Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-02 / 51. szám

A% enyhülő* őa ellenzői I. Veszel volttá és bajkeverők Az NDK néphadseregének napja A* NDK hadserege március l én ünnepli megalakulásának ”,1 fordulóját (Fotó: Magvar vezetők külföldön Róma ] Havasi Ferencet, a Miniszter-! tanács elnökhelyettesét, aki hi­vatalos látogatáson tartózkodik J Olaszországban, kedden fogadta ' Giulio Andreotti olasz miniszter- ! elnök. A megbeszélésen résit! vett Nagy János külügyminisz­terhelyettes és Palotás Rezső ró­mai nagykövet. A miniszterelnök-helyettes ta­lálkozott ezenkívül az olasz kor- j mány több tagjával. * . . Bagdad Kedden reggel küldöttség uta- zott Bagdadba a magyar—iraki j gazdasági együttműködési állan­dó vegyes bizottság III. üléssza- | kára. A küldöttséget dr. Szekér) Gyula, a Minisztertanács elnök- ( helyettese, a vegyes bizottság társelnöke vezeti. Tagja a dele­gációnak Udvardi Sándor külke­reskedelmi miniszterhelyetles is. « * * London Púja Frigyes külügyminiszter londoni látogatásának második napján Edmund Dell kereskedel­mi miniszterrel folytatta megbe­széléseit. A téma ezúttal a ma­gyar—angol kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok voltak. A délelőtt folyamán két ki­emelkedő művészeti kiállítást lá­togatott meg a magyar külügy­miniszter. A királyi képzőművé­szeti akadémián megtekintette London mai legnag}mbb látvá­nyosságát, a pompeji kiállítást. Az i. sz. 79-ben vulkánkitörés folytán elpusztult, de a láva alatt konzerválódott egykori ró­mai kisváros páratlan érdekessé­gig kincseit most mutatják be ] először külföldön. ! Ezután Púja Frigyes és kisére- j te a Buckingham-palotához haj-' tatott, amelynek egyik oldalszár- I nyában az angol uralkodó tulaj­donában levő műkincseket állí­tották ki. Hanoi Kedden hivatalos látogatásá­nak befejeztével elutazott Ha­noiból a Borbándi János minisz­terelnök-helyettes vezette ma­gyar kormányküldöttség. A magyar kormányküldöttség kedden Vientianéba érkezett. A Minisztertanács elnökhelyettesét és a küldöttség tagjait a repülő­téren Nouhak Phoutnsavane, a Laoszi Forradalmi Néppárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a mi­niszterelnök-helyettes és pénz-1 ügyminiszter fogadta. Jelen vol­tak a szocialista országok diplo­máciai képviseleteinek vezetői. * + * Bukarest Hivatalos romániai látogatásá­nak második napján. kedden j délelőtt a dr. Maróthy László, I az MSZMP Politikai Bizottságé-1 nak tagja, a KISZ KB első tit­kára vezette magyar ifjúsági küldöttség látogatást tett a bu- j karesti pártbizottságon, ahol Ion j Dinca, az RKP Politikai Végre-1 hajtó Bizottságának tagja, a! fővárosi pártbizottság első titká­ra. Bukarest főpolgármestere tá­jékoztatást adott a román fővá­ros politikai, gazdasági és tár-: sadalmi helyzetéről és szólt az ifjúsági mozgalommal kapcsola­tos kérdésekről. Gen.f Gáspár Sándornak, a SZOT j főtitkárának vezetésével keddeni Genfbe utazott a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának kül­döttsége, amely részt vesz az európai szakszervezetek II. kon­ferenciáján. Magyar pártküldöttség utazott Szófiába Az Egyesült Államokban mű- 1 ködő számtalan intézmény és bizottság a minap új hajtással bővült: hivatalosan is megalakí­tották a „Veszélyfigyelő Bízott- J ságot”. Vajon mi lenne a meg- lehetősén drámai nevű testület { feladata? Talán a közelgő ter- I mészeti csapásokra, szökőárra : és forgószélre kíván időben fi­gyelmeztetni, netán a rekord hidegek nyomán az újabb téli meglepetések ellen kíván bizto­sítékot nyújtani? Nem erről van szó; a bizottságban a katonai- J ipari komplexum ismert hang­adói, a hidegháború szószólói, volt külügy- és hadügyminisz- tériumi vezetők (Dean Rusk. Paul Nitze, Eugene Rostow stb.) foglalnak helyet s a „szov­jet veszélyt” kívánják figyelni, [ no meg főleg hangoztatni. A washingtoni köznyelv máris új nevet adott a díszes társaság­nak: .,feszültséget szító bizott­ság...” Egy Ilyen lépés önmagában, | elszigetelten inkább szatírát ér­demelne, mint elemzést. Csak­hogy a „veszélyfigyelők” ko­rántsem jelentenek egyedi ese­tet. Nyilatkozatok, kommentá­rok árasztják el a napi sajtót j és a „tudományos” folyóirato­kat, s nem nehéz felismerni, hogy jól összehangolt akció bontakozott ki Nyugaton. Close belga tábornok jelentést tett közzé a NATO-nak címezve, amely szerint Nyugat-Európa 48 óráig sem állhatna ellen egy „keleti támadásnak”. Következ­tetés: az atlanti tagállamok sür­gősen növeljék, legalább egy- harmaddal szárazföldi csapataik számát. Schnell nyugatnémet tábornok a NATO katonai dokt- ‘ rináinak felülvizsgálatát köve­teli. méghozzá abban az érte­lemben, hogy számottevően rö­vidítsék meg az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos döntés- | hozatali időt”. Furcsa módon még egy dán tábornok, P. O. V. Thoi-sen is csatlakozott a kórus­hoz, s az atlanti blokk jütlandi és Schleswig—holsteini csapa­tainak parancsnokaként önálló döntési jogot követelt a harcá­szati atomfegyverek vonatkozá­sában. Az embernek olyan érzése tá­mad, mintha sokéves álom után felébredvén, újra a hideghábo­rú legjegesebb korszakában lenne. Természetesen nagyot tévedne, amint a pánikkeltők is pontosan tudatában vannak, mit miért cselekszenek. A nemzet­közi politikában változatlanul az enyhülés az alapvető irány­zat. Továbbra is a második vi­lágháború utáni fejlődés fontos ! mérföldköveként tekintünk Hel­sinkire, az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let csúcsszintű zárószakaszára. Az enyhülés nem égi adomány | volt, hanem nagyon is földi vi­szonylatok terméke: az erővi­szonyok alapvető módosulása, a stratégiai egyensúly kialakulá­sa, a szocialista országok tekin­télyének és befolyásának növe­kedése — egyszóval az új világ- helyzet kényszerítette a Nyu­gatot a realitások tudomásul vé­telére. S miután az okok válto­zatlanul fennállnak, érvényesül­nek az okozatok is: az enyhü­lésnek objektív alapjai vannak. & Csakhogy az okok — hogy a példánál maradjunk —. nem automatikusan, nem rögtön és nem zavartalanul jelennek meg az okozatokban. Az enyhülés irányzata, mint alapvető folya­mat. folytatódik, bár lehet gyor­sítani vagy lassítani; bizonyos területeken, átmenetileg fel le­het tartoztatni vagy eppen visz­szavetni. A szocialista orszá­goknak kezdettől fogva nem voltak és nem lehettek illúzióik akar Helsinki következményei­re vonatkozóan. Hiszen konti­nensünkön, ahol a legtovább ju­tott a nemzetközi feszültség visszaszorítása. változatlanul fennmaradtak a különböző s egymással szembenálló társa­dalmi rendszerek, az ellentétes célú katonai-politikai szövet­ségek: a békés egymás mellett élés nem jelenti az eszmék har­cának feloldását. Tisztában vol­tunk és vagyunk azzal is, hogy a Nyugaton szép számmal vol­tak es vannak politikai es ka­tonai vezetők, akik Helsinkit kényszerűségnek, átmeneti visz- szavonulásnak tekintették s el­lentámadásra készülődtek. A szocialista országok közössége ezért követelte és javasolta az enyhülési folyamat lendületes továbbvitelét újabb területekre. A kulcs; a katonai enyhülés, amely kiegészülve a politikai enyhüléssel, valóban visszafor­díthatatlanná teheti a megkez­dődött folyamatot. Hiszen, ha fokozódik a fegyverkezési haj­sza, az együtt jár a katonai­ipari komplexum mértéktelen hatalomnövekedésével a fejlett tőkés országokban, a militarizá- lással, a katonai kiadások eme­lésével, mindehhez pedig lélek­tani hadviselésnek kell csatla­koznia. Megfelelő „ellenségké­pet” kell kialakítani a szocialis­ta országokról. A reakciós kö­rök azonban képtelenek voltak megakadályozni, hogy a tárgya­lások valóságos rendszere jöj­jön létre a katonai enyhülés céljából. Utalhatunk itt a SALT —2 keretmegállapodásra, a bé­csi haderőcsökkentési megbeszé­lésekre, a genfi leszerelési bi­zottság eszmecseréire, az ENSZ- beli erőfeszítésekre egy rend­kívüli közgyűlési ülésszak, majd a leszerelési világértekezlet ösz. szehívására. Fő céljuk tehát, hogy megakadályozzák a tár­gyalások sikerét, terméketlen huzavonába süllyesszek a meg­beszéléseket, miközben a fele­lősséget a másik félre háríta­nák. Ezért élénkültek meg az enyhülés ellenfelei a kato­nai tárgyalásokon. Nemegyszer ugyanazok a NATO-tábornokok, akik nemrégen még az atlanti erők „győzhetetlenségéről” tet­tek hivalkodó kijelentéseket, most éppen az ellenkezőjét ál­lítják. Természetesen egyik vég­let sem állja ki az igazság pró­báját s legfeljebb az a szomo­rú, hogy az illetők mindkét esetben nyilván tudatosan állí­tották a valótlant... A szocialista országok közös­sége a higgadt nyugalmat mesz- szemenö rugalmas kezdeménye­ző készséggel ötvözi a katonai enyhülésért folytatott tárgya­lásokon. A stratégiai egyensúly azt jelenti, hogy képesek vív­mányaik védelmére, de az em­beriség egyetemes érdekének tartják a fegyverkezési verseny megfékezését, majd a fokozatos leszerelést. Folytatják békepoli­tikájukat és békeerőfeszítései­ket. miközben a veszélyfigyelő szolgálat és hasonszőrű társbi­zottságai önmagukat leplezik le. Hiszen igazából az enyhülést tartják az igazi „veszélynek” — a maguk számára... Réti Ervin 9 íMJjimfel »77. MÁRCIUS Z. óvári Miklósnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével kedden küldöttség utazott Szófi­ába, hogy az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében részt vegyen a szocialista orszá- j gok testvérpártjai központi bi­zottsági titkárainak tanácskozá­sán. A küldöttség tagjai: Gyenes * 'András és Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkárai, vala­mint Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Tár­sadalomtudományi Intézetének igazgatója. A küldöttséget a Fe- í rihegyi repülőtéren Borbély Sán­dor, a Központi Bizottság titká­ra búcsúztatta. Jelen volt Vladi­mir Videnov, a Bolgár Népköz- társaság magyarországi nagykő-! vete. (MTI) l Ryszard Freíek Budapesten A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására február 28—márci­us 1. között Budapesten tartóz­kodott Ryszard Frelek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára. Gyenes Andrással, az MSZMP Központi Bizottságának titkárá­val szívélyes, elvtársi légkörben és a kölcsönösség szellemében lefolyt találkozón véleményt cseréltek az MSZMP és a LEMP kapcsolatainak fejleszté­séről, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdései­ről. Ryszard Frelek kedden el­utazott Budapestről. A Ferihe­gyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára bú­csúztatta. Jelen volt dr. Stefan Jedrychowski. a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagyköve­te. (MTI) •; Telex* ­New York Továbbra is feszült a helyzet a közép-amerikai Salvadori Köz­társaságban. Az ország lakossá­ga határozottan tiltakozik az uralkodó csoportnak a február 20-i elnökválasztásokon elköve­tett mesterkedései ellen. A San Salvadorban és más városokban a szinte naponta ismétlődő tö­meggyűlések és tüntetések rész­vevői követelik, hogy a hatósá­gok semmisítsék meg a válasz­tások eredményeit és vonják fe­lelősségre a választási csalásban vétkes személyeket. A Nemzeti Ellenzéki Szövetség felhívására az ipari és építő pari munká­sok. középiskolai tanárok, tömeg- közlekedési dolgozók sztrájkba léplek. □ Moszkva Zalka Mátéról szóló szovjet dokumentumfilmet mutattak be Moszkvában az ott működő ma­gyar újságíróknak. Igor Gelejn rendező és Vlagyimir Ogayev író. a forgat >’ önyv szerzője, müvükben a.ra törekedtek, hogy az internacionalista forra­dalmár Zalka Máté. a spanyol polgárháború híres Lukács tá­bornoka személyében bemutas­sák a hazáját halálá'g szerető, s oda mindig vissza vágyó em­bert, a humanista írót Is. ' □ Madrid Spanyolország északi vidékein folytatódnak a mezőgazdasági munkások megmozdulásai. Val­ladolid, Alava, Sandander Log- rono és Teruel tartományokban a parasztok mintegy 20 000 trak. torral torlaszolták el a közuta­kat. A spanyol parasztok tarto­mányonként eltérő sérelmeket hangoztatnak, de vannak közös követeléseik is, mint például a felvásárlási árak emelése, a szo­ciális biztonság szavatolása és saját szakszervezetek létrehozá­sa. □ Tokió A Japán K„.i„uunista Párt képviselője parlamenti felszóla­lásában felhívta a Fukuda-kor- mány illetékeseit, adjanak vá­laszt arra a kérdésre, miért ad­tak el japán cégek 188 föld­alatti vonalon közlekedő vagont összesen kétmilliárd jen felár­ral Del-Koreának. A tokiói földalattin használt, azonos típusú és kivitelezésű vagonok ára 36—37 millió jen. Ugyanezeket a vagonokat dara­bonként csaknem 59 millió je­nért adták el Dél.Koreának. A kommunista párt véleménye szerint a több mint húszmillió jenes felárat arra használják fel, hogy konzervatív politikuso- kat és parlamenti képviselőket vesztegessenek meg Japánban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom