­gélyt folyósít részére. Való igaz, hogy nincs közeli rokona és sa­ját jogú nyugdíjra sem jogosult. Alkalomadtán a szomszédja, Ko­vács Pálné szokott segíteni a magára maradt idős embernek. Miután a tanács tudomást szer­zett életkörülményeiről, a segít­ségére sietett. Intézkedés tör­tént a szociális otthoni elhelye­zéséről is. Községünkben fokozott gondot fordítunk az idős emberek tá­mogatására — írja válaszában Komlós Lajos tanácselnök. Jól működik Dobozon a házi szoci­ális gondozás is. Szerkesztői üzenetek Sz. Sándorné, Békéscsaba: Pa­naszát megvizsgáltuk. A Békés megyei Illetményhivatal helye­sen járt el. A Munka törvény- könyve szerint az áttérési előle­get nem munkabérként, hanem fizetési előlegként kell a bér­alap-előirányzat terhére folyó­sítani. Tehát az, aki a költség- vetési szervtől más munkavál­lalóhoz megy dolgozni, az átté­rési előleget vissza kell fizetnie. Böjtörő Mária, Gyula: Felhá­borodásával nem tudunk egyet­érteni. Ugyanis általánosan el­fogadott szabály, hogy a pénz­tártól való távozás után rekla­mációnak csak kivételes esetek­ben van helye. Elvárható lett volna, hogy még a távozás előtt megnézi, vajon melyik előadás­ra szól a jegye? Jurták László. Békéscsaba: Panaszát kivizsgálás végett el­küldtük a békéscsabai Ingatlan­kezelő Vállalathoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom