Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-23 / 94. szám
A lakás falai Kert — háztáji Bogyós gyümölcsűek növényvédelme A lakás fala, mintázata, a falra akasztott képek, díszek sokat elárulnak a benne lakók ízléséről, felfogásáról. A hagyományos lakásokban tetszés szerint választhatunk a falfestés és a tapétázás között. Házgyári elemekből épült lakásunk fala viszont csak a tapétát tűri meg. Ha kisméretű, alacsony a szobánk, mindig lehetőleg világos, égyszerű felületeket teremtsünk. Ha festetünk, ne válasszuk el a falakat és a meny- nvezetet csíkkal egymástól. Ez különben sem divat már: A magas, régi típusú lakások falait nem festették a mennyezetig, hanem bizonyos magasságban élénk színű csíkkal elválasztották. Ez a megoldás optikailag csökkentette a falak a magasságát. Legkedveltebbek a mintázat nélküli, egyszínű falfelületek. Ezek nyugalmat árasztanak, a semlegességük miatt bármilyen képet, díszt „kibírnak”. A színek kiválasztásában legyünk tekintettel a bútorok stílusára, színére és lakásunk térbeni elhelyezkedésére. Ha északi fekvésű a szobánk, ahová ritkán süt a nap, fessük meleg színűre a falakat — a narancs, a piros, a barna árnyalataira —, ha déli fekvésű a lakás és lakói nem fázósak^ nyugodtan alkalmazhatjuk a hideg színeket — a kéket, a zöldet. Ne fessük se szobánkat, se konyhánkat hófehérre. Ilyen környezet kórházi hangulatot áraszt. A fehéret törjük meg egészen kevés szürkével, sárgával, esetleg zölddel. A világos tört színek kellemes hatása nyugtatólag hat. Ha a konyhát festéssel akarjuk élénkebbé változtatni, akkor A tudományos, szakmai, újság-, mozgalmi és a köznyelv egyik igen gyakran használt szava: a probléma. Há helyén való, akkor nem is lehet ellene semmi kifpgásunk, ám igen sokszor mint töltelékszót használják, így elveszti információértékét. Jelentése, hangulata, a szó valódi értéke megkopik és egyre inkább arra a sorsra jut, mint annyi más szavunk, amelyek sűrű használata bizony már-már unalmassá tette azokat. Mielőtt még arra térnénk, hogy milyen beszédhelyzetekben találkozni a probléma szóval, talán nézzük meg, hogy mit is jelent ez a hangsor a beszélő számára. Tisztáznunk a jelentést már csak azért sem árt, mivel így minden bizonnyal elkerülhető lesz, vagy inkább törekedni fogunk arra, hogy válogassunk az esetekből, amikor e szót használjuk. íme hát a szó jelentése az Értelmező szótár szerint: „7 Tudományos. Megoldásra váró elméleti, gyakorlati kérdés. 2. Sajtó. Nehezen megoldható kérdés. Fejtörést okozó gond.” A szó használata ellen különösebben nem lehet kifogásunk tehát, ha azt illő alkalommal és helyen teszik. De sűrű, egyazon írásban egymást követő, ismételt használata már stílustalan- ságra, stílusszegénységre vall. Ezért az adott helyen és alkalommal a probléma szinonimáit, azaz rokonértelmű szavait írjuk vagy mondjuk. A sajtóban tallózva, érdemes néhány mondatot felidézni, amese nagy mintákkal tegyük. Az egyszínű falakat jól vidámítja néhány csomóba vagy szétszórtan rá festett, színes pötty, négyzet, vagy más egyszerű geometrikus minta. Jó ötlet a konyha vagy a fürdőszoba díszítésére az egyszínű fal és az egyszerű csempe közé egy sor mintás csempe beiktatása. Ez kellemesen oldja a falak egyhangúságát, megtöri az egyszínű felületeket. Célszerű és divatos is a tapéta. Sokféle szép mintázatú hazai és importtapétát kínálnak az üzletekben. De sajnos, legalább any- nvi az ízléstelen, cicomás, esztétikailag hibás, ezüstözött, lakkozott tapéta is. Élénk mintázatú tapétára már semmi díszt ne tegyünk. Ilyenkor maga a tapéta a disz. Kiválóan alkalmas a mintás, határozott színű tapéta az előszoba falainak borítására, válaszfal, hálószobafal felületére. Ugyancsak a tapéta mintázata dominálhat a lakás intimebb, fénytelenebb részein — például a gardróbban. A gyerekszoba falai legyenek vidám, élénk színűek vagy világosak — fehérek, halványsárgák, világoszöldek. Itt se mintázzuk óriásokkal, törpékkel, mesefigurákkal a falat. A vidám hangulatot úgyis biztosítják a gyerek játékai, babái, állatfigurái. Ne aggassunk a falra drótból hajlított alakokat, agyagfigurákat. Kezdjük el a gyermek esztétikai nevelését már itt, a szobájában, a közvetlen környezetében egészen pici korában. Legyenek körülötte nyugodt, ízléses falfelületek, amelyben élvezheti játékát. Ivekben a kérdéses szó tálán fölösleges, nem oda illő, vagy az ismétléssel ellaposítja az írás tartalmát is. Íme néhány példa erre, hiszen akadt belőlük szép számmal. „A levegő szennyezettsége az egyik legfontosabb problémává lépett el.” — Hallatlanul kiéleződött az emberiség élelmezésének problémája. — E világproblémák mindenütt fokozták az állam gazdaságirányító szerepét. — Csapatunk támadó szellemével voltak olykor problémák. — Környezetvédelmi problémákkal foglalkozó szimpozion vette kezdetét. — A problémák élét nem kívánom tompítani. — Az öregek problémája ma négy- milliárd ember problémája. — Nagyon sok probléma van a túlórákkal. — Gyakran felmerül a generációs probléma. — Helyi problémákról döntenek. A kiragadott példák is bizonyítják talán, hogy milyen gyakran és mennyire változatos beszédhelyzetben fordul elő a probléma szó. De egyben az is nyilvánvaló, hogy szinte minden alkalommal fölösleges a probléma (amely görög eredetű szó és latin közvetítéssel került a nyelvünkbe) használata, helyette inkább illő a gond, kérdés, a támadó szellemmel volt baj, környezetvédelemmel foglalkozó szimpozion stb. Valójában meggondolandó, hogy mi okoz problémát, mert egyébként e szó jelentése is el- satnyul s csak dagályossá teszi beszédünket. FUlöp Béla A szamócátokban a virágzás kezdetén a virág- és terméspusztulás megelőzése a legfontosabb feladat. Ebben az időszakban elsősorban a szürkerothadás veszélyezteti a virágokat és később a termést. Az elmúlt — mintegy három hétig tartó — hűvös, nedves időszak a kórokozók számára ideális fertőzési feltételeket teremtett. A kórokozó először a talajjal érintkező levelet, majd a virágot és a termést fertőzi. Ezért az első tüneteket — a nagy kiterjedésű, sötétszürke, rothadó foltokat — mindig az alsó leveleken vagy a virágzás időszakában a virágkocsányon megjelenő barna foltot kell keresni. Védekezésre az Ortho-Phaltan 0,3 százalékos vagy Fundazol 0,06 százalékos töménységben használható. Ezek a készítmények esvben a levél- foltbetegségeket is hatásosan gyérítik. A málnások leggyakoribb, súlyos betegsége a didimellás vesz- szöfoltosság. A védekezés ellene már a metszéssel megkezdődik. Ilyenkor a fertőzött — felrepedezett kérgű, ezüstös foltokat mutató — vesszők eltávolításával az,új hajtások fertőződését késleltethetjük, de a rendszeres vegyszeres védekezés a kórokozó ellen elengedhetetlen. Jelenleg az elsődleges fertőzéseket kiváltó aszkospórák beértek, kiszóródásuk megkezdődött. A fertőzés a csapadéktól függ és bekövetkezése után a tünetek csak később jelennek meg. Ezért a védekezésnek mindig megelőző jellegűnek kell lennie, és a tenyészidő folyamán — eső után — azok rendszeres megismétlésére van szükség. Védekezésre Orthocid Di- thane M—45, Fundazol 50 WP, Zineb alkalmazható az engedély- okiratban megadott dózisban. A permetlébe a tapadás fokozása céljából tegyünk nedvesítőszert (pl. Nonit 0,05 százalékos). A védekezés egyben a gyakran jelentkező elzinoés vesszőfoltosság ellen is véd, amely a vesszőkön apró lilás színű, belül világos foltok formájában jelentkezik. Fehér bimbós állapotban gyakran a kis málnabogár elten _ is védekezni kell, mert a bimbókra, virágokra vagy a terméskezdeményekre rakott tojásokból kikelő lárvák a gyümölcsben fejlődnek és a termés „kukacossá” válik. Ellenük a Ditrifon 50 WP, a Satox 20 WSC vagy az Unifosz 50 EC is megfelelő védelmet ad. Az Unifosz 50 EC egyben hatásos a kis málnalevéltetvek ellen is. A ribiszke esetében — a gombabetegségek közül — a jelenlegi időjárási feltételek között számítani lehet a mikroszfellás levélfoltosság vagy a pszeudope- zizás levélfoltosság megjelenésére. A lilásbarna, világos köze- pű, kerek foltok vagy a pszeudo- pezizás foltosság esetében a hasonló színű, de szegletes foltok formájában jelentkező tünetek várhatóan most jelennek meg a növényeken. Az Orthocid 0.2 százalékos per- metleve mindkét betegség ellen hatásos. Sokfelé már jelenleg is A rózsa 'kedvelt dísznövény a kiskertekben. Szinte mindenütt megtalálható. Sokféle típusa ismert. Ezek szinte kivétel nélkül alkalmasak házkerti ültetésre. Általános érvényű szabályt nehéz adni, másképp kell kialakítani a nyaraló vagy a hétvégi ház és másképp a családi ház díszkertjét. A magas törzsű rózsákat elhelyezhetjük az út mellé vagy a cserjék közé. Ezek a növények előnyös helyzetben vannak, mert virágaik szemmagasságban helyezkednek el. Ha el akarjuk takarni a házfalat, kerítést, erre alkalmasak a pergolák, lugasok, amit kúszórózsával futtatunk be. A cserjék között is jól mutatnak a sok virágú (floribunda, polyantha) rózsafajták. Ezeket még ritkábban ültetik házikertbe, pedig hatásosak. A vadrózsákat használjuk sövénynek, vagy kertrészek lezárására. Ezek a növények kétszer díszítenek: virágzáskor és ősszel észlelhető a levélpirosító rfblsz- ke-levéltetű és a kis ribiszke-le- véltetű megjelenése. Ellenük virágzás után a Foszfotion, a Bi—58 EC vagy az Unifosz 50 EC engedélyezett dózisa jó védelmet nyújt. A levélfoltbetegségek észlelése esetén a védekezést gombaölő szerrel kombinálva kell elvégezni. Az egres esetében — helyenként az amerikai lisztharmat ellen lehet szükség védekezésre. A Thiovit vagy a Fundazol 50 WP, vagy Karathane előírásos dózisban eredményes védelmet biztosít. Levéltetvek vagy a köszmétearaszoló álhernyóinal? észlelésekor ugyanazokat a védekezőszereket kell használni, amelyeket a málnánál javasoltunk. A méhek védelme érdekében a virágzó kultúrákat rovarölő szerrel permetezni tilos! Jaki Jenő növényvédő szakmérnök rózsákat szoliterként is (1-1 növény a pázsit közepén, sötét háttér előtt) ültethetjük. A rózsaágyak akkor mutatósak, ha egy fajtával vannak beültetve. A túlságosan tarka virágágy nem nyújt megnyugtató látványt A rózsát virágos cserjékkel vegyesen is ültethetjük. Ekkor a színhatás kedvéért legalább három tő legyen egy-egy fajtából. Lágy szárú (nyári, évelő) is kerülhet mellé. A rózsa íénykedvelő növény. Ezért fák árnyékába, hazak északi falához ne ültessük. Ilyen helyen megnyúlik, nem hoz virágot vagy csak keveset. A rózsát a virágok királynőjének nevezik. Űgv gondozzuk őket, hogy méltók legyenek erre a címre. F. B. Vessünk fejes salátát! Szabad földön a fejes salata májustól novemberig termeszthető — a meleg nyári hónapok kivételével. A tavaszi, nyári és őszi termesztésre azonban mas- más fajták alkalmasak. Korai termesztésre — aminek idején már túljutottunk — a gyors fe- jesedésű, rövid tenyészidejű fajták a legjobbak. A nyári fajták márciustól folyamatosan állandó helyükre vethetők, mintegy 25—35 cm sortávolsára. Ritkítani 20 cm-es tőtávolságra kell. A folyamatos ellátásra a vetést , 2-3 hetenként érdemes megismételni — május vége és június eleje kivételével. A saláta így júniustól már szedhető. Nyári termesztésre az intenzív fény- és magas hőmérsékleti viszonyokat is felmagzás nélkül tűrő fajták a megfelelőek. Ilyenek az „Attrakció” (tavaszi, nyári és őszi termesztésre egyaránt), a „Dickkopf” (tavaszi korai és nyári fajta) és a kizárólag nyári termesztésre alkalmas „Cazard”, „Leibachi jeges”, „Stuttgarti csoda”, valamint a „Barna dacfej” fajták. Az őszi saláták egyébként július—augusztusban vethetők, október—novemberi szedésre. fi mmm?. 1977. ÁPRILIS 23. pe. Anyanyelvi őrjárat Mi okoz problémát? termesükkel. A különleges vadKörtelugas a városközpontban Zsíros Andor békéscsabai nyugdíjas a város szívében levő házának kertjét permetezi, ö is gondol a virágok porzását végző kis rovarokra, méhkimélö szereket használ virágzás idején A rózsa helye a kertben
