Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-20 / 91. szám
Párbeszéd Orosháza és Angyalföld között A kellemes meglepetések sorozatát hozta a találkozó. Aki a régi „falujárók” emlékeit őrizte, bizonyára visszagondolt azokra az időkre, amikor 25—30 évvel ezelőtt a fővárosi munkások dalos, pántlikás, fellbbo- gózott teherautókon indultak a vidék meghódítására. Agitálni a szocialista jövőért, közös kultúrműsorokat szervezni a falusiakkal és egy kicsit jóllakni a sonka-kolbászból. Zötyögős teherautók helyett ezen a hétfő reggelen két Ikarus autóbusz indult Orosházáról, hogy hírt vigyen Angyalföldre megyénk szocialista brigádjainak életéről, munkájáról. Az orosházi és az angyalföldi művelődési központok közös. szervezésében rendezték az „Orosháza Angyalföldön” című programot. A második meglepetés azokat érte, akik a „város peremén” a füstös, zsúfolt munkáslakások emlékeit kutatták. A József ' Attila Művelődési Köz-i pont ugyanis kertes családi há- I zakkal övezett vidéken épült, j Bármelyik üdülőhely büszke le- ; hetne ilyen takaros kis hazak- 1 ra. Ráadásul igazi virágpompá- val fogadta az angyalföldi ta- [ vasz az orosházi vendégeket. Az már nem is volt meglepe- j tés, hogy hamar szót értettek | egymással a Békés megyei és a t fővárosi szocialista brigádok tagjai, hiszen közös a cél, egy | az érdek: többet termelni, job- i ban, emberibb körülmények kö- j zott, / szocialista módon élni, j művelődni, szórakozni. Az üzemlátogatások alkalmá- j val, s a csoportos beszélgetések idején a hasonló szakmában dolgozók keresték egymás társaságát. a közös brigádtalálkozón pedig a szocialista brigádmozgalomról esett a legtöbb szó. És mivel a művelődési központok szervezték a találkozót, természetes, hogy a legfőbb téma a közös tanulás és a tartalmas szórakozás volt. — Könnyű a budapestieknek, hiszen itt sűrítve vannak a különböző kulturális intézmények — mondták az orosháziak. — Ha valamelyik brigád felszáll egy autóbuszra, akkor tíz perc múlva a város szívében vannak, ahol csak az a dolguk, hogy kiválasszák a színházak, múzeumok, képzőművészeti ki- állítások és zenei eseménye« csábításai közül a legjobban tetszőt. — Nálunk sem rózsás a helyzet, mert a sokféle csábítás több lehetőséget ad arra, hogy szétszóródjon a társaság — válaszolták az angyalföldiek. — A munkások jelentős része vidékről jár be és őket nagyon nehéz elvinni a közös rendezvényekre. — Talán nem is gondolják az elvtársak, hogy Orosházán a felszabadulás idején összesen 120 ipari munkás volt, ma pedig több mint 12 ezren vagyunk. Termelőszövetkezeteinkben is iparszerűen folyik a munka, s szinte naponta mérhető az a szemléletváltozás, amely a munkakörülmények emberformáló hatásának köszönhető. A szocialista brigádok közösségének különösen nagy szerep jut a munkássá válás folyamatának gyorsításában, s a mostani találkozó is ezt a törekvést Segítheti. Angyalföld és Orosháza közeledését szolgálta a József Attila Művelődési Központban megnyitott kiállítás, ahol az orosházi festők és grafikusok kollektív tárlaton mutatkoztak be a munkáskerület közönségének. Nagy sikere volt a békési táj hangulatát őrző népművészeti kiállításnak, valamint az orosházi Erkel Ferenc szimfonikus zenekar hangversenyének is. A kiállítás megnyitásakor dr. Zilahi Lajos, az orosházi Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője is azt hangsúlyozta, hogy eddig nem voltak hagyományai az ilyen találkozóknak, de, a közös témák sokasága azt sejteti, hogy lesz még .folytatása Orosháza és Angyalföld párbeszédének. Andódy Tibor Országos irodalmi pályázat a munkásélet ábrázolására A Népművelési Intézet, a SZOT és a Komárom megyei Tanács pályázatot hirdetett kifejezetten munkás témájú színjátékok és forgatókönyvek írására az amatőr színjátszócsoportok és irodalmi színpadok rendezői, vezetői, alkotó kollektívái részére. Az országos pályázatnak az a célja, hogy minél több, a mai munkások életét hűen tükröző irodalmi alkotás szülessen. Olyan színjátékok és forgatókönyvek írására ösztönzik az alkotókat, amelyek újszerűén adnak művészi értékű képet a munkásosztály mai arculatáról, társadalmi, politikai, erkölcsi magatartásáról, helytállásáról, a szocializmus építésének emberi gondjairól és drámai pillanatairól. A pályamunkát november 15-ig kell benyújtani a Komárom megyei Tanácshoz, ahol a zsűri 1978 januárjában értékeli azokat. A legjobban sikerült alkotásokat 45 000 forinttal jutalmazzák, lehetőséget teremtenek arra, hogy a pályázaton részt vevő munkákat bemutassák a munkásszínjátszók jövő évben Tatabányán megrendezendő országos találkozóján is. Hódmezővásárhelyi festőművész kiállítása a Munkácsy Mihály- teremben „Csikós Miklós, a magyar festészet jelentős képviselője ott volt a felszabadulás utáni képzőművészeti élet újjáélesztői között. Képei szuggesztív erejűek, az alföldi életből táplálkoznak. Festészetében a realitás és a líraiság egyformán do- j minal” — olvashatjuk a művészről a békéscsabai kiállításra megjelenő katalógusban. Csikós Miklós 'önálló kiállításának megnyitójára 1977. április 21-én, csütörtök délután fél hatkor kerül sor a békéscsabai Munkácsy Mihály-te- remben. A kiállítást Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg. Nemcsak a megőrzés... Szűk folyosók, az állványokon, asztalokon hatalmas köte- gekben iratok, akták sorakoznak. A Békés megyei Levéltár igazgatója, dr. Szabó Ferenc kitalálja a gondolatunkat. — A levéltár legnagyobb problémája jelenleg, hogy a fontosabb, újabban keletkező doku- | mentumjellegű iratok nagy részét helyszűke miatt képtelenek j vagyunk átvenni. Ezen a gon- J dunkon próbálunk segíteni egy j kihelyezett fióklevéltár létrehozásával. Erre a célra Békésen, a | Nemzeti Bank volt épületét ala- j kitoltuk át,, és valószínű júniusban már be is költözhetünk. A fióklevéltárhoz Békés és környéke, valamint a jelenlegi szeghalmi járás gyűjtőterülete tartozik majd. Itt őrizzük az 1950-es tanácsalakulás után keletkezett tanácsi anyagot, A kutatóforgalom zöme Gyulán marad, de az élő közigazgatással kiépített kapcsolat központja Békésre kerül. / A levéltár munkája nem látványos. Az emberek többsége' legfeljebb annyit tud róla, amennyit az i értelmező szótárban is olvashat: „Jogi, történeti, vagy más értékük alapján meg- \ őrzésre érdemes iratok, az azok őrzésére szolgáló helyiség, illetve az őrzéssel, feldolgozással, stb. • megbízott intézmény.” Valóban csöndes, zárt világnak tűnik egy kívülálló szemében. — Pedig nem így van. A levéltárnak nemcsak tudományos, de közművelődési és igazgatási feladatai is vannak. Ügyfélforgalmunk akkora, mint egy kisebb községi tanácsé: évi 1200— 1300 ügyet intézünk el. Fele az állampolgárok érdekeit szolgálja. Az emberek sokszor nem gondolnak arra, hogy megőrizzék hivatalos okmányaikat, néha pedig a vállalat feledékeny. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy sok ilyen probléma eredőjét a II. világháború mindent felkavaró eseményeiben kell keresni. Az igazgatási feladatokhoz tartozik még az iratkezelés és leltározás szakmai felügyelete is. Célunk, hogy a történeti, levéltári értékeket képviselő iratokat már a születés pillanatától figyelemmel kísérjük, ugyanakkor szakmai segítséget is nyújtsunk a szabályos iratkezeléshez. 1977. ÁPRILIS 20. Közművelődési tevékenységünkről még kevesebben tudnak. Jó az együttműködésünk a múzeumokkal, a dokumentációs, történeti kiállításokhoz gyakran mi adjuk az anyagot. Érdemes megemlíteni az 1976-os békéstarhosi kiállítást, amelyet az ének-zeneiskola alapításának 30 éves évfordulójára szerveztünk nagy sikerrel. Az újabb adatok feldolgozása és rendszerezése már a békési munkatársakra vár. Szintén 1976-ban rendeztük az „Orosháza útja a várossá alakulásig” című kiállításunkat. Ugyanott a 100 éves orosházi nyomdászat évfordulóján igazi nyomdászati ritkaságokat mutattunk be. — Közművelődési feladataink másik területe a megye általános és középiskoláival kialakított munkakapcsolat. A honismereti szakkörök gyakran keresnek fel bennünket és a levéltár tevékenységét általában ismertető foglalkozásokon kívül konkrét segítséget is nyújtunk. Hasonló jó kapcsolatot építettünk ki a szocialista brigádokkal. Kiemelném közülük á megyei gyógyszertárak szocialista brigádjait, akik vállalták, hogy feldolgozzák a régi patikák történetét. A TIT Békés megyei szervezeteiben történeti, ismeretterjesztést szolgáló előadásokat szerveznek. További 'feladatuk még a honismereti és helytörténeti munkaközösségek irányítása, és a Békés megyével foglalkozó kutatók munkájának összehangolása. — A gondozásunkban megjelenő kiadványok nagy részét munkaközösségek, tudományos társaságok tagjai készítik. Gyo- ma török utáni újjászületésének 260. évfordulójára 16 tagú munkaközösség dolgozta fel a Körösvidéki mezővárosi fejlődés történelmi és néprajzi kérdéseit. A könyv 1977 nyarán jelenik meg. Szintén megyénkről szól „A földreform mérlege a Viharsarokban” című tanulmánykötet, amelyet az Akadémiai Kiadó jelentet meg. Ezekhez a munkákhoz mi segítséget nyújtunk, de nem feltétlenül működünk közre megalkotásukban. A mi munkánk viszont a Békés megye első nyomdászáról, Réthy Lipót életéről, munkásságáról szóló tanulmány, és készül a magyarországi szlovákok részvétele a munkás- és parasztmozgalmakban című kiadványunk is — mondotta befejezésül dr. Szabó Ferenc, a megyei levéltár igazgatója. B. Sajti Emese Komputer vagy számítógép? — Tanulmány az idegen szavakról A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége fölkérte a nyelv- és irodalomtudományi osztályt: foglalkozzék azzal a nyelvi jelenséggel, hogy a szükségesnél és kívánatosnál több idegen szót használunk. A fölkérés nyomán megkezdett munkába a nyelvtudományi bizottság, valamint az anyanyelvi bizottság is bekapcsolódott. Bankó Loránd akadémikus"^ és Lő- rincze Lajos e témáról tanulmányt készítettek, amelyet a szakemberek szélesebb köre is megvitatott, az érdekes tanulmány megállapítja: A tudományos technikai forradalom KoveiaezLeoexi m iasi léptekkel fejlődött a tudomány, s természetes, hogy új fogalmakat megnevező szavakkal is kellett ismerkedni. Példaként említhetők a televízió, a tranzisztor, a komputer vagy akár a public relations szavak. Több ilyen szó magyarral való felváltása gyorsan és jól sikerült: kinemaszkóp — szélesvásznú, szupermarket — ABC- áruház. A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy egyes szakmák azért is használnak szívesen idegen szavakat, mert azok egyértelműek, nincs köztük jelentésbeli árnyalat. A szaknyelvek azonban mégsem lehetnek az idegen szavak használatának teljesen szabad, korlátok nélküli mesterei. Amikor a szakember szakmán kívül állókhoz szól, már nem mérvadók a tudományág idegenszó-használatának szokásai. Mindenkinek törekednie kell arra, hogy úgy fogalmazzon, mondanivalóját ne tarkítsák a közönségtől nem, vagy csak fe- I lében-harmadában ismert, s így félreértésre, meg nem értésre okot adó idegen szavak. Az idegen szavak terjedésének másik fő oka a kényelmesség, a nemtörődömség, a közöny. Az idegen szavak kedvelésének, a magyar megfelelők mellőzésének gyakran oka a szakmai gőggel rendszerint párosuló nagyképűség, a világlá- tottság előkelősködő fitogtatása, a külföldmajmolás, a műveltségnek mutogatása — mondják a szerzők. Jeles íróink, tudósaink, közéleti vezetőink, művészeink írásaikkal, nyilatkozataikkal sokat tehetnek az idegen szavak használatának helyes értelmezéséért — hangoztatja a tanulmány. Az Akadémia feladata, hogy gondoskodjék arról: a szélesebb olvasottságú szakfolyóiratokban csak azok az idegen szavak kapjanak helyet, amelyek az egyes tudományágak számára , mint szakkifejezések nélkül özhetet- lenek. Szorgalmazni kell szakmai szóalkotó, szómagyarító pályázatok, hivatalos szóajánlások szervezését. A nyelvtudomány művelőinek fontos feladatuk, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék, értékeljék az idegen szavak használatát nyelvünkben. Az időszerű kérdésekkel a gyakorlati nyelvművelő, anyanyelvi ismeretterjesztő munkában is az eddiginél gyakrabban, határozottabban kell foglalkozni. (MTIj Nagy másolatmúzeumot hoznak létre Tatán. A Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága megvásárolta és felújította a néhai zsinagóga épületét, amelyben méltó környezetet teremtettek az antik művészetet bemutató értékes másolatgyűjteménynek. A második világháború idején megsérült szobrokat restaurálásuk után — várhatóan az év őszétől — láthatja a közönség (MTI-fotó, Jászai Csaba felvétele — KS) Antik szépségek új múzeuma
