Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

fti katonai paktumok? SATO, ASEAN és a többiek SATO (A berlini Horizont karikatúrája — KS) A katonai szövetségek össze-1 kovácsolásának „aranykora” azj ötvenes évek elején volt. Ezek-1 ben az években a Dulles-elvek alapján paktumok egész sorát ' sikerűit megszerveznie Wa­shingtonnak a Föld legkülönfé­lébb tájain. Ezek egymásba kapcsolódó láncként vették kö­rül az akkor kialakult szociális ta világrendszer országait. A* angol nyelvű rövidítések — NATO, CENTO. SEATO hason­ló jellegű és célú agresszív szer- ! vezeteket takartak. Közös tulaj­donságuk volt az is, hogy már | kezdettől fogva betegeskedtek:! sok tagállam csak jelképes rész­vételre volt hajlandó, mások pe­dig igen hamar'hátat fordítót-j tak a paktumoknak. A Délke-I let-ázsiai Szerződés Szervezete, a SEATO tavaly hivatalosan is j bejelentette feloszlását. Az utób­bi időben azonban mintha új­ra működnének azok az erők. amelyek nyakra-főre alakítot­ták a „kommunizmus vissza-; szorításá”-ra a szövetségeket, i I Ráktérítötöl délre Nyilvánvalóan washingtoni ■ sugallatra, egyszerre több tér­ségben próbálkoznak új társu­lások létrehozásával. Az egyik ilyen szervezet, amelynek már neve is van, a Dél-ailanli Pák- j tűm lenne. A Pentagon straté­gáinak elképzelése szerint ez a szervezet, a SATO Dél-Afrikát. I valamint a reakciós dél-ameri-' kai rendszereket tömörítené, s az lenne a feladata, hogy a NA- J TO-nak a Ráktérítötöl délre ki­terjesztett „leányvállalata” le-1 gyen. A SATO-ban a főszere-í pet a pretoriai fajüldöző rend­szer, illetve Brazília játszhat- ná. Dél-Afrikának a NATO- szakértők kettős feladatot ad­nak: megerősített erődként kell visszaszorítani a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat Afriká­ban. és ami talán még fonto­sabb számokra, ellenőriznie keli a Közel-Kelet és Nyugat-Euró- pa. illetve Észak-Amerika kö­zötti ola.jútvonalakat. Az impe­rialista katonai behatolás Af-j rika déli csücskébe az ENSZ- embargó ellenére folyamatos és egyre növekedő. Nem csupán azt jelenti ez. hogy a fejlett ha­diiparral rendelkező NATO-or- szágok sok milliárd dollár ér­tékben szállítanak pusztító esz­közöket Dél-Afrikának, de azt is, hogy fokozzák katonai együttműködésüket is. Mind gyakoribbak a közös tengeri hadgyakorlatok, a felderítő in­formációk kölcsönös cseréje és a közös hadiipari fejlesztés is. A dél-afrikai kormánv naay előszeretettel ajánl ia fel katonai létesítményeit, hadikikötőit a NATO-hatalmaknak. Vannak je­lentkezők Latin-Amerikábafi is. Itt az USA elsősorban Brazíliá­ra számit, amely szinte „szub- imperialista hatalommá” nőtte ki magát a földrészen. Igényt tart a tagságra a chilei fasiszta junta is. Pinochet már eddig is küldött zsoldosokat Afrikába a namíbiai partizánok elleni harc­ra. de — nyugati lapjelentés szerint — kész arra, hogy fej­lessze kapcsolatait. Pretoriával a „stratégia és hadügy többi területén”. Biztonsági paktum? Az amerikai olajérdekek ugyanakkor arra késztetik Wa­shingtont, hogy mind nagyobb figyelmet fordítson az Indiai­óceán medencéjének északi ré­szére. Arra törekszenek, hogy saját támaszpontrendszert épít­senek itt ki, s ezzel a gazdag olajmezők az USA fegyveres erői számára szinte „karnyúj­tásnyi közelségbe” kerüljenek. Természetesen itt is nagy elő­szeretettel használják fel a he­lyi szövetségeseket. A közép- keleti katonai tömörülés, a CEN­TO most. úgy tűnik, megélén­kült. A Törökországot. Iránt és Pakisztánt tömörítő paktumban a vezető szerepet a legnagyobb és leggazdagabb — Teherán játssza. Nem olyan régen az iráni kormány kezdeményezte a másik két tagállamnak a közös hadiipar kiépítését. Irán amúgy is katonai vezető szerepre tör a Perzsa-öböl térségében, a had­sereg beavatkozott Ománban a szultán mellett. Kabusz, az olaj­ban gazdag sivatagi monarchia feje. aki hatalmát korábban az angol csapatott jelenlétének kö­szönhette. most az iráni és ame­rikai fegyverektől várja ural­mának biztosítását. Ig.v aztán érthető, hogy az elmúlt év őszén javaslatot telt az öböl országai külügyminisztereinek értekezle­tén „biztonsági paktum” létre­hozására. Az érv: a kommunis­ta fenyegetés ... Hasonló ürüggyel kívánják katonai tömörüléssé szervezni az ASEAN-t, a Délkelet-ázsiai Országok Szervezetét is. Sgvre több jel mutat arra, hogy a csendben kimúlt SEATO kato­nai funkcióit ez a' szövetség ve­szi át. Ennek a korábbitól elté­rően tagja a hatalmas sziget- ország. Indonéz.ia is, amelynek tábornokai évek óta isvekeznek egyeztetni a térség államainak tevékenységét a haladó erők elleni harcban. Különös jelentősége lehet az ASEAN „katonásításának” a Vietnam utáni Délkelet-Azsiá- ban, ahol most a szárazföldről kiszorult amerikai hadigénezet szövetséget kíván szervezni az indokínai népi államok köré. S. R. Gyümölcsözőek a szovjet—török gazdasági kapcsolatok Moszkva Mint ismeretes, Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminisz­ter a szovjet kormány meghí­vására március közepén Moszk­vába látogat. A látogatás előtt a Szelszkaja Zsizny című moszkvai lap pénteki számában röviden áttekinti a két ország kapcsolatait. A lap megállapítja, hogy a két ország között gyümölcsöző gazdasági együttműködés ala­kult ki. Az 1967-ben megkötött gazdasági es műszaki együttmű­ködési megállapodás alapján a Szovjetunió segítséget nyújtott Törökországnak több nagy ipari üzem. köztük az iszkencfcruni kohászati üzem felépítéséhez, amely a legnagyobb ilyen jel­legű gyár a Közép-Keleten. Az 1975-ben aláírt újabb gazdasá gi és műszaki együttműködési megállapodás szovjet hiteleket biztosított Törökországnak ipa­ra fejlesztéséhez. A gazdasági kapcsolatok fej­lődése elősegítette a két ország közötti politikai kapcsolatok megjavulását. is. Törökország politikai életének egyik jellem­zője. hogy ma mar nemcsak a haladó nézeteket valló társadal­mi és politikai vezetők, hanem a jobboldali polgári pártok is a kiegyensúlyozok külpolitika egyik fontos elemének tekintik a Szovjetunióval folytatott együttműködést — mutat rá a Szelszkaja Zsizny. Kedvező irányba változott a Törökországban jelentős szere­pet játszó tábornoki karnak a Szovjetunióval kapcsolatos ál­láspontja is. Az elmúlt évek vi- j haros politikai eseményei ugyanis bebizonyították, milyen j nagy jelentőséggel bír a szov- j jet—török hatar békéje, hiszen jelentősen csökkenti a török hadseregre nehezedő terheket és felelősséget. (MTI) Nem tartia magára nézve kötelezőnek a Carter-kormány Nixon ígéretét Washington I Nixon amerikai elnök 1973- ban 3,25 milliárd dollár újjá­építési segélyt ígért írásban Vietnamnak — a Carter-kor­mány azonban nem tartja ma­gára nézve kötelezőnek az ígé­retet. Richard Holbrooke, az ame­rikai külügyminisztérium ázsiai kérdésekért felelős államtitkára csütörtökön tájékoztatta a kor­mány terveiről a képviselőház egy illetékes bizottságát. Holbrooke közölte: Nixon volt elnök 1973? február 1-én Pham Van Donghoz, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság minisz-! terelnökéhez intézett levelében arról írt, hogy az Egyesült Ál­lamok a háború befejezése után hajlandó az említett ösz- szegü újjáépítési segítséget fo­lyósítani (1973 januárjában ír­ták alá a Vietnami fegyverszü­neti egyezményt). Az államtitkár szerint a Car­ter-kormány csak idén január­ban, a hivatali ügyek átvétele után szerzett tudomást Nixon leveléről es ajánlatáról, amely­ről annak idején nemzet- biztonsági tanácsadója, Henry Kissinger tárgyalt. Vietnami részről többször em­lékeztették az Egyesült Államo­kat, hogy Ígéretet tett újjáépí­tési segélyre. Amerikai részről azzal válaszoltak, hogy a há­ború végső kimenetele felmen­tette őket e kötelezettség alól. A Carter-elnök által kijelölt amerikai küldöttség vasárnap indul Hanoiba, hogy az eltűnt * amerikai katonák sorsáról, va- ! lamint a két ország kapcsola­tainak rendezéséről tárgyaljon. (MTI) fl kubai nagykövei bemutatkozó látogatásai Kádár János, a Magyar Szó-1 az országgyűlés elnöke bemu- cialista Munkáspárt Központi \ tatkozó látogatáson fogadta Jo- \ Bizottságának első titkára, Lo- se Antonio Tabares del Reált, sonc2i Pál, az Elnöki Tanács I a Kubai Köztársaság rendkívü-1 elnöke. Lázár György, a Mirti.sz-! li és meghatalmazott nagykö- tertanács elnöke és Apró Antal, vetet# (MTI) Tanácskozott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Az országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsága pénteken a Parlamentben dr. Gonda György elnökletével ülést tartott. Megvitatták a közérde- j kű bejelentésekről, javaslatok- j 'lói és panaszokról szóló tör­vényjavaslatot. amelyet várha­tóan tavaszi ülésszakán tűz na­pirendjére az országgyűlés. A bizottsági ülésen részt vett hto­kat János, az országgyűlés al-1 elnöke, dr. Korom Mihály igaz-1 ságügyminiszter. dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke. dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöki»» A törvényjavaslat a bizott^á- \ gi ülést megelőzően széles kö- j rű társadalmi vita fórumait 1 járta meg. elemezték a megyei képviselő csoportok is. A bizott­ság tagjai hangsúlyozták, hogy a közérdekű bejelentések, ja­vallatok és panaszok előterjesz­tése és elintézése része a szo­cialista demokratizmusnak és a törvényjavaslat — elfogadása esetén — jól szolgálja a szocia­lista demokratizmus erősítését. A vitában felszólalt Ínoka i Janos, dr. Antalffy György, dr. Földcári József, dr. Gajdács i István, dr. Juhász Tibor, dr. Nezvál Ferenc, dr. Mátay Pál, dr. Németh Pál, Szokola Ká- rolyné dr. és Szűcs Gábor kén- { viselők. Az elhangzottakra dr. I Korom Mihály válaszolt. A jo-1 gi, igazgatási és igazságügyi -bi­zottság a törvényjavaslatot éav kiegészítéssel elfogadta. (MTI) ‘ Telex • Hanoi A thaiföldi katonai rezsim bejelentése szerint szombaton az Egyesült Államok megkezdi azoknak a fegyvereknek a szál­lítását. amelyekről még tavaly kötött megállapodást Bangkok és Washington. Az amerikai fegyvereket és hadianyagot C 141-es repülőgépeken juttat­ják el Bangkokba. Az amerikai csapatok Thaiföldről történt tá­vozása, 1976 júliusa óta ezek lesznek az első nagyarányú fegyverszállítások a bangkoki re­zsimnek. A vietnami fővárosban em- lékezletnek rá. hogy az ameri­kai fegyverszállítások felújítá­sa egybeesik a thaiföldi ható­ságok mind szélesebb körű komin unislaellenes hadjáratá­val. terrorjával. Ugyanakkor nyilvánvalóvá teszi, hogy az Egyesült Államok ismét beavat­kozik Thaiföld belügveibe. a népszerűtlen katonai rezsim uralmának megszilárdítása ér­dekében. □ Moszkva Marjai József, hazánk moszk­vai nagykövete pénteken a szov­jet. fővárosban átnyújtotta a Vörös Csillag Érdemrendet A. A. Dunyin altábornagynak. aki 1972-től Magyarországon telje­sített szolgálatot mint az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport törzsfőnöke. Dunyin altáborna­gyot az El nők i Tanács a ma­gyar és a szovjet hadsereg kö­zötti barátság és együttműkö­dés elmélyítésében szerzett ér­demeiért tüntette ki. * * * A csepeli dolgozók kezdemé­nyezésére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére tett felajánlására válaszul több szov­jet üzem hasonló munkaválla­lást tett. A moszkvai „Vörös proletár” üzem dolgozói pélául vállalták, hogy a magyar ren­delésre készülő valamennyi be­rendezést határidőn belül, no­vember 7-re leszállítják. Georgij Lebjazsev. a „Sztan- koimport” szovjet külkereske­delmi vállalat elnöke a TASZSZ tudósítójának ezzel összefüg­gésben elmondotta: 1977-ben mintegy ezer különböző szer­számgépet szállítanak Magyaror­szágra. majdnem kétszer ary- nyit, mint az elmúlt- évben. □ Washington Lezárult a washingtoni túsz­dráma. Walter Washington, az amerikai főváros polgármeste­re pénteken reggel bejelentet­te; a hanafita muzulmán fegy­veresek, akik szerda óta Wa­shington három épületében 134 túszt tartottak fogva, ellenál­lás nélkül megadták magukat a rendőröknek. A túszok vissza­nyerték szabadságukat. A megnyugtató epilógust két­ségtelenül elősegítette három iszlám ország — Egyiptom, Irán és Pikisztán — Washing­tonban akkreditált nagyköveté­nek közbelépése. A három dip­lomata Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kérésére csü­törtökön éjjel három órán át tárgyalt Hamaasz Abdul Khaa- lisz-szal, a hanafita muzulmán szekta (•'»•'»tőjével, □ Brüsszel Pénteken délután Brüsszelbe érkezett Mario Soares portugál miniszterelnök. A lisszaboni kormányfő nyugat-európai kőr­útjának utolsó állomásán ré­szint a belga kormány tagjai­val. részint az európai gazda- *igi közösségek bizottságával folytat tárgyalásokat Portugália közöspiaci tagságának lehetősé­géről. Soares ezt megelőzően Párizsban. Bonnban, Hágában és Luxemburgban folytatott megbeszéléseket és igyekezett támogatást kapni a tagsági ké­relem benyújtásához. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom